Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ukrajna kiszoríthatja az orosz hadihajókat a Krímből,
• Háború szakítja félbe az ukrajnai csúcsújságíró-gyilkosság bizarr perét,
• Nem mindennapi összecsapásról készült videó a harctéren: drónok a quadok ellen,
• Budanov azt ígérte, hogy a közeljövőben lerombolják a Krími hidat,
• Videón az orosz katonai repteret ért grandiózus dróntámadás,
• Szelektív csődhelyzeti osztályzatot kapott Ukrajna, innen nehéz lesz felállni,
• Donald Trump szerint Vlagyimir Putyin győzelmet aratott.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán erők eltalálták és elsüllyesztették a Rosztov-na-Donu orosz tengeralattjárót a Krím félsziget partjánál − közölte szombaton az ukrán vezérkar a Facebookon.

„Az ukrán védelmi erők egy tengeralattjárót és egy ellenséges Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert támadtak meg az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten” − áll a közleményben. A vezérkar hozzátette: a megerősített információk szerint pénteken az ukrán rakétaegységek a haditengerészettel együttműködve súlyosan megrongálták egy Triumf légvédelmi rendszer négy kilövőállását Szevasztopol kikötőjében, és ugyanott sikeresen eltalálták az orosz fekete-tengeri flotta Rosztov-na-Donu tengeralattjáróját, amely a helyszínen elsüllyedt.

A vezérkar rámutatott, hogy a Rosztov-na-Donu egyike azoknak a tengeralattjáróknak, amelyek képesek Kalibr típusú rakétákat indítani. A tengeralattjáró − amelyet 2014. december 26-án helyeztek üzembe − már 2023. szeptember 13-án súlyosan megrongálódott egy ukrán rakétatámadás következtében. Ezután a szevasztopoli kikötőben javították és tesztelték. A tengeralattjáró árát 300 millió dollárra becsülik. „A Rosztov-na-Donu megsemmisítése ismét bizonyítja, hogy a Fekete-tenger ukrán felségvizein nincs biztonságos hely az orosz flotta számára” − fűzte hozzá az ukrán katonai vezetés.

Újabb orosz csapatokat próbálnak összevonni Volcsanszk városánál − közölte Oleg Zsdanov katonai szakértő. 

„Úgy tűnik, a parancsnokság nem mondott le Volcsanszk elfoglalásáról, hogy ott a továbbiakban hídfőállást hozzon létre egy mélyen Kupjanszk irányába indítandó offenzívához – írta meg az Unian.

Zsdanov szerint valószínűbb, hogy az orosz parancsnokságnak kezdettől fogva ez volt a terve. 

„Itt próbálnak csapatokat összpontosítani, nyilvánvalóan azért, hogy Volcsanszk térségében ismét offenzívát kezdjenek” − tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte az orosz gyalogság alacsony harcértékét, melynek veszteségeit folyamatosan pótolják ezen a frontszakaszon.

Huszonhárom gyermeket, köztük három árvát szállítottak vissza a megszállt területekről, Herszon, Zaporizzsja és Luhanszk régiókból. A Save Ukraine jótékonysági szervezet szerint az ukrán gyermekeket az orosz megszállás alatt a deportálás veszélye fenyegette – írja az Ukrajinszka Pravda.

Közülük nyolcan a megszállt Herszoni területről tértek vissza a helyi közigazgatás vezetője szerint. A gyerekek jelenleg biztonságban vannak, és megkapják a szükséges orvosi és pszichológiai segítséget.

Mindegyikük súlyos traumát élt át, különösen egy 18 éves fiú, aki szemtanúja volt annak, hogy az oroszok brutálisan megverték az apját, aki korábban a Zaporizzsjai Atomerőműben dolgozott. Amint a fiú nagykorú lett, akár erőszakkal is besorozhatták volna az orosz hadseregbe.

Egy 7 éves kislányt és édesanyját szintén visszavitték az Ukrajna által ellenőrzött területre. Az asszony úgy döntött, hogy elhagyja otthonát, hogy lánya ne orosz propagandaiskolákban tanulhasson.

„A nő korábban egy iskolában dolgozott, és többször megtagadta az együttműködést a megszállókkal. A megtorlástól való félelmében árva gyerekeket rejtett el egy kollégiumban, hogy megakadályozza, hogy az orosz katonaság elrabolja őket” − közölte a Save Ukraine.

A tizenéves nővéreket szintén visszaküldték a kormány által ellenőrzött ukrán területre. A megszállás alatt még aludni sem tudtak nyugodtan, mivel minden éjjel a legkisebb nesztől is megijedtek. A lányok három éjszakai orosz házkutatást és kihallgatást éltek túl. Továbbá retteghettek attól is, hogy megerőszakolják őket.

Az orosz iskolákban való tanulásra való „rábeszélés” különösen cinikusnak tűnik. A gyerekek elmondták, hogy az oroszok 10 ezer rubelt ígértek azoknak, akik beleegyeznek, hogy orosz iskolába járjanak.

Pedig a legtöbb tanár nem volt hajlandó együttműködni a megszálló hatóságokkal, ezért egy takarítónő tanított matematikát, és egy élelmiszerbolt pénztárosa angolt.

A Save Ukraine szerint eddig 446 ukrán gyermeknek segítettek visszatérni a megszállt területekről.

Május, június és július volt a legköltségesebb hónap az oroszok számára az emberveszteség tekintetében 2022 februárja óta – írja az Unian állami hírügynökség.

A brit védelmi minisztérium az X-en tette közzé az erról szóló előrejelzést, hírszerzési adatokra hivatkozva.

„Az átlagos napi orosz veszteségek (halottak és sebesültek) Ukrajnában az elmúlt két hónapban a májusi napi 1262 feletti csúcsról júliusban 1140-re csökkentek. A csökkenés ellenére az elmúlt három hónap volt a legköltségesebb az orosz erők számára 2022 februárja óta” – közölte a hírszerző ügynökség az ukrán erők vezérkarának jelentéseire hivatkozva.

Belehalt az éhségsztrájkjába Pavel Kusnir, az Oroszország távol-keleti részén fekvő Birobidzsánban bebörtönzött orosz zongoraművész és háborúellenes aktivista – írja az MTI az OVD-Info orosz civil jogvédő szervezet közleménye alapján. 

A halálhírt Olga Skrigunova Németországban élő zongoraművész, Kusnir régi barátja is megerősítette. 

A birobidzsáni filharmonikus zenekar 39 éves korában elhunyt művésze nyíltan ellenezte az Ukrajna ellen indított háborút. Könyvet is írt az orosz-ukrán háború ellen, valamint egy antifasiszta hangvételű YouTube-csatornát működtetett.

A férfit május végén vették őrizetbe szélsőséges tevékenység vádjával.

Olga Romanova újságíró és emberi jogi aktivista a civil szervezet honlapján arról számolt be, hogy Kusnir az éhségsztrájkja alatt folyadék fogyasztását is megtagadta. Arról nem közöltek részleteket, hogy a zongoraművész miért kezdett éhségsztrájkba. Az OVD-Info úgy tudja, hogy közel ezer esetben indult eljárás Oroszországban háborúellenes aktivisták ellen. Csaknem 300 embert előzetes letartóztatásban, büntetőtáborokban vagy egészségügyi intézményekben tartanak fogva.

Kutatást végzett a Nemzeti Demokratikus Intézet és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet, hogy felmérjék az ukrajnai lakosság anyagi helyzetét. Kiderült, hogy mindössze az ukránok 8 százaléka él kényelmesen a jelenlegi jövedelméből – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A felmérés szerint az ukránok 24 százaléka súlyos anyagi nehézségekkel küzd, míg 39 százalékuk bizonyos anyagi problémákkal szembesül jelenlegi jövedelme mellett. A megkérdezettek 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képes megélni a jövedelméből, és mindössze 8 százalék válaszolta, hogy kényelmesen élhet a jelenlegi anyagi helyzetében.

A jövőbe vetett optimizmus is csökkent a felmérések szerint, míg 2023-ban a válaszadók 63 százaléka hitt abban, hogy a jövő generációi jobban fognak élni, addig 2024-re ez az arány 47 százalékra esett vissza.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara arról számolt be, hogy mindössze egy rakétahordozó tartózkodik a Fekete-tengeren, a Földközi-tengeren pedig mindössze két ilyen hadihajó úszik. Emellett az Azovi-tengeren jelenleg nincs ellenséges hajó. 

A Fekete-tengeren levő hajó 4 Kalibr cirkálórakétát szállít, míg a Földközi-tengeren tartózkodó csatahajók közül az egyik 16 rakétát tart a fedélzetén. A vezérkar szerint szombaton hét hajó haladt át a Kercsi-szoroson a Fekete-tenger felé, közülük 3 tovább haladt a Boszporusz irányába, 10 hajó pedig az Azovi-tengerre, amelyek a Földközi-tenger felől jöttek. Augusztus 2-án két ellenséges hajó volt a Fekete-tengeren.

Július 15-én az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk azt mondta, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta utolsó járőrhajója is elhagyta a Krímei – olvasható a TSZN-en.

Az ukrán hadsereg szombaton közölte, hogy éjszaka megtámadta az oroszországi Morozovszkij katonai repülőterét, valamint három oroszországi régióban több olajraktárat és üzemanyagtárolót is – írja a Reuters. 

A repülőtér elleni támadás egy lőszerraktárat ért, ahol az orosz erők egyebek mellett irányított légibombákat tároltak. 

Az orosz harci repülést minden hatékony eszközzel meg kell semmisíteni, bárhol is van. Az is teljesen tisztességes, ha orosz repülőterekre csapást mérünk. Nekünk pedig szükségünk van erre a partnereinkkel közös – biztonsági – megoldásra

– írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadásokra. 

Mint ismert, az ukrán elnök többször is engedélyt kért nyugati szövetségeseitől, hogy a határhoz közeli katonai célpontok elleni támadásokon kívül fegyvereiket nagy hatótávolságú támadásokhoz is bevethessék Oroszország ellen.

Szombaton az elnök azt közölte, hogy az orosz erők több mint 600 irányított légibombát használtak Ukrajna megtámadásához az elmúlt héten.

A Belgorod, Kurszk és Rosztov régiókban lévő olajraktárak, üzemanyag- és kenőanyag-tárolók elleni támadásban legalább két olajtartály gyulladt ki az ukrán katonai jelentés szerint.

Magyarország és Szlovákia tárgyalásain szóba került, hogy az ukrán olajszankciók miatt akár korlátozhatják vagy felfüggeszthetik a háborúban álló ország felé tartó áramszolgáltatást – írta a Kárpáti Igaz Szó az M1 Híradója alapján.

A szakértők megerősítették, hogy szlovák és magyar koordinációval lehetséges az ellenszankció. Ukrajna áramának nagyjából 40 százaléka Magyarországon halad keresztül, a szabolcsbákai MAVIR-állomáson, amely az európai villamosenergia-rendszer egyik legfontosabb csomópontja. A két V4-tagállam azt szeretné kikényszeríteni, hogy Ukrajna oldja fel az orosz Lukoil kőolajimportjára kirótt korlátozást.

A Híradóban Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője arról beszélt, hogy Ukrajna energiaellátásának leggyengébb része a villamosenergia-rendszer. A háború kezdete óta az ország saját termelőkapacitásának háromnegyedét vesztette el, ezért néha hosszú áramszünetek sújtják a lakosságot.

Az Európai Unió egyelőre Ukrajna pártján van, miszerint Magyarország és Szlovákia elég készlettel rendelkezik addig, ameddig alternatív importútvonalat találnak. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint azonban a feloldás lenne a válasz, ugyanis a javasolt Horvátország „nem megbízható tranzitország”.

Augusztus 3-án éjjel egy ismeretlen drón belerepült egy többszintes épületbe az oroszországi Orel régióban található Zsilina faluban. Andrej Klitcskov, az Oreli régió kormányzója szerint az orosz légvédelmi eszközök az öt pilóta nélküli repülőgépek közül hármat lelőttek. Közülük kettő ugyanazt a házat találta el – számolt be a Focus. 

A becsapódások egy többemeletes épület 12., 14. és 16. emeletét érték. Több tűzoltóautó és egy mentő is érkezett a helyszínre.

Andrej Klitcskov, az érintett Oreli terület kormányzója Telegram-csatornáján megerősítette ezt az információt.

Elmondása szerint a ház tüze lokalizált, és nincsenek áldozatok.

Az általános forgalmi adó emelése helyett inkább a hadiadót emelné Ukrajna pénzügyminisztériuma, elmondásuk alapján ez jobb bevételi forrás. Emellett az ÁFA növelése veszélyeztetné a sérülékeny csoportokat, mint a nyugdíjasok, ugyanis olyan termékeke árának emelkedését okozná, mint a gyógyszerek vagy az élelmiszerek.

A minisztérium javaslata alapján a nemesfémek és ingatlanok 5 százalékos adót kapnának, az először regisztrált autókra 15 százalékos adót vetnének ki, az ékszereket pedig 30 százalékkal terhelnék. Emellett 1 százalékos adót kapnának a vállalkozások bevételei, a munkabérek adója pedig 1,5-ről 5 százalékra nőne.

Egy másik javaslat alapján az ÁFA emelése mellett a gazdaság fehérítése is szerepelt, azonban a pénzügyminisztérium nagyjából 96 milliárd hrivnya bevételre számít csak a vállalkozásokra és munkabérekre kivetett adókból. 2025-re 341,9 milliárd hrivnyát várnak az emelésektől.

2024 óta a késő fegyverszállítások miatt körülbelül 6 milliárd dollárral nőttek Ukrajna védelmi kadásai, azonban 500 milliárd hrivnya így is hiányzik – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A javasolt megoldás a legkisebb terhet jelenti az összes lehetséges közül: majdnem háromnegyed része nem az adók felülvizsgálatából származna, és csak egy része folyna be az adóemelésekből és egyéb intézkedésekből

– írja az ukrán pénzügyminisztérium.

Augusztus 2-án az orosz hatóságok letartóztatták Dmitrij Pjeskov ezredest. Azzal vádolták, hogy élelmiszeradagokat lopott, Pjeskov ártatlannak vallotta magát.

Elemzők szerint Pjeskov letartóztatása valószínűleg része a Kreml azon szándékos törekvésének, hogy magas rangú orosz tisztviselőket távolítson el az orosz védelmi minisztériumból, amit arra használhatnak, hogy közvetve megbüntessék a parancsnokokat az egységeik kudarcaiért, vagy hogy lojális és engedelmes tiszteket tartsanak az orosz fegyveres erőknél.

A jelentések szerint a 144. motorizált lövészhadosztály egységei minimális sikerrel hajtottak végre támadó műveleteket a Luhanszki területen lévő Terni és Nevszke térségében, és a közelmúltban területet vesztettek a térségben végrehajtott korlátozott ukrán ellentámadások miatt – közölte a Ukrajinszka Pravda.

Nyolcra emelkedett a Nyizsnyij Tagilban történt gázrobbanás és egy lakóház részleges összeomlásának halálos áldozatainak száma – írja a TASZSZ állami hírügynökség.

A munkálatok megkezdése óta 15 embert, köztük hét gyermeket mentettek ki, továbbá nyolc halott testét hozták ki a mentők romok alól

– közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata. A minisztérium hozzátette, hogy jelenleg a dömperek mintegy 1000 tonna épületszerkezeti törmeléket és szemetet távolítottak el.

„A keresési és mentési munkálatok a Nyizsnyij Tagilban egy lakóépület bejáratainak összeomlásának helyszínén több mint egy napja folynak, a keresésben kutyás egységek is részt vesznek” – jegyezték meg a tárcánál.

Törökország hivatalosan is jóváhagyta az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodást – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A megállapodást még 2022. február 3-án írták alá, és Recep Tayyip Erdogan török elnök hagyta jóvá a dokumentumot és annak mellékleteit. A ratifikálásról szóló értesítés augusztus 2-án jelent meg a török hivatalos közlönyben.

Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere nemrég Ömer Bolat török kereskedelmi miniszterrel találkozott, aki elmondta, hogy 2023-ban a két ország közötti kétoldalú kereskedelem volumene 7,3 milliárd dollárt tett ki. A szabadkereskedelmi megállapodás várhatóan rövid időn belül 10 milliárd dollárra növeli ezt.

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 7708 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8558 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében –  írja a közlemény.

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint a következő években jelentős népességcsökkenés várható az országban – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A jegybank inflációs jelentésében található adatok szerint 2024-ben nagyjából 400 ezer, míg 2025-ben további 300 ezer ember hagyhatja el Ukrajnát. Az áprilisi jelentéshez képest romlott az előrejelzés, amelyet az energiarendszer jelentős károsodásával indokoltak Ukrajnában. 

Az NBU hangsúlyozta, hogy az állandó áramkimaradások rontják a termelési folyamatokat, amely a gazdasági aktivitás csökkenéséhez és a munkaerő-kereslet visszaeséséhez vezet. Szerintük ez további ösztönző erőt jelent a migrációhoz.

Az orosz csapatok három ballisztikus rakétát lőttek ki Odessza régióra az ideiglenesen megszállt Krímről – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az oroszok az ideiglenesen megszállt Krím területéről három ballisztikus rakétával, valószínűleg Iszkander–M rakétával támadták meg Odessza régiót

– írta az ukrán Déli Védelmi Erők Telegram-csatornájukon.

Pénteken a légvédelmi erők öt felderítő drónt lőttek le délen, köztük három ZALA és két Supercam típust.

Üdvözöljük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:

• Szokatlan videó készült Vlagyimir Putyinról;
• Nagy változást jelentett be Zelenszkij, vezetőket fognak meneszteni;
• Az ukránok belefáradtak a háborúskodásba, nem látják a konfliktus végét;
• A Kreml válaszolt Ukrajna felhívására – ezen múlhat, hogy lesznek-e béketárgyalások;
• Szijjártó Péter telefonon egyeztetett az Európai Bizottság alelnökével a Lukoil-ügyben.

Tartsanak velünk ma is!