Tíz perc alatt el tudjuk pusztítani Szentpétervárt és Moszkvát – meglepő kijelentést tett egy nyugalmazott francia tábornok

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója

Index
2024.04.07. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk.

  • Az ukrán Legfőbb Ügyészség hivatala újabb ukrán fogoly kivégzéséről számolt be, ezúttal Krinkiben.

    A főügyészség a Telegram-csatornákról származó videóra hivatkozik, amelyen állítólag orosz katonák három fogságba esett ukrán katonát lőnek le.

    Az Orosz Föderáció egyik képviselője látható, amint a fegyvertelen, mozdulatlan katonák közelében több lövést hajt végre, valószínűleg automata puskával

    – áll az ügyészség közleményében.

    A videón az ukrán katonák a földön fekve láthatók, miközben lövések dördülnek rájuk. Azt nem tudni, hogy a videó mikor készült – adta hírül a Strana.

  • Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is reagált Oroszországnak a harkivi területi Kupjanszk elleni támadására – írja a Jevropejszka Pravda.

    A támadásra április 7-én éjjel került sor, az orosz hadsereg légibombát dobott le a város egyik lakóházára.

    Oroszország már második éjszakája ágyúzza a Harkivi terület békés területeit azzal a céllal, hogy pánikot keltsen

    – írta a nagykövet, majd részvétét fejezte ki mindazok hozzátartozóinak, akik meghaltak ebben a rettenthetetlen régióban. A támadás következtében egy 85 éves nő vesztette életét.

    Bridget Brink amerikai nagykövet az Orosz Föderáció Harkiv elleni éjszakai támadására reagálva kijelentette, hogy egyetlen másodpercet sem szabad elmulasztani Ukrajna támogatásában.

  • Vincent Desportes nyugalmazott francia hadseregtábornok, volt amerikai katonai attasé, a fegyveres erők katonai teoretikusa az egyik műsorban azt mondta, hogy Franciaország az az ország, amely 10 perc alatt képes elpusztítani Moszkvát és Szentpétervárt.

    A kijelentést még március 12-én sugározta a francia televízió, de most, a francia csapatok ukrajnai bevonulásának lehetőségéről folyó viták fényében hívta fel rá a figyelmet az egyik Telegram-csatorna.

    Az az ország, amelytől Oroszország fél, az Franciaország

    – mondta a katonai teoretikus a stúdióban, hozzátéve, hogy Franciaország az egyetlen ország, amely „rendelkezik mindennel, amire szüksége van”.

    Tíz perc alatt el tudjuk pusztítani Szentpétervárt, Moszkvát és több orosz várost. És ezt ők is tudják

    – folytatta Desportes. Hozzátette, hogy még ha Amerika távozik is, Franciaország akkor is olyan erő marad, amellyel számolni kell.

  • Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a zaporizzsjai atomerőmű egyik blokkja elleni ukrán dróntámadás után a világközösség „köteles felismerni és reagálni a nukleáris terrorcselekményre”.

    Zaharova a Telegram-csatornáján feltette a kérdést, hogy vajon az amerikai és európai vezetők (név szerint Joe Biden amerikai elnököt, Emmanuel Macron francia államfőt és Olaf Scholz német kancellárt említette) – akiket „a vadon élő állatok védelmezőinek” nevezett – felfogják-e, hogy „a Bankován (ez a neve annak az utcának Kijevben, ahol az ukrán elnöki hivatal található – a szerk.) lévő talpnyalóik nem hagynak semmit maguk után?”.

    Mint arról korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk, dróntámadás érte a zaporizzsjai atomerőművet. Ugyan az oroszok Ukrajnát vélik a támadás mögött, egyelőre Kijev ezt nem vállalta magára.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna válaszolni fog a Harkiv elleni orosz terrorra – írja az Unian. Ezzel kapcsolatban az ukrán elnök már tárgyalásokat folytatott országa katonai és biztonsági vezetésével.

    Az államfő a Telegramon közölte, hogy folyamatos kapcsolatban áll Olekszandr Szirszkijjel, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokával.

    Részletesen megbeszéltük a fronton kialakult helyzetet, további akcióink tervezését

    – hangsúlyozta az elnök, aki tárgyalást folytatott Rusztem Umerov védelmi miniszterrel is, aki beszámolt Zelenszkijnek a lőszerrel kapcsolatos helyzetről.

    Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy minden egyes harcdandár rendelkezzen mindennel, ami az ország védelméhez szükséges

    – hangsúlyozta Zelenszkij.

  • Április 7-én, vasárnap Moszkva állítása szerint állítólag csapás érte a zaporizzsjai atomerőművet. Az oroszok által megszállt erőmű közölte, hogy a csapás az atomerőmű 6-os blokkjának kupoláját érte, de kritikus károk és áldozatok nem voltak. A Roszatom közlése szerint azonban három ember is megsebesült a támadás következtében, egyikük súlyosan.

    Az oroszok által kinevezett hatóságok is azt állítják, hogy a csapást kamikazedrónok hajtották végre.

    Ukrajna mindezt nem erősítette meg.

  • Ukrajna nemzetközi partnerei több mint 700 millió dollárt különítettek el humanitárius aknamentesítésre. A hírt Irina Verescsuk, Ukrajna ideiglenesen megszállt területei reintegrációját felügyelő minisztere jelentette be – írja a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

    A miniszter tájékoztatása szerint az alapokat humanitárius aknamentesítési projektekre szánják Ukrajnában a 2022–2027-es időszakra.

    A legfontosabb adományozók közé az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Norvégia, az EU országai, Japán, Hollandia és Németország tartoznak.

    A jövőben az ukrajnai aknavédelmi rendszer megerősítése érdekében a kormány elmélyíti a nemzetközi és szakmai közösséggel való interakciót is – számolt be a hírről az ukrán miniszter.

    Ez a koordináció a 2023-ban elindított ágazati munkacsoporton keresztül fog működni, amely Ukrajna összes adományozóját egyesíti ezen a területen.

    A portál emlékeztetett, hogy decemberben Litvánia bemutatta az Ukrajna aknamentesítésére irányuló koalíció frissített koncepcióját. Az aknamentesítési koalíciónak a felszabadított területek humanitárius aknamentesítése és az orosz csapatokkal való érintkezés vonalán végrehajtott harci aknamentesítés ugyancsak az elképzelése részét képezni.

    A koalíció első munkatalálkozójára januárban került sor Litvániában.

  • Szlovákia újonnan megválasztott elnöke, Peter Pellegrini szerint tragédia olyan katonai konfliktust támogatni, amely nem hozott eredményt az utóbbi két évben – írja az MTI.

    Úgy vélem, haladéktalanul meg kell fékeznünk az öldöklést, és csak aztán kell majd cselekednünk. Abszolúte tragédia önmagában egy olyan katonai konfliktust támogatni, amely emberek tízezreinek életét követelte, de semmiféle eredménnyel nem járt az utóbbi két évben

    – hangsúlyozta Pellegrini.

    Ugyanakkor leszögezte azt a tényt, hogy Oroszország az agresszor az ukrajnai háborúban.

    A Szlovák Köztársaság sosem fogja elismerni területek erővel történő leválasztását vagy a Krím elcsatolását

    – húzta alá a szombaton megválasztott szlovák államfő.

    A szlovák közszolgálati médiának nyilatkozva kiemelte, hogy a béke, illetve az öldöklés megfékezésével kapcsolatos felvetésével a gyerekes családok megnyugtatása volt a célja Szlovákiában, nem pedig a félelemkeltés.

    Peter Pellegrini már a kampány során is óva intett Ukrajna támogatása kapcsán. A választások előtt azzal vádolta ellenfelét, Ivan Korcokot, hogy megválasztása esetén belerángatná Szlovákiát a háborúba.

    Szeretném szavatolni, hogy Szlovákia az Európai Unió és a NATO szerves része. Ezekben az intézményekben a korábbinál szuverénebben kell fellépnünk, és hallatnunk kell a hangunkat. Minden irányba körbe kell néznünk a világban

    – hangsúlyozta Peter Pellegrini.

  • Az ukrán hírszerzés vezetője újfent reményét fejezte ki, hogy Németország végül mégis Ukrajna rendelkezésére bocsát Taurus manőverező robotrepülőgépeket.

    A Taurusok minden bizonnyal megkönnyítenék az életünket

    – mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) vezetője az ARD német tévécsatornának vasárnap adott interjújában, amelyben kifejtette, hogy a rakéta kiváló fegyver parancsnoki központok és más fontos célpontok ellen. Ilyen célpontnak nevezte a Krímet Oroszországgal összekötő hidat is.

    Budanov az interjúban megerősítette, hogy Ukrajna tavasszal vagy nyáron újabb orosz offenzívára számít, főként a keleti régióban.

    Olaf Scholz német kancellár továbbra is határozottan ellenzi a Taurusok Ukrajnába küldését, attól tartva, hogy Kijev a német rakétákkal a frontvonalaktól távoli orosz célpontokra is csapást mérhet, és ezzel belesodorhatja Németországot a háborúba.

    Budanov az interjúban nem kívánt nyilatkozni a háború konkrét kilátásairól, de szavai szerint a helyzetet „ellenőrzés alatt tartják”. Hozzátette, hogy még ebben az évben sor kerülhet egy ukrán ellentámadásra, de az „katasztrofálisan nehéz” feladatot jelentene Ukrajna számára a Nyugat folyamatos támogatása nélkül.

  • Ukrajna arra számít, hogy Oroszország késő tavasszal és kora nyáron fokozza az offenzív akciókat, elsősorban Donyeck közelében. Kirill Budanov, az ukrán hírszerzési igazgatóság vezetője kijelentette:

    Az oroszok kissé elmozdulnak Csasziv Jar felé, majd Pokrovszk városa felé fognak továbbmenni.

    Budanov ugyanakkor az ARD német televíziós csatornának adott interjújában elmondta, hogy a várható orosz offenzíva előtt nem lesz jelentős változás a fronton: „A helyzet elég bonyolult, de ellenőrzés alatt áll” – fogalmazott.

    Sok katonai szakértővel ellentétben Kirill Budanov nem zárja ki az idei ukrán ellenoffenzívát. A témát azonban nem részletezte, arra hivatkozva, hogy a területért az ukrán fegyveres erők vezérkara felel.

  • Szombaton az orosz fegyveres erők Harkiv több kerületét is lőtték, három nőt és egy civil férfit megsebesítve – közölte Oleg Szinyegubov, a civil-katonai szövetség vezetője.

    Egy 45 éves férfi repesz okozta sérüléseket szenvedett. Nem volt hajlandó kórházba menni. Két 37 és egy 72 éves nőnél akut stresszreakciót diagnosztizáltak. Őket a helyszínen kezelték

    – írta Szinyegubov a távirati csatornáján.

    Pontosította, hogy a központi parkot és az ipari területet találat érte, egy ház megrongálódott, egy garázs pedig kigyulladt – írta meg az Interfax.

  • Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy vasárnap az orosz hadsereg 23 ellentámadási kísérletet vert vissza az ukrán fegyveres erők részéről az Észak-Oszét Védelmi Erők övezetében – írja az mk.ru.

    A visszavert támadások közül 9 Donyeck, 11 pedig Avgyijivka irányában történt a minisztérium szerint.

    „Az orosz erőknek sikerült visszaverni az ellentámadást és javítani a taktikai helyzetet a dél-donyecki irányban” – áll a jelentésben.

  • A Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottság módosította a mozgósításról szóló törvénytervezet motivációs részét, és visszatett bele néhány, a hadkötelesekre vonatkozó korlátozást. Ezenkívül motivációs szerkesztéseket végeztek a katonai személyzet számára, és juttatásokat ajánlottak fel.

    Mint arról Irina Friz parlamenti képviselő, a bizottság tagja a Facebookon beszámolt, a bizottság következő ülésén úgy döntött, hogy felülvizsgálnak néhány korábbi döntést, és figyelembe veszik a bizottság szerkesztéseit – számolt be az Unian.

    A változtatások között a következők szerepelnek:

    • visszaállították a katonai nyilvántartási okmányokkal nem rendelkező ukrán állampolgároknak külföldön nyújtott konzuli szolgáltatások korlátozását;
    • az elektronikus számla bevezetése továbbra is jog (lehetőség), nem pedig kötelezettség;
    • az új katonai szolgálati szerződést aláíró katonáknak lehetőségük lesz arra, hogy a vezérkar által jóváhagyott egységek listájáról válasszák ki azt az egységet, ahol szolgálatot teljesítenek;
    • a szolgálat első hónapja három hónapnak számít majd, ha a katona közvetlenül a harci műveletek területén hajtott végre harci feladatokat;
    • az első vonalban lévő katonák a harci feladatok teljesítésének minden 30 napja után 70 000 hrivnya fizetést kapnak;
    • a katonák többségének havi 10 ezer hrivnya összegű, „szolgálati sajátosságokért” járó díjazást fizetnek;
    • az ellenség katonai és harci (speciális) felszerelésének megsemmisítéséért (elfogásáért) járó díjazás a létminimum 4–80-szorosa.

    A bizottság juttatásokat is javasolt:

    • A katonák jogosultak lesznek a jelzálogjoggal biztosított hitel első részletének 50 százalékát kitevő kompenzációra, valamint további 100 ezer hrivnyára a katonai szolgálat első éve után és további 100 ezer hrivnyára a második év után. A kompenzáció a katona számára a katonai szolgálat teljes időtartama alatt csak egyszer jár;
    • a katonákat nem terhelik büntetésekkel, bírságokkal a vállalkozások, intézmények és szervezetek, beleértve a bankokat és a magánszemélyeket is, valamint nem számítanak fel kamatot a hitel igénybevételéért, kivéve a lakásalap tárgyának minősülő vagy minősítendő ingatlan és/vagy személygépkocsi megvásárlására vonatkozó kölcsönszerződéseket.

    Friz megjegyezte, hogy a motivációs csomag végleges változatát a bizottság következő ülésén fogadják el. A törvényjavaslatot a tervek szerint április 10-én tárgyalja a Legfelsőbb Tanács, a zárószavazásra pedig április 11-én kerül sor.

  • Az oroszok többszörös rakétavetőkből lőtték Huljajpole városát – számolt be Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai területi katonai közigazgatás elnöke Telegramon.

    Állítólag egy férfi és egy nő meghalt a támadásban, miután saját házuk romjai alá szorultak. Ezenkívül egy másik férfi is megsérült, akit kórházba szállítottak – írja az Unian ukrán hírügynökség.

  • Az elmúlt 24 órában négy ember meghalt Kurahivkában, és egy Krasznohorivkában, hárman pedig megsebesültek a donyecki régióban ellenséges lövések következtében – közölte Vadim Filaskin, a regionális katonai közigazgatás vezetője, amit az Interfax szemlézett.

    „Április 6-án az oroszok 5 lakost öltek meg a Donyecki területen: Kurahivkában 4-et, Krasznohorivkában pedig 1-et. További 3 ember megsebesült a régióban a nap folyamán” – írta vasárnap Telegram-csatornáján a tisztviselő.

    A Donyecki területen az orosz áldozatok összlétszáma nem tartalmazza Mariupolt és Volnovahát

    – tette hozzá.

  • Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij belső vizsgálatot rendelt el a Slidstvo.info hír- és elemző honlap újságírója, Jevgenyij Shulgat ellen, aki a tisztviselők nyilatkozatai után nyomozott – nevezetesen jövedelmük és a birtokukban lévő vagyon összhangját vizsgálta. Idézést szerettek volna kézbesíteni a számára.

    Erről az ukrán fegyveres erők főparancsnoka számolt be a Telegramon. Szirszkij megjegyezte, hogy az újságírók szakmai tevékenységét ukrajna fegyveres erőinek vezetése tiszteletben tartja, és Ukrajna törvényei védik.

    Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Ukrajna fegyveres erői elítélik a katonai tisztviselők által elkövetett jogsértések minden esetét.

    A »Slidstvo.info« közhasznú szervezet által közzétett anyagok szerint az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnokának feladatául tűztem ki a szolgálati ellenőrzés lefolytatását

    – hangsúlyozta Szirszkij. Hozzátette, hogy a szolgálati ellenőrzés eredményei alapján megfelelő döntéseket fognak hozni.

    A Shulgat beidézési kísérletével kapcsolatos botrány az előző napon robbant ki. Újságíróként Ilja Vityuknak, az SBU kiberbiztonsági osztályának vezetőjének családi vagyona után nyomozott, és kiderítette, hogy a tisztviselő felesége a totális háború idején több mint 25 millióért vásárolt egy prémium kategóriás lakást a kijevi Pecserszkben – írta meg az Unian.

    Az újságírók a luxusingatlanról küldtek kérdést Vityuknak, és úgy vélik, hogy a neki átadott idézés a „válasz”.

  • Jevgenyij Poddubnij orosz haditudósító közzétett egy videót Telegram-csatornáján, amelyet állítása szerint az egyik likvidált szabotőr sisakkamerája rögzített, aki Ukrajnából próbált bejutni a Belgorodi területre. A haditudósító szerint a videó bizonyítja, hogy legalább egy ilyen támadásban amerikaiak is részt vettek.

    A videón az látható, ahogy az egyik fegyveres folyékonyan beszél angolul a többiekkel, akik egyszavas, egyszerű mondatokkal válaszolnak. A szabotázsakcióban likvidált amerikai zsoldosok egyike ezek szerint részt vehetett az orosz államhatár áttörésének kísérletében Kozinka falu közelében – írja az mk.ru.

    Poddubnij arra a következtetésre jutott, hogy az ezekben a szabotázsakciókban részt vevők főként az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának különleges alakulataiból és az Egyesült Államokból, Romániából és Franciaországból származó zsoldosokból álltak össze.

  • Az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában további 820 orosz katonát semlegesítettek a frontvonalon.

    A vezérkar szerint Oroszország összes vesztesége a háborúban 447 510 fő.

    Emellett a védelmi erők az ellenség által használt ellenséges felszereléseket is megsemmisítették:

    • tankok – 7 091;
    • páncélozott harcjárművek – 13 605;
    • tüzérségi rendszerek – 11 370;
    • rakétavető rendszer – 1040;
    • operatív-taktikai szintű drónok – 9017;
    • cirkálórakéták – 2068;
    • gépjárművek és tartálykocsik – 15 150;
    • speciális felszerelések – 1874.

    Az ellenség emellett 749 légvédelmi rendszert, 347 repülőgépet, 325 helikoptert, egy tengeralattjárót, 26 hajót és hajót veszített – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

    Mint arról a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) beszámolt, ha megerősítést nyer az Engels-2 repülőtéren három Tu-95MS stratégiai bombázóban ukrán drónok által okozott kár, akkor elmondható, hogy Oroszország máris elvesztette e repülőgépek mintegy 5 százalékát. Ez „jelentős veszteséget” jelent az oros hadsereg számára.

    Avgyijivka elfoglalása után Oroszország nem tartott hadműveleti szünetet a kolosszális veszteségeket szenvedett egységek harcképességének helyreállítására, hanem folytatta az offenzívát, a csapatokból a maradék potenciált is kipréselve, sőt tartalékokat is bevetve. Ezért 2024 márciusában az orosz hadsereg veszteségei nem voltak alacsonyabbak az előző hónapoknál, sőt, egyes mutatók szerint rekordot döntöttek.

  • Az orosz megszállók az éjszaka folyamán 17 Sahíd-drónnal támadták Ukrajnát, az ukrán légvédelem mindegyiket megsemmisítette – jelentette vasárnap reggel az ukrán fegyveres erők vezérkara.

    Légvédelmi harc eredményeként az ukrán védelmi erők 17 ellenséges Sahíd-131/136 típusú támadó drónt lőttek le Harkiv, Dnyipro és Poltava régiókban

    – áll a közleményben.

    Szintén április 7-én éjjel az orosz hadsereg egy X-31-es irányított rakétával csapott le a megszállt Luhanszki területről és egy Iszkander-M ballisztikus rakétával a Krímről. A  17 Sahíd-131/136 támadó drónt a Krím-foki Csaudából indították – írta meg az Interfax.

    A légitámadás visszaverésében a légierő légi, légvédelmi rakétaegységek, mobil tűzcsoportok és elektronikai harci eszközök vettek részt – tette hozzá a légierő.

  • Volodimir Zelenszkij elnök tárgyal a képviselőkkel, hogy a mozgósításról szóló törvényt a következő napokban megszavazza a parlament – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

    Azért tárgyalunk a parlamenttel, hogy az elkövetkező napokban megszavazzák a vonatkozó törvényt. Ez nagyon fontos. És egyáltalán nem felelős, amit csinálnak

    – mondta Voldimir Zelenszkij.

    „Ezzel a törvénnyel az oroszoknak sikerült felvetniük, hogy népünk nem hajlandó továbbra is védeni az államot” – tette hozzá.

    A Nyugat pedig azt kérdezi tőlünk: ha nem akarnak mozgósítani, ha a parlament nem akar szavazni, akkor miért van szükségük segítségre? Miért kellene segítenünk nektek?

    – tette hozzá.

    Az országnak nem kell a háborúban részt vennie: Zelenszkij úgy véli, hogy ez a törvényjavaslat két részre osztotta a társadalmat „pro és kontra, katonákra és civilekre”. Nagy hibának nevezte, és azt mondta, hogy „a képviselők ne várjanak tapsot a populizmusukért”.

    Ami eddig történt:

    • Február 7-én a Legfelsőbb Tanács első olvasatban elfogadta a kormány mozgósításról szóló törvénytervezetét. A képviselők 4269 módosító indítványt nyújtottak be a dokumentumhoz a második olvasatra.
    • A bizottsági tagok többek között támogatták azokat a javaslatokat, amelyek szerint minden tanulmányi forma posztgraduális hallgatói számára halasztást kellene adni a mozgósítás alól, valamint a törvénytervezetből ki kellene venni a mozgósítás megkerülésének büntetéséről szóló rendelkezést.
    • A képviselők ugyanakkor elutasították a törvénytervezet azon módosításait, amelyek a bizonyos fizetést kapó és adót fizető hadköteles személyekre vonatkozó fenntartásokra vonatkoznak.
    • Március 29-én jelentették, hogy a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottsága a mozgósításról szóló törvénytervezet második olvasatához a képviselők által benyújtott mind a 4269 módosító indítványt megvizsgálta.
    • Április 6-ig a bizottság még nem fejezte be a mozgósításról szóló törvénytervezet tárgyalását, de a törvénytervezetet már április 10-én a parlament elé terjeszthetik megfontolásra.
  • Az ukrán energetikai infrastruktúrát ért közelmúltbeli támadások következtében a legnagyobb károkat a hő- és vízenergia-termelés szenvedte el – számolt be az RBC Ukraine Volodimir Kudrickij, az állami tulajdonú Ukrenerho áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnökével készített interjúra hivatkozva.

    A legnagyobb károkat a vízerőművek és a hőerőművek szenvedték el. Az Ukrenerho számos fő alállomását is megtámadták. Március 22-től napjainkig az ellenség megpróbálta megkárosítani mind Ukrajna és az ukrán energiarendszer azon képességét, hogy villamos energiát termeljen, mind pedig azt, hogy azt a fő hálózatokon keresztül szállítsa – mondta.

    Kudrickij megjegyezte, hogy a hő- és vízerőművek azok a termelő létesítmények, amelyek biztosítják a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működését egész nap.

    Hozzátette, hogy a bombázások miatt ezek az erőművek kénytelenek voltak csökkenteni az áramtermelést, ami miatt Ukrajna növelte az Európából származó áramimportot.

  • Az orosz hadsereg ballisztikus csapást mért Odesszára szombaton. Az Unian ukrán hírügynökség tudósítója szerint a nap végén, a városban elrendelt légiriadó közben hangos robbanásokat hallottak a különböző városrészek lakói. Az embereket felszólították, hogy ne menjenek ki az utcára.

    A hadsereg szerint az oroszok ezen a napon kétszer is megtámadták Odesszát. A késő este kilőtt rakéta a kikötői infrastruktúrát célozta.

    A csapás következtében állítólag tűz keletkezett, amelyet a mentők azonnal eloltottak. Az adminisztratív és műszaki épületek megsemmisültek. Az egyik környékbeli vállalkozás alkalmazottja súlyosan megsérült.

    „Éjfélkor az oroszok Shahed-131/136 típusú drónokkal már egy másik irányban támadott. A légvédelmi erők majdnem három óra alatt 11 támadó drónt semmisítettek meg Dnyipro felett. A lezuhanó drónok lehulló törmelékei több épületet és autót is megrongáltak” – közölte az ukrán haderő.

  • Ukrajna a jövőben 25 Patriot légvédelmi rendszerrel vagy azok analógjaival szeretne rendelkezni, hogy teljes mértékben megvédje légterét az orosz támadásoktól – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Intefaxnak.

    „Elmondhatom, hogy Ukrajna teljes védelme érdekében kívánatos lenne, ha Ukrajna 25 Patriot rendszerrel rendelkezne, egyenként hat-nyolc elemmel. Erről soha nem beszéltem. Azonban nem látok itt semmilyen titkot, mert minden partnerünk tisztában van ezzel. Még azt is tudják, hogy az adott rendszereket hol kell telepíteni és működtetni” – mondta Zelenszkij egy szombaton sugárzott interjúban, amelyet egy tévéadás során adtak le.

    Ez nagy szám, de Ukrajna területe nagyon nagy, beleértve olyan régiókat is, ahol nincsenek vagy szinte nincsenek védelmi egységek

    – fogalmazott az ukrán elnök.

    Volodimir Zelenszkij megjegyezte, hogy a légvédelem hiánya negatívan hat az energetikai infrastruktúra védelmére, mivel Oroszországnak vannak rakétái, amelyek ellen az energetikai létesítmények konkrét védelmi rendszerei nem érnek semmit.

    Véget vetnek az energiarendszerünknek. És itt csak a Patriot vagy egy hasonló rendszer működhet. Így választanunk kell, hogy melyik objektumot védjük: az egyiket vagy a másikat, ezt a várost vagy egy másik várost egy adott pillanatban 

    – tette hozzá az elnök. 

    Az államfő azt is elmondta, hogy Ukrajna jelenleg rendelkezik légvédelmi rakétakészlettel, de tekintettel az oroszországi ágyúzás intenzitására, el kell gondolkodni azon, hogy mi lesz holnap.

    „Holnap is folytatódhat ez az intenzitás, és akkor már nem lesz elég, amink van. Ha továbbra is minden nap támadnak minket, ahogy az elmúlt hónapban tették, lehet, hogy nem lesz elég rakétánk. Ezt a partnereink is tudják. Kiszámoltuk, hogy milyen időpontokban van szükségünk ezekre a rakétákra. Tudjuk, hogy átlagosan mennyit költünk naponta az ilyen orosz aktiválásra. És fel kell gyorsítanunk ezeket a folyamatokat. Mindez pénzbe kerül. Dolgozunk rajta” – zárta az elnök.

  • Magyarország területére 2024. április 6-án az ukrán-magyar határszakaszon 6256 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6655 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az Országos Rendőr-főkapitányság.

    A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Az X közösségi oldalon megjelent egy poszt, alatta egy videóval, amin a 12. Azov-dandár harcosai a 95. légideszant dandárral együtt visszavernek egy orosz támadást és elfognak egy orosz harckocsit.

    Hol vannak azok a szakértők, akik azt mondják, hogy Oroszországnak nincs felszerelése?

    – teszi fel a kérdést a bejegyzést posztoló felhasználó.

  • A hatóságok nemcsak a férfiakat, hanem minden 18 és 60 év közötti nőt is be kívánnak jegyezni a katonai szolgálatra kötelezettek elektronikus nyilvántartásába – írja az ukrán média egy Volodimir Zelenszkij által aláírt törvényre hivatkozva.

    A törvény 13. cikkelye előírja, hogy a hatóságok minden 18 és 60 év közötti ukrán állampolgárról adatokat szolgáltatnak a nyilvántartásba. Más szóval, a katonai szolgálatra kötelezettek listáján a meghatározott korú nők mindegyike szerepel majd.

    Ugyanakkor a szöveg kimondja, hogy a nyilvántartás működtetői – a védelmi minisztérium, a fegyveres erők vezérkara, az SZBU és a Külföldi Hírszerző Szolgálat – törlik a nem katonai szolgálatra kötelezett állampolgárok adatait.

  • Kína műholdas felderítési adatokat szolgáltat Oroszországnak, az Egyesült Államok figyelmeztette erre szövetségeseit – írja a Bloomberg.

    A helyzetet ismerő személyek szerint Kína katonai célpontokról készült műholdas felvételeket, valamint mikroelektronikát és harckocsik gyártásához szükséges gépeket bocsátott Oroszország rendelkezésére. Kína támogatása optikai műszereket, rakétaüzemanyagot és fokozott űrkutatási együttműködést is tartalmaz.

    Peking „mély szövetséget” hozott létre Moszkvával – írta a kiadvány.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!