Vlagyimir Putyin az orosz vezérkarral tartott szerdai találkozóján többek között arról is beszélt, hogy a német haditechnikai eszközök bevetése lehetett volna az a Rubikon, amely után Oroszország kemény intézkedésekhez folyamodhat Kijev támogatóival szemben – írja az mk.ru. Andrej Klincevics katonai szakértő a lapnak arról beszélt, hogy Oroszország válasza az ukránok kurszki támadására nem kiszámítható.
„Ahhoz, hogy megnyerjük ezt a konfliktust a Nyugattal, kritikus pontokat kell eltalálnunk Ukrajnában. Az első az ukrán hadsereg. Még ha a frontvonal nem is mozdul, bedaráljuk az ukrán hadsereget. Megoldjuk a demilitarizáció problémáját
– jelentette ki Klincevics.
Mint említette, az is fontos az oroszok számára, hogy ahol csak lehet, lejárassák Zelenszkij rendszerét, és azokat, akik Kijevet fedezik, segítik.
Ezt a munkát folyamatosan végezzük, hogy Ukrajnának minél kevesebb szövetségese legyen, kevesebb pénzügyi és fegyvertámogatást kapjon
– hangsúlyozta.
Végezetül arról is beszélt, hogy „fájdalmas csapásokat kell mérniük, többek között Kijevre is”, amelyre szerinte a katonai infrastruktúrára mért célzott csapásokat kivéve jelenleg nincs hatásuk.
„Mondjuk, hogy a Dagger hiperszonikus rakétával csapunk le. Tanulságos akció lesz. Kiadjuk a figyelmeztetést, hogy éjjel 12 órakor az adott időpontban lecsapunk. Evakuáljátok a nagymamákat, takarítókat, őröket, hogy ne legyen ott senki” – vázolta fel a lehetőséget.
Ha titokban tesszük, néhány civil meg fog halni, és ebben az esetben egy sorba kerülünk Izraellel, amely most válogatás nélkül pusztít iskolákat és más civil objektumokat Gázában
– mondta a szakértő.
Arról is beszélt, hogy a harctéri csapásokat is fokozzák majd, és elképzelhető, hogy a jövőben „nem korlátozza csapásait az Orosz Föderáció államalakulatainak felszabadítására”.
Most már oda megyünk, ahonnan a fenyegetés érkezik
– ígérte, hozzátéve, hogy ahogyan a NATO, majd ők is adhatnak át fegyvereket más népeknek, mondjuk afrikai törzseknek, és azok lecsaphatnak egy német bázisra, Afrikában, és így tovább.
Olekszandr Migulja ukrán pilóta meghalt az oroszok elleni harcban, 27 éves volt mindössze. A Facebookon Menszk városi tanácsának oldala arról számol be, hogy a pilóta augusztus 12-én, egy bevetés során vesztette életét − írta meg az Unian hírügynökség.
„Tragikus hír − és az ég sír e napsütéses napon. 2024. augusztus 12-én a menszki közösség egy védelmezőt és egy hűséges fiút veszített el. Egy harci küldetés végrehajtása közben meghalt a légi összeköttetés parancsnoka, Olekszandr Migulja százados, született 1997.04.21-én” − áll az üzenetben.
Moszkvában fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be a különleges ezredek és az orosz gárda tisztjeinek napi tartalékával – írja az ukrán Korrespondent.
A jelentések szerint az orosz hatóságok folyamatosan figyelik a fenyegetéseket, beleértve a szabotázscsoportok esetleges moszkvai beszivárgását. A rendőröket a fegyvereik elkobzására irányuló esetleges kísérletekre is figyelmeztették.
A Kreml körül és a központi helyeken is megerősítették a biztonságot.A rohamrendőrség tisztjei készenlétben vannak a bázisukon, arra az esetre, ha gyors reagálásra lenne szükség. A különleges ezred vezetőségének utasítására az új tiszteket már csak tapasztalt tisztekkel együtt lehet szolgálatba állítani.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az egyszerű elítélésen túlmenően kellene foglalkoznia a zaporizzsjai atomerőművet ért ukrán dróntámadással – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Lihacsov kijelentette, hogy világos politikai és nemzetközi értékelést kell adni a zaporizzsjai atomerőművet ért támadásról.
Mint írtuk, augusztus 11-én este tűz ütött ki a kelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, amelyről videó is készült. Az orosz és az ukrán fél is egymást vádolta az esettel kapcsolatban. Az orosz álláspont szerint két különálló, közvetlen dróncsapás is volt az erőműnél, ami tüzet okozott. A lángok nem érintették az atomerőmű működését.
Az orosz hadsereg hiányt szenved az Ukrajna elleni háborúhoz szükséges katonákból, ami arra kényszerítheti Oroszországot, hogy 2024 végéig újabb mozgósítási akciót indítson – írja a Bloomberg.
Három, a Kremlhez és az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló személy szerint az orosz hadsereg nem kap elég új katonát ahhoz, hogy ellensúlyozza a fronton elszenvedett veszteségeket, amelyek a legmagasabbak a 2022 februárjában kezdődött invázió óta. A regionális hivatalnokok átlagosan nem tudják teljesíteni a sorozási kvótájuk tervezetének több mint egyharmadát.
A lap szerint ez a helyzet arra kényszerítheti Oroszországot, hogy újabb mozgósítási hullámot hirdessen. Az egyik forrás szerint a tisztviselők ezt „rotációnak” nevezhetik, hogy a fronton lévő katonáknak pihenőt adjanak, míg egy másik forrás megjegyzi, hogy 2024 végére újabb mozgósítást jelenthetnek be.
Megjegyezte a kiadvány azt is, hogy Ukrajna Oroszország Kurszki területe elleni inváziója, amely kevés ellenállásba ütközött, rávilágított arra, hogy a Kremlnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie a háborúban.
Az, hogy Oroszország nem tudta visszaverni az ukrán támadást és visszaszerezni az ellenőrzést a határa felett, rávilágított védelmi tartalékai hiányára. Moszkva több százezer katonát állomásoztat a frontvonalakon Kelet- és Dél-Ukrajnában, ahol egyre több veszteséggel kell szembenéznie, a harcok pedig megtorpantak
– hangsúlyozta a Bloomberg.
A forrás szerint az orosz veszteségek mértéke és az utánpótlás hiánya egyre nehezebbé teszi a háborús stratégia fenntartását. „Kijev és más városok elfoglalása már nem opció, mivel Oroszországnak nincs elég embere” – mondta a forrás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagylelkű” békeajánlata „már nincs terítéken”, miután Ukrajna megtámadta az orosz kurszki határvidéket – közölte a Kreml egyik illetékese.
A Sky News beszámolója szerint Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-képviselő a szervezet székházában tartott keddi értekezleten elmondta, hogy júniusban Oroszország nagylelkű ajánlatot tett Ukrajnának, de Zelenszkij inkább a háború eszkalációját és a Kurszk régió elleni támadást választotta. Kijelentette, hogy Kijev lépése miatt a korábbi békeajánlat „már nincs terítéken” Putyinnál.
Ez egy olyan lépés, amelyet Ukrajna később megbán
– emelte ki Dmitrij Poljanszkij.
Putyinnak erről az ajánlatáról még a Reuters hírügynökség írt először májusban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!