Yildiz Bozkus, az Ankarai Egyetem professzora a török Anadolu hírügynökségnek írt cikkében közölte: az USA és az EU azért foglalkoznak egyre többet Örményországgal, hogy egy újabb fronton vehessék fel a harcot Oroszországgal szemben – írta az mk.ru.
A professzor úgy vélekedett, hogy Brüsszelben azért vetik fel egyre gyakrabban Örményország európai uniós csatlakozásának kérdését, hogy ezzel is üzenetet küldjenek Oroszországnak és Iránnak. Szerinte az USA és az EU célja az lehet, hogy Örményországból is egyfajta „csatateret” csináljanak.
Ezzel kapcsolatban kiemelte a júliusban tartott örmény–amerikai közös hadgyakorlatokat és azt, hogy mindezekre Oroszország déli határainál, az ukrajnai invázióval egy időben került sor, ami jelzésként értelmezhető. Hozzátette továbbá: az a tény, hogy az örmény védelmi minisztériumban mostantól állandóan ott lesz az amerikai hadsereg egyik képviselője, egy új „stratégiai időszak” kezdetét jelzi a két ország kapcsolataiban.
Donald Trump esetleges elnöksége nemcsak a fegyverszállítások leállításával és területi engedmények kikényszerítésével fenyegeti Ukrajnát, hanem azzal is, hogy semleges státusz deklarálására kényszerítik az országot. Ez utóbbi valószínűleg a Kreml legjobban áhított célja – írta meg a Financial Times. A portál megjegyzi, hogy Ukrajna semlegessé tételének célját júniusban J. D. Vance szenátor hangoztatta, akit Trump alelnökként szeretne látni, ha megnyeri a választást.
Nyilvánvaló, hogy Oroszország most egy kasztrált Ukrajnát akar, amely nem tudja megfelelően megvédeni magát. Továbbra is meg akarja hódítani Ukrajnát. És ezt nem fogjuk hagyni
– magyarázta az oroszok célját Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan.
Ukrajna semleges státuszát és az ukrán hadsereg de facto feloszlatását követelte Oroszország az úgynevezett békemegállapodás tervezetében 2022 tavaszán. „Azt kérték, hogy a fegyvereket olyan raktárakba tegyük, amelyeket ők fognak őrizni. És teljes vétójogot akarnak a külpolitikánk felett” – írta le az orosz követelések lényegét egy ukrán tisztviselő, akinek nevét az FT nem nevezi meg.
A portál szerzője megjegyzi, hogy az ukránok tisztában vannak az orosz követelések elfogadásának veszélyével, de a semlegességről szóló vita továbbra is aktuális.
A béke legnagyobb akadálya nem az, hogy Ukrajna mélyen vonakodik területi engedményeket tenni – bár ez is reális. Hanem az a tény, hogy Oroszország továbbra is olyan rendezést fog követelni, amely Ukrajna területének 80 százalékának leigázásával járna, amit nem ellenőriz. Éppen ezért a biztonsági garanciák Ukrajna számára központi szerepet fognak játszani minden jövőbeli béketárgyalásban
– olvasható a cikkben. Nehéz lenne felvenni Ukrajnát a NATO-ba, amíg Oroszország még mindig megszállva tartja az ország területének egy részét. A modell a hidegháborús Nyugat-Németország lehetne, de kevesen hisznek ebben az opcióban.
Egy másik elképzelés, amelynek Washingtonban erős támogatói vannak, az „izraeli opció” vagy „sündisznó” opció. Ez azt javasolja, hogy a Nyugat az Ukrajna védelmére vonatkozó hivatalos szerződéses kötelezettségek helyett egyszerűen segítsen Ukrajnának felfegyverkezni, hogy a jövőben saját maga is el tudja hárítani az orosz agressziót.
De még a »sündisznó« opció is ellentmond Oroszországnak, amely egy kasztrált Ukrajnát követel. Putyin a jelek szerint az amerikai fejleményekre vár. A Biden-kormányzat nem fog beleegyezni Ukrajna kasztrálásába. De a Trump–Vance-adminisztráció talán igen. Amíg az amerikai választások eredménye kétséges, Putyinnak minden oka megvan arra, hogy tovább harcoljon
– írta a Financial Times.
Az orosz csapatok felgyújtottak egy ukrán katonai konvojt a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino falu felé vezető úton.
„Az előrenyomulás előtt a felszerelést az út szélén, az út menti ültetvényeken lévő fák alá rejtették el. A csapások eredményeként megsemmisültek a járművek, felszerelések” – áll a Telegram-csatornán közzétett üzenetben.
Korábban arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveresek egy Telegram-csatornán jelentették be, hogy éjszakai bevetést terveznek Rabotino település térségében. Az orosz hírszerzés látta ezt a publikációt – írja az Aif.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!