Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
A kurszki betörés miatt Ukrajna Vlagyimir Putyin bosszújára készül. Többek között a kormányzati épületek és a parlament elleni rakétatámadásra számítanak, ami az ukrán hadsereg orosz területre való betörésére érkezhet válaszul.
Az ukrán hadsereg szóvivője azt mondta, hogy Oroszország valami olyat akar mutatni, amivel a világ látja, hogy Kurszk nem történhet meg még egyszer, és az első eset sem marad büntetlenül – írja a Bild.
Nem csak négy rakétát, hanem több százat, köztük cirkálórakétákat és ballisztikus rakétákat indíthatnak ellenünk. Ez komoly problémává válhat a légvédelmünk számára, de hiszem, hogy képesek leszünk megállítani őket
– mondta a képviselő.
Az orosz terveket egy másik ukrán tisztviselő is megerősítette az AFP-nek, ám arról nincs információ, mikor csapódnak be a rakéták. Putyin „nagyszabású provokációnak” nevezte a kurszki ukrán betörést. Maria Zaharova külügyminisztériumi szóvivő hasonlóan az ukrán katonai képviselőkhöz, kemény válaszról beszélt, amire „nem kell sokat várni”.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői a zaporizzsjai atomerőműben keletkezett tűz után megvizsgálták a hűtőtornyot, de nem tudták megállapítani a tűz okát.
A NAÜ közleménye szerint a szakértői csoport megerősítette, hogy a hűtőtorony alján található törmelék, hamu és korom nem mutatott jelentős sérülésre utaló jeleket.
A vizsgálat során nem találtak drónmaradványokat. Jelenleg a csapat az adatok és megfigyelések alapján nem tudott végleges következtetéseket levonni
– közölték. A NAÜ a vízpermetező berendezés és a hideg vizes medence szintjéhez való hozzáférés után folytatja az átfogó elemzést – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok továbbra is képtelenek megállítani a további előrenyomulást – írja az Unian ukrán állami hírügynökség.
Az ukrán erők gyors előrenyomulása a kurszki régióban nemcsak Oroszországot és a külső szemlélőket lepte meg, hanem még a hadműveletben részt vevő ukrán katonákat is.
A 82. repülőezred egyik katonája, Volodimir elismerte, hogy rengeteg adrenalin volt a vérében, amikor orosz területre készülődött. Azonban szinte azonnal kiderült, hogy az izgatottsága túlzott volt. Meglepetésére az egység nem ütközött ellenállásba, amikor 20 tonnás Strykerük fényes nappal átrohamozta a határt. Hamarosan találkoztak az első orosz egységgel: az oroszok „az erdőben ültek, kávét ittak egy asztalnál”.
A következő hat napban a félelmet, amelyet a merész műveletben részt vevő sok ezer ukrán katona érzett, felváltotta a felemelkedés. Gyorsan haladtak előre – napi 5–10 kilométert –, elfoglaltak több falut, egy vasúti pálya egy részét és egy kulcsfontosságú gázszállítási pontot. Elkezdték sietve megerősíteni állásaikat és felkészülni az orosz erősítés megérkezésére.
Meglepetésükre azonban az orosz csapatok nem jelentek meg, legalábbis nem olyan számban, mint amilyenre az ukránok számítottak. Az oroszok elsősorban a repülőgépekről irányított légibombákkal történő bombázásra és kamikaze drónok alkalmazására összpontosítottak. Ez némi veszteséget okozott az ukránoknak, de nem állította meg az offenzívát.
Az ukránok szerint összességében a hadművelet pontosan úgy halad, ahogy remélték. Kevesebb mint egy hét alatt több mint 30 kilométer mélyen sikerült behatolniuk orosz földre, és mintegy 350 négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Volodimir elmondta, hogy az ukránok tovább haladnak Kurszk felé.
Oroszországnak eddig nem sikerült megállítania előrenyomulásukat – közölte a hadsereg. Az orosz erősítések közül sokan fogságba estek vagy meghaltak. Az egyik orosz konvojt például egy Himars létesítményből indított rakéták semmisítették meg.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 6456 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6078 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
Petras Austrevicius litván európai parlamenti képviselő szerint az Európai Unió arcul csapása, hogy Magyarország vízumot ad ki oroszoknak és beloruszoknak – írja az Unian. A képviselő szerint a döntésre Brüsszelnek válaszolnia kell.
Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levelükben több ország képviselőjével együtt azt kérik, hogy korlátozzák Magyarország részvételét a schengeni egyezményben. Szerintük a tagoknak be kell tartaniuk egy sor szabályt, különösen a határellenőrzésre és a vízumkiadásra vonatkozóan.
A vízumkiadás a fő kritérium. Ennek az eljárásnak összhangban kell lennie az unió politikájával. Különösen a harmadik országokkal szemben bevezetett szankciókkal
– hangsúlyozta.
A levélben a képviselők különösen azt kifogásolják, hogy orosz kémek magyar vízummal utazhatnak az unióba, és ez veszélyezteti az uniós lakosok biztonságát.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!