A NATO nukleáris fegyverek bevetéséről tárgyalt, a Kreml azonnal reagált
-
Bill Blair kanadai védelmi miniszter hétfőn elmondta, hogy országa úgy véli, nem megfelelő az idő arra, hogy visszaküldje katonai kiképzőit Ukrajnába, tekintettel más NATO-tagországok ódzkodására egy ilyen lépéstől, írja az MTI.
A tárcavezető a NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása nyomán beszélt újságírókkal, amin arról határoztak, hogy a katonai szövetség a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a kijevi vezetésnek szánt fegyverszállítmányok koordinációjában.
Szó esett egy, a kiképzést támogató NATO-misszióról. Meglátásom szerint jelen helyzetben a körülmények nem megfelelőek arra, hogy kanadai kiképzőket telepítsünk Ukrajnába
– tette hozzá.
Kanada 2015 óta több mint 40 ezer ukrán katona kiképzésében segített, kiképző kontingensét pedig 2022 februárjában vonta ki Ukrajna nyugati részéből röviddel Oroszország támadása előtt. A kanadai kiképzők Lengyelországban, illetve Nagy-Britanniában folytatták az ukrán csapatok felkészítését.
A Fehér Ház szintén jelezte, hogy az Egyesült Államok sem tervez amerikai kiképzőket küldeni Ukrajnába.
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- A NATO nukleáris fegyverek bevetéséről tárgyalt, a Kreml azonnal reagált;
- Putyin saját unokatestvérét nevezte ki miniszterhelyettessé;
- Putyin olyat tesz, amire 24 éve nem volt példa;
- Kijev lépése miatt könyörtelen lépésre készülhet Putyin;
- Fokozódtak a harcok Harkivban;
- Nem vár tovább a NATO, több nukleáris fegyvert helyezhetnek készenlétbe;
- Foglyok ejtettek túszokat a Don menti Rosztovban;
- Megjelent egy új elemzés, Putyin csak blöffölt a béketárgyalásokkal?;
- Drónokkal támadtak meg egy traktorgyárat Oroszországban;
- Gúnyos üzenetet küldött Zelenszkijnek a Kreml Putyin béketervével kapcsolatban.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
-
Bill Blair kanadai védelmi miniszter hétfőn elmondta, hogy országa úgy véli, nem megfelelő az idő arra, hogy visszaküldje katonai kiképzőit Ukrajnába, tekintettel más NATO-tagországok ódzkodására egy ilyen lépéstől, írja az MTI.
A tárcavezető a NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása nyomán beszélt újságírókkal, amin arról határoztak, hogy a katonai szövetség a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a kijevi vezetésnek szánt fegyverszállítmányok koordinációjában.
Szó esett egy, a kiképzést támogató NATO-misszióról. Meglátásom szerint jelen helyzetben a körülmények nem megfelelőek arra, hogy kanadai kiképzőket telepítsünk Ukrajnába
– tette hozzá.
Kanada 2015 óta több mint 40 ezer ukrán katona kiképzésében segített, kiképző kontingensét pedig 2022 februárjában vonta ki Ukrajna nyugati részéből röviddel Oroszország támadása előtt. A kanadai kiképzők Lengyelországban, illetve Nagy-Britanniában folytatták az ukrán csapatok felkészítését.
A Fehér Ház szintén jelezte, hogy az Egyesült Államok sem tervez amerikai kiképzőket küldeni Ukrajnába.
-
Az orosz hadsereg hétfő este aknavetővel támadta Herszont. A támadás következtében egy ember meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Alekszandr Prokudin, a herszoni területi állami közigazgatás vezetője elmondta, hogy a meggyilkolt férfi holttestét az egyik parkban találták meg.
Valószínűleg egy gránátvető miatt halt meg
– nyilatkozta.
-
Tizenhatra nőtt a Poltava elleni rakétatámadás sérültjeinek száma, az előzetes adatok szerint a csapást egy X–59-es cirkálórakétával hajtották végre – írja az Interfax.
A nyomozás szerint június 17-én az orosz fegyveres erők rakétatámadást indítottak Poltava ellen. Előzőleg az ellenség egy X–59-es cirkálórakétával csapást mért a polgári infrastruktúrára. A támadás következtében civilek sérültek meg – jelenleg 16 emberről tudnak, köztük két gyermekről. Hat embert kórházba szállítottak
– áll a főügyészség hétfő esti közleményében.
Az ügyészség szerint többemeletes épületek, egy óvoda, villanyvezetékek és garázsok is megrongálódtak.
-
A NATO főtitkára szerint az észak-atlanti szövetség több mint 20 tagállama teljesíti idén az elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési kiadást. Jens Stoltenberg azt mondta:
az európaiak többet tesznek a kollektív biztonságuk érdekében, mint akár csak néhány évvel ezelőtt is.
Felidézte, hogy Oroszország ukrajnai háborújának megkezdése előtt, 2021-ben, a NATO akkori 30 tagállamából, csupán 6 teljesítette ezt az elvárást.
Jens Stoltenberg hétfőn találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, majd kedden tárgyal Antony Blinken külügyminiszterrel, és találkozik a szenátus külügyi bizottságának tagjaival, valamint a szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezető szenátorával, Mitch McConnell-lel.
A NATO főtitkára szerdán Kanadában Justin Trudeau miniszterelnökkel folytat megbeszélést, majd csütörtökön ismét Washingtonban lesz, amikor Jake Sullivannel, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadójával találkozik. Jens Stoltenberg amerikai útjának elsődleges célja a NATO júliusi 75. évfordulós csúcstalálkozójának előkészítése, amelyet Washingtonban rendeznek.
-
A Kreml szerint a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a nyilatkozata, amely szerint a katonai szövetség nagyobb mennyiségű atomfegyver bevetéséről tárgyal, „a feszültség eszkalációját” jelenti – írja a horvát index.
Jens Stoltenberg a The Telegraph című brit lapnak beszélt arról, hogy a NATO nukleáris fegyverek bevetéséről tárgyalt, tekintettel Oroszország és Kína növekvő fenyegetésére.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a főtitkár megjegyzései ellentmondani látszanak a hétvégi svájci konferencián kiadott nyilatkozatnak, amely szerint elfogadhatatlan az atomfegyverrel való fenyegetés vagy a felhasználás.
A NATO később tisztázta Jens Stoltenberg megjegyzéseit, hozzátéve, hogy az atomfegyverekkel kapcsolatos álláspontjában nem történt jelentős változás.
Folyamatban van egy modernizációs program, amely lehetővé teszi a régi fegyverek és repülőgépek cseréjét. Ráadásul a nukleáris elrettentés programunkban nincs jelentős változás
– magyarázta Farah Dakhlallah, a NATO szóvivője.
-
Hétfőn az orosz hadsereg tüzérségi ágyúval támadta a Dnyipro régióban található Nyikopolt, ahol három ember megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az agresszor kamikaze drónokkal is lőtte a várost
– mondta Szerhij Liszak, a Dnyipro területi katonai közigazgatás vezetője.
A támadásban egy élelmiszeripari és ipari vállalkozás, 12 magánház, 4 melléképület, 7 teherautó és 2 személygépkocsi, valamint egy villanyvezeték is megsérült.
-
Egy moszkvai bíróság távollétében elítélte az Ukrán Fegyveres Erők ezredesét abban az ügyben, hogy orosz légtérben megsemmisített egy orosz repülőgépet – írja a TASZSZ.
Az ezredest halált okozó terrorcselekmény elkövetésével vádolják.
2024. február 23-án Oroszország légterében az orosz légierő egy repülőgépe járőrözött. A repülőgép nem rendelkezett fegyverekkel, és közvetlenül nem vett részt harci műveletekben. Ennek ellenére a most elítélt ezredes jogellenes parancsot adott beosztottjainak a repülőgép megsemmisítésére. Ez a cselekedet a személyzet 10 tagjának halálát és a repülőgép megsemmisülését eredményezte.
-
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószolgálata közzétette, hogy az orosz támadás 2022 februári kezdete óta az SZBU katonái 1006 orosz harckocsit semmisítettek meg.
Andrij Kosztyin ukrán főügyész pedig nyilvánosságra hozta, hogy csak a megerősített adatok szerint az orosz megszállók több mint 12 ezer civilt, köztük 551 gyereket öltek meg mostanáig a bő két éve tartó háború alatt.
Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok már csaknem 130 ezer, orosz megszállók által elkövetett háborús bűncselekményt dokumentáltak, köztük 301 szexuális erőszakot – adta hírül az MTI.
-
Filip Pronyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők hétfő délután a polgári infrastruktúrára mértek csapást a régióban, az eddigi adatok szerint kilencen sérültek meg, azonban a romok alatt is lehetnek még emberek.
Az ukrán egészségügyi minisztérium a Facebookon arról tájékoztatott, hogy
Az orosz erők a keleti Harkiv megyében mentőorvosokat vettek tűz alá, amikor egy 17 éves lányhoz érkeztek ki.
A támadás következtében egy terhes nő, egy gyermek és egy férfi megsérült. Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójában egy nap alatt tíz polgári lakos sebesült meg orosz támadásokban.
A déli Herszon megyében hétfő reggel az orosz hadsereg egyik kamikaze drónja mért csapást egy civil járműre, ami egy ember halálát okozta – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök elbocsátott négy védelmi miniszterhelyettest, és az egyik megüresedett poszt betöltésére unokatestvérét, Anna Civilevát nevezte ki – írja a The Guardian a Kreml rendelete alapján.
Az elbocsátott négy védelmi miniszterhelyettes Nyikolaj Pankov, Ruszlan Csalikov, Tatjana Sevcov és Pavel Popov.
Miután Vlagyimir Putyin a múlt hónapban Andrej Belousovot nevezte ki védelmi miniszterré, és Szergej Sojgut áthelyezte az orosz biztonsági tanácsba, úgy tűnik, a mostani lépése is arra utal, hogy hozzá lojális embereket szeretne a védelmi minisztériumba.
-
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felméréséből kiderült, hogy az ukránoknak nincs határozott véleményük a mozgósításról szóló törvényről – írja az Interfax.
A felmérésben a válaszadókat arra kérték, hogy fejezzék ki egyetértésüket vagy egyet nem értésüket a „támogatom az új mozgósítási törvényt” állítással kapcsolatban. A válaszadók 34 százaléka értett egyet (inkább vagy teljesen) ezzel az állítással, 20 százalékuk inkább nem értett egyet, 32 százalékuk pedig egyáltalán nem értett egyet.
Nem egyetérteni egy állítással nem ugyanaz, mint ellene lenni (és semmiképpen sem jelzi magával a mozgósítás szükségességével vagy az ellenség visszaverésének szükségességével kapcsolatos hozzáállást
– áll a KIIS sajtóközleményében a felmérés eredményeiről.
Ugyanakkor az ukránok 58 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy az ukrán kormánynak nem szabad kompromisszumot kötnie a tárgyalásokon, és Ukrajna addig harcoljon, amíg szükséges. A megkérdezettek 30 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással.
-
Az ukrán csapások az elmúlt két hónapban 15 orosz légvédelmi rendszert találtak el az ideiglenesen megszállt Krímben – írja az Ukrinform.
A külön-külön érintett légvédelmi rendszerek száma összesen mintegy 15-re tehető. Különösen az S–300, S–350 és S–400-as modifikációjú légvédelmi részlegek voltak a célpontok
– olvasható a jelentésben.
Több tucatnyi indítóállást, több mint 15 radart és több mint 10 irányítópontot semmisítettek meg.
-
Vlagyimir Putyin Észak-Korea után, június 19–20-án Vietnámban is állami látogatást tesz – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata. Az orosz elnök Nguyen Phu Trong, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának meghívására utazik a Vietnámi Szocialista Köztársaságba.
Mint írták, a főtitkáron kívül To Lam elnökkel, Pham Minh Chinh miniszterelnökkel és Tran Thanh Mannal, a Nemzetgyűlés elnökével folytat majd megbeszélést.
-
Ignazio Cassis svájci külügyminiszter elmondta, hogy a svájci kormány megvitatná a békecsúcs eredményeit azokkal az országokkal, amelyek nem vettek részt azon, köztük Oroszországgal és Kínával – írja a The Kyiv Independent.
A békecsúcson 93 ország vett részt, Oroszországot nem hívták meg, Kína pedig elutasította a meghívást.
A békecsúcsot követő tájékoztatón a külügyminiszter elmondta, hogy Svájc más nemzetekkel is tárgyalni kíván az eredményekről, „akiknek ajtaján kopogtattunk, de nem jöttek el, mint például Kína”.
Van egy működő nagykövetségünk Moszkvában, és kéthetente kommunikálunk Oroszország külügyminiszterével, és szándékunkban áll megvitatni Oroszországgal is a konferencia eredményeit
– tette hozzá.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök június 18–19-én „baráti állami látogatást” tesz Észak-Koreában Kim Dzsongun észak-koreai elnök meghívására – jelentette a Kreml sajtószolgálata a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. A látogatásról itt írtunk bővebben.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető 2023 szeptemberében utazott Oroszországba Putyin meghívására. Putyin pedig legutóbb 2000 júliusában – két hónappal elnöki beiktatása után – járt Phenjanban.
-
Ukrajna szerint az orosz erők fokozzák támadásaikat, és megpróbálnak még több területet szerezni, mielőtt a kijevi hadsereg külföldről további katonai segítséget kapna, többek között F–16-os vadászgépeket – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán vezérkari főnök.
„Ezért az orosz csapatok parancsnoksága jelenleg mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje az intenzitást és kiterjessze az ellenségeskedések földrajzi területét, hogy maximalizálja csapataink kimerítését, megzavarja a tartalékosok kiképzését és megakadályozza az aktív támadó akciókra való áttérést” – tette hozzá.
Szirszkij elmondta, hogy az orosz erők a donyecki térségre, különösen a Pokrovszki frontra összpontosítják a tűzerőt.
A moszkvai erők ott egy kulcsfontosságú tranzitverőér és ellátási útvonal felé közelednek, amely az iparvidék északi részén lévő polgári csomópontokat köti össze a délebbre fekvő városokkal – írja a The Guardian.
-
Egy szétlőtt stadion kiállításával szeretnének emlékeztetni mindenkit az ukránok, hogy jelenleg is háborúban állnak. A harkivi stadion romjaiból hétfőn Münchenben állítanak ki egy szektort, itt játssza ma első meccsét délután az ukrán válogatott Románia ellen.
A stadiont 2022-ben zárták be, miután orosz ágyúzásban kvázi megsemmisült a létesítmény. A kiállítást aztán Düssledorfba is elviszik.
-
A felére csökkentené az Ukrajnának szánt támogatásokat Észtországban Martin Helme, az ellenzéki, radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) vezetője, ha pártja hatalomra kerül.
A politikus szavait az észt állami műsorszolgáltató ERR internetes portálja idézte hétfőn.
Helme hangsúlyozta: „Felére csökkentjük az ukrajnai korrupciós gödörbe dobott támogatásokat, és ismét több száz milliót fogunk megtakarítani. Ha ezeket az egyszerű intézkedéseket végrehajtjuk, akkor mind a honvédelemre, mind a további adócsökkentésekre marad pénzünk” – tette hozzá.
Úgy vélekedett: az észt diplomatáknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy az ukrajnai konfliktus leállításáról győzzék meg a vezető nyugati országokat.
Az észt külügyminisztérium június 5-én a helyi állami televízió és az ERR rádió megkeresésére azt közölte, hogy az Észtország és Ukrajna által aláírni tervezett, a Kijevnek nyújtandó évi 100 millió eurós katonai segélyről szóló kétoldalú dokumentum nem kötelező érvényű. „Ez egy kétoldalú politikai szándéknyilatkozat, nem pedig nemzetközi szerződés” – fűzte hozzá a tárca.
-
Dánia fontolóra veszi, hogy hogyan korlátozhatná az orosz olajat szállító régi tankhajók áthaladását a Balti-tengeren – közölte hétfői nyilatkozatában az északi ország külügyminisztere. A lépés konfrontációt válthat ki Moszkvával – írja a The Independent.
Oroszország tengeri olajexportjának mintegy harmadát, vagyis a globális kínálat 1,5 százalékát a Balti-tenger kapuját jelentő dán tengerszorosokon keresztül küldi, így a szállítások leállítására tett bármilyen kísérlet az olajárak emelkedését és a Kreml pénzügyi helyzetének romlását eredményezné.
Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Dánia összehívta a szövetséges országok egy csoportját, amely az orosz olajat szállító, elöregedett hajókból álló úgynevezett árnyékflottát célzó intézkedéseket értékeli.
-
Oroszország legfőbb kémfőnöke kijelentette, hogy az országa és Ukrajna közötti béke feltételei „bonyolultabbak és keményebbek” lesznek, ha a jelenlegi javaslatokat elutasítják.
Vlagyimir Putyin pénteken az orosz külügyminisztérium tisztviselőinek találkozóján ajánlotta fel az Ukrajnával kötendő béke feltételeit.
Ezek között szerepel az ukrán csapatok azonnali kivonása Zaporizzsja, Herszon, Donyeck és Luhanszk térségéből, valamint annak biztosítása, hogy Ukrajna lemond a NATO-csatlakozási terveiről.
Oroszország feltételeit Ukrajna és a nyugati vezetők is azonnal visszautasították, de most Szergej Nariskin, az Orosz Föderáció Külföldi Hírszerző Szolgálatának igazgatója figyelmeztetett, hogy a következő feltételek még keményebbek lehetnek.
Ha elutasítják Vlagyimir Putyin orosz elnök által előterjesztett javaslatot, akkor az ukrajnai békemegállapodás megkötésének következő feltételei még bonyolultabbak és keményebbek lesznek
– mondta Nariskin a Sky News szerint.
-
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint az ország folytatja a tárgyalásokat a kötvénytulajdonosokkal, miután nem sikerült megállapodásra jutni a mintegy 20 milliárd dolláros nemzetközi adósság átütemezéséről – írja a Sky News.
Ukrajna és a nemzetközi kötvények tulajdonosai között olyan megállapodás született, amely lehetővé tette az ország számára, hogy Oroszország 2022-es inváziója után felfüggessze a kifizetéseket.
Ez a megállapodás augusztusban lejár, ami növeli annak esélyét, hogy az ország fizetésképtelenné válik, ha addig nem születik új megállapodás.
Eddig a kormány új megállapodásra vonatkozó javaslata és a kötvénytulajdonosok ellenjavaslata nagy eltéréseket mutatott a szerkezetátalakítás lehetséges formái között.
„Az erős hadseregeket erős gazdaságnak kell támogatnia ahhoz, hogy háborúkat nyerjünk” – mondta, hozzátéve, hogy az ország gazdasága „törékeny egyensúly”, amely a partnerek következetes és jelentős támogatásától függ.
„Az időben történő adósságátütemezés ennek a támogatásnak kritikus része” – tette hozzá.
-
Lettország már elküldte az első drónszállítmányát Ukrajnába, és előkészíti a második szállítmányt is – mondta Andris Spruds lett védelmi miniszter az ArmyInformnak adott, június 17-én megjelent interjúban.
A drónok első csoportját a lett nemzeti program keretében szervezték, de Riga megkezdte a közös nemzetközi beszerzések végrehajtását is – mondta Spruds.
Lettország és az Egyesült Királyság a vezetői annak a nemzetközi koalíciónak, aminek célja, hogy Ukrajnát drónokkal lássák el, amelyek kulcsfontosságú képességgé váltak az ukrán harctereken.
Spruds még májusban jelentette be, hogy a lett kormány idén mintegy 20 millió eurót (22 millió dollárt) fektet be a drónkoalícióba, és hasonló összeget fordít Lettország saját drónképességének fejlesztésére – írja a The Kyiv Independent.
-
Az ukrán csapatok akár 400 oroszt is feltartóztattak egy Volcsanszk központjában lévő vegyi üzemnél, és az Ukrán Védelmi Stratégiai Központ szerint harminc orosz már megadta magát, miután többszöri mentési kísérletük kudarcba fulladt.
A Forbes azt írja, hogy több héten át tartó heves harcokban több ukrán dandár egységei blokkolták az orosz előrenyomulást a Volcsanszk folyótól északra. Ugyanakkor a legalább két zászlóaljnak megfelelő orosz erők több száz gyalogossal megrohamozták a folyó jobb partján lévő Volcsanszki Vegyi Műveket.
A jelek szerint az oroszok terve az volt, hogy elfoglalják a vegyi üzemet, majd onnan kiindulva hadműveletet indítanak a folyón át a Volcsanszk déli részébe való betörés érdekében.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint azonban a terv kudarcot vallott, és az ukrán harcosok az oroszokat körülzárták, és egyhalomnyi sebesült vagy halott orosz katonáról számoltak be.
-
Olaf Scholz német kancellár szerint Vlagyimir Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról – írta a Kárpáti Igaz Szó.
El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül. De azt is tudjuk, hogy Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából
– tette hozzá a kancellár.
A svájci csúcs zárónyilatkozatát 93 országból 81 írta alá, amiben az áll: „Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak”.
-
A hétvégén kiéleződtek a harcok Harkiv térségében, mivel ukrán katonák igyekeznek elszigetelni a közeli határon, Vovcsanszkban előrenyomuló orosz csapatokat – írja a Sky News.
A jelentések szerint súlyos harcok folynak egy aggregátorgyárnál Vovcsanszk északi szélén. A DeepState – egy ukrán megfigyelőcsoport – szerint orosz katonák kisebb csoportjai többször is megpróbálták biztosítani az aggregátorgyárat, de az ukrán erők visszaverték őket.
Az egyik ukrán szakaszparancsnok, Sztanyiszlav Bunjatov „nehéz, de ellenőrzött” helyzetnek nevezte a helyzetet, és azt mondta, hogy az orosz csapatokat „bekerítették”.
Bunjatov tegnap a Telegramon közzétett bejegyzésében azt mondta: „A mieink nem veszítik el a pozícióikat, időnként sikeres támadásokat hajtanak végre, pozíciókat szabadítanak fel, és visszaszorítják az ellenséget.”
Az orosz védelmi minisztérium tegnap közleményben közölte, hogy „a csapatok javították a helyzetet a frontvonal mentén, és legyőzték az ukrán csapatok ember- és eszközerejét” a Harkivi területen lévő „Vovcsanszk, Szinelnyikove és Vovcsanszkij Hutory települések területén”.
-
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrég azt nyilatkozta, tárgyalások folynak arról, hogy több nukleáris fegyvert helyezzenek készenlétbe.
Jens Stoltenberg 2024. június 14-énFotó: Omar Havana / Getty Images HungaryStoltenberg a tárgyalások alatt azt kérte a tagországoktól, hogy a nukleáris agresszióval szembeni elrettentő példaként mutassák be a nukleáris átláthatóságot – írja a The Kyiv Independent alapján az Economx. A főtitkár a Telegraphnak adott interjújában leszögezte:
a NATO célja ugyan egy atomfegyverek nélküli világ, de amíg azok léteznek, addig a NATO nukleáris szövetség marad; mert egy olyan világ, ahol Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik atomfegyverekkel, a NATO pedig nem, sokkal veszélyesebb.
Megjegyzései egybevágnak a Fehér Ház fegyverzet-ellenőrzésért felelős igazgatójának múlt heti kijelentésével, aki szerint az Egyesült Államoknak növelnie kell a stratégiai nukleáris fegyvereinek telepítését a Kína és Oroszország jelentette fenyegetések közepette.
A főtitkár úgy véli, hogy a katonai szövetség olyasmivel nézhet szembe, amire korábban még nem volt példa: két olyan potenciális ellenféllel, amelynek nukleáris ereje van – Kína és Oroszország.
-
Rod Stewartot „kifütyülte” a közönség németországi fellépésén, miután a koncertjén a háttérben megjelent az ukrán elnök arcképe, illetve egy ukrán zászló – ahogy azt korábban megírtuk. Pedig az angol előadó régóta nyíltan bírálja Vlagyimir Putyint és az ukrajnai háborút.
Mielőtt előadta volna 1991-es Rhythm Of My Heart című slágerét – amelyet háborús dalnak nevez, és amit Kijevnek szentelt a legutóbbi fellépéseken –, Rod Stewart mögött kivetítették az ukrán zászlót a képernyőre. Majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök képe is megjelent a vásznon.
UGYANAKKOR A KÖZZÉTETT VIDEÓKON AZ LÁTSZIK, HOGY A TÖMEG GÚNYOLÓDIK, AMIKOR ROD STEWART TISZTELEG AZ UKRÁN ELNÖK ELŐTT.
Annak ellenére, hogy az énekes nem árul zsákbamacskát: 2022 óta rendszeresen elítéli Oroszországot, és nemrég a Sky Newsnak adott interjújában „s*ggfejnek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
-
Az orosz biztonsági erők június 16-án megrohamoztak egy rosztovi fogolytábort, megölve néhány foglyot, akik túszul ejtették a börtön két alkalmazottját – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség alapján a The Kyiv Independent.
Hat fogoly, akik közül néhányat az Iszlám Állam terrorcsoporttal való kapcsolattal vádoltak, június 16-án reggel túszul ejtette a két alkalmazottat. A támadók zsebkéssel, gumibottal és tűzoltóbaltával voltak felfegyverkezve, de lőfegyvert nem vettek magukhoz – közölték az orosz rendvédelmi szervek a helyi médiával.
Úgy vélik, hogy a túszejtést már több hónapja előkészítették. Bár a foglyokat különböző cellákban tartották, sikerült kommunikálniuk egymással.
Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat később, június 16-án arról számolt be, hogy a túszokat egy mentőakció keretében szabadították ki, amelyben legalább néhány fogoly meghalt. A hatóságok állítása szerint egyik túsz sem sérült meg.
A TASZSZ azt állította, hogy a foglyok közül hárman az Ingusföldi Köztársaság lakói voltak: Shamik Akiev, Tamerlan Grieev és Azamat Cickiev.
A három férfit tavaly decemberben terrorizmus vádjával 18,5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték, mégpedig azért, mert állítólag a karacsaj-cserkeszi Legfelsőbb Bíróság épületének felrobbantására készültek.
-
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7697 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7283 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.