Bár az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország több HIMARS kilövéséről számolt be, mint amennyi egyáltalán jelen van Ukrajnában, most úgy néz ki, hogy valóban eltalálhattak egy ilyen típusú rakéta-sorozatvetőt.
Az X-re is feltöltötték az orosz drón felvételét, amelyen az látható, hogy egy orosz drón figyeli az ukrajnai M142 HIMARS sorozatvetőt, amely M142-es rakétákat lő ki egy mezőről. A rakétasortűz kilövése után a HIMARS és támogató járműve egy erdőben keresett menedéket, azonban az oroszok (valószínűleg egy Iszkander rakétával) csapást mértek erre a helyre.
Mint a felvétel feltöltője is írja, a videóból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a HIMARS-ot eltalálták-e,
de ez egy újabb példa arra, hogy az oroszok megpróbáltak egy azonnali válaszcsapással levadászni egy HIMARS-ot.
Eddig egyébként egy M142 HIMARS megsemmisülését erősítették meg Ukrajnában az orosz csapások következtében.
A Russian UAV monitors Ukraine-operated M142 HIMARS launcher firing GMLRS rockets from a field.
— Status-6 (Military & Conflict News) (@Archer83Able) June 20, 2024
After launching a salvo, HIMARS and its support vehicle move to a concealed position in a forest. The Russians call in a strike on that location (it appears to be an Iskander… pic.twitter.com/FIRYe3iQ7A
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Június 21-én délután az orosz erők ballisztikus rakétákat lőttek ki az Odesszai terület parti övezetére, megrongálva egy üdülőhelyet – közölte Oleh Kiper, az odesszai regionális katonai igazgatóság vezetője.
A találat következtében megrongálódott egy rekreációs infrastrukturális létesítmény. A helyszínen tűz ütött ki, amelyet a tűzoltók gyorsan eloltottak. Szerencsére senki sem sérült meg
– fogalmazott az ukrán vezető Telegram-csatornáján.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország fontolgatja, hogy változtatásokat eszközöl nukleáris fegyverkezési doktrínáján − írja a Sky News.
Az orosz elnök ezt vietnámi útja végén újságíróknak nyilatkozva mondta.
A jelenlegi doktrína szerint Oroszország nukleáris csapás esetén vagy az országot egzisztenciálisan fenyegető hagyományos támadás esetén vethet be ilyen fegyvereket.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondta, hogy Ukrajnának „nem fűlik a foga” ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen Oroszországgal, tekintettel annak minden bűnére, valamint Moszkvának az ukrán állam lerombolására irányuló stratégiai céljaira.
A tárcavezető hozzátette, hogy a gabonamegállapodásról szóló tárgyalásokról viszont nagyon jó tapasztalatai vannak. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ és Törökország külön tárgyalt a felekkel, és azonos tartalmú, de külön megállapodásban rögzítették a feltételeket Ukrajnával és Oroszországgal.
A külügyminiszter egy pénteki tévéműsorban kijelentette, hogy bár Ukrajna nem keres közvetlen kapcsolatot Moszkvával, de a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében lehetséges Oroszország részvétele egy második globális békecsúcson.
A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Ukrajna és Kína tovább folytatja a párbeszédet az orosz agresszió megállításáról, miután Pekingben látták, hogy milyen „lenyűgöző eredményt hozott” a múlt heti svájci globális békecsúcs.
A csúcstól történt kínai távolmaradásról úgy vélekedett, hogy Peking számára a döntés meghozatalában döntő szerepet játszott Ukrajna elvi álláspontja, amely szerint Oroszország nem vehet részt a rendezvényen, mert Kijev szerint az eredménytelenné tette volna a találkozót.
„Tudjuk, hogy Peking nagyon alaposan tanulmányozza a békecsúcs eredményeit, és nagyra értékeli azokat. Meg vagyok győződve arról, hogy folytatni fogjuk a párbeszédet Kínával az ukrajnai háború megállításáról” – fogalmazott a miniszter az MTI szerint.
Mint mondta, Kína folyamatosan hangsúlyozza, hogy nem tekinti ellenséges államnak Ukrajnát, békét akar, és „ez egy olyan álláspont, amellyel lehet dolgozni”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök óva intette Dél-Koreát az ukrajnai fegyverszállítmányoktól a csütörtökön Vietnámban tartott sajtótájékoztatóján. Kijelentette, hogy Oroszország fegyverekkel láthatja el Észak-Koreát a további ukrán támogatások esetén.
Oroszország elnöke Észak-Koreából utazott Hanoiba, ahol a felek több mint 15 kétoldalú dokumentumot írtak alá. Eközben tovább mélyül a szakadék Észak- és Dél-Korea között, újabb lövések dördültek el a két ország határán.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az ukrán hadsereg használhatja az Egyesült Államok által biztosított nagyobb hatótávolságú rakétákat Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra, nem csak a Harkiv melletti frontvonalakon, ha Kijev önvédelemből cselekszik − közölte a Pentagon.
Joe Biden amerikai elnök eredetileg lazította az arra vonatkozó korlátozásokat, hogy Ukrajna hogyan használhatja az Egyesült Államok által biztosított lőszereket, hogy újabb lehetőséget adjon a keleti Harkiv városának jobb védelmére az orosz rakéták könyörtelen sortüzétől − írja a The Guardian.
Ukrajna eddig dokumentáltan 5995 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4209 megsemmisült, 510 megsérült, 257-et a személyzete otthagyott a harctéren, 1019-et pedig az oroszok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: A Ukrainian Challenger 2 tank was destroyed near Robotyne, #Zaporizhzhia Oblast. A damaged T-64BV and two destroyed IMVs can be seen too.
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) September 5, 2023
This is the first confirmed loss of this tank in Ukraine and is also the first one ever destroyed by enemy action. pic.twitter.com/hFWkYQ8XSV
Az elveszített harcjárművek között 852 tank van. A harckocsik közül 579 megsemmisült, emellett 72 megsérült, 67-et magára hagytak a harctéren, 134-et pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
A Kreml pénteken kijelentette, hogy Moldova esetleges uniós csatlakozása a volt szovjet köztársaság szuverén ügye, de azt állította, hogy sok moldovai szorosabb kapcsolatokat szeretne Oroszországgal − írja a The Guardian.
A Reuters jelentése szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt követően nyilatkozott, hogy Maia Sandu moldovai elnök − aki igyekszik kiszakítani országát Moszkva öleléséből − aláírta a rendeletet a blokkal folytatandó csatlakozási tárgyalások június 25-ei megkezdéséről.
Oleksandr Prokudin, a herszoni területi katonai közigazgatás vezetője elmondta, hogy egy 33 éves férfi meghalt a Herszon ellen intézett orosz támadásban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője szerint a 33 éves férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett. Prokudin részvétét fejezte ki az áldozat családjának.
Oroszország eddig dokumentáltan 16 534 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 11 934 megsemmisült, 748 megsérült, 941-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2911-et pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: The 79th Air Assault Brigade of Ukraine hit more Russian armour; at least two Russian T-72B-series tanks were destroyed, with another two damaged. pic.twitter.com/4zvCCYnTdW
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) September 3, 2022
Az elveszített harcjárművek között 3153 tank van. A harckocsik közül 2129 megsemmisült, emellett 157 megsérült, 350-et magára hagytak a harctéren, 517-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Három férfit tartóztattak le Németországban azzal a gyanúval, hogy egy ukrán személyről próbáltak információkat gyűjteni egy külföldi hírszerző ügynökség számára – közölték pénteken az ügyészek.
A gyanúsítottakat szerdán tartóztatták le Frankfurtban – közölte a szövetségi ügyészség az AP-hez eljuttatott közleményében. Személyazonosságukat Robert A. ukrán állampolgárként, Vardges I. örmény állampolgárként és Arman S. orosz állampolgárként azonosították. Teljes nevüket a német adatvédelmi szabályoknak megfelelően nem hozták nyilvánosságra.
Egy bíró csütörtökön elrendelte, hogy őrizetben tartsák őket, amíg külföldi titkosszolgálatnak való munkavégzés miatt vádat nem emelnek ellenük. Az ügyészek közleményükben nem pontosították, hogy a három személy a gyanú szerint melyik ország hírszerző szervének kémkedett.
Azt mondták, hogy a gyanúsítottak feladata az volt, hogy információkat gyűjtsenek egy Németországban tartózkodó ukrán személyről, akit nem azonosítottak. Ennek érdekében állítólag a trió szerdán felderített egy frankfurti kávézót, ahol a feltételezések szerint az illető tartózkodott – írja a The Guardian.
A NATO meg akarja akadályozni az eurázsiai biztonsági rendszer létrehozását – jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője pénteken Almatiban a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) külügyminiszteri tanácskozása után megtartott sajtótájékoztatóján.
A NATO minden lehetséges módon akadályozni fogja az ilyen tisztességes folyamatokat (az eurázsiai biztonsági rendszer kialakítását), de ennek az útnak abszolút nincs alternatívája
– hangoztatta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter szerint az ODKB-ban egyetértés jött létre azzal kapcsolatban, hogy Eurázsiában biztonsági architektúrát kell kialakítani.
„Az eurázsiai biztonságot fenyegető veszélyek különböző irányokból érkeznek, de az esetek túlnyomó többségében a forrás a NATO agresszív irányvonala” – fogalmazott.
A tárcavezető szerint az észak-atlanti szövetség arra törekszik, hogy „privatizálja, maga alá vonja a hatalmas térségünk stabilitásának biztosításával kapcsolatos összes kérdést”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten, a moszkvai külügyminisztérium vezetésével folytatott megbeszélésén időszerűnek nevezte a kollektív biztonság garanciáinak megvitatását Eurázsiában. Szükségesnek tartotta a régión kívüli katonai erők ottani jelenlétének megszüntetését.
Putyin hangsúlyozta: Oroszország abban érdekelt, hogy az ENSZ-ben komoly párbeszéd alakuljon ki egy oszthatatlan biztonsági rendszer megteremtéséről. Az Almatiban tartott eszmecserén az örmény külügyminiszter nem vett részt.
A szlovák kormány felkérte a rendőrséget, hogy vizsgálja ki Jaroslav Nad volt védelmi minisztert, mert vadászgépeket és légvédelmi rendszert adományozott Ukrajnának – közölte pénteken egy kormánytisztviselő.
A Robert Fico vezette új kormány 2023 októberében történt hatalomátvétele után éles politikai fordulatot hajtott végre, és leállított minden katonai szállítást Ukrajnának, bár a kereskedelmi szállítások folytatását engedélyezte.
A légvédelmi rendszer eladományozása sebezhetővé kitette a szlovák légteret, és így veszélyezteti a polgárokat – mondta Igor Melicher védelmi miniszter, a kormánypárt, a Smer-SD tagja. „Meggyőződésem, hogy Nad elárulta Szlovákiát” – mondta Melicher egy tájékoztatón.
„A védelmi minisztérium büntetőfeljelentést tesz szabotázs, illetve hazaárulás, hatalommal való visszaélés és hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.” Nad visszautasított minden vétket, és kijelentette, hogy ugyanezt a döntést újra meghozná – írja a The Guardian.
„Ma 27 uniós tagállam jóváhagyta az Ukrajnával folytatandó uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges tárgyalási keretet” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-bejegyzésében. „Hálás vagyok az Európai Tanács és a belga elnökség erőteljes politikai akaratáért” – tette hozzá Ukrajna vezetője.
Várakozással tekintünk a jövő hét, június 25. elé, amikor Ukrajna és az EU megtartja első kormányközi konferenciáját, és ezzel ténylegesen megkezdődik a tárgyalási folyamat
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij pénteken a közösségi oldalán. Megjegyezte, hogy Moldovával kapcsolatban is jóváhagyták a tárgyalási keretet, gratulált a moldovai „barátainknak ehhez a jelentős lépéshez a közös európai jövőnk felé”.
Az elnök szerint ezzel ukránok milliói és az ukrán nép nemzedékei valósítják meg európai álmukat. Ukrajna visszatér Európába, ahová évszázadok óta tartozik, az európai közösség teljes jogú tagjaként – zárta posztját Ukrajna elnöke.
Today, 27 EU member states approved the negotiating framework necessary to begin EU accession negotiations with Ukraine. I am grateful to @EUCouncil and @EU2024BE for their robust political will.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 21, 2024
We look forward to next week, June 25th, when Ukraine and the EU are set to hold…
„Az elmúlt napokban, hetekben óriási vita zajlott Brüsszelben arról, hogy milyen feltételek mellett induljanak meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával” – írta június 14-én Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, a tárcavezető közölte, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása előfeltétele kell hogy legyen bármifajta továbblépésnek. Erről néhány tagország hallani sem akart, azonban a külügyminiszter kijelentette, hogy „ragaszkodunk a kisebbségek azon jogainak helyreállításához, melyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven való tanuláshoz fűződnek”.
Letartóztattak öt embert Spanyolországban ukrán menekültek szexuális kizsákmányolása miatt, a gyanúsítottak munkalehetőségek hamis ígéretével csalták áldozataikat az országba, ahol prostitúcióra kényszerítették őket – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol), melyet az MTI tett közzé.
Az Europol támogatásával végrehajtott rendőrségi művelet során a hatoságok egy spanyol, két orosz és egy ukrán állampolgárt állítottak elő, akiket emberkereskedelemben való részvétellel gyanúsítanak.
A közleményből kiderül, hogy a bűnözői csoport a közösségi médiaplatformokon keresztül toborozta áldozatait. Tagjai egy munkaerő-közvetítő ügynökség alkalmazottainak adták ki magukat, és törvényes munkát ígértek a szórakoztató- és idegenforgalmi iparban.
Az áldozatokat állampolgárságuk alapján vették célba, és turistavízummal vitték őket Spanyolországba, ahol ideiglenes védelemben részesültek. A fiatal nőket ezután arra kényszerítették, hogy egy éjszakai klubban dolgozzanak prostituáltként.
Az Unian ukrán hírügynökség számolt be róla, hogy egy Erik névre hallgató orosz katona két ukrán ejőternyőst mentett ki az egyik ideiglenesen megszállt területen.
Az orosz katona egy interjúban mesélt arról, hogy azonnal elítélte Ukrajna teljes körű invázióját. Ezek után szerződést írt alá az orosz hadsereggel, ugyanis megértette, hogy még mindig fennáll a mozgósítás veszélye, és tudta, hogy a szerződéses katonák iránti bizalom jóval magasabb Oroszországban.
Így volt lehetősége kimenekíteni azt a két ukrán katonát, akit az oroszok a megszállt Luhanszki területen tartottak fogva. Erik orosz katonai ruhát lopott, amit elvitt az ukránoknak, akik így orosz katonának álcázták magukat, és így is el is tudtak menekülni.
Ukrajnában jelenleg nem adottak a feltételek a leszereléshez, mivel nagy szükség van a fronton két éve harcoló katonákra – mondta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírszolgálatának adott interjújában.
A belügyminiszter szerint beszélt a tűzvonalban lévő parancsnokokkal, és arra a következtetésre jutott, hogy ha leszerelik azokat, akik két éve harcolnak, akkor fennáll annak a veszélye, hogy összeomlik a front.
Ha leszereljük azokat az embereket, akik leszolgáltak például két évet, akkor a frontunk »megereszkedik« és az egységek gyengébbek lesznek. Most meg kell újítanunk az egységek harcképességét, és legalább egyenértékű pótlással kell rendelkeznünk az aktív dandárok és zászlóaljak rotációja során… Nem tehetjük meg, hogy összeomlik a front
– idézte a tárcavezetőt a Kárpátalja.ma.
Klimenko hozzátette: megérti azokat a katonákat, akik több mint két éve harcolnak a fronton, és le akarnak szerelni, de az ország és a front jelenlegi helyzete miatt egyelőre nem tehetik meg. Továbbá kiemelte, hogy nagyobb leszerelésről csak akkor eshet szó, ha új, tapasztalt katonák állnak majd rendelkezésükre.
Péntek reggel az orosz csapatok irányított légibombát dobtak a donyecki területi Szelidove városára, több halott és sérült is van – írja az Ukrajinszka Pravda.
A támadásról a Donyecki Területi Ügyészség, valamint Vagyim Filaskin, a Donyecki Területi Állami Adminisztráció elnöke számolt be. Utóbbi elmondása szerint a települést ért támadás következtében két ember meghalt, további három pedig megsérült.
Az ügyészség később pontosította az adatokat. E szerint egy 51 és egy 52 éves férfi a helyszínen belehalt a robbanás okozta sérülésekbe, további három, 35, 43 és 65 éves városlakó pedig különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett.
Ma reggel az oroszok irányított légibombát dobtak a városra, egy lakóépület volt az érintett területen. Öt ötemeletes épület, hat családi ház és egy autó rongálódott meg
– áll Filaskin bejegyzésében.
Filashkin ismét evakuálásra szólította fel az embereket, hogy ne veszélyeztessék saját életüket és egészségüket.
Apti Alaudinov orosz tábornok, az Ahmat különleges alakulat parancsnoka és Vlagyimir Putyin elnök támogatója azt állítja, hogy az Ukrajnával vívott háború még az idei év végére véget ér – írja a Newsweek.
A csecsen erőket vezető Alaudinovot áprilisban nevezte ki a védelmi minisztérium katonai-politikai főosztályának helyettes vezetőjévé az orosz elnök. Az orosz állami tévé egyik műsorában Alaudinov Olga Szkabejevával vitatta meg a katonai ügyek jelenlegi állását, és azt mondta, hogy szerinte a harcok még az idei év végéig véget érnek.
Amikor Szkabejeva megkérdezte Alaudinovot az orosz haladás lassuló üteméről Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában, akkor Alaudinov – nem foglalkozva Szkabejeva aggályaival – azt állította, hogy az orosz erők „nagyon komoly áttörést értek el”, és „nagyon sok terület szabadult fel” (vagyis Oroszország újabb területeket szállt meg). Kijelentette továbbá, hogy Ukrajna „sok erőt, egységeik nagy részét” mozgatta át az északkeleti Harkivba, amely egy ideje a háború fókuszpontjában van.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma Szkabejevát a férjével, Jevgenyij Popov parlamenti képviselővel együtt 2023-ban szankciók alá helyezte részben azért, mert „talkshow-jukban túlnyomórészt az Ukrajna elleni háború oroszbarát propagandáját terjesztik”.
Bár az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország több HIMARS kilövéséről számolt be, mint amennyi egyáltalán jelen van Ukrajnában, most úgy néz ki, hogy valóban eltalálhattak egy ilyen típusú rakéta-sorozatvetőt.
Az X-re is feltöltötték az orosz drón felvételét, amelyen az látható, hogy egy orosz drón figyeli az ukrajnai M142 HIMARS sorozatvetőt, amely M142-es rakétákat lő ki egy mezőről. A rakétasortűz kilövése után a HIMARS és támogató járműve egy erdőben keresett menedéket, azonban az oroszok (valószínűleg egy Iszkander rakétával) csapást mértek erre a helyre.
Mint a felvétel feltöltője is írja, a videóból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a HIMARS-ot eltalálták-e,
de ez egy újabb példa arra, hogy az oroszok megpróbáltak egy azonnali válaszcsapással levadászni egy HIMARS-ot.
Eddig egyébként egy M142 HIMARS megsemmisülését erősítették meg Ukrajnában az orosz csapások következtében.
A Russian UAV monitors Ukraine-operated M142 HIMARS launcher firing GMLRS rockets from a field.
— Status-6 (Military & Conflict News) (@Archer83Able) June 20, 2024
After launching a salvo, HIMARS and its support vehicle move to a concealed position in a forest. The Russians call in a strike on that location (it appears to be an Iskander… pic.twitter.com/FIRYe3iQ7A
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter világossá tette, hogy Kijev nem keres közvetlen kapcsolatokat Oroszországgal, de a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében lehetséges Oroszország részvétele a svájci béketalálkozó utáni második békecsúcson – írja a Jevropejszka Pravda.
Arra a kérdésre, hogy ki képviselheti az Orosz Föderációt a második békecsúcson – amelyre Oroszországot is meghívhatják –, a külügyminiszter jelezte, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezés kapcsán „nagyon sikeres tapasztalatok vannak” a tárgyalásokról, amikor Ukrajna Törökországgal és az ENSZ-szel tárgyalt, majd Törökország és az ENSZ Oroszországgal.
A megállapodás pedig úgy nézett ki, mint egy Törökország, az ENSZ és Ukrajna, valamint egy Törökország, az ENSZ és Oroszország között aláírt dokumentum, így jött össze a megállapodás
– mondta Kuleba.
Szerinte azonban Kijevnek „nincs étvágya” az Orosz Föderációval való közvetlen kapcsolatokra, tekintettel annak minden bűnére, valamint Moszkva stratégiai céljára, az ukrán állam lerombolására.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy vannak-e biztosítékok annak érdekében, hogy az Orosz Föderációval a békecsúcson megkötendő következő megállapodás ne bukjon el, ahogyan az a fekete-tengeri gabonakezdeményezés esetében történt, elmondta, hogy amikor Oroszországról van szó, akkor a „biztosítékok” kifejezést eléggé feltételesen használják.
Ezért a végső győzelemnek egy olyan valóság megteremtésének kell lennie, amelyben az Orosz Föderáció nem lesz képes megismételni az Ukrajna elleni támadást
– mondta Kuleba, megjegyezve, hogy az Egyesült Államokkal és más országokkal kötött biztonsági megállapodás jelzés Vlagyimir Putyinnak, hogy ne várjon arra, hogy elfáradnak Kijev támogatásában.
Péntek hajnalban az ukrán védelmi erők csapást mértek az orosz Sahíd drónok tárolására, bevetésre való felkészítésére használt létesítményre – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán védelmi erők ma éjszaka sikeres támadást hajtottak végre a Sahíd–136/Gerany–2 tárolási és felhasználási előkészítő helyei, kiképző épületei, irányító és kommunikációs pontjai ellen a Krasznodari határterületen
– áll az ukrán védelmi erők közleményében.
A jelentések szerint a harci műveletek eredményeként robbanássorozatot és tüzet, majd detonációt rögzítettek.
Insatiable Ukrainian drones went on a feeding frenzy in the Krasnodar region of Russia this morning, targeting oil refineries and an airbase.
— Jay in Kyiv (@JayinKyiv) June 21, 2024
Temryuksky, Yeisk and Seversky pic.twitter.com/wUdUNSF2om
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett két bloggert, akik közösségi oldalakon osztották meg az ukrán katonák harci pozícióinak helyszíneit – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás adatai szerint 2024. április végén egy zsmerinkai lakos a Hmelnickiji területen tartózkodott, ahol a repülőtér közelében telefonján rögzítette egy katonai helikopter mozgását. Később a Facebookon és az Instagramon is közzétette a videót.
A második gyanúsított egy zaporizzsjai lakos, aki saját, csaknem 140 ezer felhasználót számláló Telegram-csatornáját kezeli. A férfi „az Ukrajna területén zajló ellenséges cselekmények lefolyásáról” szóló tartalom között videófelvételeket tett közzé az Ukrán Fegyveres Erők tüzelőállásának helyéről a Harkivi terület Kupjanszki járásában, valamint az ukrán védők védelmi vonalairól a zaporizzsiai Robotino közelében.
A gyanúsított olyan páncélozott járművek és tüzérségi rendszerek mozgásáról is közzétett információkat, amelyeket az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara nem tett nyilvánosan elérhetővé.
Az SZBU ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozta, hogy a védelmi erők tevékenységéről és az orosz támadások következményeiről tilos fotót-videót készíteni és közzétenni.
Az ilyen fotó- és videóanyagok internetes közzététele „az ellenséges tűz korrigálásának” minősül, és törvény által büntetendő bűncselekmény – figyelmeztettek.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy felnőtt fiát – akinek mínusz 9-es látása van – néhány hónapja mozgósították, és jelenleg is a fronton harcol – írja az Ukrajinszka Pravda.
A fiam – februárban töltötte be a 27. életévét – azonnal bevonult. Önállóan. Idézés nélkül. Elment a toborzóközpontba. Ez még a törvény elfogadása előtt volt. Még nem tudtuk, milyen változások lesznek a kiválasztás szabályaiban, az orvosi kiválasztásban. Őszintén szólva négy hónapig készült erre. Nehéz volt áttérnie a civil életből többé-kevésbé szabadon abba az életbe, amelyben most találta magát
– mondta Ihor Klimenko, aki hozzátette, hogy jóval azelőtt hosszú beszélgetéseket folytattak fiával.
„A beszélgetések első 2 hónapjában – tavaly év végén – nem volt felkészülve erre. De már tudta, hogy mennie kell. Ha az apa miniszter, akkor valószínűleg valamilyen őrnagy is lehetne. De valójában elég komolyan gondolom, hogy mi legyen a miniszter fiának és annak a miniszternek a felelőssége, akinek fia van. Az állam előtt, többek között” – fogalmazott az ukrán belügyi tárca vezetője. Elmondása szerint a fia körülbelül három hónapja van a hadseregben.
Mivel a belügyminisztérium felelős a körülmények minőségéért és néhány, a frontra kerülő katona kiképzéséért, a belügyminisztert kérdező újságíró feltette a kérdést: van-e különbség a miniszter munkájában akkor, amikor a fia még nincs a hadseregben, és akkor, ha már a hadseregben van. „Igen. A szemükbe nézhetek ezeknek a srácoknak, és megkövetelhetem a parancsnokoktól azt, amit követelnem kell: minden fennálló feladat teljesítését. Az én feladatom, hogy ezt tegyem, és nekik engedelmeskedniük kell” – válaszolta erre Klimenko.
Mi ki fogunk maradni ebből a háborúból, Magyarország a béke szigete marad, mind a közbiztonság, mind a szociális biztonság, mind a háború tekintetében – jelentette ki a miniszterelnök pénteken Berlinben, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az MTI szerint Orbán Viktor emlékeztetett, az európai választáson az emberek világosan elmondták, nem akarják, hogy Magyarország részt vegyen a háborúban. A magyar miniszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Manfred Weber személyében egy magyarellenes vezető van az Európai Néppárt élén.
Arról, hogy mi mindent mondott még a péntek reggeli interjúban a miniszterelnök, itt olvashat részletesebben.
Pszichológiai szakorvosi vizsgálatnak vetik alá azt a 60 éves nőt, aki ukrán katonák sírját rongálta meg Kijevben. Az Ukrajinszka Pravda szerint a vizsgálat eredményétől függően a nőre pszichológiai kezelés vagy börtön vár.
A lap szerint a vinnicjai származású nőt a térfigyelő kamerák segítségével sikerült azonosítani. A vandalizmussal vádolt nő Dmitro Kocjubajl, Andrij Pilscsikov és Pavlo Petricsenko elesett ukrán katonák sírjait rongálta meg.
A nő semmilyen módon nem fejti ki cselekményének indítékait. Viselkedését és az általa elkövetett cselekményt figyelembe véve okunk van azt hinni, hogy bizonyos egészségi zavarai vannak. Ezért a megindított büntetőeljárás keretében igazságügyi pszichiátriai szakorvosi vizsgálatot rendelünk el, amely megállapítja, hogy elítélhető-e, tisztában volt-e tetteivel
– mondta Anna Sztrasok, a kijevi rendőrség kommunikációs osztályának helyettes vezetője.
A vizsgálat eredménye alapján döntenek arról, hogy bíróság elé terjesztik-e a vádemelést, vagy orvosi intézkedést foganatosítanak. Anna Sztrasok szerint amennyiben a vizsgálat úgy ítéli meg, hogy a nő tisztában volt tettével, a hatályos jogszabályok szerint 7 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Az Ukrajinszka Pravda birtokába jutott az egyik orosz parancsnok lehallgatott beszélgetésének hangfelvétele, melyen megparancsolja beosztottjainak, hogy fejezzék le az ukrán hadsereg katonáit.
A lap szerint az események 2024. június 17-én, a Donyecki területen, a Volnohavai járásbeli Sztaromajorszkében zajlottak le.
A hanganyagon az hallható, amint az orosz hadsereg egyik alakulatának parancsnoka obszcén nyelvezetet használva követeli, hogy beosztottjai ne ejtsék fogságba az ukrán katonákat, hanem vágják le a fejüket, hogy ezzel is félelmet keltsenek bennük.
Az amerikaiak gépkarabélya, a f*szba. Vegyetek el mindent, iratokat, pénzt, a f*szba. Hozzátok el nekem az aranyat, a gyémántokat, a fogakat, vágjátok le a fejüket és hozzátok ide nekem [...]. Gyerünk, húzzátok karóra!
– hallható a felvételen (megjegyzendő, hogy az ilyen cselekmények súlyosan sértik a Genfi Egyezménynek a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló cikkelyeit, valamint a Genfi Egyezményt kiegészítő, a nemzetközi fegyveres konfliktusok áldozatainak védelméről szóló jegyzőkönyvet is).
A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, vagy röviden: ISW) elemzői szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája és fenyegetései ellenére az Orosz Föderáció nem fogja tudni legyőzni Ukrajnát, ha a Nyugat mozgósítja erőforrásait, és szembeszáll a Kreml véres háborújával – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát vagy a Nyugatot – és valószínűleg veszíteni fog, ha a Nyugat mozgósítja erőforrásait a Kremllel szemben
– áll az elemzésben.
Mint a lap írja, Putyin észak-koreai és vietnámi látogatásai során hatalmas információs hadműveletet indított, amelynek célja az ukrán partnerek azon erőfeszítéseinek szabotálása volt, hogy egyértelműen meghatározzák a közös stratégiai céljukat.
Június közepén Ukrajna partnerei több fontos lépést tettek a közös stratégiában való megegyezés és a háború kívánt stratégiai kimenetelének meghatározása érdekében. A közelmúltban több mint 80 nyugati és nemzetközi tisztviselő fogalmazott meg elvi álláspontot Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatásáról, amely a tartós ukrajnai béke alapja a június 16-ai békecsúcson elfogadott közlemény szerint.
Emellett Ukrajna június 13-án tíz évre szóló biztonsági megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal és Japánnal is, és számos partnerország megerősítette Ukrajna hosszú távú támogatását a G7 és a Ramstein keretein belül.
Putyin háború megnyerésére irányuló stratégiája azon alapul, hogy a Kreml megpróbálja félrevezetni az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és Ukrajna nemzetközi szövetségeseit, és arra kényszeríti őket, hogy hagyjanak fel Ukrajna támogatásával, és hagyjanak fel a nemzetközi jog kulcsfontosságú elveivel: az állami szuverenitás tiszteletben tartásával és a területi jogok sérthetetlenségével.
Az elemzés szerint a szövetségesek stratégiai egyértelműsége és hajlandósága segíteni Ukrajnát abban, hogy döntő győzelmet arasson Oroszország felett, nagyban aláássa Putyin erőfeszítéseit, valamint azt, hogy befolyásolja a szövetség tagállamainak akaratát és döntéseit. Putyin – aláásva a nemzetközi közösség Ukrajna támogatásáról elfogadott stratégiai elképzelését – burkoltan azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyvert vet be, ha a Nyugat megengedi Ukrajnának, hogy nyerjen Oroszországgal szemben.
Úgy látják, Putyin nukleáris fenyegetése része a Kreml zsarolási kampányának, amellyel Ukrajna szövetségeseit akarja eltántorítani attól, hogy határozottan vegyenek részt az Oroszország ukrajnai inváziója elleni küzdelemben, ezért nagy valószínűséggel nem vezet tényleges nukleáris eszkalációhoz. Az ISW feltételezése szerint továbbra is a nukleáris eszkaláció veszélye lesz az orosz manipuláció fő eszköze.
A légvédelmi erők négy irányított rakétát lőttek le a Kirovohradi és a Herszoni területen Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.
A légvédelem minden rakétát lelőtt a Kirovohradi és a Herszoni területen
– közölte Mikola Olescsuk, az Ukrán Légierő parancsnoka.
Olescsuk szerint az orosz csapatok repülőgépekről indították el a H–59/H–69 típusú rakétákat.
Magyarország területére június 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán – magyar határszakaszon 6987 fő lépett be. A román – magyar határszakaszon belépők közül 4735 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség pénteken.
Hozzátették: beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
