Az orosz megszállók megpróbálják kiűzni az ukrán védelmi erőket Krinkiből, és megvetni a lábukat Nesztriha szigetén, de Dmitro Pletencsuk, a Déli Védelmi Erők Stratégiai Kommunikációs Központjának vezetője szerin nem járnak sikerrel, és folyamatos veszteségeket szenvednek el – írja az Unian.
Nem ad nyugalmat az ellenségnek a mi Krinkink. Abban reménykednek, hogy kiűzik onnan a tengerészgyalogságunkat, de ezek a próbálkozások hiábavalók
– mondta Pletencsuk.
Elmondása szerint naponta több támadást is indítanak az oroszok, csak pénteken három támadás volt már, azonban egyik sem járt sikerrel. „Nestriha-sziget. A megszállók tüzérségi és FPV-drónok leple alatt dolgoznak ott. Azonban kénytelenek kis csoportokban mozogni, mert egy nagy vízi akadály van előttük – ez a mi Dnyeperünk” – tette hozzá.
Pletencsuk elmondta, hogy az oroszok vízi járművek segítségével próbálják meg leküzdeni az előttük álló akadályt, így általában csónakokat kénytelenek használni. Ez azonban nagy feltűnést kelt, és mivel az oroszok nyílt területen vannak, hatalmas veszteségeket szenvednek el.
Hozzátette, hogy Ukrajna számára Nesztriha nem lőállás, hanem csak egy sziget a jobb parton, amely közvetlenül a Dnyeper folyó torkolata előtt található.
Bár feltételesen szigetnek lehet nevezni, ez leginkább egy nádas. És olyan talaj van ott, amin elég nehéz megvetni a lábukat, mert valójában egy mocsár. Ennek ellenére nem adják fel ezeket a próbálkozásokat, és most megfigyeljük ezeknek a támadásoknak az eredményeit. Láthatunk álcázott »nyaralókat« a parton, de ezek egy kicsit természetellenesek
– mondta Pletencsuk.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4975 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5205 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá közleményükben.
A 3. támadó dandár megnyitotta a drónkiképző központját civilek és katonák számára – írja a Militarnyi.ua.
Az FPV (First Persion View, vagyis belső nézet – a szerk.) drónok a 21. században hatékony fegyvernek bizonyultak a harctéren, különösen a tüzérségi lövedékek hiánya miatt. Számos tanfolyam létezik az ilyen drónok kezelésének elsajátítására, de Kijevben egy speciális oktatóközpontot hoztak létre.
A hadsereg a harci tapasztalataik alapján egy akadálypályát épített ki, és olyan szimulátorokon is kínál kiképzést, amelyek nem szabadon hozzáférhetőek. Olyan civileket és katonákat is fogadnak, akik meg akarják tanulni, hogyan kell ezeket a drónokat irányítani.
A képzés fizetős, a civileknek 8 ezer hrivnyába (73 ezer forintba), míg a katonáknak 4 ezer hrivnyába (36 ezer forintba) kerül. Az összegeket a kiképzőközpont fejlesztésére fordítják.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban – számolt be az MTI.
Macron a The Economist című brit gazdaságpolitikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”.
A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. „Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.
Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!