Nagy bajban az oroszok, váratlan húzásra készül Putyin

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nincs több titok, ezért engedte a NATO Kijevnek az orosz célpontok támadását;
• Az oroszok ismét ágyúzták Herszont;
• Az amerikai védelmi miniszterrel tárgyalt Zelenszkij;
• Több mint száz ország jelezte, hogy részt vesz a svájci békecsúcson;
• Kína orosz támogatásával hosszabb lesz a háború?;
• Svédországnak köszönhetően jelentősen növelheti Ukrajna az F–16-os vadászgépek hatékonyságát;
• Orosz támadás miatt leállt a legnagyobb ukrán vízerőmű;
• Lőszerhiánnyal küzdenek az ukrán katonák a Donbásznál;
• Megérkezett Ukrajnába az első görög katonai oktatótiszt.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

Olaf Scholz német kancellár a Keletnémet Gazdasági Fórumon tartott beszédében kijelentette, a NATO készen áll arra, hogy megvédje területének „minden négyzetcentiméterét” a támadásoktól – írja az Unian.

A politikus megjegyezte, hogy a NATO közelmúltbeli lépése a keleti határ megerősítésére Oroszország elrettentését célozza, majd hozzátette, hogy Moszkva számára egyértelműnek kell lennie, hogy a szövetség szükség esetén készen áll a védekezésre.

Az orosz fenyegetés folytatódni fog, mi és más szövetségesek tavaly úgy döntöttünk, hogy további egységeket telepítünk a balti államokba, és a jövőben állandó jelleggel egy egész dandárt állomásoztatunk ott. Ez a biztonságpolitikai fordulat azért szükséges, hogy megmutassuk Oroszországnak, mi készek vagyunk megvédeni a NATO területének minden négyzetcentiméterét a támadásoktól

– hangsúlyozta Scholz.

Megérkezett Ukrajnába a görög légierő első oktatótisztje, aki az F–16-os vadászrepülőgépek szakszerű használatát tanítja majd ukrán kollégáinak – számolt be az Unian a görög Defense-Pointra hivatkozva. 

Mint írták, a görög légierőnek csaknem négy évtizedes tapasztalata van az F–16-os vadászgépek üzemeltetésében, és ez idő alatt rengeteg tudást és gyakorlatot halmoztak fel a gépek bevetésével kapcsolatban. 

A pilóta az F–16 Training Coalition nevű egyezménynek köszönhetően taníthat most az ukrán fővárosban. A kezdeményezéshez Görögország mellett további 11 NATO-tagország (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és Hollandia) is csatlakozott. 

Elfoglalták a Donyeck megyei Kalinyivka település nagy részét az orosz megszállók – számolt be az Unian ukrán hírügynökség vasárnap délután Julian Ropke katonai elemzőre hivatkozva. 

Mint írták, a csapatoknak sikerült átkelniük egy csatornán is Csasziv Jar északi részén.  

Az orosz megszálló erők elfoglalták Kalinyivka nagy részét. A lövészárkokban nincsenek ukrán csapatok, nincs viszonzó tűz, nincsenek aknák. Csak drónokkal hajtják végre az ellentámadást

– fogalmazott Telegram-csatornáján a szakértő. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak engedélyezni kellene, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal sújtson le Oroszország területén található katonai létesítményekre – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán elnök köszönetet mondott  Joe Bidennek, amiért lehetővé tette Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel támadjon orosz területeket, de szerinte a nagy hatótávolságú rendszerek használatára vonatkozó korlátozásokat is fel kellene oldani.

Ez elég? Nem. Miért? Mert hoztam egy példát olyan repülőterekről, amelyekről Oroszország folyamatosan lő, tudva, hogy Ukrajna nem fog visszalőni, mert nincsenek megfelelő rendszerei és engedélyei hozzá

– magyarázta Zelenszkij.

Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is nagy hatótávolságú tüzérséget és mintegy 300 fegyverrendszert használ több tízezer rakétával a határ túloldalán Ukrajna megtámadására.

Tehát ott vannak ezek a fegyverek, és nem távolítják el őket, mert tudják, hogy Ukrajna nem tudja ellenük bevetni a nyugati fegyvereket, még akkor sem, ha ránk lőnek

– állapította meg az ukrán elnök.

Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkivi területen, Izjum közelében lévő Andrijivka településre. A támadás következtében két idős ember, egy 76 éves nő és egy 85 éves férfi megsérült – közölte a régió kormányzói hivatala a Telegramon az MTI szerint.

A hivatal hozzátette, hogy az előzetes információk szerint irányított légibombával mért csapást az orosz hadsereg. Egy lakóház megrongálódott és kigyulladt.

Roman Mrocsko, a herszoni katonai közigazgatási régió vezetője reggel adott tájékoztatást arról, hogy a városban robbanások voltak. Szavai szerint az oroszok támadják Herszont a régió általuk megszállt részéről. 

A szomszédos terület székhelyéről, Odesszából is robbanásokat jelentettek. Az ukrán hadsereg légiriadó közben jelezte, hogy egy „nagy sebességű célpont tart a város felé”. Károkról és áldozatokról egyelőre sem Herszonból, sem Odesszából nem érkezett jelentés.

A szombat délelőtti orosz támadások miatt továbbra is kritikus állapotban van Ukrajna legnagyobb vízerőműve, a Dnyeper – számolt be Ivan Fedorov, a Zaporizzsja régió katonai közigazgatásának vezetője. 

Fedorov szerint az erőmű olyan súlyosan megsérült, hogy már nem képes áramot termelni – írta a CNN.

Mint azt megírtuk , s zombat reggel leállították a vízi forgalmat a Zaporizzsjai területen található Dnyeper erőműnél.  Az oroszok éjjel átfogó támadást hajtottak végre a város ellen, amelynek során találatot kapott egy energetikai központ, valamint lakóépületekben is károk keletkeztek. 

Kostyantin Krivolap repülési szakértő szerint az a két Saab–340-es repülőgép, melyet Ukrajna Svédországtól kap, jelentősen növelheti az F–16-os vadászgépek hatékonyságát az orosz célpontok támadásakor – írja az Unian.

Ezek a közvetett jelek azt mutatják, hogy tényleg be kell szereznünk F–16-osokat. Nagyon aktívan részt veszünk az orosz légvédelem megsemmisítésében. Nagyon aktívan részt veszünk minden olyan megfigyelőrendszer megsemmisítésében, amely Oroszország területén van

– mondta Krivolap.

A szakértő szerint nem tudni, milyen radarokat szerelnek fel az F–16-os vadászgépekre, amelyeket Dánia, Hollandia, Belgium és Norvégia ad át Ukrajnának. Krivolapot ugyanakkor aggasztják az F–16-os vadászgépekre telepített radarok. Különösen, ha az F–16 radar és a rakéta hatótávolsága kisebb lesz, mint az orosz Szu–35 rakéta és radar hatótávolsága, ugyanis az az F–16 számára konkrét veszélyt jelent.

Ugyanakkor a szakértő szerint a Saab–340-es repülőgépnek az F–16-tal kombinálva ki kell küszöbölnie ezt a veszélyt. Úgy gondolja, a két különböző repülőgép ilyen kombinációja nemcsak az F–16-os vadászgépek hatékonyságát növeli jelentősen, hanem a védelem és a támadás teljes szintjét is növeli.

Ukrajna Izraelnek és Palesztinának is meghívót küldött a Svájcban tartandó ukrajnai békecsúcsra – írja az Ukrajinszka Pravda.

Nincs kettős mérce. Akár tetszik, akár nem, Palesztinát és Izraelt is meghívtuk a békecsúcsra. Minden országot meghívtunk a csúcstalálkozónkra. Készek vagyunk meghallgatni minden véleményt, készen állunk beszélni velük

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Elmondása szerint egyedül Oroszország képviselőit nem hívták meg, ugyanakkor kiemelte, nem csak azért, mert agresszorok. Az ukrán elnök másik kifogása Oroszországgal szemben, hogy a kelet-ukrajnai háború során a minszki megállapodás keretében hiába egyeztek meg, Oroszország nem tartotta be ígéretét, és éveken keresztül gyilkolta az ukránokat.

Zelenszkij felhívta a figyelmet arra is, hogy Ukrajna a csúcstalálkozó után tervet készít, amelyet átad az Orosz Föderációnak.

Éjszaka az oroszok ágyúzták a Herszoni területen lévő Sztanyiszlavot, megrongálva egy mosodát, egy líceumot és 5 házat – közölte Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.

Az orosz hadsereg mindent megpróbál elpusztítani, ami javítja népünk életét. A lövések megrongáltak egy mosodát és egy líceumot, valamint 5 lakóházat is eltaláltak

– írta vasárnap a Telegramon.

Áldozatok nem voltak, a támadás következményeit még vizsgálják.

„Az ukrán védelmi erők Volcsanszk városának körülbelül 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. A városban és környékén heves harcok dúlnak az orosz erőkkel” – mondta Nazar Volosin, a Hortica hadműveleti-stratégiai csoport képviselője – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.

A képviselő elmondása szerint az oroszok kis rohamcsoportokban haladnak, de nem tudnak új területeket elfoglalni. Volosin úgy véli, az oroszok tartalékai sem elengedők ahhoz, hogy áttörjék az ukrán védelmi vonalat. Utóbbi pedig erősödik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Kína Oroszországnak nyújtott támogatása meghosszabbítja a háborút, és rossz hatással lesz magára Kínára is, amely amúgy azt állítja, hogy támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását – írja az Interfax.

Azzal, hogy Kína támogatja Oroszországot, a háború hosszabb lesz. Ez rossz hatással van az egész világra, beleértve magát Kínát is, amely azt állítja, hogy tiszteletben tartja a területi integritást és a szuverenitást, hogy ezek a fő elvek. És ezt hivatalosan is kijelentette. Számukra, úgy gondolom, ez sem túl jó

– mondta Zelenszkij a média képviselőivel folytatott beszélgetés során Szingapúrban. Zelenszkij szerint Kína ma stratégiai hibákat követ el. Különösen azt emelte ki, hogy soha nem helyes egy agresszor országot támogatni.

„Lehet, hogy valaki nem ellenzi az állam politikáját. Sajnos valakik lehet, hogy nem bánják. De a legrosszabb az, ha támogatják ezt a politikát. Ez azt mutatja, hogy az életedben ugyanezeket a szabályokat követed. Ez azt jelenti, hogy az államotok politikája az agresszor támogatása. És itt valami nem stimmel. Nem mondhatjuk, hogy Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának támogatásán alapulunk, ugyanakkor nem támogathatunk egy olyan országot, amely megsérti az ENSZ Alapokmányának ezeket az elveit – Ukrajna területi integritását és szuverenitását” – mondta Zelenszkij.

Ezenkívül az ukrán elnök szerint „önök dönthetnek úgy, hogy nem vesznek részt a békecsúcson, ami azt jelenti, hogy nem ebben a formátumban látják a háború végét. Nem kell segítenie Ukrajnának, a civilizált világnak vagy bárki másnak abban, hogy véget vessen a háborúnak. De nekem úgy tűnik, hogy a békecsúcs megzavarása, az országok vezetőinek jelenlétét gyengítő lépések megtétele annak érdekében történnek, hogy bizonyos vezetők ne vegyenek részt a békecsúcson, nyomást gyakorolnak rájuk, és ez biztosan nem hozza közelebb a békét” – tette hozzá.

„És ez nem csak Oroszország támogatása, hanem valójában a háború támogatása. Mert ha nem támogatod a békecsúcsot, akkor ami történik, az számodra normális” – jelentette ki Zelenszkij.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólított Ukrajna álláspontjának objektív értékelésére a Gázai övezetben kialakult helyzetről, hangsúlyozva, hogy Ukrajna igazságos ország, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát, és két államot – Izraelt és Palesztinát – ismer el – írta meg az Interfax.

Ukrajna azt mondta, hogy ha a Hamász terroristái – és ez az izraeli civilek elleni támadás első napján történt – civileket támadnak, akkor Izraelnek joga van megvédeni magát

– mondta az ukrán elnök a „Shangri-La Párbeszéd” konferencián vasárnap Szingapúrban, a közönség kérdéseire válaszolva. 

„És ezután, amikor Izrael Gázába vonult, és humanitárius válság volt, Ukrajna azt mondta: először is, készek vagyunk emberileg segíteni Gázának, másodszor, tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot, harmadszor, Ukrajna két államot ismer el, Izraelt és Palesztinát, és mindent megtesz, hogy Izrael megálljon, hogy véget vessen ennek a konfliktusnak, és hogy a civilek ne szenvedjenek” – tette hozzá Zelenszkij.

„Ezért kérem, ne keverjék össze a két időszakot, és ne mossák őket egybe” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

A Mikolajivi területen a múlt éjszaka 11 Sahíd drónt lőttek le, Kucsurubszka településen egy ipari vállalkozás raktárai égtek a lehulló törmelék miatt, a tűz lokalizált volt – közölte a helyzetről június 2-án reggel Vitalij Kim, a regionális katonai közigazgatás vezetője, erről az Interfax adott hírt.

Június 2-ára virradó éjjel tizenegy Sahíd 131/136 drónt semmisítettek meg a légvédelmi erők és eszközök a Mikolajivi területen

– írta Telegram-csatornáján. 

Kim pontosította, hogy tegnap, június 1-jén az ellenség reggel és este is aknavetőgránátokat lőtt ki a Mikolajivi járásban található Ocsakivszka község vízkészletére. Áldozatok nem voltak.

Szintén tegnap, június 1-jén, délben az orosz hadsereg megtámadta Sztepovszkaja községet. Egy rakéta (típusát még meg kell határozni) szilánkjai a településen kívüli nyílt területre hullottak. A robbanáshullám következtében hét magánház és melléképület megrongálódott (ablakok és tetők törtek be). Áldozatok nem voltak.

Ezenkívül a JMA vezetője szerint június 1-jén, délután az ellenség tüzérséggel lőtte Kucsurubszka község területét. Az egyik lövés következtében Ivanivka községben az iskola sportpályájának területén tűz ütött ki. A tüzet azonnal eloltották. Áldozatok nem voltak.

Kim azt is hozzátette, hogy „tegnap este az ellenséges Sahíd-131/136 típusú drónok roncsainak lezuhanása következtében Kucsurubszka községben kigyulladt egy ipari vállalkozás raktára. A tüzet reggel 6 órára sikerült megfékezni. Senki sem sérült meg.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lassúnak nevezte az Egyesült Államok segítségét, és kifejtette, hogy az eddig megérkezett pénz nem elegendő – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ebből az összegből, azt gondolom, nem sok érkezett meg a mai napig. Személyes véleményem szerint. Nem tudom felszerelni a tartalékdandárokat, hogy egyszerűen lecseréljék a harcoló brigádokat, hogy normális rotáció legyen

– jelentette ki Zelenszkij a The Guardiannek adott interjújában. 

Elmondása szerint Oroszország világosan megérti ezt a helyzetet, és nem restelli kihasználni.

„Tudják, hogy létszámhiányos tartalékunk van, tudják, hogy megfelelő fegyverek nélkül nem tudunk tartalékot küldeni – ahogy ők küldik a sajátjukat, mint a húst” – tette hozzá az ukrán elnök. Megjegyezte azt is, hogy a nyugati szállítmányok késése súlyos következményekkel járt. 

Ha elég [támogatás] jött volna, akkor a dandárokat feltöltöttük volna, nem vontuk volna ki erőinket Donbászból, és képesek lettünk volna nagy hatótávolságú válaszlépésekre a Harkivi területen

– mondta. 

Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa által kiutalt összeg nagy, a dandárok felszerelése pedig „könnyű és gyors, de a Nyugatból hiányzik ez a sebesség”. Az elnök kifejtette azt is, hogy Ukrajnának mielőbb segítségre van szüksége, mert az Orosz Föderáció minden percben emberéleteket vehet el.

Belgorod régióban több légi célpontot semmisítettek meg az oroszok – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója a Telegramon jelentette be, hogy a védelmi rendszer működött, a misszió sikeres volt. Sérültekről egyelőre nem érkezett bejelentés.

Belgorodban nem, de a régió több városában károk keletkeztek házakban, autókban – tette hozzá a kormányzó.

Az ukrán védelmi erők továbbra is veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek. Az ukrán védők 2024 májusában új rekordot állítottak fel – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

Erről az X közösségi oldalon számolt be az ukrán védelmi minisztérium. Megjegyezték, hogy az ukrán hadsereg a teljes körű háború idejére rekordszámú orosz tüzérséget semmisített meg. 1160 ellenséges tüzérségi rendszert tettek fémhulladékká.

Egy újabb rekord. Májusban 1160 orosz tüzérségi rendszert semmisítettünk meg. Ez a tüzérségi veszteségek legnagyobb száma a háború két éve alatt. Az ukrán harcosok pedig továbbra is fémhulladékká változtatják az orosz fegyvereket

– áll az üzenetben. A védelmi minisztérium egy infografikát is megosztott a megsemmisített tüzérségi rendszerek számával.

Dmitro Klimenkov védelmiminiszter-helyettes kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők által az oroszok elleni háborúban használt drónok mintegy 100 százaléka hazai fejlesztésű – írja a The Kyiv Independent.

A háborúban Ukrajna és Oroszország nagymértékben befektetett a dróntechnológiába, forradalmasítva ezzel a hadviselést. Ukrajna e megfizethető, de hatékony fegyverek tömeggyártására több mint 200 hazai drónvállalkozást hozott létre.

A drónok majdnem 100 százalékát Ukrajnában gyártják. Vagyis a magánszektor dominál ebben az ágazatban, ami jó, mert ez is hozzájárul a gazdasághoz

– mondta a miniszterhelyettes.

Hanna Hvozdiar stratégiai ipariminiszter-helyettes megjegyezte, hogy Ukrajna havonta 150 ezer drónt tud gyártani, és 2024 végére 2 milliót is képes lehet előállítani. Azt is elmondta, hogy Ukrajna már túl van az egymillió legyártott drónon. Ugyanakkor a dróngyártó cégek száma az országban gyorsabban növekszik, mint amennyit a kormány anyagilag támogatni tud.

A harctéri kihívások közepette Ukrajna nagy hatótávolságú drónokat alkalmaz, hogy távolabbi orosz területekre csapjon le, olyan kritikus infrastruktúrákat célozva, mint  az olajfinomítók, repülőterek és logisztikai létesítmények. Ezen csapások célja, hogy megszakítsák az orosz hadsereg üzemanyag-ellátását, és csökkentsék Moszkva exportbevételeit, amelyek kulcsfontosságúak Oroszország háborújának finanszírozásához.

Magyarország területére 2024. június 1-én az ukrán–magyar határszakaszon 6715 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.