Tovább nőtt a Donyecki területen található Mirnograd elleni július 14-i orosz támadás halálos áldozatainak száma – közölte az ukrán belügyminisztérium július 16-án a The Kyiv Independent szerint.
A 2014 óta részben Oroszország által megszállt Donyecki területet naponta érik a súlyos orosz támadások, miközben Moszkva csapatai több irányból nyomulnak előre.
Mint írtuk, vasárnap a frontvonaltól kevesebb mint 20 kilométerre nyugatra fekvő települést érte orosz rakétatámadás, amely megrongált egy lakóházat és egy közigazgatási épületet. A légicsapásban hét ember megsérült, további hét embert pedig az elsősegélynyújtók mentettek ki a romok alól – közölte a belügyminisztérium.
A tárca közleményben tudatta, hogy kedden a Mirnograd elleni támadás halálos áldozatainak száma a mentési munkálatok befejezését megelőzően háromra emelkedett.
Az elmúlt nap folyamán nyolc ember sérült meg az orosz csapásokban – közölte Vadim Filaskin kormányzó július 16-i reggeli jelentésében.
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Oroszországban kedden távollétében 11 évi szabadságvesztésre ítélték Mark Fejgin ügyvédet, amiért rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről. A bíróság felrótta neki, hogy 2022 áprilisában a Channel 9 televízióban azt állította, hogy orosz katonák civileket öltek meg a kijevi régióban lévő Bucsában, de egyéb, a „különleges hadműveletre” vonatkozó állítását is hamisnak minősítette.
Az SZK büntetőeljárást indított Jevgenyija Csirikova ökoaktivista ellen, ugyancsak az orosz hadsereg megrágalmazása címén. Az Észtországban élő Csirikova ellen a terrorizmus támogatása címén is büntetőeljárás folyik, ami miatt szövetségi körözési listára került.
Tizenötmillió rubel (mintegy 61 millió forint) jutalmat kapnak azok a katonák, akik elsőként lőnek le amerikai F–15-ös és F–16-os vadászgépet – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A tárca ezt Ilja Potanyinra, a jekatyerinburgi székhelyű, olajkutaknál alkalmazott kerámiaeszközöket gyártó FORESZ vállalat ügyvezető igazgatóhelyettesére hivatkozva tette közzé. Maga Potanyin a Telegram-csatornáján emlékeztetett rá, hogy a cég korábban félmillió rubelt (több mint kétmillió forintot) fizetett a német Leopard–2-es és az amerikai Abrams harckocsik kilövéséért vagy zsákmányul ejtéséért az Ukrajnában harcoló központi csapatösszevonás katonáinak. Az írta, hogy eddig 17 esetben osztottak ki ilyen jutalmat.
Az orosz védelmi minisztérium keddi közlése szerint az orosz erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt napon Ukrajnában, miközben 13 rohamot és ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1900 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg 13 tábori lőszerraktárt, három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy francia CAESAR és lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, egy golyószóróval felszerelt JaK–52-es repülőgépet, hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, két francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 28 drónt.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) felszólította a Google-t, hogy oldja fel orosz tömegtájékoztatási eszközök, hatóságok és közéleti személyiségek több mint 200 YouTube-fiókjának blokkolását – írja az MTI.
A Roszkomnadzor a Google LLC vezérigazgatójának, Sundar Pichainak elküldte követelését több mint 200 olyan orosz tömegtájékoztatási eszköz, szövetségi hivatal, vállalkozás és sportklub, valamint közéleti, politikai és zenei személyiség YouTube-fiókjának feloldására, akik kifejezték támogatásukat az Oroszországi Föderáció és a hatóságok tevékenysége irányában
– hangzott az orosz hatóság által kedden kiadott közlemény.
Az orosz médiafelügyelet emlékeztetett rá, 2020 óta a videomegosztó 207 orosz forrással szemben alkalmazott korlátozásokat, közülük 83 ellen 2024-ben. Az intézkedések mások mellett az RT és az RBK tévécsatorna, a Shaman, Oleg Gazmanov és Julija Csicserina zenei előadó, Zahar Prilepin író, Artyemij Lebegyev tervező és blogger, valamint mások fiókját érintik.
A Roszkomnadzor sajtóosztálya rámutatott, hogy a korlátozó intézkedések alapvetően sértik az információ szabad terjesztése és az ahhoz való akadálytalan hozzáférés legfontosabb elveit. A korlátozásokat az orosz hatóság elfogadhatatlannak, a cenzúra megnyilvánulásának minősítette.
„A YouTube megalkuvást nem ismerő ruszofób politikát folytat. Mindig előnyben részesíti a nyugatbarát eszmék követőit, orosz bloggerek és újságírók fiókjait pedig magyarázat nélkül blokkolja. Nemcsak azok válnak áldozatokká, akik különböző politikai kérdésekben nyilvánítanak véleményt, de olyanok is is, akik elvileg jót mondanak Oroszországról” – hangzott a tájékoztatás.
A Roszkomnadzor felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a YouTube videótárhelyen ma is több mint 61,3 ezer, Oroszországban tiltott anyag található blokkolatlanul. Ezek a hatóság szerint az ukrajnai háborúról szóló „hamis” információkat és „szélsőséges” anyagokat tartalmaznak, illetve „nem hagyományos szexuális preferenciákat” propagálnak, vagy gyermekeket és tizenéveseket vonnak be törvénysértő cselekmények elkövetésébe.
Oroszország kész az érdekek egyensúlyára törekedni az ukrajnai konfliktus rendezésében – jelentette ki kedden Szergej Lavrov, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere New Yorkban.
Az MTI tájékoztatása szerint az orosz tárcavezető a „multilaterális együttműködés egy igazságosabb, demokratikusabb és tartósabb világrend kialakítása érdekében” című miniszteri szintű tanácskozáson beszélt erről.
A kölcsönös garanciák és megállapodások kötésénél figyelembe kell majd venni az eurázsiai kontinensen kialakult új geostratégiai tényeket is, ahol kezd felépülni az igazán egyenlő és oszthatatlan biztonság közös kontinentális architektúrája. Félő, hogy Európa lemarad erről a tényszerű történelmi folyamatról. Mi készen állunk az érdekek egyensúlyát keresni
– hangsúlyozta Lavrov az ukrajnai konfliktus diplomáciai-politikai rendezésére utalva.
„A fasiszták azok fasiszták. Ennek megfelelően kell bánni velük, meg kell semmisíteni őket” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden egy, a világhálón megjelent videót kommentálva, amelyen az Azov elnevezésű ukrán nacionalista alakulat egyik tagja agyonlő egy, a földön ülő, fegyvertelen orosz katonát, a társai helyeslése mellett – írta az MTI.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az Azov tagjai számára nincs kegyelem, és hogy az orosz katona meggyilkolására csakis „totális kivégzésekkel” lehet válaszolni. Peszkov elmondta, hogy a hasonló atrocitásokról az orosz bűnüldöző szervek évek óta gyűjtik a bizonyítékokat.
Az elfogott orosz katona agyonlövése ügyében az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított, Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos pedig felszólította Kijevet, hogy ellenőrizze a gyilkossággal kapcsolatos adatokat.
Csehország továbbra is minden támogatást megad az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajnának, és hozzá kíván járulni Ukrajna háború utáni újjáépítéséhez is – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden Prágában, a cseh–ukrán kormányközi konzultáció után.
Még a héten, pontosabban csütörtökön Londonban aláírjuk a cseh–ukrán biztonsági együttműködésről szóló megállapodást is
– mondta Petr Fiala újságíróknak a sajtóértekezleten. Csehország kész segítséget nyújtani Ukrajnának az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozás folyamatában is.
„Ukrajna és Csehország erős stratégiai szövetséget építenek. Ez az együttműködés biztonságosabbá teszi Európát és mindkét félnek előnyös” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Az ukrán miniszterelnök, akit tíz minisztere kísért el Prágába, újságírók előtt köszönetet mondott Csehországnak az Ukrajnának nyújtott támogatásért és szolidaritásért. Fontosnak nevezte, hogy több együttműködési szerződés és megállapodás aláírására került sor Prágában. Külön kiemelte a védelmi ipar és a lőszergyártás területén megvalósuló együttműködést, és üdvözölte a cseh cégek bekapcsolódását Ukrajna újjáépítésébe.
Csehország területén az idén további 1700 ukrán katonát képeznek ki – mutatott rá Petr Fiala. Tavaly mintegy 1600 ukrán katona kapott speciális kiképzést cseh területen. Az MTI szerint Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt délután a prágai Hradzsinban Petr Pavel cseh államfő is fogadta.
Újabb, ezúttal egy Pancir–SZ1 légvédelmi rendszert telepítettek Vlagyimir Putyin orosz elnök valdaji rezidenciájára – legalábbis erről ír az ukrán média. A légvédelmi eszköz erőssége állítólag a dróntámadások kivédéséhez is elegendő.
Roman Szvitan katonai szakértő, repülésoktató, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese az ukrán 24-es csatornának arról beszélt, hogy „vannak olyan erők Oroszországon belül, amelyek Vlagyimir Putyinra vadásznak”.
Putyinra számos szolgálat vadászik, különösen Oroszországon belül van nagyon sok olyan ellenerő, amely az agresszor ország területéről drónt indíthat
– vélekedik Szvitan, aki szerint egy FPV-drónt (belső nézetű drón, tehát nem kívülről figyelve irányítják, hanem a videojátékokhoz hasonlóan a gépről továbbított élőkép segítségével repülnek – a szerk.) Oroszország bármelyik piacán meg lehet vásárolni, fel lehet tölteni, és kamikaze drónt lehet belőle készíteni egy harci küldetés teljesítéséhez.
Az orosz erők keddre virradó éjjel újabb dróntámadást hajtottak végre az ukrán főváros, Kijev környéke ellen. A légvédelem által lelőtt egyik Sahíd drón roncsai egy családi ház udvarára hullottak, ahol kigyulladt a tarló, és gazdasági épületekben keletkeztek károk – közölte Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai közigazgatás vezetője a Facebookon.
A tisztségviselő hozzátette, hogy lakott területeken kívül lehulló roncsokat is rögzítettek. „A polgári és létfontosságú infrastrukturális létesítmények nem sérültek meg” – összegezte Kravcsenko.
Az ukrán légierő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy kedden az orosz hadsereg által Ukrajna ellen indított két Sahíd csapásmérő drón „áttévedt” Belaursz területére. Ezt a belorusz katonai aktivitást figyelő Hajun portálon is megerősítettek.
Az orosz csapatok munka közben támadtak meg drónnal egy gázszerelő csapatot a déli Herszon megyében, Antonyivka településen – közölte a régió kormányzói hivatala az MTI szerint.
A támadásban egy gázszerelő és két helyi lakos megsérült. Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy reggel az oroszok egy piacra nyitottak tüzet Herszon városában. A támadás károkat okozott, de civilek nem sérültek meg – tette hozzá.
Az ukrán hírszerzés pedig arról számolt be kedden, hogy kiberspecialistái önkéntes hackerekkel együtt előző nap támadást intéztek mintegy száz orosz internetes oldal ellen. Ezek közül 39 még most sem működik. A közlés szerint a megtámadott oldalak zöme vállatoké, köztük a Lada gépkocsi forgalmazójáé.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 561 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, 44 tüzérségi fegyvert és 45 drónt.
Donald Trump volt amerikai elnök egyik tanácsadója, Richard Grenell autonóm övezetek létrehozását javasolta Ukrajnában.
Hol voltál, Rick, amikor a nemzetközi közösség a minszki megállapodásokat az asztalra tette, hogy pontosan ezt tegye, Oroszország pedig mindent megtett, hogy támogassa őket, és Ukrajna egyfajta föderalizációját követelte, hogy megőrizze integritását?
– tette fel a kérdést Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram-csatornáján.
Majd hozzátette, hogy Grenell volt az Egyesült Államok berlini nagykövete, és arra buzdította a németeket, hogy utasítsák el az Északi Áramlat gázvezeték megépítését, ezzel „durván beavatkozva Oroszország és Németország belügyeibe”.
„Most a németek gáz és gazdaság nélkül, az ukránok pedig ország és stabil jövő nélkül vannak” – fejezte be Zaharova.
Míg Orbán Viktor folyamatosan a békéről beszél, és csak megy előre a saját békemisszója mentén, egy szóval sem említette Oroszország felelősségét a kijevi gyermekkórház lebombázásában. Magyar Péter kijevi látogatásáról a Szabadság Rádió számolt be. A cikkben ezután leírják, hogy kicsoda Magyar Péter, és hogy milyen utat tett meg Ukrajnába látogatása során, amelyről mi itt írtunk bővebben.
Ezután viszont kitérnek arra, hogy a Tisza Párt elsősorban nem is Orbánra volt veszélyes, hiszen nem onnan szipkázott el szavazatokat, hanem főleg a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt közönségéből.
Ami pedig Magyar Péter kijevi látogatását illeti, a gyermekkórház elleni orosz támadás váltotta ki, sőt számos gyakorlati lépést is tettek Ukrajna támogatására. Ebben az értelemben Magyar érkezése nem meglepő – mondta Dmitro Tuzsanszki, a Közép-Európai Stratégiai Intézet igazgatója a Szabadság Rádiónak adott interjújában.
Az Európai Parlament frissen megválasztott képviselőjeként és az Európai Néppárthoz (EPP) csatlakozott frakció vezetőjeként egyszerűen nem tehetett mást, mint hogy Kijevbe jöjjön. Magyar Péter nyugat- és Európa-párti politikusként azonnal reagált erre. Ellentétben Orbán Viktorral és csapatával, akiknek nyilatkozataiból nem lehetett megérteni, hogy ki lőtte aznap Kijevet
– mondta a szakértő. Ugyanakkor – véleménye szerint – Magyar Péter igyekszik Orbán Viktor és autoriter uralmának ellentéte lenni, és meglehetősen visszafogottan nyilatkozik az ukrajnai orosz háborúról. Azt mondta, „mindent, amit Ukrajnáról és a háborúról mond, Orbán propagandagépezete felhasználja ellene”.
Szentpéterváron tartóztatták le az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ügynökét, aki feltehetőleg áprilisban felrobbantotta a Rosetti Lenenergo áramszolgáltató vállalat erőművét – közölte Telegram-csatornáján Vlagyimir Szolovjov.
AZ oroszok szerint az ÁPRILIS 3-ÁN TÖRTÉNT incidens alkalmával AZ SZBU TISZTJE BETÖRT A LÉTESÍTMÉNY TERÜLETÉRE, MAJD házilag készített ROBBANÓSZEREKET ERŐSÍTETT A TRANSZFORMÁTOROK OLAJTARTÁLYAI ALÁ, AMELYEK A FELROBBANTÁS UTÁN MEGRONGÁLTÁK AZOKAT.
A támadást végrehajtó ukrán állampolgár 2019 óta él Szentpéterváron. A feladatot az oroszok szerint az SZBU képviselőitől kapta. Az elfogott ügynök ellen büntetőeljárás indult, ha elítélik, akár 20 év börtönt is kaphat.
Az első fél évben az Ukrhazvidobuvannya ukrán állami vállalat 8,8 százalékkal termelt ki több gázt, mint az előző év azonos időszakában, ami új rekordnak számít – közölte a cég kedden.
A közlemény szerint a társaság 2024 első felében 6,913 milliárd köbméter gázt termelt ki.
A Naftohaz cégcsoporthoz tartozó gázkitermelő vállalat 41 új kutat helyezett üzembe, ebből 14 nagy hozamút. Ez utóbbiakból a napi kitermelés meghaladja a 400 ezer köbmétert
– mondta el Szerhij Lahno, a vállalat vezérigazgatója az MTI szerint. Megjegyezte, hogy a vállalat a régi, de korszerűsített kutakból is jó gáztermelést ért el. Az Ukrajinszka Pravda hírportál adatai szerint a gázkitermelő vállalat 9,85 milliárd hrivnyát (több mint 92 milliárd forintot) fizetett be az ország költségvetésébe az év elejétől májusig elért eredményei alapján.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője interjút adott a német Compact című kiadványnak, amely szombaton jelent meg a YouTube-on. A politikus közösségi oldalán azt írja, az interjút a német újságírók kérték tőle, és beleegyezett „egy közvetlen és nyílt beszélgetésbe”.
„Úgy tűnik, hétfőn a német belügyminisztérium látta az interjút. Kedden pedig házkutatást tartottak a szerkesztőségben, és betiltották a kiadványt. Szerintem a fő ok az, hogy elhangzott az igazság, amit gondosan elrejtenek a németek elől” – vélekedik Zaharova, aki néhány részletet ki is emelt az interjúból. Az egyik ilyen volt, hogy Németország csak azért nem vesz orosz gázt, mert az Egyesült Államok megtiltotta neki.
Zaharova kijelentette, hogy Oroszország soha nem állította le a gázszállításokat Európába és az EU-ba, és szerinte „technikailag hetek kérdése a gázszállítások helyreállítása a megmaradt Északi Áramlat vezetéken keresztül”.
A teljes interjú továbbra is megtekinthető a YouTube-on.
A Brit Vöröskereszt szerint több ezer ukrán menekült – akik a 2022-es orosz támadás után az Egyesült Királyságban kerestek menedéket – a hajléktalanság és a kizsákmányolás veszélyével néz szembe az országban – írja a The Guardian.
A „Homes for Ukraine” program 2022-es indulása óta az Egyesült Királyságban befogadott mintegy 200 ezer családból több mint 9000 került a hajléktalanság veszélyének kitett helyzetbe. Ennek oka a legtöbb esetben a befogadó családokkal való kapcsolat megromlása és a magánlakáspiacra való bejutás nehézségei.
A jelentés szerint az ukránok körében négyszer nagyobb valószínűséggel fordul elő hajléktalanság, mint az átlagnépességben.
A Brit Vöröskereszt több aggasztó esetről is részletesen beszámolt, például előfordult, hogy egy nőnek online ajánlottak szállást, azonban azt szexuális kizsákmányolásra alakították ki, az ajtó külső oldalán zárral, a hálószobában pedig videókamerákkal. Emellett egy másik esetről is beszámoltak, amikor egy családnak olyan szállást ajánlottak, ahol három generáció osztozott egy ágyon.
„Germanistaként elmondom, hogy nem a német nép szállítja a fegyvereket Ukrajnába, hanem konkrét, név szerint ismert politikusok, és remélem, hogy a jövőbeni SZMERS (kémelhárító szervezet volt a Szovjetunióban) kivégzési listáin ők szerepelnek majd” – erről beszélt Alekszandr Kamkin politológus, az Orosz Tudományos Akadémia kutatója.
De még mindig nem mondanám, hogy Németország egész lakossága ég a vágytól, és mindent feltesz Ukrajna győzelmére. Valójában valóságos boszorkányüldözés folyik az országban azokkal az emberekkel szemben, akik a megfelelő kapcsolatok, a megfelelő párbeszéd folytatását szorgalmazzák
– vélekedik a politológus, aki Vlagyimir Szolovjov orosz újságíró műsorának vendége volt.
Az engedély nélküli eltávozás a leggyakoribb bűncselekmény az ukrán katonák körében: 2023-ban 1577 katonát ítéltek el, köztük 30 nőt – számolt be az Ukrajinszka Pravda Sztanyiszlav Kravcsenko, a Legfelsőbb Bíróság főbírájának interjúja alapján, amelyet az Interfax-Ukrajnának adott.
Az Állami Igazságügyi Igazgatóság statisztikai jelentéseinek nyílt adatai szerint ezek teszik ki a katonai szolgálat elleni bűncselekmények miatt elítéltek 61 százalékát.
A bíró szerint 37 embert ítéltek el katonai vagyon elvesztése miatt, 35 embert ítéltek el a fegyverkezelés szabályainak megsértéséért, 113-at dezertálásért, 32-t pedig a katonai szolgálat önsértéssel történő megkerülése miatt.
Általánosságban elmondható, hogy 2023-ban a háborús bűnökért elítéltek száma jelentősen magasabb volt, mint 2022-ben: 2585, illetve 1490 fő. Az ítéletek már jogerőre emelkedtek – mondta a főbíró.
Oroszországnak vállalnia kell felelősségét a Malaysia Airlines MH17-es járatszámú repülőgépének Kelet-Ukrajna felett történt tragédiájában játszott szerepéért, és teljes mértékben együtt kell működnie az igazságszolgáltatás biztosítása érdekében – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden.
Josep Borrell, a Malaysia Airlines MH17-es járata lelövésének tizedik évfordulója alkalmából, az Európai Unió nevében közreadott közleményében megerősítette, hogy az unió teljes mértékben támogat minden olyan erőfeszítést, amely az igazság feltárására, az igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság biztosítására irányul, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatával.
Az Európai Unió ismételten felszólítja Oroszországot, hogy vállalja a felelősségét a tragédiában, és teljes mértékben működjön együtt az igazságszolgáltatás érdekében
– fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.
A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár –, valamint a legénység is életét vesztette – írja az MTI.
Tovább nőtt a Donyecki területen található Mirnograd elleni július 14-i orosz támadás halálos áldozatainak száma – közölte az ukrán belügyminisztérium július 16-án a The Kyiv Independent szerint.
A 2014 óta részben Oroszország által megszállt Donyecki területet naponta érik a súlyos orosz támadások, miközben Moszkva csapatai több irányból nyomulnak előre.
Mint írtuk, vasárnap a frontvonaltól kevesebb mint 20 kilométerre nyugatra fekvő települést érte orosz rakétatámadás, amely megrongált egy lakóházat és egy közigazgatási épületet. A légicsapásban hét ember megsérült, további hét embert pedig az elsősegélynyújtók mentettek ki a romok alól – közölte a belügyminisztérium.
A tárca közleményben tudatta, hogy kedden a Mirnograd elleni támadás halálos áldozatainak száma a mentési munkálatok befejezését megelőzően háromra emelkedett.
Az elmúlt nap folyamán nyolc ember sérült meg az orosz csapásokban – közölte Vadim Filaskin kormányzó július 16-i reggeli jelentésében.
Jelenleg Ukrajnában nem történik áramexport, és egyelőre nem is tervezik azt – jelentette ki Mikola Kolisznik energetikai miniszterhelyettes a Kárpáti Igaz Szó szerint, válaszolva arra a kérdésre, hogy igazak-e azok a pletykák, miszerint Ukrajna áramot ad el külföldre.
Először is, szeretném tisztázni: nincs áramexport, nem történik és nem is tervezik annak megvalósítását. Jelentős az ilyen ellenséges dezinformációs műveletek száma, ezért az energiaügyi minisztérium hivatalos közleményekben cáfolja ezeket
– mondta Kolisznik.
Elmondta, hogy Ukrajnában jelenleg megnövekedett energiafogyasztás figyelhető meg, Szlovákiából, Romániából, Moldovából és Lengyelországból importálnak áramot ennek fedezésére. A belső kereslet kielégítésére emellett vészhelyzeti segítséget is igénybe vesznek.
A Zakarpattyaoblenergo megyei áramszolgáltató közzétette, majd módosította a július 16-ra tervezett óránkénti áramkimaradások ütemtervét.
A vállalat tájékoztatása szerint a korábbi 13-16 óra helyett előreláthatóan 15-17 órányi áramszünetre kell számítani. A közlemény tartalmazza a települések listáját, az utcaneveket és a tervezett áramszünetek hosszát.
Bővebb információ az áramkimaradásokról a megyei áramszolgáltató hivatalos oldalán érhető el – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Az indiai külügyminisztérium behívta az ukrán nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen Volodimir Zelenszkij elnök kijelentéseire, amelyeket Narendra Modi indiai miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök oroszországi találkozójával kapcsolatban tett.
Az Economic Times indiai kiadása szerint megvitatták Volodimir Zelenszkij elnöknek Narendra Modi indiai miniszterelnökkel szemben nemrégiben megfogalmazott kritikáját az ukrajnai gyermekkórházat ért orosz rakétacsapás napján tett oroszországi látogatása miatt.
A Unian szemléjéből kiderül az Economic Times azon közlése is, hogy India az incidens után elhalasztotta az Ukrajnával kulturális kérdésekkel foglalkozó közös munkacsoport ülését.
Július 16-án, kedden reggel a negyedik Sahíd típusú kamikazedrón is berepült Belaruszba. A drónok 8 óra 40 perc körül léptek be az ország területére – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Aktivisták szerint egy belorusz Mi–24-es helikopter és egy Szu–30-as vadászrepülőgép repült az égbolton Homel és Mogiljov régiók felett.
Ukrajnai híradások arra emlékeztetnek, hogy július 13-án éjjel az oroszok Sahíd típusú kamikazedrónokkal támadták területeiket, valamint az ukrán fegyveresek légierejének közlése szerint az egyik ellenséges drón elhagyta légterüket, és Belarusz Gomel régiója felé repült.
Pavel Surmei volt belorusz evezős olimpikon, aki most Ukrajnáért harcol, úgy gondolja, hazája addig nem lesz biztonságban, amíg Belaruszban Vlagyimir Putyin jobbkeze, Aljakszandr Lukasenka van hatalmon. Hozzátette, hogy amíg Belaruszt a jelenlegi vezető irányítja, Kijev nem lehet biztos abban, hogy északról nem érkeznek tankok vagy nem repülnek be rakéták.
„Az első csúcstalálkozó nem békecsúcs volt, ezért a Kreml egyelőre nem érti, mit ért Volodimir Zelenszkij »második békecsúcs«” alatt” – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, így kommentálva az ukrán elnöknek a Zvezda tévécsatornának adott szavait, miszerint az orosz képviselőknek részt kellene venniük a következő ukrajnai csúcstalálkozón.
Az első békecsúcs egyáltalán nem volt békecsúcs. Ezért talán először is meg kellene értenünk, mire gondol Zelenszkij
– mondta a Kreml szóvivője.
Az Ukrajnáról szóló konferenciát június 15–16-án tartották Bürgenstockban az ukrán fél kezdeményezésére. A fórum záróközleményét nem írta alá Örményország, Bahrein, Brazília, Kolumbia, India, Indonézia, Irak, Jordánia, Líbia, Kolumbia, Líbia, Mexikó, Ruanda, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek és a Vatikán sem.
Oroszországot nem hívták meg Bürgenstockba, az ENSZ legtöbb tagországának küldöttsége szintén hiányzott. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a konferencia „teljes fiaskó volt”, és az ilyen összejövetelek nem szolgálhatnak a fenntartható béke alapjául – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a novemberi második békecsúcson, miután a múlt hónapban az ukrán elnök által Svájcba összehívott első találkozóra Moszkva nem kapott meghívást.
Zelenszkij az amerikai NATO-csúcson tett látogatását követően egy kijevi sajtótájékoztatón megnyitotta az ajtót a közvetlen kommunikáció előtt a moszkvai tisztviselőkkel.
Úgy vélem, hogy az orosz képviselőknek ott kellene lenniük a második csúcstalálkozón
– mondta Zelenszkij,
Az ukrán erők megpróbálják visszatartani az orosz offenzívát, Oroszország csapatai közelednek Ukrajna kulcsfontosságú utánpótlási vonalához – írja a The New York Times. A támadás aggasztó fejlemény az ukrán vezetés számára, a csapatok a frontvonal teljes hosszában harcolnak egymással.
Mint írtuk, az oroszok a hétvégén elfoglalták a donyecki régióban található Urozsajne települést, amely egyike volt azon kevés déli falvaknak, amelyeket Ukrajna tavaly nyáron felszabadított, ritka sikereket elérve ellentámadásában.
Oroszország erői keleten is előrenyomulnak, elérték a térség egyik kiemelt jelentősségű területének számító Csasziv Jar külterületét, és közelednek egy kulcsfontosságú ukrán utánpótlási útvonalhoz.
Északkeleten a megerősített ukrán védelemnek sikerült megállítania a Harkivot fenyegető offenzívát, amerikai tisztviselők szerint Oroszország nem fog jelentős területi előnyöket elérni az elkövetkező hónapokban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszországnak részt kell vennie a második békecsúcson – írja a The Guardian. Ukrajna elnöke novemberre tervezi a rendezvényt, amely hosszú idő óta az első közvetlen megbeszélés lehet a két fél között.
Az ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a novemberi második békecsúcson, miután a múlt hónapban az ukrán elnök által Svájcba összehívott első találkozóra Moszkva nem kapott meghívást.
Mindkét fél kerüli a közvetlen egyeztetéseket azóta, hogy az orosz és ukrán delegációk közötti tárgyalások meghiúsultak a 2022 februárjában történt orosz invázió első heteiben.
Zelenszkij az amerikai NATO-csúcson tett látogatását követően egy kijevi sajtótájékoztatón megnyitotta az ajtót a közvetlen kommunikáció előtt a moszkvai tisztviselőkkel.
Úgy vélem, hogy az orosz képviselőknek ott kellene lenniük a második csúcstalálkozón
– mondta Zelenszkij, ismertetve az ukrán szövetségesek következő találkozójának előkészületeit. Az államfő szerint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség hat hónapos késedelme az Egyesült Államok, az ország legnagyobb támogatója részéről azt jelenti, hogy a kijevi erők „elvesztették a kezdeményezést” a frontvonalon.
Július 16-án reggel a mentők két ember holttestét emelték ki egy mirnogradi lakóépület romjai közül, amelyet július 14-én az orosz erők támadtak meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Hajnali fél háromkor egy nő és egy férfi holttestét emelték ki a romok közül. A halottak felkutatására irányuló sürgősségi mentési munkálatok befejeződtek” – közölte Jurij Tretjak, a terület megbízott vezetője telefonon.
Az orosz csapás egy házaspár, egy 67 éves nő és egy 69 éves férfi halálát okozta.
Július 14-én az orosz csapatok a donyecki területen fekvő Mirnograd városát támadták, és találatot mértek egy közigazgatási épületre, valamint egy lakóházra. Kezdetben egy halottról és hat sebesültről érkezett jelentés.
Az ukrán vezérkar közlése szerint az elmúlt napon több mint 1000 személyt ártalmatlanítottak, 13 harckocsit, 36 páncélozott személyszállítót és 44 ellenséges tüzérségi rendszert semmisítettek meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukránok szerint az oroszok harci veszteségei a háború 2022-es kirobbanása óta a következők voltak:
személyi állomány – körülbelül 561 400 (+1110) ember,
harckocsik – 8227 (+13) egység,
páncélozott harcjárművek – 15 862 (+36) egység,
tüzérségi rendszerek – 15 368 (+44) egység,
rakétatüzérségi eszköz – 1119 (+0) egység,
légvédelmi rendszerek – 892 (+0) egység
repülőgépek – 361 (+0) egység
helikopterek – 326 (+0) egység,
operatív és taktikai szintű pilóta nélküli légi járművek – 12 193 (+45) darab,
cirkálórakéták – 2398 (+0) darab
hajók – 28 (+0) egység
tengeralattjárók – 1 (+0) egység,
gépjárművek és tartálykocsik – 20 680 (+57) egység
különleges felszerelések – 2577 (+8) egység.
Az ukrán fegyveres erők visszafoglalták állásaikat Toreck közelében, miközben az orosz csapatok előrenyomultak Szevernoje település közelében – írja hétfői ukrajnai helyzetértékelésében a Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, ISW) amerikai agytröszt.
Hétfőn 110 katonai összecsapás volt a fronton, az orosz hadsereg a közelmúltban heves harcok közepette előrenyomult Avgyijivka településtől északnyugatra, az ISW szerint a szomszédos Pokrovszk irányában folytatják hadműveleteiket.