Narendra Modi indiai miniszterelnök valószínűleg a jövő hónapban Ukrajnába látogat, a háború kitörése óta először – írja a helyi média. Ukrajna újdelhi nagykövetsége a Reutersnek azt mondta, hogy nincs információja ilyen tervről, amit azonnal megoszthatna, és az indiai külügyminisztérium sem válaszolt azonnal.
A nyugati országok szankciókat vezettek be Moszkva ellen Ukrajna 2022-es teljes körű lerohanása után, de a „baráti” országok, mint India és Kína, továbbra is folytatják a kereskedelmet Oroszországgal. India tartózkodott attól, hogy közvetlenül Oroszországot hibáztassa, miközben sürgette a két nemzetet, hogy párbeszéd és diplomácia útján oldják meg konfliktusukat.
Modi alig néhány hete találkozott Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, amikor egy orosz rakéta csapódott be egy kijevi kórházba, legalább 41 ember halálát okozva. Az indiai vezető azt mondta Putyinnak, hogy az ártatlan gyermekek halála „fájdalmas és félelmetes”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégedetlenségét fejezte ki Modi látogatása miatt, „hatalmas csalódásnak és a béke erőfeszítéseire nézve megsemmisítő csapásnak” nevezve, hogy egy ilyen napon Moszkvában „a világ legvéresebb bűnözőjével” ölelkezik.
Modi látogatásának végleges időpontját még nem erősítették meg – jelentette a The Independent.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajnának mindent meg kell tennie az ukrán katonák életének és egészségének védelme érdekében – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Harcos: élet, egészség, harcképesség elnevezésű, a katonai orvoslással és mentális egészséggel foglalkozó éves nemzetközi kongresszuson tartott beszédében szombaton.
Az Unian szerint az elnök hangsúlyozta, „az állam védelme kétirányú mozgalom, így azoknak, akik Ukrajnát védik, tudniuk kell, hogy az állam védi őket”. Zelenszkij megjegyezte, hogy „ez a különbség köztünk és a megszállók között”.
Oroszország elhanyagolja a népét, nem harcol a túléléséért. Ukrajnának viszont mindent meg kell tennie az élet védelméért, mindenekelőtt katonáinak életéért és egészségéért. Minden parancsnoknak emlékeznie kell: az emberek nem feláldozható anyagok. Erejük, tudásuk, képességeik fontos értéket jelentenek államunk számára
– jegyezte meg az elnök.
Három orosz helikopter is megrongálódott az elmúlt héten az ukrán katonai hírszerző ügynökség által koordinált szabotázsakciókban – közölte az ügynökség egyik forrása szombaton a Kyiv Independenttel.
Az ukránok egy Mi–28-as és egy Ka–226-os helikoptert rongáltak meg Moszkva környékén július 21-én a kora reggeli órákban. A helikoptereket fejlesztő, gyártó és javító vállalkozás épületénél robbanások hallatszottak. Bár a támadás felkeltette a moszkvai közvélemény figyelmét, az orosz hatóságok a forrás szerint eltitkolták a részleteket.
Egy másik műveletben július 24-én megsemmisítettek egy Mi–8-as helikoptert a Szamara régióban, nagyjából 800 kilométerre az ukrán határtól. A forrás további részleteket nem közölt a támadásról.
Bár Ukrajnának nincs engedélye arra, hogy nyugati gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyverekkel lőjön orosz területre, a szabotázsakciók mindennaposak. Az ukrán hírszerzés és a partizáncsoportok egyaránt célba veszik az orosz infrastruktúrát és katonai létesítményeket.
Narendra Modi indiai miniszterelnök valószínűleg a jövő hónapban Ukrajnába látogat, a háború kitörése óta először – írja a helyi média. Ukrajna újdelhi nagykövetsége a Reutersnek azt mondta, hogy nincs információja ilyen tervről, amit azonnal megoszthatna, és az indiai külügyminisztérium sem válaszolt azonnal.
A nyugati országok szankciókat vezettek be Moszkva ellen Ukrajna 2022-es teljes körű lerohanása után, de a „baráti” országok, mint India és Kína, továbbra is folytatják a kereskedelmet Oroszországgal. India tartózkodott attól, hogy közvetlenül Oroszországot hibáztassa, miközben sürgette a két nemzetet, hogy párbeszéd és diplomácia útján oldják meg konfliktusukat.
Modi alig néhány hete találkozott Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, amikor egy orosz rakéta csapódott be egy kijevi kórházba, legalább 41 ember halálát okozva. Az indiai vezető azt mondta Putyinnak, hogy az ártatlan gyermekek halála „fájdalmas és félelmetes”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégedetlenségét fejezte ki Modi látogatása miatt, „hatalmas csalódásnak és a béke erőfeszítéseire nézve megsemmisítő csapásnak” nevezve, hogy egy ilyen napon Moszkvában „a világ legvéresebb bűnözőjével” ölelkezik.
Modi látogatásának végleges időpontját még nem erősítették meg – jelentette a The Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta a hónap elején oroszok által megtámadott kijevi gyermekkórház fiatal betegeit. A kórházban Ukrajna legfiatalabb rákos betegei fekszenek.
A The Independent beszámolója szerint Oroszország továbbra is tagadja, hogy ő a felelős a támadásért, annak ellenére, hogy számos bizonyíték – többek között a kórházba csapódott rakéta pillanatáról készült felvételek – ennek ellenkezőjére utalnak.
A kórház részleges megsemmisülése óta több millió fontot gyűjtöttek össze a kórház újjáépítésére.
Today, Olena @ZelenskaUa and I visited the National Specialized Children's Hospital “Okhmatdyt”. We spoke with the children who are undergoing treatment.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 27, 2024
Despite everything, the institution is resuming its normal operations and rebuilding its strength after the Russian attack. I… pic.twitter.com/iAZGYy2OCG
Kiképzési repülés közben Volgográd térségében lezuhant az Orosz Légierő egyik Szu–34-es repülőgépe – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a hatóságok biztosítják a helyszínt, a pilóták életét pedig nem fenyegeti veszély.
A baleset oka az eddigi adatok alapján műszaki meghibásodás volt. A helyi lakosok több képet és videót is megosztottak a baleset helyszínéről a közösségi médiában.
Сука, тільки написав про Волгоград і тут ХОБА pic.twitter.com/t6GxosTSIb
— 🇺🇦 ✙ Сергій (@iserozhko) July 27, 2024
Tüzérségi támadás érte a Szumi terület Hluhiv városát, aminek következtében meghalt egy gyermek, további 12 civil – köztük hat gyerek – pedig megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás szerint 2024. július 27-én 12 óra 40 perc körül az ellenség a nemzetközi jog által tiltott hadviselési módszereket alkalmazva többszörös rakétavetőkkel lőtte ki a Sosztka járásbeli Hluhiv központját
– közölte a Szumi Területi Ügyészség.
A támadás 13 civilt, köztük 7 gyermeket sebesített meg. Egy 14 éves fiú nem sokkal később a kórházban életét vesztette. Lakóházak és magánépületek, egy oktatási intézmény és egy üzlet rongálódott meg.
Az ukrán katonai hírszerzés az éjszaka folyamán három repülőteret támadott meg az orosz hátországban, aminek következtében megrongálódott egy szuperszonikus orosz bombázó repülőgép – írja a Kyiv Independent.
A lap ismeretlen forrásra hivatkozva arról ír, hogy a Felderítő Főcsoportfőnökség a Szaratovi, a Murmanszki és a Rjazanyi terület repülőtereire mért csapást. Arról számoltak be, hogy a kamikazedrónok egy olajfinomítót is eltaláltak a Rjazanyi területen.
A támadás megrongált egy Tu–22M3-as nagy hatótávolságú szuperszonikus bombázó-rakétahordozót az Olenya repülőtéren, a Murmanszki területen. A repülőtér Észak-Finnország közelében fekszik, nagyjából 1800 kilométerre helyezkedik el az ukrán határtól.
Ukrajnának egyébként 2024 áprilisában sikerült először leterítenie egy Tu–22M3-ast. A repülőgép AS–4 nehéz hajóelhárító vagy H–22-es cirkálórakétákkal van felfegyverezve, amelyeket az oroszok gyakran használnak az Ukrajna elleni csapásokban.
A Kyiv Independent szerint egyelőre nem ismert, hogy más repülőgépek is megsérültek-e a támadásokban, a következmények összegzése még folyamatban van. A Rjazanyi területen található Djagilevo repülőtéren, amelyet szintén támadás ért, Tu–95MS, Tu–22M3, Tu–134UBL és Il–78 típusú repülőgépek állomásoznak, valamint egy repülőgép-javító üzem is található.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az éjszakai és a reggeli órákban legalább 23 drónt lőttek le a Kurszki, a Belgorodi, a Rosztovi, a Brjanszki és a Lipecki területek felett.
Bár Ukrajnának nincs engedélye arra, hogy nyugati gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyverekkel lőjön orosz területre, az ország – főként hazai gyártású fegyverekkel –gyakran indít dróntámadásokat. Július 23-án Oroszország 21 drónt lőtt le a megszállás alatt álló Krím félszigeten és a Fekete-tengeren.
„Az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló számos, a közelmúltban tett javaslat összefügg azzal, hogy a Nyugat kezdi felismerni, hogy lehetetlen Moszkvát legyőzni” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Oroszország–Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéve (ASEAN) találkozót és a kelet-ázsiai csúcstalálkozó miniszteri ülését követő sajtótájékoztatón a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A Nyugat felismerte, hogy Oroszország vereségére számítani hiábavaló, és egyre inkább tudatában van Zelenszkij és rendszere értéktelenségének
– mondta a miniszter.
Szergej Lavrov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva mindig készen áll az őszinte beszélgetésre, figyelembe véve a kialakult realitásokat. E realitások között említette négy új régió Oroszországhoz való csatlakozását, alkotmánymódosítást, valamint azt, hogy a kijevi rendszer fenntartása elfogadhatatlan.
Az ukrán hadsereg emberi pajzsként használta fel a helyi lakosságot Toretszk közelében – közölte Jurij Mukhin orosz aktivista. A férfi elmondása szerint az ukrán katonák aknavetőkkel szereltek fel egy tüzelőállást a háza közelében.
„A házam mögött volt egy aknavető. Soha nem fognak a pusztaságba menni ... Két-három civilek házba – biztosan bemennek. Mi vagyunk az emberi pajzs” – mondta Mukhin.
Elmondta, hogy az ukrán hadsereg tankokat is telepített a házak mellé, és azzal fenyegetőzött, hogy megöli a helyi lakosokat, akik elégedetlenségüket fejezik ki a felszerelések ilyen elhelyezése miatt – írja az Argumenty i Fakty.
Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete, Okszana Markarova arról nyilatkozott, hogy az Amerikából érkező F-16-os vadászgépek még idén a frontra kerülhetnek. Elmondása alapján jelenleg az ukrán hadseregnél a kisegítő személyzet képzésén dolgoznak, valamint meggyorsítják a repülőgép-szállításokat.
Antony Blinken július 10-én beszélt arról, hogy az ígért F-16-osok szállítása Ukrajnába jelenleg is zajlik, azonban Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy a vadászgépek még nem érték el a támadás alatt álló országot.
Az eredeti határidő nyár volt, viszont az ukrán csapatok arról beszéltek, hogy őszre csúszik a gépek bevetése.
A kormány adóemeléssel próbálja majd fedezni a honvédség félbillió hrivnyás finanszírozási hiányát, érdemes azonban megvizsgálni, hogy az ukrán hadsereg helyesen mérte-e fel az igényeket – jelentette ki Mariana Bezuhla parlamenti képviselő a Facebookon, amit az Unian ukrán hírügynökség közölt.
Félbillió hrivnya nem elég Ukrajna számára a védelmi erők finanszírozására 2024 végéig. A kabinet további forrásokat fog keresni, elsősorban az adófizetőktől. A pénzügyminisztérium megfelelő törvényjavaslatait már benyújtották a Verhovna Rada (ukrán parlament) elé. A tervezési helyzet abszurditása azonban az, hogy a védelmi minisztériumban és a kabinetben senki sem próbálja felmérni, hogy az ukrán fegyveres erők helyesen nyújtotta-e be igényeit, és hogy érdemes-e például a meglévő egységek megerősítése helyett új, nem hadra fogható »zombidandárokat« létrehozni
– áll a politikus nyilatkozatában.
Elmondása szerint egy ilyen brigád létrehozása legalább 20 milliárd hrivnyába kerül.
Tűz ütött ki egy poltavai ipari létesítményben, ami egy orosz támadás miatt alakult ki.
A tüzet sikeresen eloltották, a további támadó drónokat az ukrán légvédelmi erők semlegesítették – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán portál emlékeztetett arra is, hogy a légvédelmi erők korábban négy Sahíd drónt is lelőttek Ukrajnában, köztük a Poltava régió felett.
Tűz ütött ki a donyecki régióban annak a bányának a bombázása után, ahol 86 bányász dolgozott – számolt be az ukrán energiaügyi minisztérium sajtószolgálata.
Mint megjegyezték, a 86 munkásból 84-et sikerült felszínre hozni, a tüzet július 27-én reggelre sikerült eloltani. Ezenkívül július 26–27-én az oroszok az energetikai létesítményeket támadtak Csernyihiv régióban, ami az alállomások és a felsővezetékek áramkimaradásához vezetett. Összesen 485 település maradt áram nélkül – írta a Jevropejszka Pravda.
Eleonora Fedorenko, a Donyecki Népköztársaság gyermekjogi ombudsmanja szerint fenyegetéssel, zsarolással és megvesztegetéssel próbálják beszervezni a gyerekeket az ukrán haderegbe.
„Az ukrán fél a legmegvetendőbb módon jár el, gyermekeinket toborozná robbanóanyagok elhelyezésére. Mégpedig olyan gyerekeket, akiknek saját szüleik, osztálytársaik, szomszédaik ellen kell harcolniuk” – állítja Eleonora Fedorenko.
Fedorenko szerint az ilyen fenyegetésekkel szemben az egyik megoldás az lehet, ha a kormány olyan programokat szervez, amelyekben a gyerekeket az internet biztonságára tanítják – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A teljes frontot nyomás alá helyezi az orosz hadsereg, hogy az ukránok ne tudják rendezni soraikat és megragadni a kezdeményezést – számolt be az Ukrajinszka Pravda a szakértők elemzéseiről.
Elmondásuk alapján az orosz hadsereg nemrég kiterjesztette a csapatok központi csoportjának felelősségi területét a donyecki térségben, amely arra utal, hogy az orosz vezetés feladta a csoport korábbi feladatát. Eddig a fő küldetés az volt, hogy az Avdijivka térségben operatív manőverező erőként szolgáljanak a katonák, viszont a gyors taktikai sikerek egyre valószínűtlenebbé váltak, így taktikát váltott Oroszország.
A Donyecktől délnyugatra Dzserzsinszkig terjedő felelősségi terület elvonja a rendelkezésre álló orosz fegyvereseket Avdijivkától, valamint valószínűleg nem rendelkezik szükséges tartalékokkal ahhoz, hogy a térségben érdemi változást érjen el, ha szeretné nyomás alá helyezni Dzserzsinszket és Donyecket.
Szlovákiát és Magyarországot érinti a Barátság kőolajvezeték déli ágán át történő olajszállítások Kijev általi leállítása, miután Kijev szankciókat rótt ki a Lukoil orosz kőolajipari cégre – adta hírül az MTI.
Robert Fico „technikai megoldást javasolt az ukrán partnereknek, amelynek több fázisában Szlovákia is részt venne” – közölte a kabinet, de további részleteket nem árult el.
A szlovák kormány hivatala szerint az alternatív szállítások többe kerülnének, és műszakilag nem megoldhatók a szlovákiai Slovnaft kőolaj-finomító számára.
A KÖZELI ÓRÁKBAN ÉS NAPOKBAN INTENZÍV TÁRGYALÁSOK FOLYTAK A LEGMAGASABB SZINTEKEN
– közölte a kormányhivatal. A részletekről bővebben ide kattintva olvashat.
Július 26-án éjjel az ukrán légvédelmi erők lelőtték az összes Oroszország által indított célpontot, egy X–59/X–69-es irányított rakétát és négy iráni gyártású drónt, azaz Sahídot – írja az Ukrajinszka Pravda.
A rendelkezésre álló információk szerint orosz fegyveresek a KAR-t a Zaporizzsjai terület megszállt részéről, a Shahídokat pedig Primorsko-Akhtarskból indította.
Valamennyi célpontot az Ukrán Védelmi Erők és eszközei lőtték le Dnyipro, Poltava, Harkiv és Kijev régiókban.
Ezenkívül a légvédelem az elmúlt és a mostani napokban további nyolc légi célpontot semmisített meg déli és északkeleti irányban: 4 Supercam felderítő pilóa nélküli repülőgépet (UAV-t), 1 Forpost csapásmérő és felderítő pilóta nélküli drónt, 1 UAV-t (típusát még nem határozták meg) és 2 gátlöveget.
Három civilt sebesített meg az orosz hadsereg pénteken a Donyecki területen, két embert Kosztyantyinivkában és egyet Toretszkben. Erről a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció sajtószolgálata számolt be a Telegramon – írja az Ukrinform.
A hivatalos közlés szerint az oroszok eddig 5500 civilt sebesítettek meg a Donyecki területen, a halálos áldozatok 2105 fő.
Ukrajna idén őszig megkapja azt a 60 milliárd dollár támogatást, amelyet tavasszal különített el Kijevnek az Egyesült Államok – mondta Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A nagykövet hozzátette: a támogatás felét – amelyből 7,9 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás lesz – a közeljövőben utalják ki az országnak.
Kijev arra számít, hogy a fennmaradó összeget a költségvetési év végéig megkapja.
Már szeptember végén fizetés nélkül maradhatnak az ukrán katonák, ha a parlament nem dönt az adóemelésről – közölte Roksolana Pidlasa, a költségvetési bizottság vezetője egy podcastban az Unian beszámolója szerint.
A lap szerint már az év elején tudni lehetett, hogy az államnak adót kell emelnie. A kormány azonban az utolsó pillanatra halasztotta a népszerűtlen döntést. Most a képviselőknek és a tisztviselőknek sürgősen mérlegelniük kell az adómódosítás lehetőségeit, és olyan megoldást kell találniuk, amely a különböző politikai erőknek, a polgároknak és az üzleti szférának megfelelő.
A tisztviselőknek és a képviselőknek 500 milliárd ukrán hrivnyát kell előteremteniük. Ennek az összegnek a nagy részét, 495 milliárd hrivnyát a védelmi szükségletekre, különösen a katonai fizetésekre, a katonai felszerelések beszerzésére és javítására fordítják a különböző védelmi szervek. Ezen felül egymilliárd hrivnyát terveznek a veteránok fogászati protézisének és fogászati kezelésének kísérleti projektjére elkülöníteni. A fogságból szabadult ukránok pénzbeli támogatására 400 millió hrivnyát fordítanak.
„Ahhoz, hogy szeptember végén a katonák fizetést kapjanak, szeptember közepéig el kell fogadni a költségvetést és alá kell írni” – mondta Pidlasa.
Magyarország területére 2024. július 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7503 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7740 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo ukrán állami áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke szerint Ukrajna energiarendszerének legnehezebb időszaka már elmúlt – tudatta a Szuszpilne ukrán lap alapján a Kárpátalja.ma.
Minden okunk megvan arra számítani, hogy a nyár legnehezebb időszaka már mögöttünk van. Nagyon nehéz heteket éltünk át, és mostanra tényleg javult a helyzet. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az abnormális hőség alábbhagyott, és ennek következtében csökkent az áramfogyasztás
– mondta az igazgatótanács elnöke, hozzátéve, hogy hamarosan változtatnak az áramkimaradások sémáján. „Ha nem keletkeznek újabb, nagymértékű károk az erőművekben, akkor a helyzet javulni fog” – jegyezte meg.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a CC szintről az alacsonyabb C szintre rontotta Ukrajna hosszú távú devizakibocsátói nemteljesítési besorolását (IDR) – áll az ügynökség honlapján.
A Fitch szerint a leminősítés az ügynökségnek azt az álláspontját tükrözi, hogy
kezdetét vette a csőd vagy csődhöz hasonló folyamat az (ukrán) kormány és egyes eurókötvény-tulajdonosok között a (külső) adósságátütemezés feltételeiről július 22-én létrejött megállapodással.
Az MTI szerint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök július 22-én bejelentette, hogy elvi megállapodás született az ukrán eurókötvény-tulajdonosok csoportjával egy 20 milliárd dollárnyi kötvényadósság átstrukturálásáról.
A kormányfő azt mondta, hogy a tervek szerint 37 százalékkal csökkentik a nominális kötvényadósságot és ezáltal Ukrajna 11,4 milliárd dollárt takaríthat meg a következő három évben és 22,75 milliárd dollárt 2033-ig.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!