Az ukrajnai háború 175 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátását eredményezte – állapította meg egy csütörtökön közzétett jelentés.
Az ukrán környezetvédelmi minisztérium és klímavédelmi civil szervezetek által megjelentetett tanulmány tartalmazza a 2022 februárja óta már kibocsátott szennyezést, valamint azzal is számol, hogy a tervezett újjáépítés miatt mennyi szén-dioxid kerül majd a légkörbe.
A dokumentumban felsorolták a harcok okozta főbb szén-dioxid-kibocsátó tevékenységeket. Így a katonai járművek által felhasznált több milliárd liter üzemanyagot, csaknem egymillió hektárnyi felgyújtott mezőt és erdőt, több száz olaj- és gázipari létesítmény felrobbantását, valamint a több száz kilométernyi frontvonal megerősítéséhez felhasznált hatalmas mennyiségű acélt és cementet.
A 175 millió tonnára becsült mennyiség 90 millió autó éves kibocsátásának felel meg, illetve egész Hollandia éves kibocsátásának.
A háború miatt tízezrek haltak meg és milliók kényszerültek lakhelyük elhagyására, de hatalmas környezeti károkat is okozott, mivel a két hadsereg az elmúlt 80 év legnagyobb európai szárazföldi háborúját vívja.
A jelentés, amely a háború szénlábnyomát igyekszik meghatározni, a szén-dioxid-kibocsátás társadalmi költségét is igyekszik számszerűsíteni.
„Az Oroszországi Föderáció által okozott teljes klímakár 24 hónap után több mint 32 milliárd dollárra rúg” – derült ki a jelentésből.
A dokumentum értelmében a háborús kibocsátások nagyjából három részre oszthatók: a katonai tevékenységre, a sérült infrastruktúra újjáépítéséhez szükséges acélra és betonra, míg az utolsó harmadot több, egymástól eltérő tényező, köztük a tüzek és az emberek helyváltoztatása alkotja.
A jelentés szerint a katonai tevékenység által 51,6 millió tonna CO2-nek megfelelő kibocsátás keletkezett. Ennek nagy részét, 35,2 millió tonnát az orosz hadsereg üzemanyag-fogyasztása okozta, további 9,4 millió tonnát pedig az ukrán hadsereg üzemanyag-felhasználása.
A háború egyben jelentősen megnövelte a tüzek gyakoriságát az érintett területeken. A jelentés szerint egymillió hektárnyi földterületen ez mintegy 23 millió tonna CO2-nek megfelelő légköri kárt okozott.
A jelentésben olvasható, hogy az Ukrajna és Oroszország egyes részei feletti légtér lezárása, valamint az orosz légtér egyes légitársaságok általi használatának korlátozása valamivel több mint 24 millió tonna szén-dioxid-kibocsátási többletet eredményezett.
„A korlátozások vagy az óvatosság nagyrészt megtisztították az égboltot Ukrajna és Oroszország mintegy 18 millió négyzetkilométere felett, ami egyben órákkal meghosszabbította az Európa és Ázsia közötti utazásokat, ez pedig többlet üzemanyagfogyasztással párosul” – írták a jelentésben.
A G7-ek megállapodtak abban, hogy az év végéig 50 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből – közölte a francia elnökség június 12-én.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint június 11-én bejelentették, hogy a G7-ek a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával alapot hoznak létre Ukrajna támogatására.
Az alapot állítólag egy nemzetközi szervezet – mint például a Világbank – keretében hozzák létre, a hozzájárulások pedig rendkívüli hitelek formájában érkeznek majd.
Miközben a nyugati országok 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont befagyasztottak, csak az ezekből az alapokból származó bevételhez, mintegy 3,2 milliárd dollárhoz férhetnek hozzá évente. Egy olyan alap létrehozásával, amelynek hiteleit ebből a bevételből kell visszafizetni, az országok ezen az összegen túl azonnali támogatást nyújthatnak Ukrajnának.
A francia tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy „ha valamilyen oknál fogva, ha az orosz vagyontárgyak befagyasztását feloldják, vagy az orosz vagyonból származó bevételek nem elegendőek a hitel finanszírozására, akkor át kell gondolnunk, hogyan osszuk meg a hitel terhét”.
Szeptembertől csak akkor részesülhetnek a lengyel családtámogatási rendszer juttatásaiból az ukrán menekültek, ha gyermekeik eleget tesznek az iskolalátogatási kötelezettségnek – erősítette meg szerdán Joanna Mucha lengyel oktatásügyi miniszterhelyettes.
Lengyelországban egy gyermek után havi 800 zloty (mintegy 73 ezer forint) támogatás jár. A járulék iskolalátogatáshoz kötése egyik eleme a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosításának. A jogszabályt a parlament mindkét háza már jóváhagyta, Andrzej Duda elnök pedig hétfőn aláírta.
A miniszterhelyettes elmondta, a Lengyelországban tartózkodó, de iskolába nem járó ukrán gyermekek számát 75 ezerre becsülik. Megítélése szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az anyák gyors hazatérésre számítanak, több tízezer tanuló pedig feltehetőleg távoktatás formájában az ukrán oktatási rendszerben vesz részt, az ő képzésük viszont ellenőrizhetetlen.
Joanna Muchaaz MTI szerint azt is közölte: az iskolalátogatási kötelezettségről egyeztettek az ukrán féllel, Ukrajnában szeptembertől megszüntetik a távoktatást.
Hat olyan orosz állampolgárt tartóztattak le, akiknek feltételezhetően terrorkapcsolatai vannak az Iszlám Állammal. Az őrizetbe vételre egy Los Angelesre, New Yorkra és Philadelphiára kiterjedő, összehangolt akció során került sor – írja a New York Post.
A Bevándorlásügyi és Vámhatóságtól származó források szerint a letartóztatásokra múlt héten került sor, miután az FBI felvette velük a kapcsolatot, és figyelmeztette őket. Mint közölték, valamennyi letartóztatott Tádzsikisztánból származik.
Egy másik forrás szerint két további személyt, akik ugyanahhoz a csoporthoz tartoztak, szintén letartóztattak, miután hónapokig megfigyelték őket.
A nyomozás során lehallgatásra is sor került, amelyből kiderült, hogy az egyik most letartóztatott személy bombákról beszélt. A lehallgatott célszemélyt korábban a szövetségi hatóságok egy jövő évre kitűzött bírósági tárgyalás időpontjával szabadon engedték a déli határon, de azóta kiderült, hogy kapcsolatban áll az Iszlám Állammal.
Magyarország területére 2024. június 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 6292 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5931 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Az Oroszországgal közösen a nem hadászati atomfegyverekkel végrehajtott hadgyakorlatok megmutatták, hogy a belorusz fegyveres erők felkészültek különleges atomfegyver alkalmazására – közölte Pavel Muravejka vezérőrnagy, vezérkari főnök az MTI szerint.
A tábornok hangsúlyozta, hogy az ilyen kiképzések, illetve a nem hadászati atomfegyverekkel kapcsolatos fontos kérdések kidolgozása a felkészültség és a potenciál növelésének egyik módja. Mint mondta, elemzik az eredményeket, de máris biztonsággal kijelentheti, hogy
a belorusz fegyveres erők alegységei és szakaszai felkészültek a különleges atomfegyver alkalmazására.
A tábornok kijelentéseit a belorusz védelmi minisztérium sajtószolgálata idézte. A vezérőrnagy elmondta, hogy a hadgyakorlatban az Iszkander rakétarendszerek és a légierő vettek részt.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy megkezdődött a nem stratégiai atomfegyverekkel végzett hadgyakorlat második szakasza, amelynek során közösen felkészítik az orosz és belorusz fegyveres erőket a nem stratégiai atomfegyverek harci bevetésére.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!