Csak májusban Szumi régióból 3500, Harkiv megyéből pedig mintegy 6500 személyt evakuáltak – írja a Korrespondent hírportál alapján a Kárpáti Igaz Szó.
Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter elmondta, hogy Ukrajnában 4,6 millió regisztrált belső menekült él, közülük 1,5 millióan kapnak szociális juttatást. Megjegyezte, hogy korábban 4,9 millió belső menekültet tartottak számon.
A miniszter a csökkenés okaként a biztonságuk érdekében külföldre utazókat nevezte meg, mások pedig visszatérnek otthonaikba, és ezzel elveszítik a menekültstátuszukat.
Verescsuk magyarázata szerint májusban 3500 embert menekítettek ki Szumi és 6500 személyt Harkiv megyéből. Ők, mint mondta, első ízben kaptak belsőmenekült-státuszt. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik másodszor kapták meg – ők már regisztrálva voltak.
A G7-ek megállapodtak abban, hogy az év végéig 50 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből – közölte a francia elnökség június 12-én.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint június 11-én bejelentették, hogy a G7-ek a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával alapot hoznak létre Ukrajna támogatására.
Az alapot állítólag egy nemzetközi szervezet – mint például a Világbank – keretében hozzák létre, a hozzájárulások pedig rendkívüli hitelek formájában érkeznek majd.
Miközben a nyugati országok 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont befagyasztottak, csak az ezekből az alapokból származó bevételhez, mintegy 3,2 milliárd dollárhoz férhetnek hozzá évente. Egy olyan alap létrehozásával, amelynek hiteleit ebből a bevételből kell visszafizetni, az országok ezen az összegen túl azonnali támogatást nyújthatnak Ukrajnának.
A francia tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy „ha valamilyen oknál fogva, ha az orosz vagyontárgyak befagyasztását feloldják, vagy az orosz vagyonból származó bevételek nem elegendőek a hitel finanszírozására, akkor át kell gondolnunk, hogyan osszuk meg a hitel terhét”.
Szeptembertől csak akkor részesülhetnek a lengyel családtámogatási rendszer juttatásaiból az ukrán menekültek, ha gyermekeik eleget tesznek az iskolalátogatási kötelezettségnek – erősítette meg szerdán Joanna Mucha lengyel oktatásügyi miniszterhelyettes.
Lengyelországban egy gyermek után havi 800 zloty (mintegy 73 ezer forint) támogatás jár. A járulék iskolalátogatáshoz kötése egyik eleme a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosításának. A jogszabályt a parlament mindkét háza már jóváhagyta, Andrzej Duda elnök pedig hétfőn aláírta.
A miniszterhelyettes elmondta, a Lengyelországban tartózkodó, de iskolába nem járó ukrán gyermekek számát 75 ezerre becsülik. Megítélése szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az anyák gyors hazatérésre számítanak, több tízezer tanuló pedig feltehetőleg távoktatás formájában az ukrán oktatási rendszerben vesz részt, az ő képzésük viszont ellenőrizhetetlen.
Joanna Muchaaz MTI szerint azt is közölte: az iskolalátogatási kötelezettségről egyeztettek az ukrán féllel, Ukrajnában szeptembertől megszüntetik a távoktatást.
Hat olyan orosz állampolgárt tartóztattak le, akiknek feltételezhetően terrorkapcsolatai vannak az Iszlám Állammal. Az őrizetbe vételre egy Los Angelesre, New Yorkra és Philadelphiára kiterjedő, összehangolt akció során került sor – írja a New York Post.
A Bevándorlásügyi és Vámhatóságtól származó források szerint a letartóztatásokra múlt héten került sor, miután az FBI felvette velük a kapcsolatot, és figyelmeztette őket. Mint közölték, valamennyi letartóztatott Tádzsikisztánból származik.
Egy másik forrás szerint két további személyt, akik ugyanahhoz a csoporthoz tartoztak, szintén letartóztattak, miután hónapokig megfigyelték őket.
A nyomozás során lehallgatásra is sor került, amelyből kiderült, hogy az egyik most letartóztatott személy bombákról beszélt. A lehallgatott célszemélyt korábban a szövetségi hatóságok egy jövő évre kitűzött bírósági tárgyalás időpontjával szabadon engedték a déli határon, de azóta kiderült, hogy kapcsolatban áll az Iszlám Állammal.
Magyarország területére 2024. június 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 6292 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5931 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Az Oroszországgal közösen a nem hadászati atomfegyverekkel végrehajtott hadgyakorlatok megmutatták, hogy a belorusz fegyveres erők felkészültek különleges atomfegyver alkalmazására – közölte Pavel Muravejka vezérőrnagy, vezérkari főnök az MTI szerint.
A tábornok hangsúlyozta, hogy az ilyen kiképzések, illetve a nem hadászati atomfegyverekkel kapcsolatos fontos kérdések kidolgozása a felkészültség és a potenciál növelésének egyik módja. Mint mondta, elemzik az eredményeket, de máris biztonsággal kijelentheti, hogy
a belorusz fegyveres erők alegységei és szakaszai felkészültek a különleges atomfegyver alkalmazására.
A tábornok kijelentéseit a belorusz védelmi minisztérium sajtószolgálata idézte. A vezérőrnagy elmondta, hogy a hadgyakorlatban az Iszkander rakétarendszerek és a légierő vettek részt.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy megkezdődött a nem stratégiai atomfegyverekkel végzett hadgyakorlat második szakasza, amelynek során közösen felkészítik az orosz és belorusz fegyveres erőket a nem stratégiai atomfegyverek harci bevetésére.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!