Németország május 3-án oroszok által támogatott hackereket vádolt a német szociáldemokrata párt, az SPD tagjai ellen tavaly elkövetett kibertámadásért, és válaszlépéseket ígért – jelentette a Deutsche Welle németországi közszolgálati médium.
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) – a német kormánykoalíció legerősebb pártja – 2023 júniusában jelentette be, hogy tavaly év elején hackerek célba vették tagjainak e-mail-fiókjait.
Annalena Baerbock német külügyminiszter egy ausztráliai – adelaide-i – sajtótájékoztatón elmondta, hogy az incidens kivizsgálása lezárult, és Oroszország felelősségére mutatott rá. „Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezt a kibertámadást egy APT28 nevű csoportnak tulajdoníthatjuk, amelyet az orosz katonai hírszerző szolgálat irányít” – mondta Baerbock.
Más szóval ez egy államilag támogatott orosz kibertámadás volt Németország ellen. Ez teljességgel tűrhetetlen és elfogadhatatlan, következményei lesznek
– jelentette ki a német külügyminiszter.
Az orosz katonai hírszerző ügynökséget már több kibertámadással hozták kapcsolatba Ukrajnában és más országokban, például az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint az ügynökség által támogatott SandWorm nevű csoport volt felelős a Kyivstar távközlési szolgáltató elleni nagyszabású hackertámadásért 2023 decemberében.
A sajtótájékoztatón a német külügyminiszter mellett Penny Wong ausztrál külügyminiszter is teljes támogatásáról biztosította Németországot: „Ausztrália szolidáris Németországgal, amikor olyan államokat szólít fel, amelyek a kibertérben a felelős állami magatartás normáival ellentétesen cselekszenek.”
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4975 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5205 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá közleményükben.
A 3. támadó dandár megnyitotta a drónkiképző központját civilek és katonák számára – írja a Militarnyi.ua.
Az FPV (First Persion View, vagyis belső nézet – a szerk.) drónok a 21. században hatékony fegyvernek bizonyultak a harctéren, különösen a tüzérségi lövedékek hiánya miatt. Számos tanfolyam létezik az ilyen drónok kezelésének elsajátítására, de Kijevben egy speciális oktatóközpontot hoztak létre.
A hadsereg a harci tapasztalataik alapján egy akadálypályát épített ki, és olyan szimulátorokon is kínál kiképzést, amelyek nem szabadon hozzáférhetőek. Olyan civileket és katonákat is fogadnak, akik meg akarják tanulni, hogyan kell ezeket a drónokat irányítani.
A képzés fizetős, a civileknek 8 ezer hrivnyába (73 ezer forintba), míg a katonáknak 4 ezer hrivnyába (36 ezer forintba) kerül. Az összegeket a kiképzőközpont fejlesztésére fordítják.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban – számolt be az MTI.
Macron a The Economist című brit gazdaságpolitikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”.
A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. „Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.
Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!