Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) elismerte, hogy nekik is szerepük volt abban, hogy az orosz Wagner-csoport zsoldosai súlyos veszteségeket szenvedtek Maliban. Mindeközben egy fotó is megjelent, amelyen az oroszokat megverő lázadók az ukrán zászlót tartják fel a sivatagban.
Mint megírtuk, pár nappal ezelőtt Maliban a szeparatista, dzsihadista tuareg lázadók katonai vereséget mértek az orosz Wagner-csoport zsoldosaira. Oroszország hőse, Rusztem Klupov egykori hírszerző közölte, hogy le kell vonni a tanulságokat ebből, és elemezte az incidens következményeit is.
Klupov utalt már arra is, hogy valamilyen harmadik fél beavatkozása is közrejátszhatott az eseményekben, és valaki hírszerzési információkat adhatott a lázadóknak. A The Guardian szerint feltételezése most be is igazolódott.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője közölte, hogy ők segítették a tuaregeket.
Úgy fogalmazott: „A lázadók megkapták a szükséges információkat – sőt, nemcsak információkat –, amelyek lehetővé tették az orosz háborús bűnösök elleni sikeres katonai műveletet.” Azt nem közölte, hogy az akcióban közvetlenül ukrán fegyveresek is érintettek voltak-e, vagy jelen vannak-e az országban. Mindössze annyit mondott, hogy a hírszerzés „egyelőre nem fog a részletekről beszélni, de lesz még több is”.
Mindeközben a The Kyiv Post megszerzett és közzétett egy olyan fotót is, amelyen a tuaregek az ukrán zászlót is felmutatták a sivatagban az oroszokra mért vereség után.
⚡️EXCLUSIVE: Kyiv Post obtained an exclusive photo Monday, July 29 from sources in Ukraine’s defense and security sector showing Tuareg rebels posing with a Ukrainian flag after having just dealt a major defeat to Russian state-funded Wagner mercenaries in Mali. pic.twitter.com/AKMEWfNkvg
— KyivPost (@KyivPost) July 29, 2024
A lapnak egy katonai-biztonsági szektorban dolgozó forrása is megerősítette a kép hitelességét, mondván, hogy „ez minden bizonnyal a tuaregek fotója a Wagner zsoldoscsoport terrorista konvojának legyőzése után”. Mint írták, „köztudott”, hogy Kijev támogat minden olyan erőt Afrika különböző részein, amelyek az Wagner-csoport ellen harcolnak.
Mindeközben Szerhij Kuzan, a kijevi Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ igazgatója elmagyarázta, hogy mi lehet az ilyen akciók hátterében. A The Guardian szerint azt mondta, hogy „Moszkva számára az afrikai országok, ahol a Wagner jelen van, csak egy érdekeltségi zónát jelentenek, amely lehetővé teszi számára, hogy nyersanyagokhoz – aranyhoz, gyémántokhoz, gázhoz és olajhoz – jusson, a pénz pedig az orosz agresszió finanszírozására megy”.
Hozzátette, hogy a rajtaütéseknek további előnyei is vannak Kijev számára, mert ezáltal „likvidálnak” a Wagner legtapasztaltabb harcosai közül néhányat, és csökkentik a zsoldoscsoport általános katonai potenciálját, valamint bosszút állnak az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.
A megsemmisített harcosok jelentős része katonai tapasztalatot szerzett Ukrajnában, ahol több száz vagy ezer háborús bűntettet hajtottak végre […] ezeket a bűnöket meg kell büntetni, és az orosz háborús bűnösöknek tudniuk kell, hogy soha nem lesznek biztonságban
– mondta Kuzan.
Donald Trump esetleges elnöksége nemcsak a fegyverszállítások leállításával és területi engedmények kikényszerítésével fenyegeti Ukrajnát, hanem azzal is, hogy semleges státusz deklarálására kényszerítik az országot. Ez utóbbi valószínűleg a Kreml legjobban áhított célja – írta meg a Financial Times. A portál megjegyzi, hogy Ukrajna semlegessé tételének célját júniusban J. D. Vance szenátor hangoztatta, akit Trump alelnökként szeretne látni, ha megnyeri a választást.
Nyilvánvaló, hogy Oroszország most egy kasztrált Ukrajnát akar, amely nem tudja megfelelően megvédeni magát. Továbbra is meg akarja hódítani Ukrajnát. És ezt nem fogjuk hagyni
– magyarázta az oroszok célját Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan.
Ukrajna semleges státuszát és az ukrán hadsereg de facto feloszlatását követelte Oroszország az úgynevezett békemegállapodás tervezetében 2022 tavaszán. „Azt kérték, hogy a fegyvereket olyan raktárakba tegyük, amelyeket ők fognak őrizni. És teljes vétójogot akarnak a külpolitikánk felett” – írta le az orosz követelések lényegét egy ukrán tisztviselő, akinek nevét az FT nem nevezi meg.
A portál szerzője megjegyzi, hogy az ukránok tisztában vannak az orosz követelések elfogadásának veszélyével, de a semlegességről szóló vita továbbra is aktuális.
A béke legnagyobb akadálya nem az, hogy Ukrajna mélyen vonakodik területi engedményeket tenni – bár ez is reális. Hanem az a tény, hogy Oroszország továbbra is olyan rendezést fog követelni, amely Ukrajna területének 80 százalékának leigázásával járna, amit nem ellenőriz. Éppen ezért a biztonsági garanciák Ukrajna számára központi szerepet fognak játszani minden jövőbeli béketárgyalásban
– olvasható a cikkben. Nehéz lenne felvenni Ukrajnát a NATO-ba, amíg Oroszország még mindig megszállva tartja az ország területének egy részét. A modell a hidegháborús Nyugat-Németország lehetne, de kevesen hisznek ebben az opcióban.
Egy másik elképzelés, amelynek Washingtonban erős támogatói vannak, az „izraeli opció” vagy „sündisznó” opció. Ez azt javasolja, hogy a Nyugat az Ukrajna védelmére vonatkozó hivatalos szerződéses kötelezettségek helyett egyszerűen segítsen Ukrajnának felfegyverkezni, hogy a jövőben saját maga is el tudja hárítani az orosz agressziót.
De még a »sündisznó« opció is ellentmond Oroszországnak, amely egy kasztrált Ukrajnát követel. Putyin a jelek szerint az amerikai fejleményekre vár. A Biden-kormányzat nem fog beleegyezni Ukrajna kasztrálásába. De a Trump–Vance-adminisztráció talán igen. Amíg az amerikai választások eredménye kétséges, Putyinnak minden oka megvan arra, hogy tovább harcoljon
– írta a Financial Times.
Az orosz csapatok felgyújtottak egy ukrán katonai konvojt a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino falu felé vezető úton.
„Az előrenyomulás előtt a felszerelést az út szélén, az út menti ültetvényeken lévő fák alá rejtették el. A csapások eredményeként megsemmisültek a járművek, felszerelések” – áll a Telegram-csatornán közzétett üzenetben.
Korábban arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveresek egy Telegram-csatornán jelentették be, hogy éjszakai bevetést terveznek Rabotino település térségében. Az orosz hírszerzés látta ezt a publikációt – írja az Aif.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!