Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a Biden-kormányzat az amerikai kongresszussal együttműködve további 50 millió dollárt biztosít Moldovának, hogy előmozdítsa azokat az erőfeszítéseket, amelyek szerinte segítenek az országnak az orosz beavatkozással szembeni ellenállásban – írja a The Independent.
A moldovai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Blinken elmondta, hogy az Egyesült Államok rendkívüli ellenállóképességet tapasztalt az ország részéről az orosz „megfélemlítés”, a dezinformáció terjesztésére irányuló erőfeszítések és a korrupció fegyverként való felhasználása ellenére.
Az orosz csapatok rakétával és bombával hajtanak végre légitámadásokat a harkivi terület ellen. Az oroszok repertoárjában a FAB–500-as légibombák a leggyakoribbak, de az elmúlt napokban a rendkívül veszélyes TOSZ–2 „Szoncepok” nehézlángszóró-rendszerekkel kezdték el megsemmisíteni Vovcsanszkot – írja az Unian.
Nazar Volosin, a Horticja hadműveleti-stratégiai csapatcsoport szóvivője elmondta, hogy az oroszok nemcsak irányított légibombákat, hanem termobárikus lőszereket is bevontak már a város elleni harcba. Elmondása szerint az oroszok ennek ellenére sem tudnak előretörést elérni a környéken, teljesen belemerültek az utcai harcokba.
A nap eleje óta hat légibombát dobtak le Vovcsanszkra. A megszálló hadsereg továbbra is rohamozza a várost, nem hagyja abba, hogy gyalogos egységekkel próbálja megvetni a lábát a városban, hogy utcai csatákat alakítson ki. A város nagy részét az ukrán védelmi erők ellenőrzik. Az ellenség a szárazföldi támadásokat a siker érdekében légitámadásokkal kombinálja. Az ellenség TOSZ–2 „Szoncepok” nehézlángszóró-rendszereket is használ Vovcsanszkban. Termobárikus fegyverrel sújtja a várost, tönkretéve az épületeket és a civil infrastruktúrát
– hangsúlyozta Volosin.
A szóvivő szerint vannak olyan információik, hogy akcióik támogatása érdekében az oroszok a 44. hadsereghez tartozó motoros puskás alakulatokat is megpróbálják bevetni. Kiemelte, hogy más irányból is próbálnak átmozgatni erőket és eszközöket, hogy megpróbálják feltölteni egységeiket, de az ukrán védelmi erők aktívan megsemmisítik őket.
Volosin megjegyezte, hogy a front különböző irányaiban más-más taktikákkal próbálnak sikert elérni az oroszok, de a leggyakoribb, hogy technikájuk támogatásával rohamegységekkel próbálnak áttörni.
Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait – mondta kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia–német együttes kormányülést követően.
További milliárdos nagyságrendű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést szeretnénk biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét és ezzel fokozza egész Európa biztonságát
– fogalmazott Scholz. Mint mondta, céljuk a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az EU ez irányú erőfeszítéseinek összpontosítása, illetve fokozása.
A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás. Az Egyesült Államok nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy a G7-ek nagy összegű – mintegy 50 milliárd dolláros – hitelt nyújthatnának Ukrajnának, amire az orosz központi bank befagyasztott vagyonának hozamai szolgálhatnának fedezetül.
Az uniós tagállamok eddig visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre, tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától, nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd. Mindemellett az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni.
Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatásának zárónapján reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.
Macron sajnálatosnak nevezte a szóban forgó nyilatkozatot, amely szerinte nem lett egyeztetve a partnerek között. Hozzátette: a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat és nem fog további megjegyzést fűzni az ügyhöz.
A francia elnök a nap folyamán átvette az 1648-as vesztfáliai béke emlékére 1998-ban alapított Nemzetközi Vesztfáliai Békedíjat Münsterben. A francia elnök köszönőbeszédében több derűlátást és tettrekészséget szorgalmazott az Európai Unióban.
Európaiakként derűlátónak lenni azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy az EU a megfelelő válasz
– hangoztatta Macron. Mint mondta, ez a jelen idők olyan nagy kihívásaira vonatkozik, mint az ukrajnai háború, a klímaváltozás és a demokrácia fenyegetettsége.
„Új fejezetet kell nyitni Európában” – fogalmazott Macron. Rávilágított, hogy ehhez több derűlátásra és akaraterőre is szükség lesz. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a nacionalizmushoz való visszatérés, ahogy azt a jobboldali pártok szorgalmazzák, szerinte nem jelent megoldást – írja az MTI.
Az ukrán hadsereg nem képes megfordítani a háború menetét, és minél több kísérletet tesz erre, annál nagyobb veszteségeket fog elszenvedni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak kedden Taskentben.
Ebben van ma Ukrajna problémája és tragédiája, ők nem tekintik sajátjuknak ezeket az embereket. Ma nem védik az ukrán nép érdekeit. Remélem, hogy az emberek végül ezt meg fogják érezni
– fogalmazott Putyin az MTI szerint. Az orosz elnök emellett azt hangoztatta, hogy a NATO-országok képviselőinek „tudatában kellene lenniük annak, hogy mivel játszanak”, amikor arról beszélnek, hogy engedélyezni szándékozzák Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel Oroszország nemzetközileg elismert területére csapásokat mérjen.
Ez komoly dolog. Mi természetesen a legélesebb figyelemmel követjük, nézzük
– mondta az ügyről a szövetségen belül zajló vitáról.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy abban az esetben, ha az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyvereket vetnek be, Moszkvának újabb döntést kell hoznia az ütközőövezet ügyében. Elmondta, hogy a „különleges hadművelet” fő eseményei jelenleg Harkiv környékén zajlanak. A Nyugatot vádolta meg az ebben az irányban elindított orosz támadás „kiprovokálásával”.
„Hiszen talán egy hónappal ezelőtt bejelentettem: ha továbbra is (orosz területen lévő) lakónegyedeket támadnak, akkor kénytelenek leszünk egy biztonsági övezetet létrehozni. Mi erre tértünk át” – mondta Putyin. Azt is közölte, hogy Oroszország tudatában van annak, hogy nyugati kiképzők zsoldosoknak álcázva nyugati fegyverzeteket szolgálnak ki Ukrajnában. Az elnök úgy tudja, hogy „egyre nehezebben tudják eltitkolni” az elszenvedett veszteségeket. Rámutatott, hogy a nyugati katonák, ha megjelennek Ukrajnában, szintén orosz fegyveres erők célterületén tartózkodnak majd.
Továbbra is azt fogjuk tenni, amit jónak látunk. Függetlenül attól, hogy ki található ukrán területen
– fogalmazott Putyin.
„Képtelenségnek” és „ostobaságnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a külföldi haderő célja az ukrán hadsereg tehermentesítése lenne. Hangot adott meggyőződésének, hogy a lengyel katonai kontingensek nem fogják elhagyni Ukrajnát, miután már oda vezényelték őket. „Ha az európai országok néhány kontingense a lengyelekkel együtt bevonul, akkor a többiek távoznak majd, de a lengyelek soha” – vélekedett Putyin.
Mint bejelentette, Oroszországnak nincs válasza arra a kérdésre, hogy vegyen-e részt bármilyen Ukrajnával kapcsolatos konferencián, mert számára nem világos, hogy miről lesz ott szó. Emlékeztetett arra, hogy
Moszkva sohasem utasította vissza a Kijevvel folytatandó tárgyalásokat, ellentétben az ukrán féllel.
Hozzátette, hogy Oroszország találna megoldást Ukrajnával, ha „olyan emberek irányítanák, akiket a nemzeti érdekek vezérelnek”. Putyin birodalminak minősítette az Egyesült Államok magatartását, amelyre szerinte Washington a választások előtt megpróbál ráerősíteni. Ezzel szerinte megfélemlít más országokat, miközben az amerikai elit ezt a státust meg akarja őrizni és hangsúlyossá tenni.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!
