Gerany típusú orosz drón roncsait találták meg csütörtökön a romániai Plauru településének közelében, átellenben a Duna partján fekvő ukrajnai Izmaillal – közölte a román védelmi minisztérium.
A tárca szerint folyik a kutatás további roncsdarabok után. Hozzátették, hogy a helyszín lakott területen kívül van, s nem keletkeztek károk az infrastruktúrában sem.
Izmail kikötőjét az este folyamán újabb nagyszabású dróntámadás érte.
Vlad Gheorghita román vezérkari főnök arról beszélt, hogy Romániának nagyon jó légtérfigyelő rendszere van, s a drónt nagy valószínűséggel az ukrán légvédelem lőhette le.
A NATO időközben közölte: a talált roncsok alapján nem látja jelét annak, hogy az észak-atlanti szövetséghez tartozó terület elleni szándékos támadásról volna szó.
„Habár a NATO nem rendelkezik információval arról, hogy Oroszország szándékos támadásáról lenne szó a szövetségesek területe ellen, ezek a cselekmények felelőtlenek és potenciálisan veszélyesek” – mondta a katonai szervezet szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a NATO az utóbbi napokban megerősítette jelenlétét a Fekete-tengeren.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán Gyija alkalmazásban nemrég elérhetővé vált egy olyan szolgáltatás, amellyel a kritikus vállalatok vezetői regisztrálhatják alkalmazottjaikat a hadkötelezettség alóli felmentéshez – számolt be a Kárpáti Igaz Szó a digitális átalakításért felelős minisztérium Telegram-posztja alapján.
A közlemény szerint a legtöbb regisztráció Kijev megyéből érkezett, ahol 19 468-an kaptak felmentést a mozgósítás alól. A szolgáltatás nagyban gyorsítja a folyamatot, ugyanis a kérvényezőknek nem kell várniuk az emberi tényező válaszára. Korábban akár hetekig is eltarthatott a felmentések ellenőrzése, az elektronikus ügyintézés várakozási ideje viszont mindössze 15 perc.
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség kibertámadása már harmadik napja okoz fennakadásokat a banki és távközlési szolgáltatásokban Oroszországban – közölte az ügynökség egyik forrása a The Kyiv Independenttel.
Az orosz média július 24-én arról számolt be, hogy több vezető bank, köztük a Raiffeisen, a Gazprombank, a VTB és az Alfabank is fennakadásokat tapasztalt. A jelentések szerint a közösségi hálózatok, a tömegközlekedési eszközök fizetési rendszerei és egyes légitársaságok is érintettek voltak.
A VTB sajtószolgálata június 24-én azt közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel, hogy az orosz bankszektort „külföldről tervezett DDoS (distributed denial-of-service) támadás” érte.
A The Kyiv Independentnek az ukrán katonai hírszerzésnél dolgozó forrása szerint a támadás július 23-án reggel kezdődött.
„A pénzintézetek online szolgáltatásai országszerte vagy egyáltalán nem működnek, vagy már harmadik napja instabilan és hibásan működnek” – mondta a forrás.
A forrás hozzátette, hogy július 25-től a támadás más weboldalakat is érintett, köztük a VK orosz közösségi hálózatot és más fizetési rendszereket, például az orosz Mir fizetési rendszert működtető orosz Nemzeti Kártyafizetési Rendszert.
Gerany típusú orosz drón roncsait találták meg csütörtökön a romániai Plauru településének közelében, átellenben a Duna partján fekvő ukrajnai Izmaillal – közölte a román védelmi minisztérium.
A tárca szerint folyik a kutatás további roncsdarabok után. Hozzátették, hogy a helyszín lakott területen kívül van, s nem keletkeztek károk az infrastruktúrában sem.
Izmail kikötőjét az este folyamán újabb nagyszabású dróntámadás érte.
Vlad Gheorghita román vezérkari főnök arról beszélt, hogy Romániának nagyon jó légtérfigyelő rendszere van, s a drónt nagy valószínűséggel az ukrán légvédelem lőhette le.
A NATO időközben közölte: a talált roncsok alapján nem látja jelét annak, hogy az észak-atlanti szövetséghez tartozó terület elleni szándékos támadásról volna szó.
„Habár a NATO nem rendelkezik információval arról, hogy Oroszország szándékos támadásáról lenne szó a szövetségesek területe ellen, ezek a cselekmények felelőtlenek és potenciálisan veszélyesek” – mondta a katonai szervezet szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a NATO az utóbbi napokban megerősítette jelenlétét a Fekete-tengeren.
Észtország újabb lépést tett az észt nyelv kizárólagossága felé az oktatásban, Kristen Michal új miniszterelnök első alkalommal összeülő kabinetje ennek megfelelő törvénymódosítás parlamenti beterjesztéséről döntött csütörtökön.
Michalt és 14 tagú kabinetjét kedden iktatták be. Michal Kaja Kallas helyére lépett, aki nemrég lemondott, hogy az Európai Unió külpolitikai főképviselője legyen.
Az új kormány jogszabály-módosítása mindenekelőtt az 1940-től 1991-ig a Szovjetunió részét képező balti állam orosz ajkú kisebbségét érinti, amely Észtország 1,2 millió lakosának nagyjából negyedét teszi ki. A legtöbben a fővárosban, Tallinnban, illetve az orosz határ közelében, a keleti Narvában élnek.
Az oroszajkú kisebbség számára olyan iskolák működnek, amelyekben részben oroszul tartják az oktatást. Észtország azonban 2022 végén úgy döntött, hogy a 2024/2025-ös új tanévtől kezdve kizárólagossá teszi az észt nyelvet az oktatásban.
Az orosz ajkú kisebbség alacsony fokú beilleszkedése Észtországban és a többi balti országban is az ukrajnai háborúra tekintettel egyre inkább biztonsági problémaként merül fel a helyi politikai vezetők szemszögéből.
A mostani törvényjavaslat értelmében a tanároknak a jövőben C1 szintű (felsőfokú) észt nyelvtudást kell felmutatniuk. Ugyanez az elvárás az iskolák, illetve egyéb oktatási intézmények vezetőségei felé. A kisegítő tanároktól, illetve az óvodai gyermekgondozóktól B1 szintű (középfokú) nyelvtudást várnak el. A BNS helyi hírügynökség szerint a nyelvtudás igazolására határidőket állapítanak meg.
Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával, különböző variációk vannak arra, hogy ki legyen a partner – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
A kérdés nem egyszerű. Jogi szempontból napirenden szerepel ez a probléma, ám gyakorlati szempontból nyitottak vagyunk arra, hogy tárgyalásos úton érjük el céljainkat. Ezért itt különböző variációk lehetségesek
– mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov így válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon lehetségesek-e tárgyalások az ukrajnai konfliktus békés rendezésről Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek a legitimitását Moszkva kétségbe vonta. Hozzátette, hogy azt is meg kellene érteni, hogy Kijev mennyire áll készen a párbeszédre, és hogy „mennyire kap erre engedélyt a kurátoraitól”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán tárgyalási készségről nagyon eltérő nyilatkozatok hangzottak el – írja az MTI.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Zelenszkij legitimitásának kérdése mellett az is akadálya a tárgyalásoknak, hogy Kijev törvényileg megtiltott minden kapcsolatot az orosz féllel.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Pekingben kínai hivatali partnerével, Vang Jivel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy „az ukrán fél hajlandó és kész párbeszédet folytatni Oroszországgal”. Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak racionálisnak és gyakorlatiasnak kell lenniük az „igazságos és tartós béke” elérése érdekében.
Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője csütörtökön Laosz fővárosában, Vientiánban, az ASEAN égisze alatt megtartott külügyminiszteri tanácskozás alkalmából megtartott találkozón köszönetet mondott Vang Jinek Kína Ukrajnával kapcsolatos ügyében képviselt álláspontjáért, és üdvözölte Peking kezdeményezéseit az ukrán válság megoldására. A felek az új eurázsiai biztonsági architektúra létrehozására vonatkozó koncepció kilátásait is megvitatták.
Orosz utasításra tervezett gyújtogatásokat hiúsítottak meg Ukrajnában, Lengyelországban, Ukrajnában és a balti államokban is – közölte csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) beszámolója alapján az MTI.
Az SZBU szerint 37 razzián 19 feltételezett elkövetőt fogtak el négy ukrán régióban. Az ukrán állampolgárságú gyanúsítottak, akiknél hamis útleveleket, illetve jogosítványokat is lefoglaltak, állítólag orosz megbízásból benzinkutakat, gyógyszertárakat, bevásárlóközpontokat és egyéb üzleteket terveztek felgyújtani, ezzel lejáratva Ukrajnát és aláásva a kijevi vezetés nyugati támogatását.
Az ukrán rendőrség megerősítette az őrizetbe vételek hírét, hozzátéve, hogy a csoport vezetőjét a nyugati Ivano-Frankivszkban kerítették kézre.
A gyanúsítottakat – az ukrán hatóságok állítása szerint – arra is megkérték, hogy készítsenek felvételeket a tüzekről, amiket aztán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) kellett volna továbbítaniuk.
Az irathamisítással és árulással vádolt érintetteket életfogytiglani szabadságvesztés fenyegeti.
A kínai látogatáson tartózkodó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön felszólította John Lee hongkongi kormányzót, akadályozza meg Oroszország azon próbálkozását, hogy Hongkongot felhasználva játssza ki az ellene bevezetett nyugati szankciókat.
Dmitro Kuleba felszólította a hongkongi adminisztrációt, hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy megfossza Oroszországot és az orosz vállalatokat attól a lehetőségtől, hogy Hongkongot használják fel az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt bevezetett korlátozó intézkedések kijátszására
– áll az ukrán külügyminisztérium Kuleba hongkongi látogatásával kapcsolatos közleményében.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint Hongkong és Kína is kulcsfontosságú útvonalak Oroszország számára, mert szerintük Moszkva ezeken az útvonalakon keresztül szerez be a hadseregéhez szükséges anyagokat, félvezetőket és drónalkatrészeket.
Korábban az Európai Unió Oroszország elleni szankciós listájára újonnan felvett cégek között szerepelt több hongkongi székhelyű vállalat is, amelyek az uniós vádak szerint az orosz–ukrán háborúban is bevetett műholdfelvételeket értékesítettek.
Kuleba hongkongi látogatására azután került sor, hogy szerdán Kuangcsouban tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel, akivel többek között az orosz–ukrán háború befejezésének lehetőségeiről egyeztettek.
Egy gyanúsított elfogásáról számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az oroszellenességéről ismert volt ukrán parlamenti képviselőnő, Irina Farion meggyilkolása ügyében.
„Éppen most tájékoztatott Ihor Klimenko belügyminiszter egy gyanúsított elfogásáról az Irina Farion gyilkossági ügyben” – írta az ukrán elnök Telegram-oldalán. Közlése szerint egy 18 éves férfiról van szó a dél-ukrajnai Dnyipro városából. Zelenszkij hozzátette, hogy utasította belügyminiszterét a részletek nyilvánosság előtti feltárására.
Elegendő bizonyíték van arra, hogy az őrizetbe vett személy lőtt a bölcsészre
– olvasható a rendőrség Facebook-oldalán. A rendvédelmi hatóság szerint a gyanúsított legalább három lakást bérelt Lvivben, mozgását pedig megfigyelőkamerák segítségével sikerült rekonstruálni. A nyomozás keretében nagyjából 100 hektár erdős területet is átfésültek a biztonsági szervek. A gyilkosság megbízójának kilétét azonban továbbra is homály fedi.
Fariont múlt pénteken lőtték le otthona előtt a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lemberg).
A Telegramon később megjelent egy beismerő levél, amelyhez egy videót is csatoltak, amit állítólag az elkövetés idején forgattak. A mikroblogon megjelent üzenet egy „faji háborúra” vonatkozó orosz nyelvű felhívást tartalmazott. Sajtóértesülések szerint jelenleg a rendőrség vizsgálja a videó hitelességét.
Irina Farion elsősorban a széles körben elterjedt orosz nyelv ellen harcolt radikális kijelentésekkel. A politikusnő jobboldali nacionalista Svoboda (Szabadság) pártja orosz nyomot sejt a gyilkossági ügyben.
Irina Farionnak az ukrán igazságszolgáltatással is konfliktusai voltak az oroszajkú lakosság elleni kijelentései miatt, a hallgatók tiltakozásának következményeként pedig átmenetileg elvesztette állását az egyetemen, ahol ukrán filológiát tanított. A professzor egyebek mellett kipellengérezte az oroszul beszélő ukrán köztisztviselőket, és élesen bírálta, hogy a fronton sok ukrán katona továbbra is oroszul beszél.
A nyelvész 2012-ben került be az ukrán parlamentbe, későbbi mandátumszerzési törekvései azonban már eredménytelenek maradtak.
Az ukránok csapást mértek és megrongálták Oroszország utolsó működőképes vasúti kompját a Fekete-tengeren – írja a Sky News.
A brit védelmi minisztérium legutóbbi hírszerzési frissítése szerint a Szlavjanin komp egyike volt annak a három vasúti hajónak, amelyek képesek voltak áthaladni az Oroszország és a megszállt Krím félsziget közötti Kercsi-szoroson.
A május 29-i ukrán csapásokat követően a Szlavjanint a minisztérium szerint „újra üzembe helyezték, mint az egyetlen vasúti RO-RO [roll-on roll-off] kompot”.
A RO-RO kompok üzemképtelenné válása, még ha csak ideiglenesen is, megnövekedett költségeket okoz, valamint csökkenti Oroszország rugalmasságát az üzemanyag, lőszerek és felszerelések Kercsi-szoroson keresztüli szállításában
– mondta a tárca.
Az ukrajnai Uman város egykori polgármesterét a fronton ölték meg a jelentések szerint – írja a Sky News.
Ihor Taburets, a közép-ukrajnai Cserkaszi terület kormányzója – ahol Uman városa található – a Telegramon számolt be Olekszandr Tsebrii halálhíréről, és „súlyos veszteségnek” nevezte azt.
Olekszandr Tsebrii Ukrajnát védve halt meg
– mondta a kormányzó.
Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül a béketárgyalások Ukrajnáról nem hozhatnak semmiféle eredményt – vélekedett Petr Pavel cseh köztársasági elnök abban az interjúban, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a prágai CTK hírügynökség.
Az államfő az interjúban azt mondta, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, s nem aszerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő első ízben július közepén beszélt, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük.
„Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van” – nyilatkozott Petr Pavel, hozzátével, hogy a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő.
Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni
– jegyezte meg.
Az államfő szerint Kínának a valóságban is vállalnia kellene azt a szerepet, amelyet retorikájában hangoztat. „Ez az erős globális játékos szerepe, amelyet a gazdaságban és a pénzügyekben már betölt, de a béketeremtés terén egyelőre nem. Ha ezt Kína nem vállalja, Oroszország nem akar majd tárgyalni. Ellenkezőleg, megpróbál előnyöket szerezni a maga számára, úgy a hadszíntéren, mint a nemzetközi politikában is” – vélekedett.
A demokratikus országoknak egységesen kellene fellépniük, s értésére adni Oroszországnak és Kínának, hogy az erő alkalmazása a problémák megoldásában nem megfelelő eszköz a modern világban. „Be kell tartani azokat a szabályokat, amelyekről a 2. világháború után egyeztek meg az államok, s amelyeket már 80 éve sikeresen alkalmaznak” – hangoztatta a cseh elnök.
Folyamatosan buknak le Ukrajnát a mobilizáció miatt elhagyni kívánó férfiak. A háború elől menekülők sikertelen kísérleteinek száma azután nőtt meg, hogy az ukrán hadsereg növelte a határőrség állományát.
A Kárpáti Igaz Szó értesülései alapján egy illegális határátkelő akár 6-8 ezer dollárt is fizet az átkelésért. Legutóbb négy ember kaptak el a munkácsi határőrök, akiket egy 14 éves helyi fiú kísért.
A csempészetben való részvételért 1000 dollárt ígértek neki.
A négy elkapott között egy kárpátaljai, egy kijevi, egy dnyiprói és egy lembergi férfit azonosítottak, akik a Tiszán szerettek volna átkelni Magyarországra. Egyelőre folyik a bírósági eljárás, valamint a csempészek beazonosítása.
Oroszország tizenkét szervezetet alakított az ukrán gyerekek militarizálására a megszállt Zaporizzsjai területen − jelentette július 24-én az Ukrinform a helyi rendőrség vezetőjére, Artem Kiszkóra hivatkozva, közölte a The Kyiv Independent is.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint az orosz–ukrán háború kezdete óta több mint 19 500 gyermek elrablását tanúsította Oroszország, és közülük közel nyolcszázat sikerült hazahozni.
Júniusban a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet nyomozói feltárták, hogy a megszállt területeken az oroszok számos alkalommal sértették meg a gyermekek oktatáshoz való jogát. A jogsértések közé tartozott a saját oktatási rendszer bevezetése, az ukránellenes propaganda terjesztése és a katonai kiképzés.
Kiszko szerint az orosz megbízottak propagandatevékenységet folytatnak a gyerekek és fiatalok körében Melitopol és Berdjanszk városokban. Hozzátette, hogy hetente egyszer ellenőrzik a megszállt területeken, hogyan alakulnak ezek az akciók. „Militarizálják az ifjúsági szervezeteket, gyerekeket képeznek ki gyilkolásra” − mondta Kiszko.
Kiszko szerint az ukrán bűnüldöző szervek azon dolgoznak, hogy azonosítsák az ilyen szervezetek létrehozásában részt vevő személyeket, távollétükben vádat emeljenek ellenük bűncselekmények elkövetése miatt, majd bíróság elé állítsák őket.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023. március 17-én elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova orosz elnöki gyermekjogi biztos és Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen az ukrán gyermekek deportálása miatt. Az elnök korábban dicsérte Lvova-Belovát az ukrán gyerekek deportálását felügyelő munkájáért, amit „humanitárius erőfeszítésként” értékelt.
A Financial Times egyik korábbi elemzése szerint néhány elrabolt és Oroszországba deportált gyermeket valószínűleg egy kormányhoz kapcsolódó örökbefogadási oldalon adtak ki nevelőszülőknek. Ezeket az ukrán gyerekeket az orosz hatóságok szisztematikus átnevelésnek vetik alá.
A Hollandia és Dánia által Ukrajna számára vásárolt 14 Leopard 2A4 harckocsit idén nyáron szállítják le. A tankok az elmúlt hónapokban javítás és tesztelés alatt álltak. Ezt Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter jelentette be − közölte a holland védelmi minisztérium sajtószolgálata alapján az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyzik, hogy ezeket a harckocsikat a német Rheinmetall védelmi vállalat javította. Most már az AFU használhatja őket a megszállók elleni harcra. Két harckocsit még néhány ellenőrzésnek vetnek alá, a maradék 12 pedig készen áll a szállításra.
„Ukrajnának sürgősen további katonai támogatásra van szüksége. Ezek a harckocsik fontos szerepet játszhatnak az ukrán hadsereg védelmében az orosz erőkkel szemben” − véli Brekelmans. Hozzátette, hogy Hollandia szövetségeseivel együtt továbbra is segítséget nyújt Ukrajnának, amíg szükséges.
Az Európai Bizottság nem támogatja Magyarország és Szlovákia azon kérését, hogy sürgesse meg Kijevet az orosz Lukoil olajtársasággal szemben kiszabott szankciók feloldására – írja az Unian ukrán hírügynökség a Financial Timesra hivatkozva.
Brüsszelnek több időre van szüksége, ahhoz hogy bizonyítékokat gyűjtsön és jogilag értékelje a helyzetet
– fogalmazott a lap szerint Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke. Az alelnök álláspontját tizenegy tagállam támogatta az uniós országok kereskedelmi képviselőinek legutóbbi ülésén, és senki sem állt Budapest és Pozsony mellé – tették hozzá.
Az üggyel kapcsolatban itt olvashat bővebben.
Spanyolország szeptemberben újabb Hawk légvédelmi üteggel látja el Ukrajnát − közölte Margarita Robles spanyol védelmi miniszter július 24-én az ukrán kollégájával, Rusztem Umerovval folytatott videóhíváskor. A spanyol védelmi miniszter azt is elmondta, hogy országa már 5000 ukrán katonát képzett ki, valamint ukrán árvákat és katonák hozzátartozóit látta vendégül – írta meg a The Kyiv Independent.
Az 1950-es évek végén az Egyesült Államokban kifejlesztett Hawk egy közepes hatótávolságú, föld-levegő rakéta, amely alacsony és közepes magasságon szálló repülőgépek ellen nyújt légvédelmi fedezetet.
Madrid 2022 őszén biztosította Ukrajnának az első, hat Hawk hordozórakétából álló üteget, és azóta további lövészegységeket küldött. Az Egyesült Államok biztosította a szükséges felszerelést, és nemrég ígéretet tett új Hawk rakéták szállítására.
A Kijev és Madrid között májusban aláírt kétoldalú megállapodás értelmében Spanyolország 2024-ig 1 milliárd euró (1,1 milliárd dollár), 2027-ig pedig 5 milliárd euró (5,4 milliárd dollár) támogatást nyújt Ukrajnának.
Az ukrán rendőrség ellenőrzi azt az orosz médiában terjedő hírt, miszerint egy orosz neonáci csoport tagja vállalta a felelősséget Irina Farion ukrán parlamenti képviselő meggyilkolásáért.
Szvetlana Dobrovolszka, a Lemberg megyei rendőrség szóvivője az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, a hatóság egyelőre nem tudja, hasznosak-e azok az információk, amelyek szerint egy neonáci orosz csoport tagja lőtte le Irina Farion nyelvészprofesszort.
Az ügy előzménye, hogy az Astra nevű orosz Telegram-csatorna szerdán azt közölte, a Fehér Hatalom nevű orosz neonáci mozgalom egyik tagja követte el a gyilkosságot. Az oldal egy tíz másodperces videót is közzétett, amelyen egy ismeretlen nő sikoltozása hallható. Emellett az állításuk szerint a képkockákon több olyan autó is látható, amely gyilkosság helyszínén parkolt.
Az orosz csapatok 38 Sahíd-131/136 típusú harci drónnal támadták Ukrajnát július 25-én éjszaka, amelyek közül 25-öt a légvédelmi erők lelőttek − közölte Mikola Olescsuk, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnoka, amit a Meduza független orosz hírportál szemlézett.
Elmondása szerint ukrán épületek kerültek támadás alá az Odesszai terület déli részén és Ukrajna középső régióiban. A légvédelmi erők Kijev, Odessza, Herszon, Mikolajiv, Szumi, Zsitomir és Cserkassz területen tevékenykedtek.
Olescsuk hozzátette, hogy három drón eltévedt, miután átlépték a román határt. A román védelmi minisztérium a közlemény megjelenésekor nem kommentálta ezt a hírt.
A román határon fekvő Izmail körzetet érte csapás az odesszai térségben − közölte Oleh Kiper, a helyi közigazgatás vezetője. Elmondása szerint egy közigazgatási épület részben megsemmisült, és tűz ütött ki, amelyet eloltottak. Médiajelentések szerint kikötői létesítmények is megsérültek. Kiper hozzátette, hogy egy lakóházra hullott törmelék miatt két ember megsérült, egyikük kórházba került.
Az orosz védelmi minisztérium rendszeresen támadja Ukrajnát drónokkal, és az ukrán hadsereget vádolja az orosz területek elleni dróntámadásokkal. Közlésük szerint július 25-én éjjel a légvédelmi erők 11 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg: négyet a Kurszki terület felett, hármat a Belgorodi terület felett, négyet pedig a Krím és a Fekete-tenger felett. Emellett − tette hozzá az orosz minisztérium − két személyzet nélküli hajót semmisítettek meg a Fekete-tengeren.
Iszkander-M ballisztikus rakétarendszerrel mért csapást egy harkivi páncélozott járműveket gyártó üzemre az orosz hadsereg csütörtökön – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a támadás következtében leállt az Ukrán Fegyveres Erők páncélozott járműveinek felújítása. Hozzátették: a csapásban két, a páncélozott járművek javítására és helyreállítására alkalmas műhelyt semmisítettek meg.
Oroszország kivonta minden hajóját a Fekete-tengerrel összekötött Azovi-tengerről − közölte az ukrán haditengerészet szóvivője.
„Az Azovi-tengeren már nincsenek orosz hadihajók” – írta a szóvivő, Dmitro Pletencsuk a Facebookon.
Ukrán haditengerészeti tisztviselők az elmúlt hónapokban azt mondták, hogy az Oroszországhoz csatolt Krímben és máshol a Fekete-tengeren lévő célpontok elleni sikeres támadások arra kényszerítették az orosz haditengerészetet, hogy máshol állomásoztassa hajóit − írja a The Independent.
A háború sújtotta ország, amely lényegében nem rendelkezik haditengerészettel, az invázió előtt a Fekete-tengeren tartózkodó összesen 80 orosz hadihajóból 27-et kilőtt a partról, megrongálva vagy megsemmisítve azokat. Ezek között vannak partra szálló hajók, rakétahajók, egy tengeralattjáró és egy járőrhajó.
Az ukrán erők elsősorban rakétákat és drónokat vetettek be a Fekete-tengeren lévő orosz hadihajók kiiktatására, amelyeket az ukrán kikötők támadására akartak felhasználni.
Legalább három ember meghalt, amikor Oroszország támadássorozatot indított az északkelet-ukrajnai Harkiv városa ellen, és eltalálta egy svájci aknamentesítő civil szervezet irodáját − közölték tisztviselők.
A régió kormányzója, Oleh Szinyehubov elmondta, hogy az éjszakai csapás tönkretette az iroda homlokzatát és több emelet mennyezetét. Hat, a csoport orvosai által használt autó is megsérült, mondta, megjegyezve az aknamentesítési kezdeményezések fontosságát a régiójában − írja a The Independent.
Fegyveres összetűzés történt az ukrán haderő egyik, Harkiv térségében állomásozó alakulatában − írja a Kárpáthír.
A Hortica hadseregcsoport sajtószolgálatától származó információ szerint egyelőre tisztázatlan okokból tűzharcra került sor az ukrán alakulat katonái között. A lövöldözésben három katona életét vesztette, négyen megsebesültek. Utóbbiakat kórházba szállították, az állapotuk súlyos, életveszélyes.
Az incidens helyszínén a katonai rendészet és nyomozók próbálják kideríteni, hogy pontosan mi történt.
Az elmúlt napokban Pietro Parolin bíboros ukrán vezetőkkel tartott intézményi találkozói kedd délelőtt Kijevben, a vatikáni államtitkár és Volodimir Zelenszkij elnök találkozójával zárultak.
A találkozót követően az államtitkárság az X-en közzétett bejegyzésében bejelentette, hogy a bíboros megerősítette „a pápa szolidaritását és elkötelezettségét a háború sújtotta Ukrajna igazságos és tartós békéjének megtalálása mellett” – közölte a Vatican News.
The Vatican Secretary of State is received in Kyiv by Ukrainian President Volodymyr Zelensky, to whom he conveys the Pope's solidarity and the Holy See's commitment to help find "a just and lasting peace".
— Vatican News (@VaticanNews) July 24, 2024
Read more: https://t.co/cen5W1rZZD
Parolin bíboros és Zelenszkij elnök keddi találkozóján az ukrán államfő egy érdemrenddel is kitüntette a pápai követet. Volodimir Zelenszkij a találkozót követően hangsúlyozta, hogy a kitüntetés a bíboros „kivételes szerepének elismerése a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében”, valamint „támogatásáért az agresszió szörnyű időszakában”.
Az orosz Állami Duma július 24-én elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az orosz parancsnokok számára, hogy megbüntessék az alárendeltjeiket a személyes kommunikációs és navigációs eszközök használata miatt a fronton, ami folyamatos visszhangot váltott ki az orosz ultranacionalisták részéről − közölte a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az orosz ultranacionalista katonai bloggerek széles körben továbbra is kritizálták a módosítást, és aggodalmukat fejezték ki, hogy az orosz katonai tisztviselők a személyes eszközök használatáért kiszabott büntetéseket személyes konfliktusok rendezésére és az orosz katonák jogos panaszainak cenzúrázására kívánják használni, akik gyakran használják a személyes eszközöket a panaszok rögzítésére és terjesztésére.
Továbbra sem világos, hogy az orosz katonai vezetés képes lesz-e vagy hajlandó lesz-e büntetést kiszabni a személyes eszközök használatáért Ukrajnában, és az orosz hadsereg valószínűleg rendkívül nehezen fogja tudni megszüntetni a nem biztonságos személyes eszközöktől való függőségét számos frontfeladatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta Bassár el-Aszad szíriai elnököt szerdán – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség csütörtökön.
Tisztelt elnök úr, nagyon örülök, hogy láthatom. Most lehetőségünk van arra, hogy beszélgessünk a kapcsolatunkról. Már hosszú ideje nem találkoztunk
– fogalmazott Vlagyimir Putyin a lap szerint.
Legutóbb 2023. március 15-én találkozott egymással az orosz és a szíriai elnök. A vezetők moszkvai megbeszélése akkor három órán át tartott.
Ukrajna eddig dokumentáltan 6157 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4350 megsemmisült, 515-ben károk keletkeztek, 261-et a személyzete otthagyott a harctéren, 1031-et pedig az oroszok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 869 tank van. A harckocsik közül 597 megsemmisült, emellett 72 megsérült, 64-et magára hagytak a harctéren, 136-ot pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Lezuhant egy Mi-28-as helikopter rutinrepülés közben a kalugai régióban, a személyzet életét vesztette − közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. „A helikopter néptelen területen zuhant le. A földön nem keletkeztek károk. A személyzet életét vesztette” − hangzott a tájékoztatás az Unian ukrán hírügynökség.
Az előzetes verzió szerint a helikopter műszaki hiba miatt zuhant le. Az orosz légierő vizsgálóbizottságot küldött a baleset helyszínére. Korábban a régió kormányzója, Vlagyiszlav Sapsa arról számolt be, hogy a helikopter a Zsidrai járásban zuhant le, a helyszínre mentőegységet küldtek.
Oroszország eddig dokumentáltan 17 077 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 12 420 megsemmisült, 760-ban károk keletkeztek, 975-öt a személyzete otthagyott a harctéren, 2922-t pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 3267 tank van. A harckocsik közül 2230 megsemmisült, emellett 156 megsérült, 362-t magára hagytak a harctéren, 519-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Szerdán 149 összecsapás zajlott a fronton, a legnagyobb harcok Pokrovszkij és Kurakhivszkij környékén voltak, ezeket 11 irányból támadták az oroszok – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A lap összefoglalója szerint az ukránok minden támadást megállítottak, ezzel jelentős veszteségeket okoztak az orosz csapatoknak.