Oroszország újra belengette, hogy kész tárgyalni a békéről Ukrajnával

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index pénteki hírösszefoglalója

Index
2024.05.03. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint több mint 111 ezer embert és 21 ezer haditechnikai eszközt veszített az ukrán hadsereg az év eleje óta – közölte az MTI.

    A miniszter szerint az Egyesült Államok és szövetségesei megkövetelik Ukrajnától, hogy mindenáron tartóztassa fel az orosz offenzívát, aminek következtében Kijev emberveszteségei áprilisban elérték a napi ezer katonát. Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők folytatják az ukrán erődítményrendszer feltörését a harci érintkezési vonal teljes hosszában, az ukránok pedig egyes szakaszokon megpróbálják megvetni a lábukat, de kénytelenek az állásaikat feladni és visszavonulni.

    Sojgu kölése szerint idén 547 négyzetkilométernyi terület került orosz ellenőrzés alá, és az elmúlt két hét során az orosz erők „felszabadították” Novobahmutivka, Szemenivka és Berdicsi települést a Donyecki régióban. Rámutatott, hogy az ukrán vezetés a tartalékok feltöltése érdekében szigorította a mozgósítást, erőszakkal küldi a vágóhídra a harcolni nem akaró ukránokat, hogy további pénzügyi és katonai segítséget kapjon a „nyugati gazdáitól”.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) lévő katonai emlékközpontban május 1-jén zsákmányolt fegyverekből és hadfelszerelésből nyílt kiállítás. Kiemelte, hogy az ott közszemlére kitett amerikai Abrams és Bradley, német Leopard és Marder, valamint más páncélozott járműveket és harci eszközöket már az első napon több mint 83 ezer ember nézte meg.

  • Szlovákia aktívan részt fog venni az ukrajnai béke megteremtéséről Svájcban júniusban rendezendő nemzetközi konferencián, és határozottan a békés megoldás mellett áll ki – közölte a pozsonyi külügyminisztérium pénteken kiadott állásfoglalásában, amelyet a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézett.

    A közlemény szerint a június 15–16-án, a svájci Bürgenstockban tartandó békekonferencián Szlovákiát Robert Fico miniszterelnök képviseli majd.

    A tárca államtitkára, Marek Estok a közleményben rámutatott: a masszív fegyverszállítások és a rendkívüli katonai erőfeszítések ellenére az ukrajnai konfliktus tovább folytatódik, ezért Szlovákia határozottan a békés megoldás pártján áll.

    Szlovákia „az átfogó, igazságos és tartós béke megteremtése mellett áll ki, amely az ENSZ Chartájának alapelveire épül” – írta Marek Estok, hozzátéve: a konferenciára úgy tekint, mint ami lehetőséget ad a békéhez vezető folyamat „paramétereinek beállítására”.

    A pozsonyi vezetés korábban már többször is KIÁLLT az ukrajnai konfliktus mielőbbi békés rendezése mellett, és elutasította, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek, hangsúlyozva: a konfliktusnak nincs katonai megoldása.

    Csütörtökön a pozsonyi törvényhozásban – a kérdések órájában – ismételten hasonló értelemben szólalt meg Robert Fico kormányfő, aki Emmanuel Macron francia államfő minapi kijelentéseire reagálva határozottan elutasította annak lehetőségét, hogy Szlovákia katonákat küldjön Ukrajnába.

    Ukrajna nem tagja a NATO-nak, Szlovákiának pedig semmi köze az ukrajnai háborúhoz. Ezért nagyon világos üzenetet küldök: akárki kér tőlünk bármit, egyetlen szlovák katona sem fogja átlépni a szlovák–ukrán határt

    – jelentette ki Robert Fico, aki szerint a harmadik világháború irányába tett lépésnek számítanak az olyan jellegű kijelentések, mint Macronéi, aki a The Economistnak nyilatkozva azt mondta: nem zárja ki csapatok küldését Ukrajnába.

  • Oroszország kész megfontolni az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló javaslatokat Moszkva biztonsági aggályainak fenntartásával – közölte pénteken Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón.

    Zaharova azt is elmondta, a békéhez Ukrajnának vállalnia kell, hogy a jövőben katonailag semleges marad – így nem lép be például a NATO-ba.

    A most megadott feltételek ugyanazok voltak, amelyeket Ukrajna a múltban már többször is elutasított – írja a Reuters információi alapján a JPost.

    Az oroszok és ukránok közötti korábbi béketárgyalásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

  • Az orosz megszállók megpróbálják kiűzni az ukrán védelmi erőket Krinkiből, és megvetni a lábukat Nesztriha szigetén, de Dmitro Pletencsuk, a Déli Védelmi Erők Stratégiai Kommunikációs Központjának vezetője szerin nem járnak sikerrel, és folyamatos veszteségeket szenvednek el – írja az Unian.

    Nem ad nyugalmat az ellenségnek a mi Krinkink. Abban reménykednek, hogy kiűzik onnan a tengerészgyalogságunkat, de ezek a próbálkozások hiábavalók

    – mondta Pletencsuk.

    Elmondása szerint naponta több támadást is indítanak az oroszok, csak pénteken  három támadás volt már, azonban egyik sem járt sikerrel. „Nestriha-sziget. A megszállók tüzérségi és FPV-drónok leple alatt dolgoznak ott. Azonban kénytelenek kis csoportokban mozogni, mert egy nagy vízi akadály van előttük – ez a mi Dnyeperünk” – tette hozzá.

    Pletencsuk elmondta, hogy az oroszok vízi járművek segítségével próbálják meg leküzdeni az előttük álló akadályt, így általában csónakokat kénytelenek használni. Ez azonban nagy feltűnést kelt, és mivel az oroszok nyílt területen vannak, hatalmas veszteségeket szenvednek el.

    Hozzátette, hogy Ukrajna számára Nesztriha nem lőállás, hanem csak egy sziget a jobb parton, amely közvetlenül a Dnyeper folyó torkolata előtt található.

    Bár feltételesen szigetnek lehet nevezni, ez leginkább egy nádas. És olyan talaj van ott, amin elég nehéz megvetni a lábukat, mert valójában egy mocsár. Ennek ellenére nem adják fel ezeket a próbálkozásokat, és most megfigyeljük ezeknek a támadásoknak az eredményeit. Láthatunk álcázott »nyaralókat« a parton, de ezek egy kicsit természetellenesek

    – mondta Pletencsuk.

  • A szárazföldi beavatkozás lehetősége nem szerepel a G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén – így reagált a római kormánypalota Emmanuel Macron kijelentéseire, melyekkel a francia elnök nem zárta ki akár európai katonák küldését az ukrajnai harctérre.

    Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, és azt hangoztatta, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. „Katonák küldése helyett mi az igazságos békén dolgozunk” – mondta az olasz diplomácia vezetője.

    Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében

    – írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali Liga párt vezetője.

    Emmanuel Macron a The Economist című brit hetilapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy nem lehet kizárni szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, mivel – tette hozzá a francia elnök –

    a mi célunk az, hogy Oroszország ne győzhessen.

    Róma korábbi bejelentése szerint még a G7-csúcs előtt kormánydöntés születik az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítási csomagról, ami a kilencedik lesz a háború kezdete óta – írta a Kárpáti Igaz Szó.

  • Május 3-án az orosz erők ismét intenzíven bombázták a kelet-ukrajnai Donyeck környékét. Eddig három halottról és öt sebesültről érkezett bejelentés – közölte az Ukrajinszka Pravda.

    Az eddigi információk alapján az orosz erők csütörtök reggel indították meg a támadássorozatot. A célpontok között szerepeltek Donyeck városának Pokrovszki és Bahmutszki kerületei is, de ezeknek a támadásoknak nem lettek civil áldozatai.

    Kevésbé voltak azonban szerencsések Kurahove városának lakói. Itt két civil halt meg, miután az oroszok valószínűleg Uragan rakétavetőkkel mértek csapást a településre. Egy nő, valamint egy 33 és egy 48 éves férfi megsérült.

    Csütörtökön Csasziv Jar is az orosz hadsereg célpontjává vált. Az FPV-drónnal végrehajtott támadásban egy 55 éves lakos vesztette életét az utcán.További két, egy 46 és egy 53 éves állampolgár megsérült.

    Egy 71 éves nyugdíjas pedig Netajlove faluban a saját udvarán sérült meg egy tüzérségi támadás következtében. Az idős nőt orvosi kezelés céljából kórházba szállították.

  • A háború kezdete óta Oroszország csaknem 2000 alkalommal vetett be veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lőszereket, idén áprilisban 444 esetet regisztráltak – írta az Ukrajinszka Pravda.

    2023 februárja és 2024 áprilisa között az Ukrán Védelmi Erők összesen 1891 esetet regisztráltak, amikor az Orosz Föderáció veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lőszereket használt, ami sérti a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, tárolásának és alkalmazásának tilalmáról és megsemmisítéséről szóló egyezményt, valamint a hadviselés törvényeit és szokásait – hangsúlyozza az ukrán vezérkar.

  • Az orosz sajtó beszámolói szerint Ukrajnában likvidálták Eduard Ullmant, a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU), vagyis az orosz katonai hírszerző szolgálat különleges alakulatának egykori parancsnokát, akit azzal vádoltak, hogy Csecsenföldön civileket lőtt le, majd 17 évig bujkált az igazságszolgáltatás elől – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

    A jelentések szerint az Eduard Ullman vezényelte különleges alakulat 2002 januárjában hat civilt, köztük egy terhes nőt végzett ki és égetett el a csecsenföldi Satoji járásban.

    A GRU különleges erőinek 641. különítményének felderítő csoportja Ullman vezetésével egy UAZ járműre lőtt rá, amiért az autó sofőrje nem volt hajlandó megállni és eleget tenni követelésüknek.

    Ennek következtében az autóban ülő csecsenek közül az egyik – egy helyi iskola igazgatója – meghalt, további ketten megsérültek. Kiderült, hogy mind civilek voltak, nem pedig fegyveresek. Az orosz katonai művelet célja Ibn al-Hattáb harcosainak őrizetbe vétele volt, aki egy 15 fős osztaggal együtt az egyik faluban bujkált

    – állapították meg.

    Az esküdtszék kétszer is felmentette a katonákat, azzal magyarázva, hogy harci cselekményben jártak el és parancsot teljesítettek. A Legfelsőbb Bíróság az áldozatok hozzátartozóinak kérésére mindkét alkalommal hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet.

    2007 júniusában az Észak-Kaukázusi Kerületi Katonai Bíróság 14 évnyi börtönbüntetésre ítélte Ullmant a civilek meggyilkolásáért. Maga Ullman azonban nem volt jelen az ítélethirdetésnél, ugyanis a többi vádlottal együtt még ugyanazon év áprilisában eltűnt. A férfit és társait szövetségi körözött embernek nyilvánították. Ennek eredményeként csak Olekszij Perelevszkij ítéletét hajtották végre.

  • Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Oroszország szándékos kibertámadásai célzottak, és Csehország biztonsága és stabilitása ellen irányulnak – közölte az MTI. A cseh tárcavezető azután jutott erre a megállapításra, hogy jelentést kapott arról, hogy a Microsoft Outlook korábban nem ismert gyenge pontjait kihasználva több intézmény ellen is kibertámadást hajtottak végre.

    Vit Rakusan belügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy egy ideje fokozódnak az orosz kibertámadások és számítógépes kémkedések, több tucatnyi, az infrastruktúra elleni ilyen támadást észleltek.

    Jan Lipovsky szerint a támadások módszere és középpontja az APT28 nevű csoport tevékenységeire emlékeztet, amelyik az orosz katonai felderítéssel áll kapcsolatban. A miniszter szerint nem kétséges az orosz katonai hírszerzés (GRU) érintettsége.

    Németországgal és más EU- és NATO-tagállamokkal együtt elítéltük az orosz hackereknek a rendszereink tönkretételére irányuló kísérleteit. A problémát gyorsan felfedeztük és elhárítottuk. Ma nyilvánosan is elítéljük a különleges hackereket

    – áll a külügyminiszter közleményében.

    A közlemény szerint az állami hatóságokat és az energiaszektort érték támadások.

    Vit Rakusan miután pénteken találkozott német kollégájával, Nancy Faeserrel, újságírók előtt kijelentette, hogy a szaporodó támadások ellenére Csehország szoros figyelemmel kíséri a lehetséges célpontokat, és naponta cserél információkat Németországgal. A fenyegetések többsége a nagyközönség előtt nem ismert, és korai szakaszban eltávolítják őket.

    Rakusan és Nancy Faeser is megerősítette, hogy a kibertámadásokat az orosz katonai hírszerzés szervezi. A német belügyminiszter szerint a támadások 2022-ben kezdődtek, és német hadiipari vállalatok, illetve az űrügyi ágazat ellen is irányulnak.

    Rakusan szerint a cseh belügyminisztérium részlegeit és rendszereit is napi rendszerességgel érik különböző támadások.

  • Ukrajna május 4-től szinte teljesen megszünteti az egyéni katonai alkalmasság elbírálásánál a „korlátozottan alkalmas” kategóriát – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A tájékoztatás szerint a dokumentum fő újítása, hogy az egyéni katonai alkalmassági értékelés eddigi formáját szinte teljesen megváltoztatják. Korábban a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálásakor a katonai orvosi bizottság az „alkalmas”, „nem alkalmas” és „korlátozottan alkalmas” bírálatok közül választhatott.

    Mostantól a korlátozottan alkalmas opció helyébe a következő szöveg kerül: „katonai támogató egységekben, Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központokban, katonai felsőoktatási intézményben, oktatási központokban, intézményekben, egészségügyi egységekben, logisztikai, kommunikációs, operatív támogatási és biztonsági egységekben való szolgálatra alkalmas”.

    Megjegyzendő, hogy a katonakönyvben ilyen bejegyzéssel rendelkező személy mozgósítható, amennyiben a hadseregnek szüksége van további haderő bevonására.

    A törvény értelmében a 18 és 60 év közötti, „korlátozottan alkalmas” státusszal rendelkező férfiaknak ismét meg kell jelenniük a katonai orvosi bizottság előtt, hogy felülvizsgálják a korábbi bírálatot. Ennek határideje 2025. február 4-e.

    Ezentúl ezeknek a személyeknek a bizottság csak két állapotot jegyezhet be, „alkalmas” vagy „alkalmatlan”. Amennyiben valakit alkalmasnak ítélnek, az állapot további négy kategóriában bővebben kifejthető:

    • teljesen alkalmas;
    • katonai támogató egységekben, Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központokban, katonai felsőoktatási intézményben, oktatási központokban, intézményekben, egészségügyi egységekben, logisztikai, kommunikációs, operatív támogatási és biztonsági egységekben való szolgálatra alkalmas;
    • alkalmas bizonyos szakterületekre (ide tartoznak például a katonai felsőoktatási intézményekre felvételizők);
    • konkrét feladatokra alkalmas.
  • Az oroszok ismét civil célpontokat támadtak Harkivban. A támadásban megsérült egy utasokkal teli villamos is – írja az Unian.

    Az első jelentés Harkiv polgármesterétől, Ihor Terehovtól származik. Tájékoztatása szerint 14 óra körül rázta meg a robbanás Ukrajna nagyvárosát.

    Előzetesen annyit tudni, hogy a csapás a város Holodnohirszki kerületébe érkezett, egy lakóparki fejlesztés területére. Az áldozatokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van. Úgy tudni, hogy egy utasokat szállító villamos megrongálódott

    – számolt be először a polgármester.

    Néhány perc múlva hozzátette , hogy „Harkiv lakóövezetét támadták meg, több épület megsemmisült, emberek vannak a romok alatt”. Terehov szerint a kutatási és mentési akció folyamatban van.

    A Harkivi terület államigazgatási vezetője, Oleh Szinyehubov elmondta, hogy az oroszok egymás után mértek csapást légvédelmi fegyverekkel.

    „Ebben a pillanatban egy áldozatról tudunk, akut stresszreakcióval. Megrongálódott egy magánház. A vizsgálat folyamatban van” – írta Szinyehubov.

    A város polgármestere eddig egy halottról számolt be.

    Sajnos egy nyugdíjas korú elhunyt nőről és egy másik áldozatról vannak előzetes információink

    – írta.

  • Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács jelenlegi alelnöke kijelentette, hogy a Kreml háromszoros haszonra tesz szert a svájci ukrán békecsúcson – írja az Unian.

    Az Orosz Föderáció egykori elnöke a Telegramon ismertette jóslatait, pontosítva, mi lenne az orosz érdek. Mint ismeretes, Oroszországot nem hívták meg a júniusi tárgyalásokra, amelyekre Ukrajna 160 delegációt hívott össze. Medvegyev elmondása szerint a bürgenstocki találkozó összeomlás lesz.

    Ez az idióta Zelenszkij béketervének összeomlásának újabb bizonyítéka lesz, ugyanakkor kívánatos lenne, hogy a Bandera fattyú személyesen meglátogassa, és ismét aláírja szellemi értéktelenségét

    – fogalmazott a szélsőséges megszólalásairól ismert Medvegyev.

    Jóslata szerint a békecsúcs bizonyítja a Nyugat tehetetlenségét az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatban. Medvegyev ezt a második plusznak tartotta Oroszország vívmányainak tárában.

    Harmadszor, ez (a békekonferencia) lehetővé teszi fegyveres erőink számára, hogy továbbra is tisztítsák a kisorosz területet a neonáciktól anélkül, hogy beavatkoznának, vagy tekintettel lenne bárki seggfej »békekezdeményezéseire«

    – mondta Medvegyev.

    Svájcot a „sajt és órák” országának nevezte, és megköszönte az államnak a lehetőséget, hogy biztosítják az oroszok számára a hadművelet folytatását Ukrajnában. Medvegyev szerint a békecsúcs eredményeként meghozott döntések valamiképpen hozzásegítik az Orosz Föderációt „ősi területeinek” gyors visszaszerzéséhez.

  • A Kreml veszélyesnek nevezte David Cameron brit külügyminiszter azon kijelentéseit, hogy brit fegyverekkel az Orosz Föderáción belüli célpontokra is csapást mérhetnek.

    Vlagyimir Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov nyilatkoztában „eszkalálással” vádolta a Nyugatot, és emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök kijelentéseire, amelyekben többször is engedélyezte a nyugati csapatok Ukrajnába való küldését.

    Egy újabb nagyon veszélyes nyilatkozat. Látunk ilyen verbális eszkalációt hivatalos szereplők részéről, és látunk ilyet államfői szinten is

    – fogalmazott Peszkov.

    A Kreml szóvivője azzal vádolta a Nyugatot, hogy közvetlenül fokozza a feszültséget az ukrán konfliktus körül, és figyelmeztetett az európai biztonságot fenyegető veszélyre.

    „Itt a feszültség fokozódásának ilyen veszélyes tendenciáját észleljük a hivatalos közleményben” – tette hozzá a szóvívő.

  • Oroszország kemény választ kaphat, miután kibertámadást indított Németországban – közölte több diplomata. Annalena Baerbock német külügyminiszter elmondta, hogy a tavalyi kibertámadás, amelyről a Sky News adott hírt, a kormányzó Szociáldemokrata Párt ellen irányult.

    Kijelentését a védelmi miniszter is megerősítette, miután német cégek központi levelezőrendszerei szerepeltek a célpontok között. Baerbock szerint a hackercsoport az orosz hadsereghez áll közel, egyúttal elítélte a támadást, és következményeket lengetett be.

    Az orosz nagykövetség képviselőjét a támadás miatt beidézte a német külügyminisztérium.

  • Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint öt régióban, köztük a heves harcoktól sújtott Donyeckben is épülnek az erődítmények – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A minisztérium nem sok részletet közölt, azonban a cél az orosz offenzívák lelassítása lehet, mégpedig föld alá telepített „sárkányfogakkal”.

  • Telefonos konferencián mondott beszédet Szergej Sojgu, Oroszország védelmi minisztere. A miniszter szerint Ukrajna 2024 eleje óta 111 ezer katonát és 21 ezer fegyvert veszített el – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A miniszter leszögezte, hogy hiába követelik az Egyesült Államok és szövetségesei, hogy fejezzék be az offenzívákat, ők nem fognak megállni. Hozzátette, hogy az ukránok áprilisban napi 1000 katonát veszítettek, valamint az elmúlt két hétben három várost szabadítottak fel az orosz fegyveres erők.

    Szergej Sojgu bejelentette, hogy a háborúban létszámfelettivé váló fegyverekből és felszerelésekből kiállítást rendeztek. Hiába az ukrajnai hadművelet, Oroszország több nagyvárosában parádékkal fogják megünnepelni a győzelem napjának 79. évfordulóját.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken megérkezett Hmelnickijbe, ahol meglátogatta a sebesült ukrán védőket – írja az RBC-Ukraine.

    „Mindig öröm a védőinkkel együtt lenni. Állami kitüntetésekkel köszönöm meg mindazt, amit hazánkért tesznek, Ukrajna védelméért” – mondta Zelenszkij.

    Az ukrán elnök köszönetet mondott az ukrán orvosoknak is.

  • Az orosz FSZB állambiztonsági szolgálatának tisztjei megöltek egy ukrán szabotőrt, aki robbanóanyaggal akart megtámadni egy üzemanyag-terminált az északnyugat-leningrádi régióban – közölte pénteken az FSZB az Interfax hírügynökség szerint.

    Az FSZB tájékoztatása szerint a férfi idén márciusban érkezett Litvániából a moszkvai térségbe

    az ukrán különleges szolgálatok által előkészített gyorsítótárakból robbanószerkezetek alkatrészeinek lefoglalása, valamint katonai és energetikai szabotázs és infrastrukturális létesítmények elleni terrortámadások elkövetése céljából.

    Az FSZB tájékoztatása szerint a férfi orosz állampolgár, akit az ukrán katonai hírszerzés toborzott, és azután ölték meg, hogy biztonsági ügynökökre lőtt.

  • A szárazföldi beavatkozás lehetősége nem szerepel a G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén – így reagált a római kormánypalota Emmanuel Macron kijelentéseire, amelyekkel a francia elnök nem zárta ki akár európai katonák küldését az ukrajnai harctérre. A G7-csoport következő értekezletét június 13. és 15. között tartják a dél-olaszországi Puglia tartományban.

    Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, mivel Olaszország „álláspontja továbbra is az egyensúlyt követi”. Tajani hangoztatta, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. „Katonák küldése helyett mi az igazságos békén dolgozunk” – mondta az olasz diplomácia vezetője az MTI szerint.

    Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében

    – írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali Liga párt vezetője.

    Emmanuel Macron úgy vélte, hogy nem lehet kizárni szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, mivel – tette hozzá a francia elnök – „a mi célunk az, hogy Oroszország ne győzhessen”. Róma korábbi bejelentése szerint még a G7-csúcs előtt kormánydöntés születik az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítási csomagról, amely a kilencedik lesz a háború kezdete óta.

  • Alekszandr Pavljuk altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka szerint Harkiv elfoglalása lehet az orosz offenzíva egyik nyári célja – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Az ukrán hírszerző szolgálatokra hivatkozva Pavljuk azt állította, hogy az orosz erőknek tervük van Harkiv vagy Szumi elfoglalására. Hozzátette, hogy egyelőre nem tudják, hogy mennyire komolyak ezek a tervek.

    Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok régóta várt katonai támogatási csomagja nemcsak a nyári orosz offenzívák meggyengítését vagy visszafordítását segíti elő, hanem Ukrajna számára is stratégiai jelentőséggel bír.

  • „Vlagyimir Putyin orosz elnök paranoiás a Nyugat állítólagos szándéka miatt – mely szerint korlátozni kívánja Oroszország hatalmát a világban –, ezért történelmileg rekordösszegeket költ az ország militarizálására” – jelentette ki Avril Haines, az Amerikai Egyesült Államok nemzeti hírszerző ügynökségének igazgatója az Ukrajinszka Pravda szerint.

    A tisztviselő szerint Putyin továbbra is úgy gondolja, hogy Oroszország veszélyben van, és egy nagyobb, jobban felszerelt hadseregre van szükség. Haines hozzátette, hogy az orosz vezető továbbra is úgy tekinti, hogy a NATO-bővítés és a Nyugat – Ukrajna támogatásával – megerősíti azt a régóta tartó meggyőződését, hogy az Egyesült Államok és Európa korlátozni kívánja Oroszország hatalmát.

    A tisztviselő úgy véli, hogy paranoiás félelem társul ehhez.

    Az igazgató szerint a NATO lépései valójában arra irányulnak, hogy megnyugtassák Oroszországot az ellenkezőjéről, de Putyin döntései felgyorsították azokat az eseményeket, amelyeket megpróbált elkerülni, beleértve a szövetség bővítését, amikor Finnország és Svédország – amely évtizedekig semleges maradt – csatlakozott a NATO-hoz.

    Haines kifejtette, hogy Oroszország elnöke az orosz GDP közel 7 százalékára emelte a védelmi kiadásokat, ami majdnem kétszerese a történelmi átlagnak. Az orosz védelmi költségvetés jelenleg az összes szövetségi kiadás mintegy 25 százalékát teszi ki.

  • Németország május 3-án oroszok által támogatott hackereket vádolt a német szociáldemokrata párt, az SPD tagjai ellen tavaly elkövetett kibertámadásért, és válaszlépéseket ígért – jelentette a Deutsche Welle németországi közszolgálati médium.

    Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) – a német kormánykoalíció legerősebb pártja – 2023 júniusában jelentette be, hogy tavaly év elején hackerek célba vették tagjainak e-mail-fiókjait.

    Annalena Baerbock német külügyminiszter egy ausztráliai – adelaide-i – sajtótájékoztatón elmondta, hogy az incidens kivizsgálása lezárult, és Oroszország felelősségére mutatott rá. „Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezt a kibertámadást egy APT28 nevű csoportnak tulajdoníthatjuk, amelyet az orosz katonai hírszerző szolgálat irányít” – mondta Baerbock.

    Más szóval ez egy államilag támogatott orosz kibertámadás volt Németország ellen. Ez teljességgel tűrhetetlen és elfogadhatatlan, következményei lesznek

    – jelentette ki a német külügyminiszter.

    Az orosz katonai hírszerző ügynökséget már több kibertámadással hozták kapcsolatba Ukrajnában és más országokban, például az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint az ügynökség által támogatott SandWorm nevű csoport volt felelős a Kyivstar távközlési szolgáltató elleni nagyszabású hackertámadásért 2023 decemberében.

    A sajtótájékoztatón a német külügyminiszter mellett Penny Wong ausztrál külügyminiszter is teljes támogatásáról biztosította Németországot: „Ausztrália szolidáris Németországgal, amikor olyan államokat szólít fel, amelyek a kibertérben a felelős állami magatartás normáival ellentétesen cselekszenek.”

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel – írja az Eurointegration.

    Kuleba megjegyezte, hogy a lengyel külügyminiszterrel megállapították, hogy az ukrán–lengyel kétoldalú kapcsolatoknak „pozitív dinamikája van”.

    A két külügyminiszter tárgyalt az ukrán légvédelem megerősítéséről, Ukrajna uniós csatlakozásáról és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeképletéről” is. Kuleba szerint tárgyalásuk célja az volt, hogy megvitassák az ukrajnai és dél-kaukázusi biztonsági helyzetet.

  • Oroszország támadásra készül Harkiv és Szumi régiók ellen – közölte Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője a The Economistnak adott interjúban.

    Az oroszok sikere attól függ, hogy mennyire lesz erős az ukrán védelem Donbászban – hangsúlyozta.

    Szkibickij jóslata szerint Oroszország fő offenzívája május végén vagy június elején kezdődik, az oroszok várhatóan 514 ezer szárazföldi katonát vonultatnak fel Ukrajnában.

    A Harkiv határán állomásozó orosz északi csoportosulás jelenleg 35 000 katonával rendelkezik, de valószínűleg 50-70 ezer fő közöttire növelik a létszámát. Oroszország emellett „létrehoz egy tartalék hadosztályt” (15-20 ezer harcossal) Közép-Oroszországban, amelyet a főerőkhöz csatolhatnak.

    Szkibickij szerint az oroszok még így sem rendelkeznének elegendő erőforrással egy nagyobb város elfoglalásához. A The Economist megjegyzi, hogy ugyanezt a nézetet vallják nyugati katonai tisztviselők is, kisebb léptékű hadműveletek azonban lehetségesek.

    „Egy gyors művelet a be- és kijutásra lehetséges. De egy Harkiv vagy akár Szumi elfoglalására irányuló hadművelet más nagyságrendű. Az oroszok ezt tudják. És mi is tudjuk” – jegyezte meg Szkibickij.

  • Az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában több mint 1200 orosz katonát öltek meg. A háború kezdete óta Oroszország 470 ezernél is több katonát veszített el – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A lap kiemeli, hogy a katonákon kívül páncélozott járműveket, tüzérségi rendszereket, valamint légvédelmi rendszereket semmisítettek meg az ukránok.

  • David Cameron, az Egyesült Királyság külügyminisztere kijelentette, hogy Ukrajna használhatja az országától kapott fegyvereket Oroszország területén, emellett évi 3,74 milliárd dolláros katonai segítségre tett ígéretet – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A miniszter hozzátette, hogy amíg Oroszország ostromolja Ukrajnát, addig utóbbinak meg kell védenie magát. A közel 4 milliárd dolláros támogatás pedig addig jár Ukrajnának, amíg véget ér a háború. Véleménye szerint ezzel segítség terén mindent megtesznek, amit csak lehet.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök május 2-án találkozott Olekszij Djuminnal, Tula régió kormányzójával, Szergej Sojgu védelmi miniszter legfőbb riválisával – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A kormányzó arról tájékoztatta az elnököt, hogy Tula régió támogatja az Ukrajna elleni inváziót. Djumin szeretné visszaszerezni Putyin bizalmát, miután korábban többször is Jevgenyij Prigozsin egykori Wagner-vezér mellé állt.

    Az Institute for the Study of War szerint Vlagyimir Putyin azért tette közzé Djuminnal való találkozását, hogy megfricskázza a védelmi minisztériumot, mivel nem teljesültek az orosz katonai célok. Néhány orosz forrás szerint Olekszij Djumin fontos szerepet kaphat a hamarosan megalakuló kormányban.

  • Elfoglalta a donyecki régióban lévő Berdicsi települést az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon előretört és 16 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

    Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek mintegy 930 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan az elmúlt napon. 

    A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy rakéta- és lőszergyártó műhelyt, egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, három tábori lőszerraktárt, két HIMARS sorozatvetőt, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es és két M198-as vontatott tarackot, két francia gyártmányú HAMMER légibombát, három HIMARS- és Uragan-rakétát, továbbá 25 drónt.

  • Oroszország arra kéri partnereit a „világ többségének” országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba – adta hírül az MTI Marija Zaharov orosz külügyi szóvivő állásfoglalását.

    „A világ többségének országaiból való partnereinket is arra kérjük, hogy tanúsítsanak éberséget és tartózkodjanak az ilyen fórumokon való részvételtől, hogy ne hagyják magukat behúzni Kijev és a Nyugat újabb oroszellenes provokációiba, amelyeknek nem a béke, hanem az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a célja” –hangsúlyozta Zaharova.

    Korábban a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Bern több mint 160 küldöttséget hívott meg, köztük a G7, a G20 és a BRICS-országok delegációit az Ukrajnáról szóló konferenciára, amelyet június 15–16-án tartanak Bürgenstockban. Az ország hatóságai szerint Oroszország „jelenleg” nincs a meghívottak között.

    A berni orosz nagykövetség közleményt adott ki, amely szerint Moszkva tudomásul vette Svájc döntését, hogy nem hívja meg Oroszországot a júniusi ukrajnai békekonferenciára.

    Álláspontunk változatlan: nincs értelme a békefolyamat elindításáról beszélni Oroszország részvétele nélkül. Az úgynevezett békekonferencia megtartása valójában nem más, mint a hírhedt kijevi békeformula keresztülvitele, amely Oroszországnak szóló ultimátumok sorozata. Az ultimátumok nyelvezete számunkra elfogadhatatlan” – közölte az orosz diplomáciai képviselet.