Rusztem Klupov egykori hírszerző, az oroszok legnagyobb elismerésének számító Oroszország Hőse kitüntetés birtokosa úgy véli: le kell vonni a tanulságokat abból, hogy Maliban a szeparatista, dzsihadista tuareg lázadók katonai vereséget mértek az orosz Wagner-csoport zsoldosaira.
Az esetről korábban már írtunk a közösségi médiában megjelent információk alapján: akkor az is felvetődött, hogy az elfogott orosz zsoldosok egy részét állítólag átadnák Ukrajnának (az orosz zsoldosok papíron kiképzőként érkeztek Maliba az elmúlt években).
Mindeközben több olyan felvétel is megjelent, amelyeken állítólag halott emberek tucatjai láthatóak, valamint egy olyan videó is, amelyen egy fegyvertelen, menekülni próbáló férfit lőnek le a lázadók (ezek egy része itt elérhető, de a megtekintést csak saját felelősségre ajánljuk).
Utóbb a Wagner-csoport is megerősítette, hogy valóban veszteségeket szenvedtek a tuaregektől, akikkel a mali kormányerőkkel együtt vették fel a harcot. A veszteségek pontos számát nem árulták el, de egyes jelentések szerint akár 80 katona is meghalhatott, 15-en pedig fogságba eshettek orosz–mali oldalon – írta az mk.ru.
A portálnak Rusztem Klupov, a katonai hírszerzés veteránja is véleményezte az esetet, és azt mondta: „Az ilyen kudarcokat mindig az ellenség erejének felmérésében és ennek következtében a hadművelet tervezésében elkövetett hibák okozzák. Ez azt jelenti, hogy az okot a parancsnokságok munkájában, a hírszerzésben és a hadműveleti tervezésben kell keresni. Meg kell tudnunk, hogy volt-e információszivárgás.”
Másrészt a tuaregek cselekedetei eltérnek attól, ahogyan korábban viselkedtek. Az ellenség taktikájának megváltozása harmadik felek beavatkozásának eredménye lehet. Más szóval valaki hírszerzési információkkal látta el a terroristákat
– jegyezte meg Klupov, aki szerint még a kedvezőtlen időjárási tényezők is szerepet játszhattak abban, hogy a Wagner-csoport két helikoptert is elvesztett az összecsapásokban.
„Ez a vereség így vagy úgy hatással lesz nemcsak a csapataink egészéről alkotott imidzsére, hanem a zsoldoscsoport operatív és taktikai helyzetére is Afrikában. Negatívan befolyásolhatja a politikai viszonyokat is, csökkentve a minősítésünket, és hozzájárulhat más erők jelenlétének kialakulásához a régióban” – összegezte a vereség következményeit Klupov, aki szerint most minden részletet ki kell vizsgálni a Wagner-csoportnál.
Talán még az aktív műveleteket is fel kell függeszteni egy időre, amíg a kép teljesen tisztázódik. És aztán az egészet újra kell kezdeni, figyelembe véve a feltárt körülményeket
– tette hozzá.
Donald Trump esetleges elnöksége nemcsak a fegyverszállítások leállításával és területi engedmények kikényszerítésével fenyegeti Ukrajnát, hanem azzal is, hogy semleges státusz deklarálására kényszerítik az országot. Ez utóbbi valószínűleg a Kreml legjobban áhított célja – írta meg a Financial Times. A portál megjegyzi, hogy Ukrajna semlegessé tételének célját júniusban J. D. Vance szenátor hangoztatta, akit Trump alelnökként szeretne látni, ha megnyeri a választást.
Nyilvánvaló, hogy Oroszország most egy kasztrált Ukrajnát akar, amely nem tudja megfelelően megvédeni magát. Továbbra is meg akarja hódítani Ukrajnát. És ezt nem fogjuk hagyni
– magyarázta az oroszok célját Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan.
Ukrajna semleges státuszát és az ukrán hadsereg de facto feloszlatását követelte Oroszország az úgynevezett békemegállapodás tervezetében 2022 tavaszán. „Azt kérték, hogy a fegyvereket olyan raktárakba tegyük, amelyeket ők fognak őrizni. És teljes vétójogot akarnak a külpolitikánk felett” – írta le az orosz követelések lényegét egy ukrán tisztviselő, akinek nevét az FT nem nevezi meg.
A portál szerzője megjegyzi, hogy az ukránok tisztában vannak az orosz követelések elfogadásának veszélyével, de a semlegességről szóló vita továbbra is aktuális.
A béke legnagyobb akadálya nem az, hogy Ukrajna mélyen vonakodik területi engedményeket tenni – bár ez is reális. Hanem az a tény, hogy Oroszország továbbra is olyan rendezést fog követelni, amely Ukrajna területének 80 százalékának leigázásával járna, amit nem ellenőriz. Éppen ezért a biztonsági garanciák Ukrajna számára központi szerepet fognak játszani minden jövőbeli béketárgyalásban
– olvasható a cikkben. Nehéz lenne felvenni Ukrajnát a NATO-ba, amíg Oroszország még mindig megszállva tartja az ország területének egy részét. A modell a hidegháborús Nyugat-Németország lehetne, de kevesen hisznek ebben az opcióban.
Egy másik elképzelés, amelynek Washingtonban erős támogatói vannak, az „izraeli opció” vagy „sündisznó” opció. Ez azt javasolja, hogy a Nyugat az Ukrajna védelmére vonatkozó hivatalos szerződéses kötelezettségek helyett egyszerűen segítsen Ukrajnának felfegyverkezni, hogy a jövőben saját maga is el tudja hárítani az orosz agressziót.
De még a »sündisznó« opció is ellentmond Oroszországnak, amely egy kasztrált Ukrajnát követel. Putyin a jelek szerint az amerikai fejleményekre vár. A Biden-kormányzat nem fog beleegyezni Ukrajna kasztrálásába. De a Trump–Vance-adminisztráció talán igen. Amíg az amerikai választások eredménye kétséges, Putyinnak minden oka megvan arra, hogy tovább harcoljon
– írta a Financial Times.
Az orosz csapatok felgyújtottak egy ukrán katonai konvojt a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino falu felé vezető úton.
„Az előrenyomulás előtt a felszerelést az út szélén, az út menti ültetvényeken lévő fák alá rejtették el. A csapások eredményeként megsemmisültek a járművek, felszerelések” – áll a Telegram-csatornán közzétett üzenetben.
Korábban arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveresek egy Telegram-csatornán jelentették be, hogy éjszakai bevetést terveznek Rabotino település térségében. Az orosz hírszerzés látta ezt a publikációt – írja az Aif.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!