Óráról órára változik a helyzet, folyamatosan frissülnek az árvízi előrejelzések – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.
Siklós Gabriella hangsúlyozta, hogy nagyon hirtelen indult meg a Duna és a Lajta vízszintjének emelkedése, ez nagyrészt a Boris ciklonnak tulajdonítható, ami még az elmúlt napokban is jelentős mennyiségű csapadékot okozott, főleg a Duna ausztriai vízgyűjtő területein.
A szóvivő ugyanakkor azt is kiemelte: a vízállás előrejelzését a folyamatosan változó időjárási helyzet mellett az is nehezítette, hogy például Ausztriában volt olyan mérőállomás, amely felmondta a szolgálatot és rossz adatokat közölt.
Siklós Gabriella közlése szerint az árhullám hétfőn érkezett meg Magyarországra, a Szigetközben már az árvízzel szemben védekeznek, sok településen homokzsákokkal, és Kelet-Magyarországról is valamennyi vízügyi szakembert ebbe az országrészbe vezényeltek.
Jelenleg minden bevethető munkatárs a Lajtánál és a Dunánál van – hangsúlyozta a szóvivő, megerősítve, hogy mindkét folyón a legmagasabb, harmadfokú készültség van érvényben.
Hozzátette, hogy a következő napokban a Dunán gyakorlatilag mindig lesz valahol tetőzés, Nagybajcsnál csütörtökön napközben tetőzhet a folyó, Budapesten ezt szombatra várják, itt előreláthatólag 860 centiméter lesz a legmagasabb vízállás.
Siklós Gabriella a védekezéssel kapcsolatban beszámolt az úgynevezett szükségtározó esetleges megnyitásáról is.
Ismertetése szerint ilyen esetben az árvíz csúcsát próbálják – ahogy fogalmazott – „megskalpolni”, a vizet egy jó pillanatban kieresztik egy nagyobb területre.
Ezzel az eljárással adott esetben például Mosonmagyaróvárt kisebb árvízi károk érhetik, erről döntés kedden várható – mondta Siklós Gabriella.
Amennyiben van felvétele, fotója az extrém időjárásról, valamint a folyók vízállásáról, és szívesen megosztaná a nyilvánossággal, küldje el nekünk!
„Ma nulla óra óta harmadfokú az árvízvédekezési készültség minden budapesti Duna-szakaszon: a hét második felében érkezik az évtized legnagyobb árhulláma” – írta korán reggel a főpolgármester Facebook-bejegyzésében.
Karácsony Gergely közölte, hogy a vízügyi szakemberek számtalan, kívülről sokszor nem is látható védelmi intézkedést tettek meg, így kifolyókat és zsilipeket zártak le, felkészítették a víztermelő létesítményeket a biztonságos árvízi üzemre, kikötőpontokat építettek ki.
A védekezést szolgáló, föld alatti felkészülés utolsó lépései ma történnek meg.
Karácsony Gergely újra elmondta, hogy hétfőn este nyolctól zárják le a budai és a pesti alsó rakpartot. Azokat az autókat, amelyekkel nem álltak el, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság elszállítja az alsó rakpartról.
Az előrejelzések szerint kedden délelőtt éri el a Duna az alsó rakpartot.
A főpolgármester közlése szerint egymillió homokzsákot biztosít a Fővárosi Csatornázási Művek a katasztrófavédelemmel és a védekezéshez igénybe vett alvállalkozókkal közösen, ebből hozzávetőlegesen 800 ezret a Margit-szigeten kell felhasználni. Oda kedd reggeltől csak a védekezésben részt vevő járművek hajthatnak be.
Magasabb vízállás esetén a Bem tér környékén a mellvédfalaknál átszivárgás jelentkezhet, ezek ellen szükség esetén homokzsákokkal védekezünk
– tájékoztatott Karácsony Gergely.
Arról is beszámolt, hogy a Nánási–Királyok útjára a mai naptól szállítják az agyagot a háttöltés kiépítéséhez, ezért a járművek forgalmát ott is korlátozzák. A következő napokban egy négy kilométer hosszú, egy méter magas és négy méter széles háttöltés épül ki azért, hogy megtámassza a védvonalat.
A közösségi közlekedést illetően már kedden korlátozni kell a rakparti villamosok forgalmát, ennek pontos időpontját a közlekedési és vízügyi szakemberek közösen határozzák meg. A menetrendi változásokról a BKK Info ad aktuális tájékoztatást.
Nyolcméteres vízszint esetén Batthyány téren is fokozott védekezési intézkedésekre van szükség, de ezt a mértéket előreláthatólag csak csütörtökön éri el a Duna.
Együttérzését fejezte ki vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Kelet-Közép-Európában pusztító árvizek károsultjaival és áldozataival, valamint uniós segítséget ajánlott – írja az MTI.
Az X-en közzétett üzenetében von der Leyen aláhúzta: az Európai Unió készen áll segíteni Ausztriának, Csehországnak, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának, egyúttal köszönetet mondott mindazok munkájáért, akik segítenek a nehéz helyzetben.
Heartfelt solidarity with all affected by the devastating floods in Austria, Czech Republic, Hungary, Poland, Romania and Slovakia.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) September 15, 2024
My thoughts are with the victims and their families.
Thank you to all those helping for their tireless work. The EU stands ready to support.
A több napja tartó esőzések jelentős károkat okoztak a térség több országában. Bécsben utcákat öntött el a víz, több embert evakuálni kellett, néhány kerületben megszakadt az áramszolgáltatás is. Csehországban több mint 250 ezer háztartás maradt áram nélkül a vihar miatt, Romániában és Lengyelországban pedig halálos áldozatai is vannak az áradásoknak ~ tette hozzá az MTI.
Egy helyi lakos elmondása szerint hűtőszekrényeket és gyermekcipőket látott a vízen úszni, és hozzátette, hogy az internet és a telefonok nem működnek – írja a BBC.
Most arra várunk, hogy ki fog megjelenni, és hogy a hadsereg segít-e nekünk
– mondta egy cseh lakos.
Egy másik lakos szerint azért utazott a területre, hogy meglátogassa a családját, de „el vannak vágva az útról, így sajnos nem tudok eljutni az otthonukba”. „Meglátom, mi lesz, ha ennek vége lesz. Senki sem tudja” – tette hozzá.
Egész hétvégén dolgoztak a tűzoltók a Borisz-ciklon okozta viharkárok felszámolásán. A hétvégén csaknem 750 beavatkozásra volt szükség, zömében az erős szél miatt kidőlt fák és letört faágak miatt – mondta Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI szerint.
Hozzátette, hogy a ciklon tartós esőzést hozott, ami a folyók áradásához vezet. A katasztrófavédelem központi szinten és minden árvíz által érintett vármegyében területi szinten is operatív törzset hozott létre, amelyek a nap 24 órájában koordinálják a kárfelszámolást és az árvízi felkészülést.
A katasztrófavédelem központi készleteiből mobilgátakat és homokzsákokat csoportosított át a Duna menti nyugati vármegyékbe. A katasztrófavédelem minden árvízzel érintett önkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart fenn, az érintett településeken katasztrófavédelmi összekötő tisztek segítik a védekezést, a szakmai irányítást pedig a helyszínen lévő vízügyi műszaki vezetők végzik
– hangsúlyozta.
Ahol árvízvédelmi készültség lép érvénybe az önkormányzati védvonalakon, ott a katasztrófavédelem szükség esetén kiegészíti az önkormányzat rendelkezésére álló erőit és eszközeit. Folyamatosan biztosítja a védekezés logisztikai feltételeit, mobilgátakat, szivattyúkat, homokzsákokat, egyéni védőruhákat, homokzsáktöltéshez szükséges eszközöket, segíti az eszközök és erők szállítását.
Miroslav Binar alpolgármester szerint a sziléziai Krnov város 80 százaléka víz alatt áll – írja a BBC. Binar elmondta, hogy a 23 ezer lakosú város már nem képes koordinálni a mentési munkálatokat, és elsősorban a morva-sziléziai regionális hatóság segítségére számít.
Josef Belica morva-sziléziai regionális kormányzó elmondta, hogy a hadsereget fogják bevetni ivóvíz, élelmiszer és higiéniai termékek szállítására, mivel a város nagy része még a tűzoltóság számára is megközelíthetetlen. Az orvosi ellátásra szoruló embereket helikopterekkel szállítják biztonságba.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról írt, hogy szerinte az árvízvédelmi fejlesztések terén is visszaélések, „lopások” történhettek.
„Összesen 180 milliárdot költött árvízvédelmi fejlesztésekre az előző EU-s támogatási ciklusban a kormány a KEHOP-os pénzekből. (A teljes 14 000 milliárdos forrásból 1500 milliárd ment az ún. KEHOP-os környezetvédelmi programokra, ebből jutott 180 milliárd árvízvédelemre. Kisebb fejlesztések más operatív programokból is megvalósulhattak)” – írta a politikus.
Majd megjegyezte: „Jó okunk van feltételezni, hogy [a kormány] az EU-s forrásokon kívül sem költött sokkal többet erre, mint ahogyan az aszálykárok csökkentését eredményező átfogó vízgazdálkodási rendszerekre sem. Ez a pénz nevetségesen kevés, ennek csak az atlétikai vb megrendezése több mint másfélszeresébe (!) került, de a Puskás Stadion is drágább (190 milliárd) volt.”
Hozzáfűzte azt is, hogy szerinte a fejlesztésekre szánt pénzek egy részét ellophatták, és hogy „a 2013-as súlyos árvíz után alig történt érdemi fejlesztés”. De szerinte Orbán Viktornak így is jól fognak menni „a gumicsizmás képei a neten és a propagandában”.
A social média és a megmaradt független sajtó persze ellenzéki gumicsizmáknak is segítenek, de Orbán jól tudja, hogy a propagandagépezet segítségével ezt a kommunikációs csatát is meg fogja nyerni. Neki pedig csak ez a fontos
– vélekedett Hadházy Ákos, bár azt is elismerte, hogy „vannak olyan természeti katasztrófák, amire nem lehet teljesen felkészülni”, és „sajnos a nálunk sokkal fejlettebb országokban is komoly károkat okozhatnak a klímaváltozással összefüggő katasztrófák”.
Felkészülten várják az Ausztriából érkező, aggasztó méretű árhullámot a védelmi bizottságok Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest vármegyében, illetve a fővárosban – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) az MTI-vel.
Kiemelték, a védekezés koordinálásáért felelős testületek 0–24 órában követik nyomon a helyzetet, hogy szükség esetén a további döntéseket azonnal meg tudják hozni. Ha a helyzet megköveteli, a főispánok által vezetett védelmi bizottságok élőerős segítséget is toboroznak.
Az árvízi védekezéssel kapcsolatos feladatokat szakmailag az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítja, a védekezési munkálatok mindenhol időben megkezdődtek. Ehhez a munkához minden érintett szakaszon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adja a védekezés támogató logisztikáját, a vármegyei védelmi bizottságok pedig a különböző vármegyei szervek munkáját koordinálják és szakmai kezdeményezésre döntenek a lakosság védelme érdekében szükséges intézkedésekről – írták a közleményben.
Hangsúlyozták azt is, hogy az első és másodfokú védekezés egyes feladatainak elvégzésében a jogszabályok a települési polgármesterek feladatait is megszabják.
Budapesten a védekezés szakmai feladatait a főpolgármester vezetésével a Fővárosi Csatornázási Művek irányítja, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság bevonásával. Amennyiben a védekezéshez további eszköz vagy munkaerő szükséges, azt az érintett szervek jelzik a Budapest Főváros Védelmi Bizottságát vezető főispánnak – tájékoztatott a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.
A fővárosi cégek és intézmények felkészültek az árvíz elleni védekezésre, arra, hogy megvédjék a várost – mondta Budapest főpolgármestere vasárnap a Facebookra feltöltött videójában.
Az MTI szemléje szerint Karácsony Gergely közölte, hogy a fővárosban hétfőn este lezárják a pesti és a budai alsó rakpartot. Az ott parkoló gépkocsik tulajdonosait arra kérte, vigyék el az autóikat. Hétfőn a Római-parton lezárják a Királyok útját is, ahol négy kilométer hosszú agyaggátat építenek fel – ismertette.
A Margitszigetet homokzsákokkal kell megvédeni, ezt a főváros gépesített módon csinálja – mondta el, megjegyezve, hogy a munkához egyelőre nincs szükség önkéntesekre. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtized legnagyobb árvize közlekedik, amely hosszan tart majd, mert folyamatosan esik az eső azokon a területeken, amelyek táplálják a Dunát.
Az embereket arra kérte, ha megnézik az árvizet, kiemelt figyelemmel és óvatossággal járjanak el, mert nagyon nagy sodrásra kell felkészülni. A főpolgármester videóüzenetében előre is köszönetét fejezte ki az árvízi védekezésben résztvevőknek.
A folyó átszakította Glucholazy partjait, elsodorva egy ideiglenes hidat és elárasztva a városközpontot – írja a BBC.
A polgármester drámai felhívásban sürgette a lakosokat, hogy költözzenek magasabb területre, mondván, hogy „fuldoklunk”.
A délnyugat-lengyelországi helyi hatóságok sürgősen felszólították a lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat, mert az árvíz újabb gát átszakadásával fenyeget – írja a BBC.
Grzegorz Zawiszlak, az opolei vajdaságbeli, 21 237 lakossal rendelkező Prudnik polgármestere, valamint a régió tűzoltóparancsnoka és a város egyik másik tisztviselője, Radoslaw Roszkowsk közösen felszólították Moszczanka, Laka Prudnicka falvak és Prudnik város egyes részeinek lakóit, hogy azonnal hagyják el a várost.
A felhívás nagyon komoly, ne vesztegessék az idejüket dilemmákra, el kell menniük. Ha a gát átszakad, az otthonaik elpusztulnak, és az életük veszélybe kerül
– mondta Roszkowski a videóban.
A térségből evakuálták a lakosokat, egy ember azonban életét vesztette.
Lengyelország és Csehország 1997 óta a legsúlyosabb árvízzel néz szembe, amikor mindkét országban több mint 100 ember vesztette életét. Lengyelországban a csapadék mennyisége meghaladta az 1997-es évet.
Az ár hidakat, gátakat és házakat sodort el Lengyelország déli részén, Glucholazy település térségében. Minderről a közösségi médiába is feltöltöttek felvételeket.
Devastating floods on the south of Poland, #Głuchołazy #StronieŚląskie. Bridges, dams and houses have been swept away, people evacuated. One person died. #climatecrisis #ClimateEmergency #floods #PolandFloods pic.twitter.com/p30WYapu2L
— Joanna Kędzierska 🇵🇱🇺🇦 (@joakedzierska) September 15, 2024
Kedves olvasóink!
Az elmúlt napokban elérte Európát a Boris ciklon, ami hatalmas mennyiségű csapadékot hozott magával. Az Alpokban lezúduló csapadékmennyiség miatt több folyó vízszintje is megemelkedett, a készültség a Duna, a Lajta, a Rába és a Répce folyók vízgyűjtő területeire is érvényes.
Vasárnap egy percről percre közvetítésben követtük nyomon az eseményeket. Alábbi hírfolyamunkban ma is figyelemmel kísérjük az áradásokkal kapcsolatos európai történéseket, minden fontos hírt megtalál egy helyen. Tartson velünk!