A NATO nukleáris fegyverek bevetéséről tárgyalt, a Kreml azonnal reagált

Bill Blair kanadai védelmi miniszter hétfőn elmondta, hogy országa úgy véli, nem megfelelő az idő arra, hogy visszaküldje katonai kiképzőit Ukrajnába, tekintettel más NATO-tagországok ódzkodására egy ilyen lépéstől, írja az MTI.

A tárcavezető a NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása nyomán beszélt újságírókkal, amin arról határoztak, hogy a katonai szövetség a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a kijevi vezetésnek szánt fegyverszállítmányok koordinációjában.

Szó esett egy, a kiképzést támogató NATO-misszióról. Meglátásom szerint jelen helyzetben a körülmények nem megfelelőek arra, hogy kanadai kiképzőket telepítsünk Ukrajnába

– tette hozzá.

Kanada 2015 óta több mint 40 ezer ukrán katona kiképzésében segített, kiképző kontingensét pedig 2022 februárjában vonta ki Ukrajna nyugati részéből röviddel Oroszország támadása előtt. A kanadai kiképzők Lengyelországban, illetve Nagy-Britanniában folytatták az ukrán csapatok felkészítését.

A Fehér Ház szintén jelezte, hogy az Egyesült Államok sem tervez amerikai kiképzőket küldeni Ukrajnába.

Az orosz hadsereg hétfő este aknavetővel támadta Herszont. A támadás következtében egy ember meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Alekszandr Prokudin, a herszoni területi állami közigazgatás vezetője elmondta, hogy a meggyilkolt férfi holttestét az egyik parkban találták meg.

Valószínűleg egy gránátvető miatt halt meg

– nyilatkozta.

Tizenhatra nőtt a Poltava elleni rakétatámadás sérültjeinek száma, az előzetes adatok szerint a csapást egy X–59-es cirkálórakétával hajtották végre – írja az Interfax.

A nyomozás szerint június 17-én az orosz fegyveres erők rakétatámadást indítottak Poltava ellen. Előzőleg az ellenség egy X–59-es cirkálórakétával csapást mért a polgári infrastruktúrára. A támadás következtében civilek sérültek meg – jelenleg 16 emberről tudnak, köztük két gyermekről. Hat embert kórházba szállítottak

– áll a főügyészség hétfő esti közleményében.

Az ügyészség szerint többemeletes épületek, egy óvoda, villanyvezetékek és garázsok is megrongálódtak.

A NATO főtitkára szerint az észak-atlanti szövetség több mint 20 tagállama teljesíti idén az elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési kiadást. Jens Stoltenberg azt mondta:

az európaiak többet tesznek a kollektív biztonságuk érdekében, mint akár csak néhány évvel ezelőtt is.

Felidézte, hogy Oroszország ukrajnai háborújának megkezdése előtt, 2021-ben, a NATO akkori 30 tagállamából, csupán 6 teljesítette ezt az elvárást.

Jens Stoltenberg hétfőn találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, majd kedden tárgyal Antony Blinken külügyminiszterrel, és találkozik a szenátus külügyi bizottságának tagjaival, valamint a szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezető szenátorával, Mitch McConnell-lel. 

A NATO főtitkára szerdán Kanadában Justin Trudeau miniszterelnökkel folytat megbeszélést, majd csütörtökön ismét Washingtonban lesz, amikor Jake Sullivannel, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadójával találkozik. Jens Stoltenberg amerikai útjának elsődleges célja a NATO júliusi 75. évfordulós csúcstalálkozójának előkészítése, amelyet Washingtonban rendeznek.

Hétfőn az orosz hadsereg tüzérségi ágyúval támadta a Dnyipro régióban található Nyikopolt, ahol három ember megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az agresszor kamikaze drónokkal is lőtte a várost

– mondta Szerhij Liszak, a Dnyipro területi katonai közigazgatás vezetője.

A támadásban egy élelmiszeripari és ipari vállalkozás, 12 magánház, 4 melléképület, 7 teherautó és 2 személygépkocsi, valamint egy villanyvezeték is megsérült.

Egy moszkvai bíróság távollétében elítélte az Ukrán Fegyveres Erők ezredesét abban az ügyben, hogy orosz légtérben megsemmisített egy orosz repülőgépet – írja a TASZSZ.

Az ezredest halált okozó terrorcselekmény elkövetésével vádolják.

2024. február 23-án Oroszország légterében az orosz légierő egy repülőgépe járőrözött. A repülőgép nem rendelkezett fegyverekkel, és közvetlenül nem vett részt harci műveletekben. Ennek ellenére a most elítélt ezredes jogellenes parancsot adott beosztottjainak a repülőgép megsemmisítésére. Ez a cselekedet a személyzet 10 tagjának halálát és a repülőgép megsemmisülését eredményezte.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószolgálata közzétette, hogy az orosz támadás 2022 februári kezdete óta az SZBU katonái 1006 orosz harckocsit semmisítettek meg.

Andrij Kosztyin ukrán főügyész  pedig nyilvánosságra hozta, hogy csak a megerősített adatok szerint az orosz megszállók több mint 12 ezer civilt, köztük 551 gyereket öltek meg mostanáig a bő két éve tartó háború alatt.

Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok már csaknem 130 ezer, orosz megszállók által elkövetett háborús bűncselekményt dokumentáltak, köztük 301 szexuális erőszakot – adta hírül az MTI.

Filip Pronyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők hétfő délután a polgári infrastruktúrára mértek csapást a régióban, az eddigi adatok szerint kilencen sérültek meg, azonban a romok alatt is lehetnek még emberek.

Az ukrán egészségügyi minisztérium a Facebookon arról tájékoztatott, hogy

A támadás következtében egy terhes nő, egy gyermek és egy férfi megsérült. Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójában egy nap alatt tíz polgári lakos sebesült meg orosz támadásokban.

A déli Herszon megyében hétfő reggel az orosz hadsereg egyik kamikaze drónja mért csapást egy civil járműre, ami egy ember halálát okozta – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.

A  Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felméréséből kiderült, hogy az ukránoknak nincs határozott véleményük a mozgósításról szóló törvényről – írja az Interfax.

A felmérésben a válaszadókat arra kérték, hogy fejezzék ki egyetértésüket vagy egyet nem értésüket a „támogatom az új mozgósítási törvényt” állítással kapcsolatban. A válaszadók 34 százaléka értett egyet (inkább vagy teljesen) ezzel az állítással, 20 százalékuk inkább nem értett egyet, 32 százalékuk pedig egyáltalán nem értett egyet.

Nem egyetérteni egy állítással nem ugyanaz, mint ellene lenni (és semmiképpen sem jelzi magával a mozgósítás szükségességével vagy az ellenség visszaverésének szükségességével kapcsolatos hozzáállást

– áll a KIIS sajtóközleményében a felmérés eredményeiről.

Ugyanakkor az ukránok 58 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy az ukrán kormánynak nem szabad kompromisszumot kötnie a tárgyalásokon, és Ukrajna addig harcoljon, amíg szükséges. A megkérdezettek 30 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással.

Az ukrán csapások az elmúlt két hónapban 15 orosz légvédelmi rendszert találtak el az ideiglenesen megszállt Krímben – írja az Ukrinform.

A külön-külön érintett légvédelmi rendszerek száma összesen mintegy 15-re tehető. Különösen az S–300, S–350 és S–400-as modifikációjú légvédelmi részlegek voltak a célpontok

– olvasható a jelentésben.

Több tucatnyi indítóállást, több mint 15 radart és több mint 10 irányítópontot semmisítettek meg.

Vlagyimir Putyin Észak-Korea után, június 19–20-án Vietnámban is állami látogatást tesz – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata. Az orosz elnök Nguyen Phu Trong, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának meghívására utazik a Vietnámi Szocialista Köztársaságba.

Mint írták, a főtitkáron kívül To Lam elnökkel, Pham Minh Chinh miniszterelnökkel és Tran Thanh Mannal, a Nemzetgyűlés elnökével folytat majd megbeszélést.

Ignazio Cassis svájci külügyminiszter elmondta, hogy a svájci kormány megvitatná a békecsúcs eredményeit azokkal az országokkal, amelyek nem vettek részt azon, köztük Oroszországgal és Kínával – írja a The Kyiv Independent.

A békecsúcson 93 ország vett részt, Oroszországot nem hívták meg, Kína pedig elutasította a meghívást.

A békecsúcsot követő tájékoztatón a külügyminiszter elmondta, hogy Svájc más nemzetekkel is tárgyalni kíván az eredményekről, „akiknek ajtaján kopogtattunk, de nem jöttek el, mint például Kína”.

Van egy működő nagykövetségünk Moszkvában, és kéthetente kommunikálunk Oroszország külügyminiszterével, és szándékunkban áll megvitatni Oroszországgal is a konferencia eredményeit

– tette hozzá.

Ukrajna szerint az orosz erők fokozzák támadásaikat, és megpróbálnak még több területet szerezni, mielőtt a kijevi hadsereg külföldről további katonai segítséget kapna, többek között F–16-os vadászgépeket – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán vezérkari főnök.

„Ezért az orosz csapatok parancsnoksága jelenleg mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje az intenzitást és kiterjessze az ellenségeskedések földrajzi területét, hogy maximalizálja csapataink kimerítését, megzavarja a tartalékosok kiképzését és megakadályozza az aktív támadó akciókra való áttérést” – tette hozzá.

Szirszkij elmondta, hogy az orosz erők a donyecki térségre, különösen a Pokrovszki frontra összpontosítják a tűzerőt.

A moszkvai erők ott egy kulcsfontosságú tranzitverőér és ellátási útvonal felé közelednek, amely az iparvidék északi részén lévő polgári csomópontokat köti össze a délebbre fekvő városokkal – írja a The Guardian.

A felére csökkentené az Ukrajnának szánt támogatásokat Észtországban Martin Helme, az ellenzéki, radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) vezetője, ha pártja hatalomra kerül.

A politikus szavait az észt állami műsorszolgáltató ERR internetes portálja idézte hétfőn.

Helme hangsúlyozta: „Felére csökkentjük az ukrajnai korrupciós gödörbe dobott támogatásokat, és ismét több száz milliót fogunk megtakarítani. Ha ezeket az egyszerű intézkedéseket végrehajtjuk, akkor mind a honvédelemre, mind a további adócsökkentésekre marad pénzünk” – tette hozzá.

Úgy vélekedett: az észt diplomatáknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy az ukrajnai konfliktus leállításáról győzzék meg a vezető nyugati országokat.

Az észt külügyminisztérium június 5-én a helyi állami televízió és az ERR rádió megkeresésére azt közölte, hogy az Észtország és Ukrajna által aláírni tervezett, a Kijevnek nyújtandó évi 100 millió eurós katonai segélyről szóló kétoldalú dokumentum nem kötelező érvényű. „Ez egy kétoldalú politikai szándéknyilatkozat, nem pedig nemzetközi szerződés” – fűzte hozzá a tárca.

Dánia fontolóra veszi, hogy hogyan korlátozhatná az orosz olajat szállító régi tankhajók áthaladását a Balti-tengeren – közölte hétfői nyilatkozatában az északi ország külügyminisztere. A lépés konfrontációt válthat ki Moszkvával – írja a The Independent.

Oroszország tengeri olajexportjának mintegy harmadát, vagyis a globális kínálat 1,5 százalékát a Balti-tenger kapuját jelentő dán tengerszorosokon keresztül küldi, így a szállítások leállítására tett bármilyen kísérlet az olajárak emelkedését és a Kreml pénzügyi helyzetének romlását eredményezné.

Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Dánia összehívta a szövetséges országok egy csoportját, amely az orosz olajat szállító, elöregedett hajókból álló úgynevezett árnyékflottát célzó intézkedéseket értékeli.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint az ország folytatja a tárgyalásokat a kötvénytulajdonosokkal, miután nem sikerült megállapodásra jutni a mintegy 20 milliárd dolláros nemzetközi adósság átütemezéséről – írja a Sky News.

Ukrajna és a nemzetközi kötvények tulajdonosai között olyan megállapodás született, amely lehetővé tette az ország számára, hogy Oroszország 2022-es inváziója után felfüggessze a kifizetéseket.

Ez a megállapodás augusztusban lejár, ami növeli annak esélyét, hogy az ország fizetésképtelenné válik, ha addig nem születik új megállapodás.

Eddig a kormány új megállapodásra vonatkozó javaslata és a kötvénytulajdonosok ellenjavaslata nagy eltéréseket mutatott a szerkezetátalakítás lehetséges formái között.

„Az erős hadseregeket erős gazdaságnak kell támogatnia ahhoz, hogy háborúkat nyerjünk” – mondta, hozzátéve, hogy az ország gazdasága „törékeny egyensúly”, amely a partnerek következetes és jelentős támogatásától függ. 

„Az időben történő adósságátütemezés ennek a támogatásnak kritikus része” – tette hozzá.

Lettország már elküldte az első drónszállítmányát Ukrajnába, és előkészíti a második szállítmányt is – mondta Andris Spruds lett védelmi miniszter az ArmyInformnak adott, június 17-én megjelent interjúban.

A drónok első csoportját a lett nemzeti program keretében szervezték, de Riga megkezdte a közös nemzetközi beszerzések végrehajtását is – mondta Spruds.

Lettország és az Egyesült Királyság a vezetői annak a nemzetközi koalíciónak, aminek célja, hogy Ukrajnát drónokkal lássák el, amelyek kulcsfontosságú képességgé váltak az ukrán harctereken.

Spruds még májusban jelentette be, hogy a lett kormány idén mintegy 20 millió eurót (22 millió dollárt) fektet be a drónkoalícióba, és hasonló összeget fordít Lettország saját drónképességének fejlesztésére – írja a The Kyiv Independent.

Az ukrán csapatok akár 400 oroszt is feltartóztattak egy Volcsanszk központjában lévő vegyi üzemnél, és az Ukrán Védelmi Stratégiai Központ szerint harminc orosz már megadta magát, miután többszöri mentési kísérletük kudarcba fulladt.

A Forbes azt írja, hogy több héten át tartó heves harcokban több ukrán dandár egységei blokkolták az orosz előrenyomulást a Volcsanszk folyótól északra. Ugyanakkor a legalább két zászlóaljnak megfelelő orosz erők több száz gyalogossal megrohamozták a folyó jobb partján lévő Volcsanszki Vegyi Műveket.

A jelek szerint az oroszok terve az volt, hogy elfoglalják a vegyi üzemet, majd onnan kiindulva hadműveletet indítanak a folyón át a Volcsanszk déli részébe való betörés érdekében.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint azonban a terv kudarcot vallott, és az ukrán harcosok az oroszokat körülzárták, és egyhalomnyi sebesült vagy halott orosz katonáról számoltak be.

Olaf Scholz német kancellár szerint Vlagyimir Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról – írta a Kárpáti Igaz Szó.

El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül. De azt is tudjuk, hogy Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából

– tette hozzá a kancellár.

A svájci csúcs zárónyilatkozatát 93 országból 81 írta alá, amiben az áll: „Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak”.

Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7697 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7283 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.