A dán külügyminisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy a dán kormány újabb humanitárius segélycsomagot nyújt Kijevnek 250 millió korona (körülbelül 13 milliárd forint) értékben, amelyet az ukrán lakosság legszegényebb és legkiszolgáltatottabb rétegeinek szánnak – írja az mk.ru.
A közlemény hozzáteszi, hogy a Dánia által kiutalt összegek csak arra elegendőek, hogy a leginkább érintett területeken élők alapvető szükségleteit – élelmiszerre, gyógyszerekre, vízre és lakhatásra – kielégítsék.
Dan Jergensen, a fejlesztési együttműködésért és a globális klímapolitikáért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai humanitárius helyzet rendkívül súlyos. Rámutatott, hogy ez különösen igaz a frontvonalhoz közeli területekre, ahol a helyzet katasztrofális szintet ért el.
A tisztviselő megjegyezte, hogy nagyon sok nő és gyermek van kiszolgáltatott helyzetben, és a dán hatóságok segíteni akarnak nekik. Elmondta, a dán vezetés ezért döntött úgy, hogy az új csomagon keresztül gyorssegélyt és védelmi intézkedéseket biztosít a legkiszolgáltatottabb csoportok számára.
A Kreml ismét fokozza a reflexív ellenőrzésre irányuló kampányát, amelynek célja a nyugati döntéshozatal befolyásolása nukleáris fenyegetésekkel és diplomáciai manipulációval.
A Háborús Tudományok Intézete (ISW) elemzői szerint a reflexív ellenőrzés Oroszország hibrid hadviselésének egyik kulcseleme. Ez egy olyan taktika, mely célzott retorikával és információs műveletekkel ráveszi az ellenséget arra, hogy önként tegyen Oroszország számára kedvező lépéseket.
Az ISW azt írja, az orosz tisztviselők következetesen úgy időzítették a nukleáris készültségi gyakorlatokat és a nukleáris megtorlással kapcsolatos fenyegetéseket, hogy azok egybeessenek az ukrajnai háborúval kapcsolatos fontos nyugati politikai döntésekkel, hogy ezzel a nyugati politikusokat önmérsékletre kényszerítsék és csökkentsék az Ukrajnának nyújtott támogatások mértékét.
A nukleáris retorika jelenlegi nyilvánvaló felerősödése egybeesik a nyugati fegyverek közelgő ukrajnai érkezésével – idézi az Ukrajinszka Pravda az ISW-t.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére május 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 4013 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4589 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A spanyol kormány bejelentette, hogy Ukrajna újabb rakétákat kapott a Patriot légvédelmi rendszerekhez, amelyeket Spanyolország és más szövetséges országok szállítottak le a hadban álló országnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hírt Margarita Robles spanyol védelmi miniszter jelentette be zaragozai látogatásakor, ahol egy olyan katonai létesítményt látogatott meg, amelyben ukrán katonák kapnak gyógykezelést és kiképzést.
A miniszter szerint ezek a rakéták segítenek Ukrajnának megvédeni magát az állandó orosz támadásokkal szemben.
A csomag Patriot rakéta a múlt héten már megérkezett Ukrajnába. Nyilvánvalóan szövetségeseinkkel együttműködve dolgozunk ezen a kérdésen, mert megértjük, hogy Ukrajna védi integritását, az emberéleteket
– mondta Robles.
Hangsúlyozta, hogy az uniós országoknak fenn kell tartaniuk elkötelezettségüket az ukrán nép támogatására az orosz agresszió kihívásával szemben.
Németország konzultációra visszahívta oroszországi nagykövetét, miután Berlin szerint az orosz katonai hírszerzéshez köthető APT28 hekkercsoport kibertámadást követett el tavaly mások mellett a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ellen – közölte a német külügyminisztérium szóvivője hétfőn az MTI szerint.
A lépés összhangban van a diplomáciai protokollal, Alexander Lambsdorff nagykövet egy hétig Berlinben marad, mielőtt visszatér Moszkvába – tette hozzá a szóvivő. A tárca azt is bejelentette, hogy Németország nem képviselteti magát Vlagyimir Putyin orosz elnök beiktatásán a következő hatéves hivatali idejére.
A múlt héten Annalena Baerbock német külügyminiszter is kijelentette, hogy következményei lesznek annak, hogy orosz hekkerek megtámadtak német oldalakat.
Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter tárcája közleményében tudatta, hogy Németország az EU-val és a NATO-val közösen jár el ebben az ügyben. „Az orosz kibertámadások fenyegetést jelentenek a demokráciánkra, és határozottan szembeszállunk velük” – jelentette ki Faeser.
Az orosz külügyminisztérium és Oroszország berlini nagykövetsége egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. Berlin először 2023 januárjában vádolt meg orosz hekkereket azzal, hogy megtámadtak német weboldalakat. A hekkerek nem okoztak jelentős kárt, de egy időre sikerült megbénítaniuk a megtámadott oldalakat.
Berlin szerint a két évvel ezelőtt kezdődött kibertámadások a Németországban kormányzó szociáldemokratákat, valamint a logisztikai, védelmi, űrkutatási és informatikai ágazatban működő vállalatokat célozták meg. Az okozott károkról biztonsági okokból nem közöltek részleteket.
A Fancy Bear néven is ismert APT28 hekkercsoport a Microsoft Outlook levelezőprogram korábban nem ismert gyenge pontjait kihasználva tört fel e-mail-fiókokat a német hatóságok szerint. A csoport kibertámadásai Csehországot, Litvániát, Lengyelországot, Szlovákiát és Svédországot is érintették.
A Moszkva elleni szankciók keretében az Európai Unióban zárolt orosz vagyon hozamát a jövőben szerte a világban történő fegyverbeszerzésekre kellene felhasználni Ukrajna számára – jelentette ki hétfőn Olaf Scholz német kancellár Rigában.
Az MTI beszámolója alapján a német kancellár úgy fogalmazott, hogy egyetértés van abban, hogy a források 90 százalékát ukrán védelmi célokra kellene fordítani, és nem csak Európán belül. Mint mondta, a megállapodás évente több milliárd eurót jelentene, épp most véglegesítik.
Hangsúlyozta, hogy a lőszereket és a fegyvereket nemcsak Európában kell beszerezni. „Mert most valóban azon múlik minden, hogy a fegyvereket gyorsan le tudják szállítani, és ne csak akkor, amikor az új gyár felépül” – tette hozzá.
Az orosz vagyon hasznosításával kapcsolatban az uniós tagállamok már február közepén megtették az első lépéseket a vonatkozó jogszabályok elfogadásával. Ezek a többi között azt szabályozzák, hogy az orosz központi bank vagyonának őrzéséből fakadó rendkívüli hozamokat elkülönítve kell vezetni. Most ezen források hasznosításáról kell dönteni. Mindemellett egyes uniós tagországokban aggályok merültek fel amiatt, hogy Oroszország esetleg pert indíthat, és a befektetők elvesztik bizalmukat.
Az Európai Bizottság szerint mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az EU-ban. A brüsszeli székhelyű Euroclear nemzetközi betéti pénzintézet legutóbbi közlése szerint 2023-ban a büntetőintézkedések nyomán mintegy 4,4 milliárd euró hozam halmozódott fel. Az Euroclear kezeli az orosz központi bank EU-ban lévő vagyonának nagy részét.
Ahogy az Index beszámolt róla, Nigel Casey-t, az Egyesült Királyság oroszországi nagykövetét hétfőn bekérették az orosz külügyminisztériumba. David Cameron brit külügyminiszter azt állította, hogy Ukrajnának joga van brit fegyvereket használni Oroszország területén.
Az orosz külügyminisztériumba bekéretett misszióvezetőt arra szólították fel, gondolkozzon el, milyen katasztrofális következményekkel járnak elkerülhetetlenül London ellenséges lépései, és hogy kapjanak a leghatározottabb és a legegyértelműbb módon cáfolatot David Cameron brit külügyminiszter „harcias és provokatív kijelentései" – adta hírül az MTI.
A nagykövetnek a moszkvai tájékoztatás szerint „keményen″ felhívták a figyelmét arra, hogy Cameronnak az Oroszországra mérendő csapásokra vonatkozó „ellenséges kirohanása" ellentmond London korábbi álláspontjának, miszerint a nagy hatótávolságú rakétákat semmilyen körülmények között sem vetik be Oroszország területe ellen.
„A brit fegyverek Oroszország területén alkalmazó ukrán csapásokra válasz lehet bármely brit katonai létesítmény és haditechnikai eszköz Ukrajna területén és a határain túl" – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!