Az Oroszország elleni nyugati szankciók nem befolyásolták a Nyugaton kívüli kereskedelmet – mondta Hamad Buamim, a Dubai Multi Commodities Center elnöke a Financial Times május 29-én megjelent kommentárjában.
„A szankciók lassítják a gazdaságot, de soha nem állítják meg. A kereskedelem továbbra is folyik, csak másképp – mondta Buamim a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
„Az a tény, hogy a gazdaságot nem pusztán a világ egyik oldala irányítja, kevésbé hatékonnyá teszi ezeket a szankciókat. Ha csak az ukrajnai konfliktust vesszük, a szankciók hatékonyak, ha nyugatra tekintünk, de azon túl nem már nem igazán” – tette hozzá.
Számos vállalat települt át Dubajba az ukrajnai teljes körű orosz inváziót követően, de Baumim szerint az áthelyezés gyakran nem korlátozódik az orosz vállalatokra.
„A más országokból érkező vállalatok látják, hogy Dubaj rendelkezik az infrastruktúrával, a piacra jutással és a semleges hozzáállással az ukrajnai háborúval kapcsolatban” – mondta Buamim.
Az Oroszországot elhagyni kényszerülő, orosz alkalmazottakkal rendelkező nemzetközi cégek is úgy találták, hogy Dubaj olyan hely, ahol szívesen látják orosz alkalmazottaikat – tette hozzá.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna sürgette szövetségeseit, engedjék meg Kijevnek, hogy nyugatról szállított fegyverekkel csapásokat mérjen Oroszországon belül – írja a The Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 20-án a Reutersnek elmondta, hogy Kijev szövetségeseivel tárgyalásokat folytattak arról, hogy fegyvereiket a határ menti és Oroszországon belüli orosz katonai célpontok elleni csapásokhoz használják.
Elmondása szerint a megbeszélések „semmi pozitív eredményt” nem hoztak, de egyes partnerek megváltoztatták retorikájukat a kérdésben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden figyelmeztette a NATO-tagokat, hogy a tűzzel játszanak, amikor azt javasolják, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket használhasson Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra.
Orosz csapások öltek meg két civilt a dél-ukrajnai Nikopol városában szerdán – közölte Szerhij Liszak regionális kormányzó.
Liszak elmondta, hogy egy orosz drón egy mentőautót vett célba, megölve egy 54 éves sofőrt és súlyosan megsebesítve a feleségét. Egy másik civil, egy 52 éves férfi egy kórházban halt meg, miután a nap folyamán korábban egy tüzérségi lövedék megsebesítette – mondta.
Nikopolt, amely az oroszok által megszállt Zaporizzsja atomerőművel szemben fekszik, rendszeresen bombázzák orosz tüzérségi tűzzel – írja a The Independent.
Hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy-egy személyzet nélküli hajót, repülőgép-felszerelést, katonai üzemanyagot tároló raktárt, egy MiG–29-es repülőgépet, öt harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, egy amerikai Paladin és lengyel Krab önjáró, valamint egy amerikai M777-es és egy francia TRF-1-es vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, két amerikai HARM radarelhárító rakétát, Grad és Vilha sorozatvetők kilenc rakétáját, továbbá 31 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a sajtónak nyilatkozva szerdán azt javasolta, hogy az újságírók maguk döntsék el azt, hogyan, milyen titulussal emlegetik Volodimir Zelenszkijt. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Zelenszkij legitimitásának kérdése az ukrán államfői poszton komoly elemzést igényel.
Az Ukrajnából száműzött és állampolgárságától megfosztott Viktor Medvedcsuk volt ukrán ellenzéki politikus, a Másik Ukrajna mozgalom tanácsának elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ukrán elnök mandátumának lejárta miatt – május 21-étől – nincs, aki Ukrajna nevében a békéről tárgyaljon.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a Biden-kormányzat az amerikai kongresszussal együttműködve további 50 millió dollárt biztosít Moldovának, hogy előmozdítsa azokat az erőfeszítéseket, amelyek szerinte segítenek az országnak az orosz beavatkozással szembeni ellenállásban – írja a The Independent.
A moldovai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Blinken elmondta, hogy az Egyesült Államok rendkívüli ellenállóképességet tapasztalt az ország részéről az orosz „megfélemlítés”, a dezinformáció terjesztésére irányuló erőfeszítések és a korrupció fegyverként való felhasználása ellenére.
Litvánia is csatlakozik az ukrán légvédelem megerősítését célzó német kezdeményezéshez: a vilniusi kormány szerdán úgy döntött, hogy 13,5 millió euró értékben radarberendezéseket fog átadni Kijevnek.
Németország egy harmadik Patriot-egységgel és egyéb légvédelmi rendszerekkel is támogatja Kijevet, ehhez Litvánia is szeretne csatlakozni, ezért az év folyamán négy radarberendezést fog Ukrajnába küldeni – jelentette be Laurynas Kasciunas védelmi miniszter.
A litván tárcavezető szerint ezek a berendezések erősítik majd az ukránok felderítő és figyelmeztető rendszereit, és nagyobb hatékonysággal lesznek képesek kivédeni az orosz légicsapásokat.
Németország április közepén jelentette be, hogy új kezdeményezést indít Ukrajna légvédelmének erősítésére, ennek érdekében a NATO- és uniós partnerekhez, de harmadik államokhoz is segítségért fordulnak. Annalena Baerbock külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az erősebb légvédelem létkérdés ukrajnaiak ezrei számára, és a legjobb védelem a saját biztonságunk érdekében”. A német kezdeményezés támogatását már Hollandia, Dánia és Csehország is jelezte.
Az orosz csapatok intenzíven támadják az ukrán védőket a Donyeck megyei Pokrovszknál, 25 támadást hajtottak végre, és egyes területeken részleges sikereket értek el – írta az ukrán vezérkar szerdán az előző napi harci helyzetet ismertetve.
„A fronton továbbra is feszült, de kontroll alatt van a helyzet. A védelmi erők továbbra is határozottan visszaverik az ellenség azon próbálkozásait, hogy mélyen betörjenek Ukrajna területére, és közvetlen erőfeszítéseket tesznek támadó terveik végrehajtásának megzavarására – fogalmazott közleményében a kijevi katonai vezetés. Kiemelték, hogy kedden 110 katonai összecsapás volt a frontvonalakon.
„Az orosz megszállók megpróbálják kihasználni az állomány- és felszerelésbeli, valamint a légi támogatás terén meglévő fölényüket” – tette hozzá a vezérkar. Közölte, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők három rakéta- és 38 légicsapást hajtottak végre Ukrajna területén, és 435 kamikazedrónt vetettek be, emellett különféle fegyverekkel 2849 támadást hajtottak végre az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen.
A vezérkar legfrissebb, szerdán közzétett adatai szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a hozzávetőleg 505 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 37 tüzérségi rendszert és 28 drónt – számolt be az MTI.
Ukrajna svédországi nagykövete Andrij Plakhotnyuk hangsúlyozta, hogy Ukrajnának szüksége van Gripen vadászgépek utánpótlására, és ezt a skandináv ország biztosíthatja számukra – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök svédországi látogatásakor világossá tette, hogy Ukrajna nagyon érdeklődik a Gripen gépek iránt.
Szükségünk van Gripenekre, szükségünk van lőszerre, szükségünk van légvédelmi rendszerekre. Mindenre szükségünk van, hogy megvédjük az ukránok életét
– mondta a nagykövet.
Szerdán az Állami Nyomozó Iroda (DBR) és a főügyészség nyilvánosságra hozta, hogy Ukrajna több börtönében lepleztek le kínzásokat a hatóságok, köztük elsőként az ország keleti részében, Poltava megyében lévő bozskovei javítótelepen, amelynek négy tisztségviselőjét már meg is gyanúsították a bűncselekmény elkövetésével – írja az MTI.
A Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében a DBR azt írta, hogy a nyomozás eredménye szerint szinte minden elítélt, aki a bozskovei telepre került, bűncselekmény áldozatává vált, és az újonnan érkező rabokat addig verték, amíg meg nem törték akaratukat, és minden utasítást szó nélkül végre nem hajtottak.
Megállapították, hogy a telepre érkezés pillanatától kezdve minden elítélt beavatási rituálén esett át, és a padló megalázó módon való tisztítására kényszerítették. Ezt a folyamatot videokamerával rögzítették. Ha megtagadta, akkor kézzel, lábbal, gumibottal különböző testrészein ütlegelték.
A nyomozók birtokába jutottak olyan videofájlok és egyéb dokumentumok, amelyek az ország más büntetés-végrehajtási intézeteiben elkövetett kínzásokról tanúskodnak, ezeket még vizsgálják.
Az orosz egységek csapást mértek az ukránok drónhajóinak raktárára, a drónok összeszerelő műhelyére, valamint repülőgépekre – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az orosz hadsereg 118 területen támadta az ukrán katonákat és állásaikat.
Az orosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán MiG–29-est, megsemmisítettek 31 drónt, két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, két francia gyártmányú Hammer irányított légvédelmi rakétát, valamint kilenc Grad és Alder MLRS lövedéket.
Az Oroszország elleni nyugati szankciók nem befolyásolták a Nyugaton kívüli kereskedelmet – mondta Hamad Buamim, a Dubai Multi Commodities Center elnöke a Financial Times május 29-én megjelent kommentárjában.
„A szankciók lassítják a gazdaságot, de soha nem állítják meg. A kereskedelem továbbra is folyik, csak másképp – mondta Buamim a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
„Az a tény, hogy a gazdaságot nem pusztán a világ egyik oldala irányítja, kevésbé hatékonnyá teszi ezeket a szankciókat. Ha csak az ukrajnai konfliktust vesszük, a szankciók hatékonyak, ha nyugatra tekintünk, de azon túl nem már nem igazán” – tette hozzá.
Számos vállalat települt át Dubajba az ukrajnai teljes körű orosz inváziót követően, de Baumim szerint az áthelyezés gyakran nem korlátozódik az orosz vállalatokra.
„A más országokból érkező vállalatok látják, hogy Dubaj rendelkezik az infrastruktúrával, a piacra jutással és a semleges hozzáállással az ukrajnai háborúval kapcsolatban” – mondta Buamim.
Az Oroszországot elhagyni kényszerülő, orosz alkalmazottakkal rendelkező nemzetközi cégek is úgy találták, hogy Dubaj olyan hely, ahol szívesen látják orosz alkalmazottaikat – tette hozzá.
Lengyelország 200 méter széles pufferzóna létrehozását tervezi a Belarusszal közös államhatár mentén – közölte Donald Tusk miniszterelnök május 29-én.
A bejelentésre azt követően került sor, hogy egy lengyel határőrt lándzsával megszúrtak. A támadást állítólag egy bevándorló követte el, aki illegálisan próbálta átlépni a határt.
A támadás nem az első erőszakos incidens volt a határon. Tusk elmondta, hogy a korábban, az előző kormány idején, 2021-ben bevezetett ütközőzónáról „a jövő hét elején” születik döntés – írja a The Kyiv Independent.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kötött közös űrkutatásról szóló megállapodásokról beszélt szerdán a Legmash gyárnál tett látogatásakor – írja a BelTA belorusz állami hírügynökség.
Ami az űrrepülések folytatását illeti, a két ország között megállapodás született arról, hogy Oroszország, ha ilyen igény merül fel, bevonhatja Belarusz képviselőit a hosszú távú feladatokat tartalmazó állandó kiképzési programba.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország megépíti a saját űrállomását. (…) Az orosz elnök meghívta Belaruszt, hogy csatlakozzon, és a lehetőségekhez mérten együtt csináljuk. Gondolkodni fogunk ezen
– mondta a belorusz elnök.
A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) friss jelentésében arról írtak: egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Ukrajna kedvezőtlen feltételek mellett kényszerül békét kötni. A részletekről itt írtunk.
Idén nyáron az oroszok várhatóan több tízezer ukrán gyermeket szállíthatnak át Oroszországba az elfoglalt ukrajnai területekről – írta legfrissebb jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW).
A kutatóközpont szerint erre utal az, hogy hétfőn az oroszok luhanszki vezetője, Leonyid Pasecsnik arról beszélt: egyedül a luhanszki régióból több mint 12 ezer kiskorút „fogadhat be” Oroszország. A Herszoni terület orosz közigazgatásának egyik tisztviselője pedig azt közölte, hogy ők is elküldenek 575 kiskorút a Krím félszigetre, valamint az oroszországi Adigeföldre háromhetes nyári táborokba.
Továbbá azt is tudni lehet, hogy a „Hasznos Vakációk” nevű orosz programban mintegy 40 ezer, az elfoglalt területeken élő kiskorú utaztatását tervezik finanszírozni.
Az ISW szerint az orosz fél ugyan időszakos nyári táborként emlegeti ezeket a programokat,
de a valóságban a kiskorúak deportálásáról és átneveléséről van szó, amire Oroszország tudatosan törekszik az elfoglalt területeken.
Mint írták, az oroszok már korábban is szerveztek ilyen nyári tábornak álcázott oroszosító programokat, amelyek célja, hogy a kiskorúakat elvágják a családjuktól, nyelvüktől, kultúrájuktól és történelmüktől. Az ISW szerint idén nyáron arra lehet számítani, hogy Oroszország fokozni fogja ezt a tevékenységet.
Megjegyezték azt is, hogy mindez kimerítheti a genocídium (népirtás) fogalmát is, amennyiben a kiskorúakat kényszerítik a táborokban való részvételre.
Magyarországot elborzasztják a háború eszkalációjának veszélyével fenyegető nyilatkozatok, amelyek nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, atomfegyver esetleges bevetéséről vagy épp a kötelező európai sorkatonaságról szólnak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Minszkben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belarusz kollégájával, Szergej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mindkét ország az ukrajnai háború szomszédságában él már több mint két éve, s így nap mint nap szembesül annak drámai következményeivel.
Mi, magyarok nagy árat fizettünk az Ukrajnában zajló háborúért már eddig is, függetlenül attól, hogy ez egyáltalán nem a mi háborúnk. Magyarország célja egyértelmű: ki akarunk maradni a szomszédban zajló háborúból
– szögezte le.
Kijelentette, az utóbbi évek tanúsították, hogy a háborúnak nincs katonai megoldása, a harctéren csak halottak vannak és pusztítás.
„Minket Magyarországon elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek a háború eszkalációjának veszélyével fenyegetnek. Elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy európai uniós vagy NATO-tagországok adott esetben katonákat küldenének Ukrajnába. Elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek nukleáris fegyverek esetleges felhasználásáról szólnak. És elborzasztanak azok a nyilatkozatok is, amelyek egy európai kötelező sorkatonaság bevezetéséről szólnak” – sorolta.
Egy dologban mindenki biztos lehet. Amíg mi kormányzunk Magyarországon, addig nem fogjuk engedni, hogy akár egyetlen magyar embert is elvigyenek az ukrán–orosz frontra. Mi a lehető leghatározottabban tiltakozunk az európai kötelező sorkatonaság bevezetése ellen
– hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a békéhez vezető út tűzszünettel kezdődik és béketárgyalással folytatódik, ezért arra kérte belarusz hivatali partnerét is, hogy országa is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy „véget érjen a háború Ukrajnában, hogy érjen véget a szenvedés, érjen véget az értelmetlen öldöklés, és végre újra békében élhessünk mindannyian a térségben”.
Svédország bejelentette az Ukrajnának nyújtott tizenhatodik katonai segélycsomagját – írja a svéd kormány sajtószolgálata. A kormány közlése szerint a csomag lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy megerősítse légvédelmét és kielégítse kiemelt szükségleteit.
A segélycsomag az eddigi legnagyobb Ukrajnának nyújtott támogatás Svédország részéről, összege 13,3 milliárd svéd korona, mintegy 1,16 milliárd euró.
A csomag részeként Svédország átadja az ASC–890 típusú felderítő repülőgépeket. Ezek a repülőgépek „teljesen új képességet biztosítanak Ukrajnának mind a légi, mind a tengeri célpontok ellen”, és megerősítik a célpontok eltalálásának képességét. A repülőgépek mellé kiképzést és technikai felszerelést is biztosítanak.
Svédország emellett átadja a 302 páncélozott személyszállító járműből álló teljes állományát, hogy támogassa az ukrán erők új dandárjainak kialakítását. A csomag tartalmaz továbbá RB 99–AMRAAM rakétákat, amelyek repülőgépeken és földi légvédelmi rendszerekben használhatók, tüzérségi lőszereket, valamint a korábban átadott eszközök karbantartásához szükséges erőforrásokat.
Egy ukrán tisztviselő hosszasan beszélt arról, hogy Vovcsanszk városa miként változott földi pokollá. A részletekről ebben a cikkben írtunk.
Oroszország négy intenzív, de kisebb, legfeljebb századszintű gépesített támadást indított a Donyecki területen hétfőn és kedden – írta legfrissebb jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW).
Mint írták, a támadásokkal Oroszország nem ért el jelentős sikert, de a céljuk valószínűleg csak az volt, hogy teszteljék az ukrán védelem erősségét. A támadások egy részéről videó is készült.
The 47th Mechanized Brigade repelled small mechanized attack in the Pokrovsk direction. BMP-2 and BTR were destroyed and one tank was damaged. pic.twitter.com/bHrBwBC1KJ
— Ukraine - Combat Footage Archive 🇬🇪 🇺🇦 (@Bodbe6) May 28, 2024
Az ISW megjegyezte: a közelmúltbeli orosz offenzíva a Harkivi területen valószínűleg azt a célt is szolgálta, hogy elvonja az ukránok erejét a front más szakaszairól. Most az oroszok valószínűleg azt tesztelték, hogy az offenzíva miatt adódtak-e újabb gyenge pontok Donyeckben is.
Ukrajna több csapást is végrehajtott nyugati fegyverekkel a krasznodari határterületen – közölte a francia AFP hírügynökség az orosz TASZSZ szerint.
Az AFP erről több névtelenséget kérő forrástól is értesült. Egy nyugalmazott francia alezredes, Michel Goya azt is megjegyezte a hírügynökségnek ezzel kapcsolatban: „A történelem azt mutatja, hogy egy ország katonai segítségnyújtása egy másiknak még soha nem vezetett konfliktushoz.”
Moszkva azt hangoztatja, hogy a Krím félsziget sérthetetlen. Az ukránok amerikai fegyverekkel csaptak le rá, és semmi sem történt
– fűzte hozzá Michel Goya.
Emmanuel Macron francia elnök egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta: Ukrajnának meg kellene engedni, hogy csapást mérjen azokra az orosz területen lévő katonai támaszpontokra, ahonnan Moszkva rakétatámadásokat hajt végre Ukrajna ellen.
„Úgy gondoljuk, hogy lehetővé kell tennünk számukra, hogy semlegesítsék azokat a katonai létesítményeket, ahonnan rakétákat lőnek ki, ahonnan [...[ Ukrajnát megtámadják. Ha azt mondjuk nekik, hogy nem szabad célba venni azt a helyet, ahonnan rakétákat lőnek ki, akkor tulajdonképpen azt mondjuk nekik, hogy mi fegyverekkel látjuk el önöket, de önök nem védhetik meg magukat – mondta Macron a The Kyiv Independent szerint. Ugyanakkor azt is hozzátette:
Nem szabad megengednünk, hogy más oroszországi célpontokhoz, és nyilvánvalóan polgári létesítményekhez nyúljanak.
Arról, hogy Ukrajna milyen esetekben használhatja a nyugati fegyvereket Oroszország területén végrehajtott csapásokra, élénk diskurzus zajlott az utóbbi napokban. Kedden már Vlagyimir Putyin is reagált erre.
A német Rheinmetall közölte, hogy egy európai országtól százezres nagyságrendben kapott megrendeléseket a Skynex légvédelmi rendszerhez használt lőszerekből – írja a Jevropejszka Pravda.
A lap szerint a német fegyvergyártó vállalat nem nevezte meg az országot, azt viszont közölték, hogy a megrendelés minimum 100 millió euró értékű lesz, és a 35 mm-es AHEAD lövedékből legalább 100 ezer darabot fognak legyártani.
A lap azt is megjegyzi, hogy a megrendelő (vagy az az ország, amelynek valaki más lőszert rendelt)
akár Ukrajna is lehet, mivel az országnak már van két Skynex-rendszere.
Hozzátette: a német kormány április végén jelentett be egy újabb katonai segélyt Ukrajnának, amelyben többek között újabb Skynexek is szerepeltek.
A Rheinmetall pár nappal ezelőtt is tett egy hasonló bejelentést: akkor arról számoltak be, hogy 300 millió euró értékben kaptak megrendeléseket tüzérségi lőszerekre (a vásárlót ott sem nevezték meg).
A Mediazona és a BBC Russia közös, nyílt forrásokon alapuló vizsgálatában már név szerint azonosítottak 54 185 orosz katonát, akik Ukrajnában vesztették életüket – írja a The Kyiv Independent.
Május közepe óta 1396 fővel bővült a névsor. A vizsgálat készítői szerint a halottak száma a valóságban jóval nagyobb lehet, mivel ebben a gyűjtésben csak azok szerepelnek, akiknek a halálát nyilvánosan elérhető forrásból is megerősítették.
A Mediazona szerint az elesettek többsége Oroszországon belül a rosztovi, a szverdlovszki, baskíriai és cseljabinszki régiókból, valamint a Burját Köztársaságból származott.
A Rivnyei területen található Szárni városában felrobbant egy ukrán lőszerraktár – közölte Szergej Lebegyev, a mikolajivi orosz föld alatti mozgalom koordinátora a RIA Novosztyival szerda reggel.
„A helyi lakosok két súlyos robbanást észleltek éjszaka. Mindkét robbanás a város nyugati oldalán történt, ahol az A–0153-as katonai egység 430-as arzenálja található. A második robbanás erőteljes detonációval és erős lángkibocsátással járt” – mondta Lebegyev.
Valószínűsíthető, hogy a robbanást az éjjeli orosz dróntámadás okozta. A településről ukrán források is jelentették az éjjel, hogy robbanás történt, és az ukrán légierő parancsnoka is közölte reggel, hogy Rivnye is az orosz drónok célpontja volt (valamint azt is, hogy a drónok egyikét nem sikerült lelőniük). Azt, hogy miért hallottak két robbanást is a lakosok, az magyarázhatja, hogy másodlagos detonációként a raktárban lévő robbanóanyag is berobbanhatott.
Lebegyev azt is elmondta, hogy Szárni komoly logisztikai csomópontja az ukrán hadseregnek. Állítása szerint a településen sok külföldi fegyveres is van, és a 430. arzenál területére egy vasútvonal vezet be, amelyen a közelmúltban fegyvereket és lőszert szállítottak.
Az ukrán légvédelem 14-ből 13 Sahíd drónt lelőtt az előző éjjeli orosz támadásban – közölte szerda reggel Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka.
Közlése szerint a drónok a Mikolajivi terület, a Kirovohradi terület, valamint a Rivnyei terület felé tartottak.
Civil áldozatokról vagy a civil infrastruktúrában esett károkról egyelőre nincs hír – írta a The Kyiv Independent.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4942-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4504-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az MTI az Országos Rendőr-főkapitányságra (ORFK) hivatkozva.
Közleményük szerint a beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A CNN osztotta meg annak a 10 éves kisfiúnak a történetét, aki egy orosz támadás következtében árvává vált. Mikola Hlusko szüleit egy lakóépület elleni támadásban ölték meg az oroszok a Donyecki területen elhelyezkedő Pokrovszk városában.
A támadás napján Mikola családja grillezett, és nem számított arra, hogy mi fog történni, de az éjszakai ünneplés után hirtelen robbanás dördült. A 10 éves kisfiú felébredt, majd a sötétben tántorogva eljutott édesanyja szobájába, de a nőt egy betonlappal összezúzva találta meg.
Sípszót hallok álmomban. Aztán bam-bam. Az ablakok mind kirepültek. Valami leesett. Anyám azt mondta, »Kolja, Kolja«. Én kiáltottam, »Anya, élek«
– emlékezett vissza a kisfiú.
Elmondása szerint ezután megpróbálta letörölni a port anyja arcáról és szeméről.„Láttam, ahogy anyámat összenyomta a mennyezet. Próbáltam kihúzni őt, de nem tudtam. Anyám nyögött és remegett a lába. Én pedig sikoltoztam, hogy »Anya, anya, ez csak egy álom, egy szörnyű álom«. Kiáltottam, »Istenem, miért tetted ezt velem?« Egy alsóneműben futottam, és segítséget kértem. Aztán sötétség lett” – emlékezett vissza a fiú.
Miután a fiút kórházba szállították, nyugtatóinjekciót adtak neki, majd a bátyja, aki a robbanás idején nem tartózkodott a házban, eljött elmondani a történteket.
Elmondta, hogy most már csak ő és én maradtunk. Négyszer megismételte. Próbáltam megnyugodni, de utáltam magam. Mert nem tudtam megmenteni anyámat
– tette hozzá Kolja.
Gyámja a közelben élő keresztanyja lett. A történtek ellenére úgy döntöttek, hogy Pokrovszkban maradnak, hogy gondozhassák szüleik sírját. „Meglátogatom őket. Bocsánatot fogok kérni, amiért nem tudtam megmenteni őket. Bocsánatot fogok kérni apámtól, amiért nem tudtam megmenteni anyámat, a feleségét. Mit tegyek most? Hogyan éljek? Arról álmodok, hogy bosszút állok azon, aki elindította a rakétát” – mondta a kiskorú.
Csehország lőszerbeszerzési kezdeményezésébe eddig az Európai Unió és a NATO tagállamaiból 15-en kapcsolódtak be, és együttesen több mint 1,6 milliárd eurót adtak össze – közölte Petr Fiala cseh kormányfő kedden este Prágában több uniós ország vezető politikusának munkavacsorája előtti sajtótájékoztatón az MTI szerint.
Petr Fiala meghívására a prágai munkavacsorán Andrzej Duda lengyel államfő, Mette Frideriksen dán, Mark Rutte holland és Evika Silina lett miniszterelnök, James O'Brien amerikai külügyminiszter-helyettes, valamint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vett részt.
Andrzej Duda újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése jelenleg a Nyugaton múlik.
Az első lőszerszállítmány június első napjaiban érkezik meg Ukrajnába. Több tízezer darab 155 milliméteres lőszer pedig a hónap folyamán
– mondta a cseh kormányfő.
„Az eddig összegyűlt pénz mintegy félmillió darab lőszerre elegendő az év végéig” – jelentette ki a dán miniszterelnök. „Ez megváltoztathatja a harctéri helyzetet” – tette hozzá. Ebben bízik a lengyel államfő is. „Az orosz gazdaság hadirendszerben működik. Ukrajna lőszerhiánnyal küszködik és korlátozott lehetőségei vannak. A lőszerszállítmányok növelése és Ukrajna védelmi képességei megerősítésének biztosítása jelenleg a Nyugaton múlik” – hangsúlyozta Andrzej Duda újságírók előtt. „Ukrajna esetleges veresége veszélyt jelentene az euroatlanti elrendeződésre” – jegyezte meg a lengyel elnök.
Május 28-án, kedden az orosz légierő három légibombával támadta meg a Donyecki területen található Torecket – írja az Unian.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint 18 óra körül bombáztak le egy lakótömböt a város központi részén. A közvetlen találat következtében két emeletes épület bejárata és egy vállalkozás épülete semmisült meg.
Egy helyi lakos és felesége súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedtek. További három – egy 24, egy 53 és egy 63 éves – nő sérült meg és került kórházba. A halottak végleges száma még nem ismert.
Az előzetes adatok szerint az orosz csapatok KAB–250 bombákat használtak a támadáshoz. Ukrajna a háborús törvények és szokások megsértése miatt indított büntetőeljárást.
Ukrajna nem fog továbblépni a NATO-tagság felé az idei éves csúcstalálkozón – írta a The Telegraph május 28-án. A tagországok attól tartanak, hogy a szövetség háborúba keveredhet Oroszországgal.
Németország és az Egyesült Államok határozottan ellenezte, hogy Kijevnek végleges időkeretet ajánljanak, miközben folytatódnak az előkészületek a szervezet 75. évfordulóját ünneplő kétnapos washingtoni találkozóra.
„Nagyon szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát még ebben az évben előrébb vigyük a teljes jogú NATO-tagság felé vezető úton” – nyilatkozta egy, a Biden-kormányzat gondolkodását jól ismerő forrás.
„Az Egyesült Államok talán nem annyira, mint Németország, de aggódik az Oroszország által a szövetség többi részére jelentett fenyegetés miatt” – tette hozzá a névtelen megszólaló. Mint mondta,
Volodimir Zelenszkij elnököt a kollégái figyelmeztették, hogy ne követeljen „lehetetlent” a szövetségtől.
Oroszország jelenleg a frontvonal mentén halad előre, és a nyári hónapokban további offenzíva várható. Tavaly az ukrán elnök „abszurdnak” nevezte a NATO döntését, amikor a védelmi szövetség vezetői a litvániai Vilniusban tartott találkozón elutasították Ukrajna teljes jogú tagságra vonatkozó kérelmét.
