A csatatéren kudarcokkal szembesülve Ukrajna nagy hatótávolságú drónokat használ, hogy messze a frontvonalon túlról behatoljon az orosz területre, olajfinomítókat, repülőtereket és logisztikai létesítményeket támadva meg.
A The Wall Street Journal szerint a támadások célja, hogy elvágják az orosz hadsereg üzemanyag-ellátását, és megfosszák Moszkvát a háború finanszírozásához szükséges exportbevételektől. A háború Oroszországba való áthelyezésével Kijev arra is kényszerítheti Moszkvát, hogy a frontvonaltól távolabb telepítse át a légvédelmi rendszereket.
A cirkálórakétáknál olcsóbbak és könnyebben hozzáférhetőek, szóval a hazai gyártású drónok lehetővé teszik Kijev számára, hogy megkerülje a nyugati szövetségesek által szállított fegyverek orosz terület elleni támadásokban való felhasználására vonatkozó politikai korlátozásokat
– írta meg az Unian.
A háború első napjaiban Ukrajna olyan, kereskedelmi forgalomban kapható drónokat adaptált, mint a kínai Mugin–5, amelyet H. I. Sutton védelmi elemző szerint 2022 augusztusában az egyik első támadás során használtak az orosz Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása ellen a megszállt Krím félszigeten. Ezeket azonban fokozatosan felváltották az ukrán saját tervezésű drónok, bár továbbra is nagymértékben támaszkodnak a kereskedelmi forgalomban kapható kínai alkatrészekre.
Sutton 19 különböző modellt azonosított, amelyeket orosz terület megtámadására használtak. Az egyik dróngyártó szerint ezek ára 30 ezer dollártól ennek tízszereséig terjed. És ez még a felső határon is lényegesen kevesebb, mint azok a cirkálórakéták, amelyeket a nyugati országok azzal a feltétellel bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, hogy azokat csak az oroszok által megszállt területeken lehet használni.
Az ukrán drónipar gyors fejlődése azt a leleményességet és találékonyságot tükrözi, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna szembeszálljon egy nagyobb orosz invázióval. Ennek a megközelítésnek azonban megvannak a maga korlátai. Ahogy az elemzők rámutatnak, Ukrajnának racionalizálnia kell a gyártást, és ki kell választania azokat a drónokat, amelyek tömeggyártásra alkalmasak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijelentette, hogy a világ igazságos békére kényszerítheti Oroszországot, és ez az út júniusban, a békecsúcson kezdődhet el – írja az Ukranijszka Pravda.
Folytatjuk a felkészülést a júniusi békecsúcsra, és biztosan kijelenthetjük: minden kontinens képviselve lesz. De mindannyiunkat ugyanaz vezérel. A világ országainak békére kell kényszerítenie Oroszországot, és meg is tudják tenni. Júniusban elindulhatunk az igazságos béke felé vezető úton
– jelentette ki az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij beszédében azt is megjegyezte, hogy Ukrajna minden feltételt teljesített az EU-csatlakozási tárgyalások valódi megkezdéséhez, „és most az EU-n a sor, hogy teljesítse kötelezettségeit”.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) drónt vetett be, hogy megsemmisítse a legmodernebb orosz drónellenes radart, a Repejniket.
2024. április 26-án a felderítők észlelték az ellenség kommunikációs berendezéseit és a »Repejnik« legújabb radarállomását, amelyben tűzkárt okoztak.
Az oroszok csak 2022-ben kezdték el szállítani a csapatoknak a hordozható radart. Ennek költsége körülbelül 10 millió rubel, azaz 100 ezer dollár
– közölte Ukrajna védelmi hírszerzése a Telegramon.
The GUR reports on the destruction of a Russian “Repeynik” radar and suppression complex. pic.twitter.com/uWxkh56frW
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) April 28, 2024
„Az állomás a megszállóknak a kisebb légi célok, köztük drónok felderítésére szolgált, akár 15 kilométeres távolságban és 5 kilométeres magasságban” – tették hozzá.
A hétvégén egy másik modern orosz radar megsemmisítéséről is videót közöltek az ukrán hírszerzők.
Magyarország területére 2024. április 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 4632 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5256 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke szombaton közölte az Egyesült Államokkal, hogy ha ténylegesen elkobozza az orosz központi bank befagyasztott vagyonát, Oroszország kénytelen lesz válaszlépésként lefoglalni az amerikai állampolgárok és befektetők oroszországi vagyonát.
Annak érdekében, hogy lehetővé váljanak az ilyen vagyonelkobzások az orosz állam javára, módosítani kell az orosz jogszabályokat – közölte Medvegyev a The Kyiv Independent szerint.
Az Egyesült Államok kongresszusa a közelmúltban jóváhagyott egy törvényt, amely lehetővé teszi Joe Biden elnök kormánya számára, hogy lefoglalja az amerikai bankokban lévő orosz vagyont és azt Ukrajnának utalja. A Kreml szerint ez a cselekedet törvénytelen lenne, és megtorlást vonna maga után. A nyugati országok a háború kitörését követően mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont zároltak már.
„A 2022-es teljes körű invázió kezdete óta orosz csapatok csaknem 180-szor csaptak le Ukrajna hőerőműveire” – közölte Dmitro Szaharuk, Ukrajna legnagyobb energiaszolgáltató magánvállalatának, a DTEK-nek az ügyvezető igazgatója április 28-án.
Oroszország a közelmúltban fokozta rakéta- és dróncsapásait Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, és március 22-én, március 29-én, április 11-én és április 27-én nagyszabású támadásokat indított országszerte energetikai létesítmények ellen. Az orosz erők a Dnyipropetrovszk, Ivano-Frankivszk és Lviv megyékben található energialétesítményekre mértek csapást az Ukrajna elleni tömeges támadásban április 27-én éjjel.
Áprilisban a DTEK közölte, hogy legalább 350 millió dollárra van szüksége a hőerőművek elleni orosz támadások miatt kiesett kapacitás helyreállításához.
Szaharuk a The Kyiv Independent szerint elmondta, a vállalat jelenleg felméri az április 27-i támadásban keletkezett károkat, amelyben négy állomás súlyosan megsérült.
Április 11-én Oroszország csapást mért a kijevi régióban található tripiljai hőerőműre, amely Kijev, Zsitomir és Cserkaszi megyék fő áramszolgáltatója. A Centerenergo, Ukrajna állami energiavállalata később bejelentette, hogy az erőmű elleni orosz támadás a vállalat termelési kapacitásának 100 százalékának megsemmisüléséhez vezetett, mivel március 22-én Oroszország megsemmisítette a Harkiv megyei Zmiiv hőerőművet is.
Oroszország márciusi nagyszabású támadásban jelentősen megrongálta a zaporizzsjai Dnyipro-gát két erőműve közül az egyiket.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
