Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 24-én tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal folytatott háború csak Ukrajna területi integritásának helyreállításával és az ismételt támadások megakadályozásával érhet véget. Ezt Ukrajna diplomáciai úton, de erővel is megpróbálja elérni.
Mindent meg fogunk tenni, hogy Putyint diplomáciai úton kényszerítsük a háború befejezésére, hogy kevesebbet embert és időt veszítsünk
– hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy amennyiben országa partnerei gyengék és nem állni ki Putyin ellen, akkor is mindent megtesz azért, hogy az ukrán hadsereg készen álljon az oroszok kiszorítására – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Oroszország 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított háborújában eddig körülbelül 606 490 orosz katona esett el. Az elmúlt napon 1160 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 14 064 hadműveleti és taktikai drónt, 2911 egység speciális felszerelést és 2444 cirkálórakétát számoltak fel.
Öt ember megsérült egy orosz ágyúzás következtében Ukrajna északkeleti részén, Harkiv régióban – közölte az ukrám állami katasztrófavédelmi szolgálat. A tájékoztatás szerint az orosz erők szombaton rakétákkal vették célba a Kupjan körzetben lévő Novoszinove falut.
Négy nő és egy férfi megsebesült – közölték, miközben két lakóház és egy száraz fűvel borított terület kigyulladt.
A mentők eloltották a tüzet, és megakadályozták, hogy a lángok átterjedjenek más házakra
– közölte a sürgősségi szolgálat a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 24-én tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal folytatott háború csak Ukrajna területi integritásának helyreállításával és az ismételt támadások megakadályozásával érhet véget. Ezt Ukrajna diplomáciai úton, de erővel is megpróbálja elérni.
Mindent meg fogunk tenni, hogy Putyint diplomáciai úton kényszerítsük a háború befejezésére, hogy kevesebbet embert és időt veszítsünk
– hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy amennyiben országa partnerei gyengék és nem állni ki Putyin ellen, akkor is mindent megtesz azért, hogy az ukrán hadsereg készen álljon az oroszok kiszorítására – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A Politico beszámolója szerint egyes washingtoni tisztviselők azt mondták Kijevnek, hogy az Egyesült Államok fenntartja az Ukrajnára vonatkozó korlátozásokat az amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyverek orosz terület elleni bevetésével kapcsolatban – a Moszkvával való kapcsolatok esetleges helyreállításának reményében.
Egy magas rangú ukrán tanácsadó azonban azt is elmondta a Politicónak: vannak arra utaló jelek, hogy Biden „valami nagyot akar tenni Ukrajnában”, és esetleg még a választások előtt feloldana néhány korlátozást.
Kijev régóta azzal érvel, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozások akadályozzák háborús erőfeszítéseit, míg Washington szerint eszkaláció jöhet, ha Ukrajna orosz területen mér csapást amerikai fegyverekkel – írja a The Kyiv Independent.
Ukrajna elutasította ezeket az érveket, és az elmúlt hetekben, az augusztus 6-i kurszki támadást követően fokozta a nyomást a tilalom feloldása érdekében. A Fehér Ház nem változtatott álláspontján, annak ellenére, hogy egyes amerikai politikusok támogatják Kijev követeléseit.
Mike Pompeo, Donald Trump volt kormányának külügyminisztere augusztus 24-én egy X-bejegyzésben azt írta, hogy Joe Biden amerikai elnöknek nem kellene korlátoznia Kijevet, hanem inkább el kellene küldenie Ukrajnának a győzelemhez szükséges fegyvereket.
A 30. Szarajevói Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilm díját Olga Csernih ukrán rendező A Picture to Remember című, az ukrajnai háborút egy család három női generációjának szemszögéből bemutató alkotásának ítélte oda a zsűri.
A pénteki záróeseményen Rubi Anna Az életed nélkülem című dokumentumfilmje és Grosan Cristina sorozatterve is díjat kapott. A játékfilmes verseny fődíját Emanuel Parvu román rendező Trei kilometri pana la capatul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása nyerte el.
A Donyecki terület Bakhmut és Pokrovszk járásaiban 6 civil, köztük egy kiskorú lány sebesült meg szombaton.
Egy lakóház udvarán egy 42 éves lakos a lábát törte a támadás során.
Kurakhovét is találat érte, a lövések következtében kigyulladt egy ház, amelyben egy 48 éves nő és 16 éves lánya lakott. Lábsérülésekkel szállították őket egészségügyi intézménybe. Ezenkívül egy 50 éves helyi lakos is megsérült, aki a ház közelében sétált.
A Pokrovszki járásbeli Kotlyne faluban és Toretszkben további két civil sebesült meg. Az Orosz Föderáció fegyveres erői által használt fegyverek típusának megállapítása folyamatban van – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az augusztus 23-án kiadott közös nyilatkozatban Belarusz és Kína megállapodott a biztonsági és gazdasági kapcsolatok megerősítésében. Li Csiang kínai miniszterelnök augusztus 22-én Minszkben látogatást tett Roman Golovcsenko belarusz miniszterelnöknél.
A nyilatkozat szerint Peking és Minszk nemcsak a biztonsági kapcsolatok megerősítését vállalta, hanem a pénzügyi és az energiaágazatban való együttműködés javítását is. Az országok abban is megállapodtak, hogy fokozzák az együttműködést az ipari ellátási láncok terén.
Belarusz és Kína továbbra is a Kreml legfontosabb szövetségesei, mivel – egyes vélemények szerint – a nyugati szankciók egyre inkább elszigetelik Moszkvát a nemzetközi színtéren.
Belarusz július 4-én csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO), az Oroszország és Kína által vezetett eurázsiai politikai, gazdasági és védelmi szervezethez. Nem sokkal később, július 8-án a kínai és a belarusz hadsereg közös hadgyakorlatot tartott az ukrán–lengyel határ melletti breszti gyakorlótéren.
Bár Kína hivatalosan semleges álláspontot képvisel Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, és tagadja, hogy segítséget nyújtana Moszkvának, Peking és Moszkva tovább erősíti kapcsolatait. Li a találkozó után Oroszországba látogat – írja a The Kyiv Independent.
Oroszország lerombolta Nesztor Mahno ukrán anarchista forradalmár és gerillahadvezér történelmi házát és családi birtokát a Zaporizzsjai területen lévő Huliaipole településen – jelentette az ukrán rendőrség szombaton.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint a múzeumként szolgáló ház porig égett, miután Oroszország augusztus 23-án éjszaka 306 csapást mért kilenc front menti településre a Zaporizzsjai területen. A csapásban több lakóház, mezőgazdasági épület és az infrastruktúra is megrongálódott vagy megsemmisült. Civilek nem sérültek meg és nem haltak meg.
Mahno egy huliaipolei szegény parasztcsaládból származott, és 1918–1921 között, a függetlenségi háború idején az ukrán forradalmi felkelő hadsereget vezette. Bár rövid ideig a bolsevikok oldalára állt, Mahno a vörösök és a fehérek ellen harcolt. A bolsevikok elűzték őt Ukrajnából, így Párizsban keresett menedéket, ahol nyilvánosan bírálta a vörösöket, majd 1934-ben tuberkulózisban meghalt.
Május 23-án egy orosz támadásban megsemmisült a Huliaipoléban lévő, Mahnónak emléket állító szobor. Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta mintegy 1000 ukrán kulturális örökségi helyszínt és mintegy 2000 kulturális létesítményt rongált meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton, az ország függetlensége kikiáltásának 33. évfordulóján több olyan törvényt írt alá, amely Oroszországgal kapcsolatos, köztük azt, ami megnyitja az utat a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) történő csatlakozáshoz – írja az MTI.
Az államfői hivatal közlése szerint az ukrán parlament által augusztus 21-én megszavazott és a Zelenszkij által aláírt, a római statútum ratifikálásáról szóló törvény növeli annak az esélyét, hogy Oroszországot háborús bűnök miatt vád alá helyezhessék a 2022 februárjában elindított támadása miatt.
Ukrajna már korábban elismerte az ICC joghatóságát, de a teljes jogú tagság kulcsfontosságú azon ukrán törekvés szempontjából, hogy az ország végül csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki orosz tisztségviselők, így Vlagyimir Putyin államfő és Szergej Sojgu volt védelmi miniszter ellen az ukrán civilek elleni bűncselekményekben feltételezhetően játszott szerepük miatt. Oroszország tagadja ezeket a vádakat.
Mint megírtuk, Zelenszkij aláírta az Oroszországhoz köthető vallási szervezetek betiltásáról szóló törvényt is – olvasható az ukrán parlament honlapján. A jogszabály közzététele után 30 nappal lép hatályba, és a vallási közösségeknek kilenc hónapjuk lesz arra, hogy megszakítsák kapcsolataikat az Oroszországhoz kötődő vallási szervezetekkel.
Az augusztus 23–24-ei orosz ágyúzás következtében megrongálódott egy ukrán erőmű az ország középső részén – számolt be az ukrajnai energiaügyi minisztérium sajtószolgálatának közleménye alapján az Epradva.
Emellett keleten az egyik alállomás berendezései sérültek meg az éjszaka folyamán. A támadások következtében összesen 528 település maradt áramellátás nélkül. Az áramszolgáltatók dolgoznak a hibák elhárításán, eddig 12 ezer fogyasztónak tudták visszaállítani a villamos energiát.
Az orosz hadsereg Tu–22M3-as bombázókról négy Kh–22-es cirkálórakétát lőtt ki a Kígyó-szigetre – írja a Strana.
A támadás augusztus 24-én éjjel történt, és az elfoglalt szigeten található parancsnoki központot célozta. Közben az agresszorok Herszont is bombázták.
Augusztus 23. óta az ukrán hadsereg légvédelme 5 ember nélküli légi járművet (UAV), köztük két ZALA és egy-egy Supercam, valamint egy Orlan–10 és egy Merlin típusú drónt semmisített meg.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara a Facebookon számolt be arról, hogy pénteken 149 katonai összecsapás történt az orosz–ukrán fronton. Ezeknek nagyjából egyharmada a folyamatosan veszélyeztetett ukrán város, Pokrovszk közelében zajlott.
A pontos információk szerint tegnap az ellenség öt rakétával három támadást intézett az ukrán egységek állásai és ukrán települések ellen, emellett 74 légicsapás során 102 irányított bombát dobtak le. Ezenkívül 4074 lövedéket lőttek ki, 138-at sorozatra képes rakétaindítókból, illetve 1249 kamikaze drónnal támadták a védőket és lakott területeket
– áll a közleményben. Ennek ellenére az elmúlt nap folyamán az ukrán fegyveres erők 20 orosz állást sújtottak rakétával, köztük egy parancsnoki állást, három légvédelmi és két tüzérségi rendszert, valamint egy elektronikus hadviselési központot.
A vezérkar arról is beszámolt, hogy Harkiv környékén, Lipcse és Volcsanszk mellett hét ütközetet jegyeztek fel, Kupjanksznál 20, míg Limanszk mellett 13 ellenséges támadást vertek vissza. Szeverszknél ismét hét orosz offenzívát állítottak meg az ukránok.
„Repülőgépes támogatással az ellenség kilenc alkalommal próbált előrenyomulni Dzserzsinszk irányában” – folytatták a beszámolóban. Kramatorszk, Csaszovij Jar, Kalinovka és Ivanivszke közelében 22 támadást fékeztek meg.
Kurahivka irányában 16 alkalommal próbáltak meg áttörni az oroszok, a Donyecki térségben pedig 11-szer akarták elfoglalni Vodjanojt és Ugledart – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Életét vesztette egy 38 éves ukrán rendvédelmi tiszt, miután az orosz hadsereg közvetlen dróntámadást intézett egy rendőrautó ellen Herszonban.
„Az elhunyt holttestének elszállítása során az ellenség ismét csapást mért a rendőrkapitányság járőrautójára, ez alkalommal viszont a benne utazók nem, csak a jármű sérült” – számolt be a rendőrség.
A robbanás következtében egy 48 éves helyi lakos is megsérült – írja a Strana.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton aláírta azt a törvényt, amely betiltja az Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezetek ukrajnai tevékenységét – írja az Ukrajinszka Pravda.
A törvényt a Holosz Ukrajini (Ukrajna hangja) című hivatalos parlamenti kiadványban is közzétették.
Aláhúzták, hogy a törvény célja az Orosz Ortodox Egyház és a hozzá kapcsolódó vallási szervezetek ukrajnai tevékenységének betiltása, az orosz világideológia propagálásának megszüntetése, valamint a vallási szervezetek felhasználásának megtiltása ezen ideológia népszerűsítésére.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Volodimir Zelenszkij elnök köszöntötte az ukránokat Ukrajna függetlenségének 33. évfordulója alkalmából – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Ma ünnepeljük Ukrajna függetlenségének 33. évfordulóját. És amit az ellenség hozott a földünkre, az most visszatért a hazájába. Annak pedig, aki ütközőzónává akarta változtatni földjeinket, el kellene gondolkodnia azon, hogyan akadályozza meg, hogy országa ütközőszövetséggé váljon” – fogalmazott az elnök.
Zelenszkij megjegyezte, hogy 13 perces beszédét az orosz határhoz közeli Szumi területen rögzítette. „Szumi vidéke. Mogrgicja. Pszel folyó. Néhány kilométerre a határunktól. A határ Ukrajna és a rabszolgaság, élet és halál között. A határ egy független európai állam és a világ első számú terrorszervezete között” – mondta.
Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna meglepte a világot azzal, hogy sikeres katonai hadműveletet indított az oroszországi Kurszk térségében, miközben az orosz hatóságok ismét bebizonyították, hogy közömbösek saját állampolgáraik iránt.
Harminchárom évvel ezelőtt Ukrajna újjászületett a világ térképén, ma pedig elnyeri a világ szívét. Ez bátorságra ösztönöz. Példaként szolgál arra, hogy nem kell félni Putyintól. És egyesíti a világot az ukrán világnézet körül: a 21. században a terroristákat Hágában kell eltemetni, nem Valdajban
– fogalmazott az államfő.
„És senki más nem fogja többé ezt mondani a világon: „Where is Ukraine?” Mert most már minden kontinens azt mondja: „Ukraine must win”. Ez feltölti függetlenségünket. A mi Ukrajnánkat” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij emellett köszönetet mondott minden ukránnak és külföldinek, aki védi az ország függetlenségét, és megígérte, hogy Oroszországot felelősségre vonják az ukrán területet ért támadásokért: „Az ukránok mindig visszafizetik az adósságokat. És aki katasztrófát kívánt a földünknek, az otthon is megkapja a sajátját. Kamatostól. Aki rosszat akar vetni a földünkön, az a saját területén fogja learatni a gyümölcsét. Ez nem jóslat, nem káröröm, nem vak bosszú, ez a törvény. Igazságosság. A gonoszság bumerángja” – húzta alá Zelenszkij.
Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége és az iránta érzett bizalom rekordalacsony szintre zuhant az Ukrán Fegyveres Erők kurszki hadművelete közepette – írja az Ukrajinszka Pravda.
Putyin népszerűségi mutatója az augusztus 12–18. közötti héten 3,5 százalékkal csökkent az előző héthez képest, és jelenleg mindössze 73,6 százalékot tesz ki. Az elnök iránti bizalom szintje ugyanebben az időszakban 2,6 százalékkal 78,2 százalékra csökkent.
Ilyen éles visszaesésre az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta nem volt példa. Mindkét mutató esetében rekordszintű csökkenés figyelhető meg azóta, hogy 2022 februárjában Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Az oroszországi Voronyezsi terület kormányzója, Alekszandr Guszev beszámolója szerint Ukrajna dróntámadást indított a régió ellen, aminek következtében robbanásveszélyes tárgyak robbantak fel – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Légvédelmi erőink és az elektronikus hadviselés eszközei több további drónt semmisítettek meg a Voronyezsi területen. A lehulló törmelékek tüzet okoztak, ami robbanásveszélyes tárgyak detonációját okozta. Újabb áldozatokról vagy polgári épületekben keletkezett károkról egyelőre nem érkezett jelentés” – áll a jelentésben.
Korábban Guszev egy állítólag lezuhant drónról, tűzről és egy sebesültről számolt be.
A Public Astra szerint a Voronyezsi területen lévő Osztrohozkban egy lőszerraktár kigyulladt és felrobbant.
A lap kiemelte, hogy Osztrohozkban található az orosz védelmi minisztérium páncélozott személyszállító szolgálatának fiatal szakemberei számára létrehozott képzési központja.
🚀💥 "Neptune" missile hit the Russian ammunition warehouse in the Voronezh region. https://t.co/TfnHa7D7IS pic.twitter.com/zOQf3BA6P0
— MAKS 24 🇺🇦👀 (@Maks_NAFO_FELLA) August 24, 2024
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) szakértői az összegyűjtött adatok elemzése után megerősítették az ukrán csapatok előrenyomulását az Orosz Föderáció Kurszki területének Szudzsa térségében – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Az ukrán csapatok augusztus 23-án a Kurszki területen folyó ukrán hadműveletek közepette folytatták kisebb előrenyomulásukat Szudzsa térségében” – fogalmaztak a szakértők.
Az augusztus 22-én közzétett geolokációs felvételek szerint az ukrán erők a közelmúltban tovább nyomultak előre Ruszka Konopelka déli részén, Szudzsától keletre.
Egy orosz blogger azt állította, hogy az ukrán erők Martinyivkától északra (Szudzsától északkeletre) az R–200-as Szudzsa–Szuhodolivka út mentén is előrenyomultak.
Orosz források szerint ellentmondásos jelentések érkeztek a Szudzsától keletre, Szamorjadovo és Kozirivka térségében zajló harcokról, de valószínű, hogy ukrán csapatok mozgó csoportjai tevékenykednek a térségben.
Arról is érkeztek hírek, hogy az orosz csapatok visszafoglalták Szpalne és Krupec falvakat (mindkettő Szudzsától délkeletre), bár a helyzet a térségben továbbra is tisztázatlan.
India támogatja Ukrajna szuverenitását – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki pénteken Kijevben fogadta Narendra Modi indiai miniszterelnököt.
Számunkra […] fontos, hogy India a nemzetközi jog támogatója marad, és támogatja szuverenitásunkat és területi épségünket
– jelentette ki Zelenszkij esti videóüzenetében.
Az ukrán elnök nagyra értékelte, hogy Modi látogatása kezdetén lerótta kegyeletét a júliusban rakétatalálatot kapott Ohmatdit kijevi gyermekkórházban meghalt gyermekek emléke előtt.
Modi béketárgyalásokat sürgető felvetésére Zelenszkij azzal válaszolt, hogy „a háború befejezése és az igazságos béke kiemelt fontossággal bír Ukrajna számára”.
Az ukrán elnök esti videóüzenetében ismételten erőteljesen felszólította a kijevi vezetés szövetségeseit, hogy az ígért fegyvereket időre szállítsák le.
Az időben történő szállítás most kulcsfontosságú. Egyes csomagokat bejelentettek és megszavaztak már, de még nem szállítottak le Ukrajnának. A fronton lőszerekkel és felszereléssel harcolnak, nem pedig olyan szavakkal, mint a »majd holnap« vagy a »hamarosan«
– sérelmezte az ukrán elnök.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter este arról számolt be, hogy Lettország Kijevnek szánt katonai segélye az idén 112 millió eurót (44 milliárd forint) fog kitenni. Umerov, aki aznap lett tisztségviselőket fogadott, közölte azt is, hogy a balti állam drónok ezreit fogja szállítani Ukrajnának.
Lettország júliusban közölte, hogy ütemezetten több mint 2500 drónt tervez átadni a kijevi vezetésnek négymillió euró (másfél milliárd forint) értékben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti, hivatalos oldalára feltöltött videóbeszédében kijelentette, hogy az Ukrán Fegyveres Erők folyamatosan kiszorítják az orosz csapatokat Harkiv területéről.
Beszéltem Szirszkij főparancsnokkal, különösen a Harkivi területen folyó harcokról. Lépésről lépésre kiszorítjuk az orosz hadsereget. A megszálló nem fogja leigázni Harkivot és nem fogja Ukrajnát sem
– jelentette ki Ukrajna államfője videójában.
„Ma van Harkiv napja” – mondta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy a település „egy igazán hősies város, az emberek és az élet városa”.
Magyarország területére 2024. augusztus 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 8032 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 15 787 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság.
Joe Biden amerikai elnök újabb fegyvercsomagot jelentett be a kijevi vezetés számára a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott pénteki telefonbeszélgetése alkalmával – közölte a Fehér Ház az MTI szerint.
Az amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok Ukrajna népének nyújtott „sziklaszilárd támogatását”.
Az amerikai elnök hivatalának közlése szerint a mostani segélycsomag légvédelmi eszközöket, drónelhárító rendszereket, páncéltörő rakétákat és lőszereket tartalmaz.
Egy amerikai tisztségviselő szerint a csomag 125 millió dollár értékű katonai támogatást jelent. Az amerikai elnök az augusztus 24-i ukrán függetlenség napja alkalmából beszélt Ukrajna államfőjével.
Az orosz legfelsőbb bíróság törvénytervezetet nyújtott be az Állami Dumának a 2022. februárjában indított orosz „különleges katonai műveletben” harcoló katonák büntetőjogi felelősség alóli felmentése érdekében – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A törvényjavaslat az Orosz Föderáció büntető törvénykönyve 78.1. cikkének rendelkezéseit javasolja kiegészíteni, megállapítva az azon alperesek (vádlottak) elleni büntetőügyekben a bírósági eljárás szakaszában a büntetőjogi felelősség alóli mentesítés lehetőségét, akiket az Orosz Föderáció fegyveres erőiben katonai szolgálatra hívtak be, vagy velük katonai szolgálatra vonatkozó szerződést kötöttek, valamint az Orosz Föderáció fegyveres erőiben katonai szolgálatot teljesítettek a mozgósítás, a hadiállapot vagy a háborús időszak alatt
– áll a törvényjavaslat szövegében.
Idén márciusban léptek hatályba azok a jogszabály-módosítások, amelyek lehetővé teszik, hogy a katonai egység parancsnokságának kérésére a katonai szolgálatot teljesítő vagy az arra szerződött személyekkel szemben a büntetőeljárásokat felfüggesszék, és a kényszerintézkedést megszüntessék.
Amennyiben az ítélet már hatályba lépett, az ilyen személyek feltételesen mentesülnek a büntetés alól, és a felettük való ellenőrzést a katonai egység parancsnokságára ruházzák át. Azonban ha a katonai szolgálat alatt vagy annak lejártával állami kitüntetést kapnak, mentesülnek a büntetőjogi felelősség vagy a kiszabott büntetés alól, büntetett előéletük törlődik.
Beteljesedett az egykori Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin fő jóslata – számolt be róla pénteki cikkében az orosz Tsargrad csatorna. A zsoldosvezér előre látta az Ukrán Fegyveres Erők lépését, amely még Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is jelentős meglepetést okozott.
Az orosz elnök egykori bizalmasának utolsó születésnapján, 2023. június 1-jén megjelent egy interjú, amelyben Jevgenyij Prigozsin profetikus kijelentéseket tett, például megjósolta Ukrajna betörését Oroszország területére, és olyan intézkedések meghozatalát javasolta, amelyek megerősítették volna az ország védelmi képességeit.
A zsoldosvezér hangsúlyozta, hogy az ukrán erők minden bizonnyal megkísérelnek majd egy oroszországi támadást, azonban akkor úgy látta, hogy a zsoldossereg őrködni fog a határvidékek biztonsága felett. A Wagner-vezér ragaszkodott ahhoz, hogy a védelmi áttörés elkerülhető, melynek érdekében egy ütközőzóna létrehozását szorgalmazta Ukrajna területén.
Ha most nem kezdjük el az egészségügyi zóna létrehozását a harkivi területen, akkor hat hónap múlva a Kurszki és a Belgorodi területen fogjuk létrehozni
– mondta akkor Jevgenyij Prigozsin, azonban aggodalmai nem találtak meghallgatásra.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
