Svájc
–
Németország
–
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Több mint két éve tart az orosz–ukrán háború. Bár Kárpátalja az ország legbiztonságosabb megyéje, a helyiek élete azonban így is jelentősen átalakult – tért ki rá videójában a Kárpáti Igaz Szó.
Megjegyezték: annak ellenére, hogy Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja, meglepően jól teljesít az ukrán gazdaság. Kárpátalján a háború ellenére 2024 első három hónapjában 30 százalékkal nőttek az adóbevételek.
Oroszország adót emel, hogy finanszírozni tudja a kiadásait az ukrajnai háborúnál –tudta meg a brit védelmi minisztérium az Ukrajinszka Pravda híradása szerint.
A tárca megjegyzi, hogy a vállalkozások adóterheinek növelése szinte biztosan korlátozza a jövőbeni beruházásokat és a növekedést a nem katonai ágazatokban. Az oroszok arra számítanak, hogy az adóváltozások 2025-ben mintegy 29 milliárd dollárnyi többletbevételt biztosítanak a költségvetésnek.
Ennek érdekében a társaságiadó-kulcs 20-ról 25 százalékra emelkedik, az új szabályozás miatt pedig a legmagasabb jövedelemadó-kulcs 15-ről 22 százalékra.
Az Egyesült Királyság hírszerző szolgálata szerint a közkiadások idén az előző évhez képest 15 százalékkal nőnek majd. A kiadások növekedése 2025-ben szinte biztosan folytatódik majd, mivel a szociális és infrastrukturális kiadások mellett a védelmi kiadások is növekedni fognak.
Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak – áll a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményben.
A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió. A legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, a Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson.
A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.
A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.
Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt
– hangsúlyozták a dokumentumban.
Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.
Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte: az a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a konferencián sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába. Hozzátette: a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz „mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát”.
A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amelyek egy következő konferencia előkészítését szolgálják békeakciótervek kidolgozásával
– mondta Zelenszkij.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a három fő csapásirány, a nukleáris és élelmezési biztonság, valamint a hadifoglyok cseréje a „minimumfeltételeit” jelentik az Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatát, úgy vélekedve, hogy Moszkva követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agressziók esetében.
Ukrajnának nemcsak olyan területeket kellene átadnia, amelyeket Oroszország megszállás alatt tart, de el kellene hagynia további szuverén területeit is
– hangsúlyozta Jake Sullivan.
Megjegyezte, hogy Ukrajnának az orosz békejavaslat értelmében fegyverzetét is jelentősen csökkentenie kellene, „kiszolgáltatottá válva jövőbeli orosz agressziók előtt”.
Egyetlen felelősségteljes nemzet sem mondhatja azt, hogy ez észszerű alapja lehet a békének. Szembemegy az ENSZ Alapokmányával, az alapvető erkölccsel és a józan ésszel
– fejtegette az amerikai tisztségviselő.
„Tudjuk, hogy az ukrajnai békét nem egy lépésben fogjuk tudni elérni, ez hosszabb út lesz. Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem veszi komolyan a háború lezárását, ő a kapitulációban érdekelt, ragaszkodik ukrán területek elcsatolásához, még olyan területekéhez is, amelyek jelenleg nincsenek megszállás alatt” – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Justin Trudeau kanadai kormányfő pedig bejelentette, hogy az elkövetkezendő hónapokban külügyminiszteri szintű találkozót szervez az ukrajnai háború emberi veszteségeinek megvitatására.
Norvégia több mint 1,1 milliárd norvég koronát, átszámítva 27 milliárd forintot küld Ukrajnának a megrongálódott energetikai infrastruktúra újjáépítésére – számolt be a Kárpátalja.ma a norvég kormány vasárnapi sajtóközleménye alapján.
Mint írták, a megrongálódott ukrán infrastruktúra helyreállítása még a tél beállta előtt megkezdődhet. A norvég kormány közlése szerint az összegből 120 millió koronát fordítanak az orosz támadások által súlyosan érintett Harkiv megyét ellátó energiainfrastruktúra helyreállítására. Hozzátették: a megye hét kórházát szerelik fel napelemekkel a stabil áramellátás biztosítása érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a második békecsúcs előkészületei már zajlanak, és szerinte van esély arra, hogy mihamarabb befejeződik a háború – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán elnök kifejtette, hogy nincs idő több munkára, gyors cselekvésre van szükség. Hozzátette azt is, hogy amikor a terv készen áll, és minden lépést kidolgoztak, akkor megnyílik az út a második békecsúcs és ezáltal a háború befejezése, valamint az igazságos és tartós béke előtt.
„Ukrajna soha nem nevezte Kínát ellenségnek, hanem azt szeretné, ha a barátja lenne”– mondta Volodimir Zelenszkij elnök a svájci békecsúcsot követően az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint.
Zelenszkij elmondta, Ukrajnának csak egy ellensége van Vlagyimir Putyin orosz elnök személyében, mert ő volt az, aki megtámadta őket. Barátoknak azokat tekinti, akik nehéz helyzetben is segítenek. Kiemelte azt is, hogy Kína területi integritását mindig elismerte Ukrajna, és ugyanezt szeretné viszontkérni.
Az ukrán elnök azt is megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin a dezinformációkon keresztül mindent megtett annak érdekében, hogy Kína ne vegyen részt a mostani tárgyalássorozaton.
Ukrajna cselekvési tervet nyújt be Oroszországnak, amint döntenek a békeképletről –jelentette be Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a svájci békecsúcs második napján, amit a The Kyiv Independent szemlézett.
A plenáris ülésen az ukrán államfő azt mondta, hogy Oroszországot nem érdekli a béke, a csúcs résztvevőinek közösen kell eldönteniük, hogyan lehet „igazán tartós módon” elérni a békét.
Amikor a cselekvési terv az asztalon lesz, mindenki által elfogadott és átlátható a népek számára, akkor azt közölni fogják Oroszország képviselőivel
– mondta.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A donyecki régióban lévő Nikolszke községben pilóta nélküli repülőgépről végrehajtott csapás következtében életét vesztette Nyikita Cicagi, a News.ru hírportál haditudósítója – adta hírül az MTI.
Nyolcvan ország és négy szervezet írta alá a svájci békecsúcs zárónyilatkozatát a találkozó utolsó napján, vasárnap – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
A lap hozzáteszi, a dokumentumot nemcsak azok az országok írták alá, amelyek aktívan támogatják Ukrajnát, hanem azok is, amelyek semleges vagy ellentmondásos állásponton vannak. A forrás ezekhez az államokhoz sorolja Magyarországot, Szerbiát, Szlovákiát és Törökországot.
A résztvevők közül nem írta alá a zárónyilatkozatot Szaúd-Arábia, Thaiföld, India, Mexikó, Dél-Afrika, Brazília és az Egyesült Arab Emírségek.
A zárónyilatkozat tartalmáról a Reuters írt először. A lap szerint a dokumentumban háborúnak nevezik az orosz inváziót, továbbá arra szólítják fel Oroszországot, hogy adja át Ukrajnának a zaporizzsjai atomerőmű és az azovi-tengeri kikötő feletti irányítást.
Alexander Stubb finn elnök arra szólította fel Pekinget, hogy használja fel befolyását Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben az ukrajnai háború leállításának érdekében – írja a The Kyiv Independent.
Bár Kína semleges álláspontot képvisel Oroszország teljes körű ukrajnai háborújával kapcsolatban, valamint tagadja, hogy segítséget nyújtott volna, Peking és Moszkva kapcsolata azonban továbbra is erősödik.
A finn elnök a svájci békecsúcson felszólalásában elmondta, hogy Kína kulcsszerepet játszhat az ukrajnai béke megteremtésében.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyében lévő Zahirne települést a hétvégén, miközben hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, és 11 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadseregnek több mint 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett három lőszerraktárt, három harckocsit – köztük egy német Leopardot –, kilenc páncélozott harcjárművet, egy brit Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy-egy amerikai M777-es és M198-as vontatott tarackot, továbbá tíz drónt.
Kijev álláspontját figyelembe vették annak a svájci csúcstalálkozónak a záróközleményében, amelyet az ukrajnai béke előmozdítása érdekében tartottak a hétvégén – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap.
A szöveg kiegyensúlyozott, minden elvi álláspontunkat, amelyhez Ukrajna ragaszkodott, figyelembe vették
– mondta újságíróknak a kijevi diplomácia irányítója, hozzátéve, hogy a végleges záróközlemény-változatot még nem hozták nyilvánosságra.
Kuleba úgy vélte, egy jövőbeli csúcstalálkozón a mostanira meg sem hívott Oroszország is részt vehet, de elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki követelését, hogy Kijev engedje át a négy, Oroszország által megszállt ukrajnai régiót, és mondjon le NATO-csatlakozási céljáról.
Mint írtuk, Dmitro Kuleba azt is közölte, hogy Ukrajnának párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal, de nem az ultimátumok nyelvén.
A közép-svájci Bürgenstock üdülőhelyen tartott, kétnapos nemzetközi értekezleten több mint 90 ország vett részt.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megadás Ukrajna számára nem jelenthet békét, ahogy azt a Kreml képzeli, és egy ilyen „békés rendezés” veszélyes precedens lenne.
A béke fogalmának összekeverése a behódolással veszélyes precedenst teremtene mindenki számára
– mondta az olasz miniszterelnök.
Giorgia Meloni megjegyezte, hogy a szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását, egyúttal megjegyezte, hogy véleménye szerint a legutóbbi, olasz elnökség alatt tartott G7-csúcstalálkozó elég erőteljes döntéseket hozott – különösen a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználásáról.
Akár évekbe is telhet, hogy az oroszok által tönkretett ukrán energetikai infrastruktúrát helyreállítsák, így Kárpátalján már megkezdődött a felkészülés a télre. Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás helyettes vezetője az erdészekkel folytatott megbeszélésén a Kárpátalja.ma szerint arról beszélt:
Amíg tart a nyár, lehetőség nyílik arra, hogy biztosítjuk magunknak a szükséges eszközöket a közelgő nehéz fűtési időszak enyhítésére. Az egyik ilyen lehetőség a tűzifa megvásárlása.
Az erdészeti szakemberek szerint azonban kevés az ilyen irányú igény, hiszen tavaly csaknem 30 ezer kérvény futott be hozzájuk tűzifavásárlásra, ez a szám azonban idén mintegy 9 ezer. Bilcek ennek hallatán fokozott aktivitásra szólította fel a helyieket.
Egyre több súlyos sebesültje van a háborúnak, Kárpátalján több mint tízezer embernek van szüksége protézisre – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A beszámoló szerint naponta 40–80 beteg jelentkezik valamelyik ukrán kórházban kritikus sérülésekkel, a becsült számadatok szerint
húsz- és ötvenezer között van azok száma, akik a háború kezdete óta elveszítették valamely végtagjukat.
Mivel Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, a béke és további emberéletek megóvása érdekében készen áll a közvetítésre Oroszország felé – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a svájci békekonferencián. A tárcavezető az ukrajnai háború megoldásáról rendezett tanácskozáson felszólalásában kiemelte: egy Ukrajnával szomszédos országot képvisel, egy olyan országot, amely már csaknem két és fél éve a háború árnyékában él, így közvetlenül szembesült a háború humanitárius következményeivel.
Magyarországra több mint 1,3 millió menekült érkezett Ukrajnából, köztük szétszakított családok, apa, férj nélkül
– közölte. Kifejtette: az országba érkezett ukrán családoknak hozzáférést biztosítanak a magyar egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. Jelenleg mintegy 1600 olyan iskola és óvoda van Magyarországon, ahova ukrán menekült családok gyermekei is járnak – tette hozzá. Kitért rá: pénzügyi támogatást adnak azoknak a magyar munkaadóknak, akik ukrán menekülteket foglalkoztatnak, továbbá több száz ukrán gyermek nyaralását biztosították táborokban, mióta kitört a háború. Kijelentette: ez Magyarország legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akciója, és addig folytatják, ameddig szükséges.
A miniszter arról is beszélt, hogy Ukrajna nyugati részén mintegy 150 ezres magyar közösség él, ezért Magyarország nagyon is jól tudja, milyen szenvedéseket kellett megtapasztalniuk az ukrán állampolgároknak – köztük kárpátaljai magyaroknak – az elmúlt két és fél évben.
Tudjuk, közülük hányat küldtek a frontra, tudjuk, hányan haltak meg. Nem akarjuk, hogy még többen haljanak meg ebben a háborúban. Nem akarjuk, hogy még több család szakadjon szét
– fogalmazott. Szijjártó Péter ezek után arról beszélt, hogy Magyarország gyakorlatilag az utolsó európai ország, amely nem szakította meg a kommunikációt Oroszországgal. Nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, tárgyalhat Oroszországgal – mondta. Hozzátette, ezért a szerepünk ebben a tekintetben meghatározó lehet. Kiemelte, annak érdekében, hogy „gyermekeket mentsenek meg, hogy családokat óvjanak meg a szétszakadástól”, Magyarország készen áll a szerepvállalásra.
Kérem, ne tekintsék rossz dolognak, hogy nyitva állnak a kommunikációs csatornák. Készen állunk, rendelkezésre állunk, és ha bármilyen üzenetük van e tekintetben, azt szívesen kézbesítjük Moszkvának vagy Szentpétervárnak, vagy ahova csak szeretnék, hogy megmentsük a gyermekeket, a családokat, és megelőzzük, hogy még több család szakadjon szét
– mondta a tárcavezető.
Ukrajnának párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal, de nem az ultimátumok nyelvén – véli Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Mi is tökéletesen értjük, hogy eljön majd a pillanat, amikor beszélni kell Oroszországgal. De a mi álláspontunk nagyon világos: nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogyan most beszél
– mondta Kuleba a svájci békecsúcson újságíróknak. A politikus megjegyezte, hogy Putyin legutóbbi ultimátuma „nem keltette fel a csúcson az érdeklődést, mert mindenki megérti, hogy ez egyetlen egyszerű céllal történt, hogy PR-hullámot kavarjon a csúcstalálkozó előestéjén”.
Robbanások történtek a Poltavai területen lévő Mirhorod városában – jelentette a Sztrana. Részleteket nem közöltek. A hivatalos hatóságoktól sem érkezett információ.
Mirhorodban található egy katonai repülőtér, ahol az ukrán 831. taktikai repülődandár állomásozik. Emellett ott van a pilóták kiképzőközpontja, a repülőtér mellett pedig raktárak és egy teherfuvarozó cég.
Ukrajna Digitális Átalakulás Minisztériumának online térképe szerint 10:56-kor légiriadót rendeltek el a Poltavai területen. Ezenkívül Csernihiv, Szumi, Cserkaszi, Kirovográd (Kropivnickij), Harkiv és Dnyipropetrovszk régiókban is megszólaltak a szirénák.
Az oroszpárti ukrán politikus, Viktor Medvedcsuk, aki a betiltott Az Ellenzéki Platform – Az Életért nevű ukrán párt egyik elnöke, a TASZSZ-nak adott interjújában arról beszélt, hogy ha Kijev nem kapitulál, akkor el kell foglalni több ukrán nagyvárost, köztük Odesszát is.
A volt ukrán képviselő emellett megismételt több orosz narratívát is, többek között, hogy Ukrajna a Nyugat bábja, a kijevi egy népellenes rezsim, és hogy Zelenszkij már nem legitim elnöke az államnak.
Az ukránok békét akarnak, míg Zelenszkij és nyugati bábjai a háború pártján állnak, akár az ukrán nép kiirtása árán is. Ezt a népet meg kell szabadítani ettől a bűnöző náci kormánytól
– fogalmazott a politikus.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy június 14-én átadta Ukrajnának a harmadik, egyben legnagyobb csoportot a robbanószerek keresésére kiképzett kutyákból, melyeket az ország aknamentesítése során vetnek be – írja a Kárpáti Igaz Szó. Az átadási ceremóniára egy lengyelországi városban került sor.
A kutyák egy 14 napos adaptációs kurzus keretében ismerkedhettek meg az ukrán vezetőkkel egy lengyelországi határőrségi táborban. A tervek szerint összesen 50 különlegesen kiképzett robbanószer-kereső kutyát adnak át Ukrajnának. Ilyen állatok már korábban, a múlt év márciusában és novemberében is érkeztek UKRAJNÁBA.
Az intézkedés az Európai Bizottság migrációs és belügyi főigazgatóságának, valamint az EU külpolitikával foglalkozó szolgálatának projektje részeként valósul meg. Az aknakereső kutyák kiképzésére Belgiumban, Lengyelországban, Olaszországban, Máltán, Luxemburgban és Finnországban került sor. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a projekt 2025-ig tart, és összesen 3 millió eurós költségvetéssel rendelkezik.
Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-bejegyzésben jelentkezett be a repülőtérről vasárnap reggel.
A posztban beszélt a soron következő béketárgyalás fontosságáról, valamint arról is, hogy a háború Oroszország és Ukrajna háborúja, nem pedig Európáé és Oroszországé.
Svájc békéért tett erőfeszítéseit mindig is nagyra becsültük, most is. Ugyanakkor őszintén: egy békekonferencia csak akkor érheti el a célját, ha mindkét háborúzó fél ott ül az asztalnál. Ez most hétvégén nem sikerül(t).
– mondta.
92 ország részvételével rendezik az ukrajnai békekonferenciát, melynek fókuszában a 10 pontos béketervezet áll.
A kétnapos tanácskozásról, melyet többen a békefolyamat első lépésének tekintenek, mi is beszámoltunk. Szó lesz többek között az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint a humanitárius kérdésekről is.
Kamala Harris, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke elhagyta az Ukrajnáról szóló svájci csúcstalálkozót, amely csak vasárnap ér véget, és Washingtonba repült – jelentette a RIA Novosztyi orosz hírportál Akayla Gardner, a Bloomberg újságírójának X-bejegyzésére hivatkozva. Joe Biden amerikai elnök még el sem indult az eseményre, az ugyanis ütközik az egyik adománygyűjtő kampányprogramjával, alelnöke képviselte.
A New York Times riporterének kérdésére, hogy hogyan ítéli meg a találkozót, az amerikai alelnök úgy fogalmazott, hogy „jó volt, nagyon jó”.
Már készül a hosszú repülőútra vissza Washingtonba
– írta a Bloomberg újságírója, aki a posztjához egy fotót is mellékelt, amelyen látható, ahogyan az alelnök felszáll a repülőgépre.
Asked by @KannoYoungs how was the summit, @VP says “it was good, very good.”
— Akayla Gardner (@gardnerakayla) June 15, 2024
Strapped up for the long flight back to Washington. pic.twitter.com/yTfqwGDlL9
Információk szerint Kamala Harris csak néhány órára repült Svájcba, a tervek szerint visszatér az Egyesült Államokba. A Fehér Ház közlése szerint az alelnök a szombat esti vezetői vacsora után szándékozott távozni a csúcstalálkozóról, helyette Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vesz részt az eseményeken.
Az amerikai alelnök a Svájcban tartott találkozója során bejelentette, hogy az Egyesült Államok több mint 1,5 milliárd dollárral támogatja Ukrajna energiaszektorát, valamint humanitárius és biztonsági szükségleteit. Az ukrajnai békéről szóló konferencia június 15-én kezdődött a svájci Bürgenstock üdülőhelyen. A konferencián 92 állam és nyolc nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. Oroszország és Kína képviselői, valamint Joe Biden amerikai elnök nem vesz részt az eseményen.
Gyakorlatilag túlterheléses hadműveletben lepi el álhírekkel az európai sajtót Oroszország – írta az Unian az Euronewsra hivatkozva.
Állítólag olyan oroszbarát ügynökök vesznek részt az akciókban, akik az álhírek tényleges ellenőrzésére kérik meg az újságírókat rövid határidővel. A kutakodás során adnak nekik támpontokat is, így a szakembereknek egyre hihetőbbé válnak, minél mélyebbre ásnak a sztoriban. Ez pedig nem vezet máshová, mint hogy ingyen reklámot csinálnak a dezinformációnak.
A jelenséget Ukrajnában, Franciaországban és Németországban is megfigyelték már. Az eddigi számok alapján:
A svájci világtalálkozót megelőző éjszaka például már mesterséges intelligenciát is bevetettek: 120 ezer bejegyzés jelent meg egyszerre a nyugati közösségi oldalakon világsztárok fotójával, hamis idézetekkel. Többek között Jennifer Aniston, Scarlett Johansson és Alain Delon képeit is felhasználták.
A svájci konferenciának semmi köze az ukrajnai béke kérdéseihez, csak egy Oroszország elleni per – mondta Szergej Csekov, az orosz Föderációs Tanács nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja, a Krím szenátora a TASZSZ-nak.
Ez a konferencia nem az ukrajnai béke megteremtését szolgálja. Ez a konferencia Oroszország megítélése, és ez az a cél, amiért összehívták. Egyértelmű, hogy ezt a konferenciát csak arra használják fel, hogy megőrizzék hegemóniájukat, befolyásukat a világban. Tisztában vannak vele, hogy ezt elveszítik. Ez sokkal jobban aggasztja őket, mint Ukrajna. Ráadásul egyáltalán nem aggódnak az ukrán állampolgárok élete miatt
– mondta Csekov.
A szenátor szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök június 14-én az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott találkozón tett kijelentései ismertek, és a konferencián részt vevő országok megvitatták azokat. Csekov véleménye szerint azonban a konferencia keretében nem születnek döntések ebben a kérdésben. „Vlagyimir Putyin világosan felvázolta Oroszország álláspontját. Ugyanakkor azt is mondta: ha nem akarjátok, akkor lesznek más, még keményebb követelések” – tette hozzá a képviselő.
Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján.
Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. „Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat” – tette hozzá a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban.
El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül
– jelentette ki a német kancellár, majd azt mondta: „Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából”.
Karl Nehammer osztrák kancellár délutáni nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni” arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is.
Az osztrák kancellár „az első reménysugárnak” nevezte azt a tényt, hogy India és Brazília is képviselteti magát a rendezvényen – írta az MTI.
Az, hogy külföldi csapatok szállják meg Ukrajnát, nem vezet a konfliktus megoldásához, sőt, további háborúkat generálhat – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a svájci békecsúcson.
Hangsúlyozta, hogy
vissza kell állítani Ukrajna területi szuverenitását, integritását, különben más államok függetlenségére is veszély leselkedhet.
Viola Amherd svájci elnök a globális békecsúcs ülését megnyitva kijelentette, hogy „elképzelhetetlen egy békefolyamat Oroszország nélkül”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig felszólította a svájci békecsúcson részt vevő országokat, hogy aktívan dolgozzanak a békejavaslaton, hogy a következő csúcson rögzítsék a háború tényleges befejezését.
Felmentik a mozgósítás alól a mezőgazdaságban dolgozó állampolgárokat Ukrajnában – jelentette be szombaton Tarasz Viszockij ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter. A miniszter szerint a döntést a biztonságos betakarítások érdekében hozták meg.
A mobilizációval kapcsolatban több olyan határozat is született, amely az agrárium biztonságos tevékenységét szolgálja – tette hozzá Viszockij az Unian szerint. Bizonyos szakmáknak, például az állatorvosoknak, a mezőgazdászoknak és a traktorvezetőknek lehetőségük van arra, hogy a hadsereg engedélyével csatlakozzanak a „kritikus számú” munkaerőhöz.
Az élelmezésügyi miniszter hozzátette: Ukrajna egyes területein mintegy 20 százalékkal csökkent a munkavállalók száma, ami azzal magyarázható, hogy a mozgósítás miatt több ágazat terhelése is megnőtt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Oroszországot be kell vonni az Ukrajnával folytatott békefolyamatba – jelentette ki Viola Amherd svájci elnök Svájcban, az Ukrajnát érintő globális békecsúcson.
Hangsúlyozta, hogy a béke felé vezető úton arra van szükség, hogy még a nehéz területeken is összefogjanak az érintettek. Szerinte a nukleáris, az élelmezésbiztonság és a humanitárius területeket kell megvitatni munkacsoportok közreműködésével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nappal a csúcstalálkozó előtt megfogalmazta feltételeit a békéhez. Azt kéri egyebek mellett, hogy Ukrajna vonuljon ki Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területéről. Volodimir Zelenszkij elnök elutasította ezeket a feltételeket, és Adolf Hitler 1938–1939-es csehszlovákiai inváziójához hasonlította őket.
Egy Szu–35S vadászrepülőgép által kísért Szu–34-es bombázókból álló kötelék csapást mért az ukrán fegyveres erők egyik parancsnoki állására és embereire – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Mint írják, a csapás során nagy robbanóerejű légibombákat használtak univerzális tervezési és korrekciós modullal (UMPK). A harci feladat teljesítése után a repülőgép sikeresen visszatért a bázisrepülőtérre.
A hírszerzési jelentés szerint a célpontot sikeresen eltalálták
– jegyezték meg az oroszok.