A Nyugat fájdalmas választás elé állítja Moszkvát, Putyint stratégiai csapdába csalják – jelentette ki a Moszkovszkij Komszomolec orosz hírportál.
A lap szerint a Nyugat tudatosan szóbeli „harci felderítést” végez, hogy tesztelje Moszkva reakcióját, folyamatosan nyitva hagyja a kérdést, hogy „mi van, ha Putyin arzenáljában van valami, amivel nem számoltunk?”.
A portál szerint pontosan ez a legfontosabb kérdés, hogy „van-e Moszkvának valamije, amivel ellensúlyozni tudja a nyugati szalámitaktikát, amikor az eszkalációs fokot nem egyszerre, hanem nagyon fokozatosan emelik”.
A NATO össze akarja kombinálni az összeegyeztethetetlenségeket, ütni Oroszországot anélkül, hogy szembeszállnának vele
– írják.
Az orosz hírportál kijelenti: a Nyugat csak a valódi cselekvés nyelvét fogja megérteni.
Alar Karis, Észtország elnöke nemrég kijelentette, hogy térdre kényszerítené Oroszországot – hozta fel példaként az orosz hírportál.
„Mindent megteszünk azért, hogy térdre kényszerítsük Oroszországot. Akkor kezdődhetnek meg a komoly tárgyalások az ukrajnai konfliktus lezárásáról” – fogalmazott az észt elnök a Yle, Finnország közszolgálati médiuma szerint, azonban a politikus nem részletezte, hogy mit ért a kifejezés alatt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a portál szerint kijelentette, hogy két fő feladat maradt, az első, hogy „segítsünk Ukrajnának”, a másik, hogy „megakadályozzuk a konfliktus eszkalálódását”, a logika tehát az orosz médium szerint világos, senkinek sem érdeke a harmadik világháború.
A portál azonban megjegyzi, hogy „a vezető amerikai médiában kiszivárgott információk hangneméből és tartalmából ítélve a mérleg nyelve fokozatosan az eszkalációt támogatók javára tolódik el”.
A Nyugat fájdalmas választás elé állítja Moszkvát, Putyint stratégiai csapdába csalják – jelentette ki a Moszkovszkij Komszomolec orosz hírportál.
A lap szerint a Nyugat tudatosan szóbeli „harci felderítést” végez, hogy tesztelje Moszkva reakcióját, folyamatosan nyitva hagyja a kérdést, hogy „mi van, ha Putyin arzenáljában van valami, amivel nem számoltunk?”.
A portál szerint pontosan ez a legfontosabb kérdés, hogy „van-e Moszkvának valamije, amivel ellensúlyozni tudja a nyugati szalámitaktikát, amikor az eszkalációs fokot nem egyszerre, hanem nagyon fokozatosan emelik”.
A NATO össze akarja kombinálni az összeegyeztethetetlenségeket, ütni Oroszországot anélkül, hogy szembeszállnának vele
– írják.
Az orosz hírportál kijelenti: a Nyugat csak a valódi cselekvés nyelvét fogja megérteni.
Alar Karis, Észtország elnöke nemrég kijelentette, hogy térdre kényszerítené Oroszországot – hozta fel példaként az orosz hírportál.
„Mindent megteszünk azért, hogy térdre kényszerítsük Oroszországot. Akkor kezdődhetnek meg a komoly tárgyalások az ukrajnai konfliktus lezárásáról” – fogalmazott az észt elnök a Yle, Finnország közszolgálati médiuma szerint, azonban a politikus nem részletezte, hogy mit ért a kifejezés alatt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a portál szerint kijelentette, hogy két fő feladat maradt, az első, hogy „segítsünk Ukrajnának”, a másik, hogy „megakadályozzuk a konfliktus eszkalálódását”, a logika tehát az orosz médium szerint világos, senkinek sem érdeke a harmadik világháború.
A portál azonban megjegyzi, hogy „a vezető amerikai médiában kiszivárgott információk hangneméből és tartalmából ítélve a mérleg nyelve fokozatosan az eszkalációt támogatók javára tolódik el”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy hétfői sajtótájékoztatón közölte: Oroszország több mint 3 ezer KAB típusú irányított légibombát dobhat le Ukrajnára ebben a hónapban.
A legfontosabb probléma ma az, hogy az Orosz Föderáció havonta több mint 3 ezer KAB-ot használ csak az emberek ellen. Úgy gondoljuk, hogy a következő hónapban ez a szám 3500 lehet, ebben a hónapban pedig 3200. Arról van szó, hogy több ezer légibomba landol az emberek fején. Hogyan lehet ez ellen harcolni? Nincs elég légvédelmi rakéta ahhoz, hogy megállítsuk a havi több ezer légibombát
– idézte az ukrán elnököt az RBK Ukrajina.
Volodimir Zelenszkij azt is hozzátette, hogy e támadások megállításához újabb légvédelmi rendszerekre lenne szükségük, és hogy a közelmúltban 7 darab Patriot rendszert is kértek a szövetségeseiktől. Mint mondta, ezek közül legalább 2-re Harkivban lenne szükség, és ha ezeket megkapnák, akkor szerinte meg tudnák állítani a támadásokat, mivel az orosz gépek ez esetben nem tudnák megközelíteni a célpontokat.
Nem arról beszélek, hogy tucatnyi rendszerrel lezárjuk az égboltot Ukrajna felett, hanem arról, hogy legalább ne adjunk lehetőséget az Orosz Föderációnak légibombák alkalmazására. Még azoknak a partnereknek is, akik félnek attól, hogy ezt vagy azt a fegyvert átadják, meg kell érteniük, hogy a légvédelem védekezés, és nem támadás
– fogalmazott Zelenszkij.
Magyarország területére 2024. május 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 4626 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4064 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – adta hírül az MTI.
Juraj Blanár (Smer – Az Irány – Szociáldemokrácia) külügyminiszter helyettesíti a közelmúltban megsérült Robert Fico miniszterelnököt az Ukrajnáról szóló júniusi genfi békekonferencián – írja az Új Szó.
„Robert Fico miniszterelnököt még mindig az intenzív osztályon kezelik, ezért külügyminiszterként én képviselem Szlovákiát a békekonferencián” – mondta Blanár.
Blanár az ET hétfői brüsszeli ülése után erősítette meg a sajtónak, hogy ő fogja helyettesíteni Ficót az eseményen. Az ülésről elmondta, hogy főként az ukrajnai és a gázai helyzettel foglalkoztak az uniós külügyminiszterek. Az ukrajnai helyzetet úgy konstatálta, miszerint újabb front nyílt és Oroszország kis lépésekkel tör előre.
Megismételte továbbá a szlovák kormány álláspontját, vagyis, hogy a békés megoldást kell támogatni. Éppen ezért szerinte az lesz a döntő fontosságú, ami a június 15–16-i genfi békekonferencián történik.
Reményét fejezte ki, hogy a konferencián minél több ország – köztük Kína is – részt vesz. Szerinte ugyanis a globális dél országai nélkül lehetetlen garantálni a békekonferencia eredményeit, amelyeket Oroszország el tudna fogadni. Bár az Orosz Föderáció jelezte, hogy nem vesz részt a konferencián, azt közölték, hogy bármivel zárul a konferencia, azt Oroszország ultimátumként fogja kezelni.
Vannak olyan információk, hogy a következő békekonferenciát Szaúd-Arábiában tartanák, ahová már Oroszországot is meghívnák. Ez kulcsfontosságú az ukrajnai konfliktus további alakulása szempontjából
– véli Blanár.
Azt is megerősítette a sajtótájékoztatón, hogy ő fogja képviselni Szlovákiát a júniusi genfi konferencián. Emlékeztetett továbbá, hogy Fico áprilisban azt ígérte Denis Shmihal ukrán kormányfőnek, hogy személyesen vesz részt a konferencián, de ez a terv a május 15-i, nyitrabányai merénylet után meghiúsult.
Mint megírtuk, Robert Fico szlovák miniszterelnökre május 15-én Nyitrabányán egy férfi nyitott tüzet. A támadó, akit a szlovák média a 71 éves Juraj Cintulaként azonosított, öt lövést adott le a miniszterelnökre, és négyszer eltalálta. Robert Fico ezt követően egy ötórás, majd egy rövidebb műtéten esett át a besztercebányai kórházban.
A merénylőt a Pozsonytól északkeletre fekvő bazini (pezinoki) székhelyű különleges bíróság elé állították, amely előre megfontolt emberölési kísérlet vádjával letartóztatásba helyezte a férfit. A kormány azt közölte róla, hogy politikai indokból követte el a tettét. Akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat, ha gyilkossági kísérlet és terrorcselekmény miatt elítélik. A rendőrség néhány napja nyilvánosságra hozta a 71 éves Juraj Cintula vallomását.
A brit védelmi minisztérium értesülései szerint számos tapasztalt zsoldosegységet irányított át Moszkva Afrikából az ukrán frontra, köztük az orosz Afrika-hadtest Wagner-csoporthoz köthető egységeit is. A katonákat a Harkiv elleni offenzívában vethetik be – számolt be az Economx a Business Insiderre hivatkozva.
A külföldi lap a brit katonai hírszerzés egyik jelentésére hivatkozva számolt be a tervről, amelyben azt írták: Moszkva áttelepítette az orosz védelmi minisztérium Afrika-hadtestének egységeit a reguláris orosz erőkkel és a Storm-Z egységekkel egyetemben az észak-harkivi offenzíva megerősítésére.
Az orosz Afrika-hadtest közel kétezer reguláris katonából és tisztből áll, viszont számos olyan tapasztalt zsoldost is számlál, akik közül sokan korábban a Wagner-csoportban szolgáltak.
A volt Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin tavalyi rejtélyes repülőgép-balesetét követően a Wagner-csoport „marginalizálódott”, és gyakorlatilag az orosz védelmi minisztérium irányítása alá került.
A harcosok azt teszik, amit a minisztérium mond nekik
– nyilatkozta korábban a Business Insidernek Szergej Szuhankin, a Jamestown Alapítvány egyik vezető munkatársa.
Kijev és nyugati partnerei egy újabb „vörös vonalat” léptek át azzal, hogy Ukrajna egy nagy hatótávolságú drónnal május 26-án, vasárnap csapást mért a Voronyezs M radarra az Orszk városa mellett található orenburgi területen. Ez a radar a rakétatámadás korai figyelmeztetőrendszerének a része – írja az mk.ru.
Andrej Klincevics, a Katonai és Politikai Konfliktusok Kutatóközpontjának vezetője szerint a NATO-országok ebben az esetben az ukránok kezén keresztül valójában „elvakítják” Oroszországot egy esetleges globális csapástól.
A lap szerint rendkívül riasztóvá vált az a hír, hogy Ukrajna kísérletet tett az Orenburg melletti Voronyezs M radarállomás megtámadására. A helyi média szerint a drón a Novoorszkij járásbeli Gorkovszkoje falu közelében zuhant le, nem messze Orszktól. A falu közelében található a 2017-ben elkészült Voronyezs M radar.
A szerző emlékeztet, hogy áprilisban már támadtak meg az ukrán drónok hasonló létesítményt, amikor eltalálták a Voronyezs–DM UHF-radarát a Krasznodari területen.
Az orosz szakértők szerint ily módon Ukrajna „a gazdái – az Egyesült Államok és a NATO – piszkos munkáját végzi el”. A lap úgy látja, hogy Ukrajna partnerei egyre emelik a tétet, ami nagyon riasztó folyamatok kezdete lehet. Jurij Barancsik politológus szerint a helyzet „halálosan veszélyesnek” bizonyulhat.
Ha nem vetünk véget az ilyen próbálkozásoknak, az Oroszország egyetlen stratégiai biztonsági elemének megsemmisítését jelenti, a nukleáris pajzsét
– mondta Barancsik.
Több lehetséges válaszlépést is megnevezett, ugyanakkor úgy véli, az Egyesült Államokban nem található hasonló infrastruktúra, Ukrajnában pedig „nincs összemérhető fontosságú létesítmény”.
„Olyan helyzet alakult ki, amely rendkívül előnyös Washington számára, amikor túlzás nélkül valaki más kezével próbál döntő előnyt szerezni Oroszországgal szemben egy valószínűsíthető atomháborúban” – összegezte a szakértő.
Kedves olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!
