Az orosz csapatok három ballisztikus rakétát lőttek ki Odessza régióra az ideiglenesen megszállt Krímről – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok az ideiglenesen megszállt Krím területéről három ballisztikus rakétával, valószínűleg Iszkander–M rakétával támadták meg Odessza régiót
– írta az ukrán Déli Védelmi Erők Telegram-csatornájukon.
Pénteken a légvédelmi erők öt felderítő drónt lőttek le délen, köztük három ZALA és két Supercam típust.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán erők eltalálták és elsüllyesztették a Rosztov-na-Donu orosz tengeralattjárót a Krím félsziget partjánál − közölte szombaton az ukrán vezérkar a Facebookon.
„Az ukrán védelmi erők egy tengeralattjárót és egy ellenséges Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert támadtak meg az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten” − áll a közleményben. A vezérkar hozzátette: a megerősített információk szerint pénteken az ukrán rakétaegységek a haditengerészettel együttműködve súlyosan megrongálták egy Triumf légvédelmi rendszer négy kilövőállását Szevasztopol kikötőjében, és ugyanott sikeresen eltalálták az orosz fekete-tengeri flotta Rosztov-na-Donu tengeralattjáróját, amely a helyszínen elsüllyedt.
A vezérkar rámutatott, hogy a Rosztov-na-Donu egyike azoknak a tengeralattjáróknak, amelyek képesek Kalibr típusú rakétákat indítani. A tengeralattjáró − amelyet 2014. december 26-án helyeztek üzembe − már 2023. szeptember 13-án súlyosan megrongálódott egy ukrán rakétatámadás következtében. Ezután a szevasztopoli kikötőben javították és tesztelték. A tengeralattjáró árát 300 millió dollárra becsülik. „A Rosztov-na-Donu megsemmisítése ismét bizonyítja, hogy a Fekete-tenger ukrán felségvizein nincs biztonságos hely az orosz flotta számára” − fűzte hozzá az ukrán katonai vezetés.
Újabb orosz csapatokat próbálnak összevonni Volcsanszk városánál − közölte Oleg Zsdanov katonai szakértő.
„Úgy tűnik, a parancsnokság nem mondott le Volcsanszk elfoglalásáról, hogy ott a továbbiakban hídfőállást hozzon létre egy mélyen Kupjanszk irányába indítandó offenzívához – írta meg az Unian.
Zsdanov szerint valószínűbb, hogy az orosz parancsnokságnak kezdettől fogva ez volt a terve.
„Itt próbálnak csapatokat összpontosítani, nyilvánvalóan azért, hogy Volcsanszk térségében ismét offenzívát kezdjenek” − tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte az orosz gyalogság alacsony harcértékét, melynek veszteségeit folyamatosan pótolják ezen a frontszakaszon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emlékeztette külföldi partnereit, hogy Ukrajnának több légvédelmi fegyverre van szüksége, és azt is kijelentette, hogy éjszaka orosz repülőtereket támadtak – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
„Az orosz harci repülőket minden eszközzel meg kell semmisíteni, bárhol is vannak. Az is teljesen jogos, ha orosz repülőtereket támadunk. Erre a partnereinkkel közös döntésre van szükségünk. Ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk népünk védelmét. Csak ezen a héten Oroszország több mint 600 irányított légibombát vetett be Ukrajna ellen. Határozott közös döntésekkel kell megállítanunk ezt a mindennapos orosz terrort” − mondta az ukrán elnök.
A védelmi erők csapást mértek az oroszországi Morozovszk repülőterére és több olajraktárra − jelentette a vezérkar.
A művelet eredményeként az ukrán védelmi hírszerzés UAV-okkal csapást mért egy üzemanyag- és kenőanyag-tároló pontra az orosz Szövetségi Állami Tartalékok Ügynöksége üzemének területén. Az ukrán biztonsági szolgálat közölte, hogy a csapások során orosz repülőgépek és légvédelmi rendszerek sérültek meg.
A háború kezdete óta Ukrajna többször is csapást mért a Krímre, és megsemmisítette vagy megrongálta az orosz haditengerészet hadihajóinak mintegy felét, köztük egy tengeralattjárót – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
A Business Insider szerint Ukrajna pilóta nélküli légi járműveket, tengeri drónokat és rakétákat vetett be az orosz flotta és a Kercsi híd ellen. Az ukrán akció még arra is rákényszerítette az orosz hadihajókat, hogy a Krímről a Feodoszija és Novorosszijszk kikötővárosaiban lévő bázisokra vonuljanak vissza.
Ez nemcsak azt akadályozza meg, hogy a megszállók a félszigetet kulcsfontosságú logisztikai útvonalként használják Dél-Ukrajnán keresztül, hanem rontja annak vonzerejét az orosz turisták számára. Ukrajnának azonban hatalmas csapásmérő erőre lesz szüksége, ha vissza akarja foglalni a Krím félszigetet.
„A Krím visszavétele rendkívül nehéz lesz, mert a Krím lényegében egy sziget” − mondta Mark Cancian, az amerikai tengerészgyalogság nyugalmazott ezredese, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.
A lap szerint Ukrajna rakétákkal és nagy hatótávolságú fegyverekkel csapásokat mért a Krímben lévő orosz légvédelmi rendszerekre. A múlt hónapban a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) katonai elemzői azt közölték, hogy az orosz légvédelem elleni folyamatos ukrán támadások miatt a Krím alkalmatlanná válhat katonai felvonulási területként.
Megjegyezték azonban azt is, hogy Oroszország valószínűleg azért helyez el katonai létesítményeket civil terület mellett, hogy megpróbálja elrettenteni a további ukrán támadásokat.
Az Ukrajna előtt álló harctéri nehézségek ellenére egyes szakértők úgy vélik, hogy elegendő fegyverrel, emberi erővel és idővel vissza tudja foglalni a Krímet. Ehhez át kellene kelni a Perekop-szoroson, mely összeköti a félszigetet Ukrajnával. Ehhez azonban először át kellene törnie a Szurovikin-vonalat, a délen és keleten található védelmi erődítmények összetett rendszerét.
Attól is tartanak, hogy Oroszország atomfegyvereket vetne be, ha erői a Krím elvesztésének küszöbén állnának.
„A Krím visszaszerzése összetettsége miatt a háború utolsó eseménye lenne, nem pedig egy köztes esemény” − foglalta össze Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.
Huszonhárom gyermeket, köztük három árvát szállítottak vissza a megszállt területekről, Herszon, Zaporizzsja és Luhanszk régiókból. A Save Ukraine jótékonysági szervezet szerint az ukrán gyermekeket az orosz megszállás alatt a deportálás veszélye fenyegette – írja az Ukrajinszka Pravda.
Közülük nyolcan a megszállt Herszoni területről tértek vissza a helyi közigazgatás vezetője szerint. A gyerekek jelenleg biztonságban vannak, és megkapják a szükséges orvosi és pszichológiai segítséget.
Mindegyikük súlyos traumát élt át, különösen egy 18 éves fiú, aki szemtanúja volt annak, hogy az oroszok brutálisan megverték az apját, aki korábban a Zaporizzsjai Atomerőműben dolgozott. Amint a fiú nagykorú lett, akár erőszakkal is besorozhatták volna az orosz hadseregbe.
Egy 7 éves kislányt és édesanyját szintén visszavitték az Ukrajna által ellenőrzött területre. Az asszony úgy döntött, hogy elhagyja otthonát, hogy lánya ne orosz propagandaiskolákban tanulhasson.
„A nő korábban egy iskolában dolgozott, és többször megtagadta az együttműködést a megszállókkal. A megtorlástól való félelmében árva gyerekeket rejtett el egy kollégiumban, hogy megakadályozza, hogy az orosz katonaság elrabolja őket” − közölte a Save Ukraine.
A tizenéves nővéreket szintén visszaküldték a kormány által ellenőrzött ukrán területre. A megszállás alatt még aludni sem tudtak nyugodtan, mivel minden éjjel a legkisebb nesztől is megijedtek. A lányok három éjszakai orosz házkutatást és kihallgatást éltek túl. Továbbá retteghettek attól is, hogy megerőszakolják őket.
Az orosz iskolákban való tanulásra való „rábeszélés” különösen cinikusnak tűnik. A gyerekek elmondták, hogy az oroszok 10 ezer rubelt ígértek azoknak, akik beleegyeznek, hogy orosz iskolába járjanak.
Pedig a legtöbb tanár nem volt hajlandó együttműködni a megszálló hatóságokkal, ezért egy takarítónő tanított matematikát, és egy élelmiszerbolt pénztárosa angolt.
A Save Ukraine szerint eddig 446 ukrán gyermeknek segítettek visszatérni a megszállt területekről.
Május, június és július volt a legköltségesebb hónap az oroszok számára az emberveszteség tekintetében 2022 februárja óta – írja az Unian állami hírügynökség.
A brit védelmi minisztérium az X-en tette közzé az erról szóló előrejelzést, hírszerzési adatokra hivatkozva.
„Az átlagos napi orosz veszteségek (halottak és sebesültek) Ukrajnában az elmúlt két hónapban a májusi napi 1262 feletti csúcsról júliusban 1140-re csökkentek. A csökkenés ellenére az elmúlt három hónap volt a legköltségesebb az orosz erők számára 2022 februárja óta” – közölte a hírszerző ügynökség az ukrán erők vezérkarának jelentéseire hivatkozva.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 3 August 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 3, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/PwPJnsVZdN#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/52owshfk8k
Két évvel ezelőtt egy katonából lett ukrán rockzenész, egy katonai orvos és egy gyermeksebésznő állt szemben a lehetséges elítéléssel Ukrajna egyik legjelentősebb gyilkossági ügyében: a Pavel Seremet újságíró ellen 2016-ban elkövetett autós merényletben – írja a The Kyiv Independent.
Oroszország teljes körű invázióját követően a vitatott ügy továbbra is függőben van, miután két fő gyanúsítottat szabadon engedtek, hogy ismét az ukrán hadseregben szolgálhassanak. A harmadik, aki korábban házi őrizetből szabadult, visszakerülhetett a műtőbe, hogy szívműtéteket végezzen gyerekeken.
Mindhárman korábban tagadták a vádakat, és azt állítják, hogy egy fedőakció részeként vádolják őket.
Az ukrajnai háború, a kegyetlensége és brutalitása mellett rengeteg új innovációt hozott a hadászat világában. A drónok korábban soha nem tapasztalt térnyeréséről már rengeteget olvashattunk. Arról azonban kevesebbet, hogy quadokat, crossmotorokat is előszeretettel használnak a szembenálló felek.
E kettő technikai eszköz összecsapása látható a 24. Önálló Gépesített dandár videóösszeállításában.
⚡️🇺🇦Ukrainian soldiers from the 24th Separate Mechanized Brigade attack 🇷🇺Russian soldiers on motorcycles and ATVs pic.twitter.com/UQRneWUgnr
— 🪖MilitaryNewsUA🇺🇦 (@front_ukrainian) August 3, 2024
Belehalt az éhségsztrájkjába Pavel Kusnir, az Oroszország távol-keleti részén fekvő Birobidzsánban bebörtönzött orosz zongoraművész és háborúellenes aktivista – írja az MTI az OVD-Info orosz civil jogvédő szervezet közleménye alapján.
A halálhírt Olga Skrigunova Németországban élő zongoraművész, Kusnir régi barátja is megerősítette.
A birobidzsáni filharmonikus zenekar 39 éves korában elhunyt művésze nyíltan ellenezte az Ukrajna ellen indított háborút. Könyvet is írt az orosz-ukrán háború ellen, valamint egy antifasiszta hangvételű YouTube-csatornát működtetett.
Další vražda Putinova režimu.
— Lazz Lazz (@Lazikkkk) August 3, 2024
Protiválečný aktivista Pavel Kušnir zemřel ve vazební věznici Birobidžan. Byl stíhán za kritiku Putina na kanálu s pěti sledi.
Aktivista zemřel 27. července v důsledku hladovky. Pracoval ve filharmonii, vydal protiválečnou knihu a provozoval kanál… pic.twitter.com/5XwoykHblj
A férfit május végén vették őrizetbe szélsőséges tevékenység vádjával.
Olga Romanova újságíró és emberi jogi aktivista a civil szervezet honlapján arról számolt be, hogy Kusnir az éhségsztrájkja alatt folyadék fogyasztását is megtagadta. Arról nem közöltek részleteket, hogy a zongoraművész miért kezdett éhségsztrájkba. Az OVD-Info úgy tudja, hogy közel ezer esetben indult eljárás Oroszországban háborúellenes aktivisták ellen. Csaknem 300 embert előzetes letartóztatásban, büntetőtáborokban vagy egészségügyi intézményekben tartanak fogva.
Kutatást végzett a Nemzeti Demokratikus Intézet és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet, hogy felmérjék az ukrajnai lakosság anyagi helyzetét. Kiderült, hogy mindössze az ukránok 8 százaléka él kényelmesen a jelenlegi jövedelméből – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A felmérés szerint az ukránok 24 százaléka súlyos anyagi nehézségekkel küzd, míg 39 százalékuk bizonyos anyagi problémákkal szembesül jelenlegi jövedelme mellett. A megkérdezettek 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képes megélni a jövedelméből, és mindössze 8 százalék válaszolta, hogy kényelmesen élhet a jelenlegi anyagi helyzetében.
A jövőbe vetett optimizmus is csökkent a felmérések szerint, míg 2023-ban a válaszadók 63 százaléka hitt abban, hogy a jövő generációi jobban fognak élni, addig 2024-re ez az arány 47 százalékra esett vissza.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara arról számolt be, hogy mindössze egy rakétahordozó tartózkodik a Fekete-tengeren, a Földközi-tengeren pedig mindössze két ilyen hadihajó úszik. Emellett az Azovi-tengeren jelenleg nincs ellenséges hajó.
A Fekete-tengeren levő hajó 4 Kalibr cirkálórakétát szállít, míg a Földközi-tengeren tartózkodó csatahajók közül az egyik 16 rakétát tart a fedélzetén. A vezérkar szerint szombaton hét hajó haladt át a Kercsi-szoroson a Fekete-tenger felé, közülük 3 tovább haladt a Boszporusz irányába, 10 hajó pedig az Azovi-tengerre, amelyek a Földközi-tenger felől jöttek. Augusztus 2-án két ellenséges hajó volt a Fekete-tengeren.
Július 15-én az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk azt mondta, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta utolsó járőrhajója is elhagyta a Krímei – olvasható a TSZN-en.
Az ukrán hadsereg szombaton közölte, hogy éjszaka megtámadta az oroszországi Morozovszkij katonai repülőterét, valamint három oroszországi régióban több olajraktárat és üzemanyagtárolót is – írja a Reuters.
A repülőtér elleni támadás egy lőszerraktárat ért, ahol az orosz erők egyebek mellett irányított légibombákat tároltak.
Az orosz harci repülést minden hatékony eszközzel meg kell semmisíteni, bárhol is van. Az is teljesen tisztességes, ha orosz repülőterekre csapást mérünk. Nekünk pedig szükségünk van erre a partnereinkkel közös – biztonsági – megoldásra
– írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadásokra.
Mint ismert, az ukrán elnök többször is engedélyt kért nyugati szövetségeseitől, hogy a határhoz közeli katonai célpontok elleni támadásokon kívül fegyvereiket nagy hatótávolságú támadásokhoz is bevethessék Oroszország ellen.
Szombaton az elnök azt közölte, hogy az orosz erők több mint 600 irányított légibombát használtak Ukrajna megtámadásához az elmúlt héten.
A Belgorod, Kurszk és Rosztov régiókban lévő olajraktárak, üzemanyag- és kenőanyag-tárolók elleni támadásban legalább két olajtartály gyulladt ki az ukrán katonai jelentés szerint.
Magyarország és Szlovákia tárgyalásain szóba került, hogy az ukrán olajszankciók miatt akár korlátozhatják vagy felfüggeszthetik a háborúban álló ország felé tartó áramszolgáltatást – írta a Kárpáti Igaz Szó az M1 Híradója alapján.
A szakértők megerősítették, hogy szlovák és magyar koordinációval lehetséges az ellenszankció. Ukrajna áramának nagyjából 40 százaléka Magyarországon halad keresztül, a szabolcsbákai MAVIR-állomáson, amely az európai villamosenergia-rendszer egyik legfontosabb csomópontja. A két V4-tagállam azt szeretné kikényszeríteni, hogy Ukrajna oldja fel az orosz Lukoil kőolajimportjára kirótt korlátozást.
A Híradóban Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője arról beszélt, hogy Ukrajna energiaellátásának leggyengébb része a villamosenergia-rendszer. A háború kezdete óta az ország saját termelőkapacitásának háromnegyedét vesztette el, ezért néha hosszú áramszünetek sújtják a lakosságot.
Az Európai Unió egyelőre Ukrajna pártján van, miszerint Magyarország és Szlovákia elég készlettel rendelkezik addig, ameddig alternatív importútvonalat találnak. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint azonban a feloldás lenne a válasz, ugyanis a javasolt Horvátország „nem megbízható tranzitország”.
Augusztus 3-án éjjel egy ismeretlen drón belerepült egy többszintes épületbe az oroszországi Orel régióban található Zsilina faluban. Andrej Klitcskov, az Oreli régió kormányzója szerint az orosz légvédelmi eszközök az öt pilóta nélküli repülőgépek közül hármat lelőttek. Közülük kettő ugyanazt a házat találta el – számolt be a Focus.
A becsapódások egy többemeletes épület 12., 14. és 16. emeletét érték. Több tűzoltóautó és egy mentő is érkezett a helyszínre.
Andrej Klitcskov, az érintett Oreli terület kormányzója Telegram-csatornáján megerősítette ezt az információt.
Elmondása szerint a ház tüze lokalizált, és nincsenek áldozatok.
Folytatódnak a krími híd lerombolásának előkészületei – jelentette Kirill Budanov,az ukrán hírszerzési igazgatóság (GUR) vezetője.
A Krím elcsatolása után az Oroszország által épített kercsi híd még mindig áll.
Mindenki dolgozik mind a hosszú távú csapásokon, mind ezen a kercsi híd lerombolásán. Mindehhez átfogó megoldásra van szükség. A munka folyamatban van
– idézi a Focus a hírszerzés vezetőjét.
Arra a kérdésre, hogy a következő hónapokban, de legalábbis az év végéig lerombolják-e a krími hidat, az ukrán hírszerzés vezetője azt mondta: „Van rá esély”.
Az orosz hadsereg nagy erőket fordít a híd megvédésér a tengeri drónoktól.
Augusztus 2-án éjjel drónokkal támadták meg az oroszországi Rosztovi területen található Morozovszkij katonai repülőterét – tájékoztatott a Focus. A Telegramon egy videó is terjed a drónok érkezésének pillanatáról.
Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója elmondta, hogy a drónok raktárépületekbe csapódtak.
A dróntámadás következtében a Kamenszki és Morozovszkij kerületben több raktárépület is megsérült. A katasztrófavédelmi szervek felszámolták a tüzet, áldozatokról egyelőre nincs információ.
Az általános forgalmi adó emelése helyett inkább a hadiadót emelné Ukrajna pénzügyminisztériuma, elmondásuk alapján ez jobb bevételi forrás. Emellett az ÁFA növelése veszélyeztetné a sérülékeny csoportokat, mint a nyugdíjasok, ugyanis olyan termékeke árának emelkedését okozná, mint a gyógyszerek vagy az élelmiszerek.
A minisztérium javaslata alapján a nemesfémek és ingatlanok 5 százalékos adót kapnának, az először regisztrált autókra 15 százalékos adót vetnének ki, az ékszereket pedig 30 százalékkal terhelnék. Emellett 1 százalékos adót kapnának a vállalkozások bevételei, a munkabérek adója pedig 1,5-ről 5 százalékra nőne.
Egy másik javaslat alapján az ÁFA emelése mellett a gazdaság fehérítése is szerepelt, azonban a pénzügyminisztérium nagyjából 96 milliárd hrivnya bevételre számít csak a vállalkozásokra és munkabérekre kivetett adókból. 2025-re 341,9 milliárd hrivnyát várnak az emelésektől.
2024 óta a késő fegyverszállítások miatt körülbelül 6 milliárd dollárral nőttek Ukrajna védelmi kadásai, azonban 500 milliárd hrivnya így is hiányzik – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A javasolt megoldás a legkisebb terhet jelenti az összes lehetséges közül: majdnem háromnegyed része nem az adók felülvizsgálatából származna, és csak egy része folyna be az adóemelésekből és egyéb intézkedésekből
– írja az ukrán pénzügyminisztérium.
Augusztus 2-án az orosz hatóságok letartóztatták Dmitrij Pjeskov ezredest. Azzal vádolták, hogy élelmiszeradagokat lopott, Pjeskov ártatlannak vallotta magát.
Elemzők szerint Pjeskov letartóztatása valószínűleg része a Kreml azon szándékos törekvésének, hogy magas rangú orosz tisztviselőket távolítson el az orosz védelmi minisztériumból, amit arra használhatnak, hogy közvetve megbüntessék a parancsnokokat az egységeik kudarcaiért, vagy hogy lojális és engedelmes tiszteket tartsanak az orosz fegyveres erőknél.
A jelentések szerint a 144. motorizált lövészhadosztály egységei minimális sikerrel hajtottak végre támadó műveleteket a Luhanszki területen lévő Terni és Nevszke térségében, és a közelmúltban területet vesztettek a térségben végrehajtott korlátozott ukrán ellentámadások miatt – közölte a Ukrajinszka Pravda.
Nyolcra emelkedett a Nyizsnyij Tagilban történt gázrobbanás és egy lakóház részleges összeomlásának halálos áldozatainak száma – írja a TASZSZ állami hírügynökség.
A munkálatok megkezdése óta 15 embert, köztük hét gyermeket mentettek ki, továbbá nyolc halott testét hozták ki a mentők romok alól
– közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata. A minisztérium hozzátette, hogy jelenleg a dömperek mintegy 1000 tonna épületszerkezeti törmeléket és szemetet távolítottak el.
„A keresési és mentési munkálatok a Nyizsnyij Tagilban egy lakóépület bejáratainak összeomlásának helyszínén több mint egy napja folynak, a keresésben kutyás egységek is részt vesznek” – jegyezték meg a tárcánál.
Törökország hivatalosan is jóváhagyta az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodást – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A megállapodást még 2022. február 3-án írták alá, és Recep Tayyip Erdogan török elnök hagyta jóvá a dokumentumot és annak mellékleteit. A ratifikálásról szóló értesítés augusztus 2-án jelent meg a török hivatalos közlönyben.
Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere nemrég Ömer Bolat török kereskedelmi miniszterrel találkozott, aki elmondta, hogy 2023-ban a két ország közötti kétoldalú kereskedelem volumene 7,3 milliárd dollárt tett ki. A szabadkereskedelmi megállapodás várhatóan rövid időn belül 10 milliárd dollárra növeli ezt.
Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 7708 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8558 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint a következő években jelentős népességcsökkenés várható az országban – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A jegybank inflációs jelentésében található adatok szerint 2024-ben nagyjából 400 ezer, míg 2025-ben további 300 ezer ember hagyhatja el Ukrajnát. Az áprilisi jelentéshez képest romlott az előrejelzés, amelyet az energiarendszer jelentős károsodásával indokoltak Ukrajnában.
Az NBU hangsúlyozta, hogy az állandó áramkimaradások rontják a termelési folyamatokat, amely a gazdasági aktivitás csökkenéséhez és a munkaerő-kereslet visszaeséséhez vezet. Szerintük ez további ösztönző erőt jelent a migrációhoz.
Szelektív csődhelyzeti (SD) szintre rontotta az eddigi „CC/C”-ről Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek besorolását az S&P Global Ratings, miután az ukrán kormány hátralékba került egy 2026-os lejáratú eurokötvény esedékes kamattörlesztésével.
A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés értelmében a hitelminősítő az adott ukrán kötvényre „D”, vagyis csődhelyzeti osztályzatot állapított meg.
Az MTI információi szerint a cég indoklásában kiemelte azt a várakozását, hogy Ukrajna a kötvényszerződésben biztosított tíz munkanapnyi türelmi időszak végéig sem teljesíti a hátralékba került törlesztést, tekintettel arra, hogy egy minap elfogadott jogszabály felhatalmazza a kormányt az átstrukturálás alatt álló kötvénykötelezettségek teljesítésének felfüggesztésére.
A S&P felidézi, hogy ennek előzményeként Ukrajna kötvénycsere-ajánlatra szóló szándéknyilatkozatot tett egyes szuverén adósságpapírok befektetőinek. A hitelminősítő értesülései szerint az előzetes adósságátrendezési ajánlatban a jelenlegi kötvények kicserélése, ezzel összefüggésben az új kötvények nominálértékének 37 százalékos leírása („haircut”), valamint a kamatkötelezettségek könnyítése és a lejáratok meghosszabbítása szerepel.
Az S&P Global Ratings közölte, hogy mindezek alapján valószínűleg értékvesztéssel végrehajtott kötvényadósság-átrendezésként (distressed exchange) értékelné a kötvénycsere-programot. Az S&P besorolási kritériumai alapján egy ilyen átrendezés törlesztési csődnek felel meg abban az esetben, ha a befektető kevesebbet kap vissza tőkéjéből az eredeti értékpapír-tranzakció által ígért értéknél.
Az S&P Global Ratings néhány hónapon belül másodszor minősítette le Ukrajna szuverén devizakötelezettségeit: márciusban az addigi „CCC”-ről a pénteki további leminősítésig érvényben volt „CC”-re minősítette vissza az ország devizában denominált hosszú lejáratú államadósság-állományának osztályzatát. Akkori indoklásában a cég hangsúlyozta: várakozása szerint gyakorlatilag biztos, hogy Ukrajna törlesztési csődhelyzetbe kerül a kereskedelmi hitelezőkkel szemben fennálló külső kötelezettségeivel.
Az orosz csapatok három ballisztikus rakétát lőttek ki Odessza régióra az ideiglenesen megszállt Krímről – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok az ideiglenesen megszállt Krím területéről három ballisztikus rakétával, valószínűleg Iszkander–M rakétával támadták meg Odessza régiót
– írta az ukrán Déli Védelmi Erők Telegram-csatornájukon.
Pénteken a légvédelmi erők öt felderítő drónt lőttek le délen, köztük három ZALA és két Supercam típust.
„Az augusztus 1-jei történelmi fogolycsere győzelem volt Putyin számára” – állította Donald Trump republikánus elnökjelölt a Fox Businessnek adott interjújában, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
A fogolycsere révén Oroszország és több nyugati ország összesen 24 foglyot cserélt el, ami a legnagyobb ilyen lépés volt az elmúlt 15 évben.
A Wall Street Journal riporterének, Evan Gershkovichnak és másoknak a kiszabadítására vonatkozó orosz reakciójára vonatkozó kérdésre válaszolva Trump azt mondta, hogy „mint mindig, ez egy győzelem volt Putyin számára”. Gershkovichot 2023 márciusában tartóztatták le Jekatyerinburgban, és kémkedéssel vádolták meg. A Fehér Ház nevetségesnek minősítette a vádakat.
Ez nem történt volna meg velünk. Visszaszereztük volna anélkül, hogy bármit is fizetnünk kellett volna
– mondta Trump.
Üdvözöljük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!