Szeptember 17-én az ukrán hadsereg csapást mért az oroszok által elfoglalt Mariupol városára. A védők egy fegyverraktárt támadtak sikeresen, rengeteg orosz muníciót és eszközt semmisítettek meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
З'явились супутникові знімки з наслідками українських ударів по складах боєприпасів під Маріуполем
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) September 17, 2024
Фото - Радіо Свобода pic.twitter.com/F2y5FD9ltH
A haditengerészet jelentése alapján a csapás megsemmisítette mind a raktárak infrastruktúráját, mind pedig a megszállók által használt fegyvereket.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
A The Kyiv Independent írása szerint Románia szeptember 18-án „erőteljes és összehangolt” válaszra szólította fel a NATO-t az Ukrajna elleni orosz támadások során történt légtérsértések miatt. A Bukaresti Kilencek (B9) ülésén Angel Tilvar román védelmi miniszter a rotációs lég- és rakétavédelem mielőbbi bevezetését szorgalmazta.
Az ukrán határ közelében több alkalommal találtak orosz drónroncsokat, és Moldova, Lettország, valamint Lengyelország is beszámolt hasonló esetekről. A B9-országok aggodalmukat fejezték ki a NATO légterébe történt orosz behatolások miatt, és közös válaszlépést sürgettek.
Románia a háború alatt végig támogatta Ukrajnát, tüzérséget, járműveket és lőszert biztosítva. Bukarestben ukrán pilótákat képeznek ki F–16-os gépeken, és ígéretet tettek Patriot légvédelmi rendszer szállítására is.
Andrij Sybiha ukrán külügyminiszter szeptember 18-án Romániába látogatott, hogy megköszönje az ország támogatását.
A Szhemi projekt oknyomozó újságírói műholdas fényképeket tártak fel az Orosz Védelmi Minisztérium fegyverraktárában, Toropecben, az ukrán drónok szeptember 18-ai támadását követően − írta az Ukrajinszka Pravda.
„A rendszer rendelkezésére állnak a Planet Labs műholdas képei, amelyeket szeptember 18-án, kijevi idő szerint 11 óra 30 perckor készítettek. Nagy mennyiségű füstöt mutattak az 11777-es számú katonai egység területén, ami az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának rakétatüzérségi igazgatóságának összetételéért felelős.”
A The Kyiv Independent írása szerint Alexander Stubb finn elnök támogatja az ENSZ Biztonsági Tanács reformját, beleértve az egytagú vétójog eltörlését és Oroszország kizárását, amely ország jelenleg illegális háborút folytat Ukrajna ellen. Ezt a követelést a közelgő ENSZ-közgyűlésen tervezi felvetni.
Stubb szerint minden olyan tagot fel kellene függeszteni, amelyik jogellenesen háborúzik. Oroszország – vétójogával visszaélve – megbénítja a tanácsot, és akadályozza az egységes fellépést Ukrajnával kapcsolatban.
Az elnök javasolja az állandó tagok számának 10-re bővítését, bevonva latin-amerikai, afrikai és ázsiai országokat. Stubb továbbá támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervét, amelyet Zelenszkij az ENSZ-ben kíván bemutatni.
Stubb felszólította a nyugati országokat, hogy oldják fel az Ukrajnának nyújtott nagy hatótávolságú fegyverekre vonatkozó korlátozásokat. Keir Starmer brit miniszterelnök Joe Bidennel tárgyalt erről, és az ügyet az ENSZ-közgyűlésen is megvitatják.
11 európai állam 19 vállalata indított pert az orosz Gazprom ellen a gázszerződések megszegése miatt, ezek összértéke elérte a 18,6 milliárd eurót (20 milliárd dollár). A legnagyobb, 13 milliárd eurós követelést az Uniper, a Gazprom korábbi németországi ügyfele és az Északi Áramlat 2 projekt társbefektetője nyújtotta be.
A vállalat, amely évente 20 milliárd köbméter gázt vásárol Oroszországtól, kártérítést követelt az ellátás megszakadásából eredő több milliárd dolláros kárért. A stockholmi választott bírósági eljárás 2024 júniusában zárult le, és helyt adott a követelésnek − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az RWE német gázimportőr, amely évente 1 milliárd köbméter orosz gázt kap, további 1 milliárd dollárt követelt a Gazpromtól. A francia Engie választott bírósági keresetet nyújtott be a Gazprom ellen, több mint 300 millió eurót követelve. Ausztriában, amely továbbra is vásárol orosz gázt, amely fogyasztásának mintegy 90 százalékát fedezi, az ország legnagyobb energetikai vállalkozása, az OMV 575,3 millió eurós pert indított a Gazprom ellen.
Finnországban, ahol a háború előtt az orosz gáz uralta a piacot, a Gasum kezdeményezett pert a Gazprom ellen. Olaszországban az Eni olajvállalat megtagadta, hogy eleget tegyen Vlagyimir Putyin azon utasításának, amely a szállítások rubelben történő kifizetését írta elő.
Az Europol Gaz, amely a Nyugat-Szibériából a német fogyasztókhoz gázt szállító Jamal–Európa gázvezeték lengyelországi szakaszát kezeli, 1,5 milliárd eurós pert indított a Gazprom ellen. Csehországban a Net4gas és az Innogy Energie nyújtott be keresetet a Gazprommal szemben a gázhiány miatt: az előbbi 113 millió eurót, az utóbbi 78 millió eurót követel. Svájcban a DXT Commodities és az Axpo Solutions gázkereskedők összesen több mint 1 milliárd eurós keresetet nyújtottak be.
Hollandiában a gázszállító rendszer üzemeltetője, a Gasunie Transport Services 275 millió eurót követel a Gazpromtól. A BBL Company V.O.F. újabb keresetet nyújtott be a fenntartott gázkapacitások kihasználásának elmulasztása miatt. Szlovákiában a ZSE Energia és a Vychodoslovenska energetika perli a Gazpromot, míg Bulgária nemzeti gázszolgáltatója, a Bulgargaz 400 millió eurót követel szerződésbontás miatt.
A moszkvai székhelyű BCS brókercég becslése szerint a Gazprommal szembeni követelések teljes összege meghaladja a Gazprom valamennyi nemzetközi piacra irányuló benzinértékesítésből származó nettó bevételét együttvéve: évi 10 milliárd dollárt az Európába, 7 milliárd dollárt a Kínába irányuló szállításokból, és 2 milliárd dollárt a FÁK-ba és Közép-Ázsiába irányuló exportból.
Egy nagy orosz fegyverraktár ellen ukrán dróntámadás olyan robbanást okozott, hogy azt a földrengésfigyelő állomások is érzékeltek. Ez volt a háború kezdete óta az egyik legnagyobb csapás Moszkva katonai arzenálja ellen – írja a The Guardian.
Oroszbarát katonai bloggerek szerint Ukrajna csapást mért egy rakéták, lőszerek és robbanóanyagok tárolására szolgáló raktárra Toropecben.
A közösségi médiában közzétett videókon és képeken hatalmas lánggömb emelkedett a magasba az éjszakai égbolton.
A szeizmológiai állomások kisebb földrengést regisztráltak a térségben.
Az Ukrajinszka Pravda jelentése szerint a műveletet az ukrán biztonsági szolgálat az ukrán védelmi hírszerzéssel és a különleges műveleti erőkkel közösen hajtotta végre. Az ukrán biztonsági szolgálat egy meg nem nevezett tisztviselője szerint a fegyverraktárban nagy hatótávolságú orosz rakéták és KAB irányított bombák voltak.
A Telegramon megjelentetett dörgedelmes nyilatkozatában Anasztaszija Kaszevarova, egy befolyásos blogger az orosz védelmi minisztériumot és a hatóságokat hibáztatta, amiért lehetővé tették Ukrajnának, hogy „felrobbantson egy hatalmas katonai raktárt”.
A The Kyiv Independent írása szerint Jereván szeptember 18-án öt örmény és két volt hegyi-karabahi lakost vádolt meg, hogy Oroszországban katonai kiképzésen vettek részt, melynek célja egy puccs szervezése volt az örmény kormány ellen. Három gyanúsítottat letartóztattak, míg négyen szabadlábon vannak. A hatóságok szerint a gyanúsítottak orosz területen kaptak katonai kiképzést, beleértve a nehézfegyverek használatát is, hogy később Örményországban megbuktassák a kormányt.
A toborzott személyek közül néhányan visszautasították a részvételt, és hazatértek, míg az örmény bűnüldöző szervek időben meghiúsították az összeesküvést. A nyomozás még folyamatban van, a résztvevők kiléte nem ismert.
A vádak feszült moszkvai–jereváni kapcsolatok közepette érkeztek, miután az örmény miniszterelnök, Nikol Pashinyan nyugatbarát külpolitikát kezdett követni. A Hegyi-Karabah körüli helyzet tovább rontotta a viszonyt Oroszországgal, különösen miután Azerbajdzsán 2023 szeptemberében katonai offenzívával elfoglalta a területet.
Az ukrán csapatok által ellenőrzött terület visszafoglalására indított orosz ellentámadást a Kurszki területen az ukrán haderő megállította − jelentette Olekszij Dmitraskivszkij, a Kurszki terület ukrán katonai parancsnokságának szóvivője.
„Megpróbáltak a szárnyakról támadni, de ott megállították őket. A helyzet stabilizálódott, és ma már minden ellenőrzés alatt van, nem jártak sikerrel” − nyilatkozta a szóvivő, osztotta meg az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette azonban, hogy az ukrán hadsereg elismerte az orosz csapatok „kis sikerét”. „Az oroszok behatoltak az egyik településre. Elkezdtek harcolni egy másikért, de ennyi volt.” Dmitraskivszkij továbbá kijelentette, hogy az orosz csapások a térségben augusztus vége óta 23 civilt öltek meg.
Az orosz hadsereg szerdán ismét támadást intézett a Dnyipropetrovszki régióban lévő Nyikopol és a közelében fekvő Marhanec városok ellen, öten sebesültek meg, köztük egy kilencéves fiú − közölte Szerhij Liszak, a megye kormányzója a Telegramon. A tisztségviselő kifejtette, hogy az orosz erők Nyikopolra kamikaze drónokkal mértek csapást, Marhanecet pedig tüzérségük ágyúzta.
A szomszédos Donyeck megye ügyészi hivatala arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok Kosztyantinyivka és Malnyivka településeket lőtték a régióban, hat ember sérült meg. Az 3. ukrán különálló dandár a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg drónok segítségével megsemmisített egy orosz harckocsit és egy páncélozott szállítójárművet Harkiv megyében, miközben az orosz hadoszlop ukrán állások felé haladt.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása szerint a kijevi törvényhozás szerdán megszavazta az idei állami költségvetés katonai célú kiadásainak 500 milliárd hrivnyával (4671 milliárd forint) való megemelését.
Az ukrán vezérkar szerda reggeli harctéri helyzetjelentése szerint az elmúlt napon 194 katonai összecsapás volt az ukrajnai frontvonalakon, az orosz erők a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove irányokra összpontosították támadásaikat, ahol az ukrán csapatok száz ellenséges támadást vertek vissza. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 637 ezret. Az ukrán erők kedden, egyebek mellett, megsemmisítettek hat orosz harckocsit, 25 tüzérségi rendszert és 25 drónt − olvasható az MTI tájékoztatásából.
Nem szavazta meg szerdán az ukrán parlament azt a javaslatot, amely több mint háromszáz település nevét változtatta volna meg a „dekommunizáció és az orosztalanítás” jegyében. Ezt követően a parlamentben a szónoki emelvényt képviselők vonták blokád alá azzal a követeléssel, hogy az illetékes bizottság ismét terjessze a plénum elé a határozati javaslatot újbóli megvitatásra − közölte Roman Lozinszkij parlamenti képviselő szerdán a Facebookon.
„A parlament éppen most gáncsolta el a 333 település nevének orosztalanításáról szóló határozatot. Elbukott egy történelmi lehetőség, hogy Ukrajna térképéről végleg levegyék mindazt, amit Moszkva az évszázados szolgaság során ránk kényszerített” − írta a képviselő.
Kiemelte, hogy a törvényhozásban egy nem hivatalosan létrejött, Moszkvai Patriarchátus Képviselői elnevezésű csoportosulás tévesztette meg képviselőtársait „mindenféle igaz és hamis állításokkal”, ennek következtében a szükséges 226 helyett csupán 208-an támogatták az előterjesztést.
Ez súlyos szégyen Ukrajnára nézve
− jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a Moszkva-barát politikai körök revansa. Lozinszkij tájékoztatása szerint a jelenlévő képviselők közül 75-en nem szavaztak, öten tartózkodtak, hárman pedig elutasították az indítványt − olvasható az MTI tájékoztatásából.
Rövidlátó és szakszerűtlen a NATO-vezetés, ha mellőzi Vlagyimir Putyin orosz elnök arra vonatkozó figyelmeztetését, hogy ne mérjenek mélységi csapást nagy hatótávolságú precíziós nyugati fegyverekkel Oroszország területére − jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak. „Ilyen hivalkodóan törekedni arra, hogy ne vegyék komolyan az orosz elnök kijelentéseit, abszolút rövidlátó és szakszerűtlen lépés” − mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov Jens Stoltenberg NATO-főtitkár előző napi, a brit The Times napilapnak adott interjújára reagált, amelyben a tisztségviselő azt mondta, nem jelentené a „vörös vonal” eszkalációval járó átlépését, ha Kijevnek megengednék, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal mélységi csapásokat mérjen Oroszország belsejére. Stoltenberg ehhez még hozzáfűzte, hogy támogatja azokat az országokat, köztük Nagy-Britanniát és Franciaországot, amelyek szerint Ukrajnának lehetővé kell tenni ilyen eszközök bevetését. Az orosz szóvivő az elhangzottakat azzal hozta összefüggésbe, hogy Stoltenberg hamarosan távozik posztjáról, és nem lesz felelős a kijelentéseiért.
Putyin a múlt héten azt hangoztatta, hogy a nagy hatótávolságú, precíziós nyugati fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Az orosz elnök szerint ugyanis az ukrán hadsereg önállóan nem képes ilyen fegyverekkel csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével, valamint a repülési feladatoknak az ezekbe a rakétarendszerekbe való betáplálásával lehetséges, amit csak NATO-országok katonái tudnak elvégezni. Arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat közvetlen bekapcsolódása megváltoztatja az ukrajnai konfliktus lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetésekre reagálni.
Peszkov kitért a személyi hívók libanoni tömeges felrobbanásának ügyére. Hangot adott álláspontjának, miszerint az incidens nyomán a helyzet kezelhetetlenné válhat. Közölte, hogy orosz szakemberek tanulmányozni fogják a történtek okait, hogy kizárják a hasonló esetek megismétlődését − írta az MTI.
Verekedés tört ki a Wildberries, Oroszország legnagyobb online kiskereskedőjének székhelyén, amiben egy ember meghalt, legalább két másik pedig megsebesült − jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség, s ezt a The Kyiv Independent is közölte.
Szeptember 18-án délután a Telegramon olyan videók jelentek meg, amelyeken lövések hallatszanak, miközben férfiak egy csoportja dulakodik egy irodaház bejáratánál, amely a Wildberries Moszkva belvárosában lévő központjához tartozik.
A cég sajtószolgálata szerint a verekedés akkor kezdődött, amikor Vlagyimir Bakalcsuk, a cég alapítójának férje biztonsági embereivel megpróbált „illegálisan” behatolni az épületbe.
Vlagyimir Bakalcsuk képviselője az RBK orosz hírügynökségnek elmondta, hogy az üzletember „nagyszabású provokáció” áldozatává vált, miután a VB Development nevű cége nevében raktárak építéséről szóló tárgyalásokra érkezett.
A cég alapítója, Tatjana Bakalcsuk elárulta, hogy férje egy másik társalapítóval, Szergej Anufrijevvel és az igazgatótanács korábbi elnökével, Vlagyimir Bakinnal együtt próbálta meg elfoglalni az irodákat − jelentette a Meduza orosz független média.
„A tárgyalásokról szóló állítás, amelyre egy fegyveres csoport érkezett, abszurdnak hangzik, mivel senki sem állapodott meg semmilyen tárgyalásról” − közölte Tatjana Bakalcsuk.
„Ez egy ellenséges hatalomátvétel. Vagy inkább egy sikertelen kísérlet” – mondta.
Tetyana állítólag júliusban adta be a válókeresetet.
Újabb részletek derültek ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „győzelmi tervéről” – számolt be róla a Le Monde francia hírportál. A kiadvány közölte Ukrajna államfőjének egyik kulcsgondolatát, amelyet még a következő fél éven belül el kíván érni.
„Az ukrán elnök a háború végének meggyorsítása reményében igyekszik meggyőzni az amerikai elnököt, tegyen határozott lépéseket, és adjon lehetőséget Kijevnek, hogy az erő pozíciójából induljon el a tárgyalásokon” – írja a lap rovatvezetője, Sylvie Kauffmann.
A hírek szerint Volodimir Zelenszkij egy „béketerv” és egy „győzelmi terv” bemutatására készül Washingtonban Joe Biden elnöknek, a két jelöltnek – Donald Trumpnak és Kamala Harrisnek – és a kongresszusnak. Egy illetékes forrás szerint a „béketerv” a béke helyreállításához hivatott vezetni. A második terv célja, hogy a békeszerződés megkötése után Ukrajna megerősödjön.
A lap értesülései szerint Volodimir Zelenszkij azt szeretné, ha Joe Biden regnáló amerikai elnöktől – mielőtt még 2025 januárjában elhagyja a Fehér Házat – meghívást kapna Ukrajna, hogy a háború végén csatlakozzon a NATO-hoz. A cikk szerint ez a „győzelmi terv” egyik kulcspontja.
Információk szerint azonban Joe Biden úgy látja, hogy Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháborúhoz vezetne, az ő terve éppen az, hogy mérsékelten segítse Ukrajnát, hogy elkerülje az eszkalációt. „Minden Biden döntésén múlik” – mondta korábban Zelenszkij a Le Monde-nak adott kommentárjában.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője elmondta, hogy az USA már megismerte Volodimir Zelenszkij elnöknek a háború befejezésére vonatkozó tervét, és úgy véli, hogy „működhet”.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tervezett oroszországi látogatását „határozatlan időre elhalasztották” – közölte a The Kyiv Independent a TASZSZ orosz állami hírügynökség szeptember 17-ei jelentésére hivatkozva. Az IMF legutóbb 2019 novemberében, a Covid–19-járvány kezdete előtt járt Oroszországban.
Szeptember elején olyan hírek láttak napvilágot, hogy az IMF az orosz–ukrán konfliktus 2022. februári kitörése óta először meneszt küldöttséget Oroszországba, a missziót pedig Jacques Miniane argentin közgazdász vezette volna. Az első részre online formában került volna sor szeptember 16-án amit egy moszkvai látogatás követett volna.
Több európai ország, köztük Svédország, Finnország, Lengyelország és a balti államok bírálták az IMF döntését, hogy Moszkvába utazik.
Hírek szerint az IMF eredetileg azt javasolta, hogy a találkozót egy harmadik országban tartsák, de „végül elfogadta a Kreml feltételét, hogy Oroszországba utazzanak”. Az IMF orosz ügyvezető igazgatója, Alekszej Mozhin azt mondta, hogy az utazást a látogatói oldal „technikai felkészületlensége” miatt elhalasztották, de Oroszország továbbra is kész elfogadni a látogatást.
Fűtési szezonban, súlyos, elhúzódó fagyok esetén az ukrajnai társasházak lakói komoly problémákkal szembesülhetnek, mivel akár napi 18-20 órás áramkimaradások is előfordulhatnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Ez a fűtési szezon nehéz lesz Ukrajnában, mert ha a hőmérséklet túl alacsony, azaz mínusz 10 és az alatti, és ez két-három hétig tart, akkor az a legtöbb ukrán számára óriási problémát jelent majd, mivel a lakóházak nem bírják az ilyen időjárási körülményeket, és 18-20 órás áramkimaradások lesznek” – mondta Oleh Popenko, a Közüzemi Fogyasztók Szövetségének elnöke.
Elmondása szerint azoknak az ukránoknak, akiknek ilyen lehetőségük van, nehéz tél esetén fontolóra kellene venniük a költözést családi házban élő rokonokhoz vagy barátokhoz.
„A fűtési szezon Ukrajnában általában október 15–20. körül kezdődik. A fűtést Ukrajna legtöbb városában – az északi városok kivételével – november 1-jén kapcsolják be. Az embereknek november elsejéig van idejük arra, hogy döntést hozzanak, pénzt gyűjtsenek, megvásárolják a berendezéseket és bekapcsolják azokat” – mondta Popenko.
„A The Wall Street Journal című amerikai napilap adatai az orosz–ukrán háborúban elesett 80 ezer ukrán katonáról jelentősen túlzóak” – jelentette ki Roman Kosztenko, az Ukrán Legfelsőbb Tanács, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkára, az ukrán „Golosz” párt képviselője a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva.
„Úgy gondolom, hogy ezek eltúlzott adatok. Egyértelműen” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy pontos információkkal nem rendelkezik az ukrán veszteségekről.
Ha az elmúlt két évet vesszük, akkor valahol ugyanez volt a 19 000-es szám. Az is csak azokat számolta, akiknek hivatalosan halotti bizonyítványt állítottak ki. Tudjuk, hogy még mindig vannak olyanok, akik eltűntek, de azt hiszem, hogy itt is ugyanezt a számot számolták. Nem rendelkezem közvetlenül a legpontosabb adatokkal ahhoz, hogy azt mondhassam, hogy ezek a számok 100 százalékban helyesek. Szerintem hozzávetőlegesek
– mondta a képviselő.
Az amerikai lap becslése 80 ezerre tette a halott ukrán katonák számát, és 400 ezerre a sebesültekét. A nyugati hírszerző ügynökségek által készített becslések az orosz veszteségekről eltérőek, egyes jelentések a halottak számát közel 200 ezerre, a sebesültekét pedig 400 ezer körülire teszik.
„A háború megnyeréséhez le kell csökkenteni a mozgósítási korhatárt Ukrajnában” – véli Vitalij Litvin, a Nemzeti Gárda Rubizs Dandárjának őrnagya, Ukrajna Hőse.
„Ez az én szubjektív véleményem, az alsó korhatár legfeljebb 22 év legyen. Ekkorra egy ukrán állampolgár elvégezhet egy felsőoktatási intézményt, és többé-kevésbé már tisztában van önmagával mint személyiséggel. Én azt mondom, hogy most, amikor drónok működnek […] hosszú utat kell gyalogolni a pozíciókig, azaz 5, 3, 7 kilométert, az fizikailag nagyon megterhelő. Véleményem szerint a háború a fiatalok dolga” – idézte az Unian az őrnagyot.
Megjegyezte, hogy semmiképpen sem akarja kisebbíteni az 50–55 éves emberek érdemeit, de a háború a 22 és 40 év közötti fiatalok dolga.
„Megértem, hogy most, 30 évesen, a legjobb koromban már tudok küldetésekre menni, elég egészségem és erőm van ahhoz, hogy ezeket a feladatokat elvégezzem. És nem akarom az 50–55 éves emberek érdemeit nivellálni. Ők ugyanúgy vannak: ha valaki vigyáz magára, folyamatosan javulnak a fizikai paraméterei, és a feladatokat is el tudja végezni” – fogalmazott Litvin.
Elmondása szerint bizonyos területeken, például drónkezelőként a fiatalabbak hatékonyabbak lesznek.
„Legyünk őszinték: fogunk egy 22 éves srácot és egy 55 éves katonát, és elküldjük őket drónkezelőnek. Ki lesz hatékonyabb ebben a pozícióban? Természetesen a 22 éves, mivel ő már gyerekkora óta használ telefont, érti ezeket a technológiákat, nagyobb valószínűséggel érti meg ezeket az információkat” – magyarázta az őrnagy.
Az orosz csapatok megtámadták Kropivnyickij városát, egy embert megöltek, egy másikat megsebesítettek – közölte Telegram-oldalán Andrij Rajkovics, a kirovohradi regionális katonai igazgatóság vezetője szerdán.
A régióközpontban több lakóépület is megsérült az ellenséges támadás következtében. Az egyik udvarban tűz ütött ki. Sajnos van egy halálos áldozat is
– fogalmazott az ukrán vezető.
Egy 90 éves nő is könnyű sérüléseket szenvedett, őt az orvosok már ellátták, kórházi kezelésre nem szorul. Minden érintett szolgálat a helyszínen dolgozik.
Az amerikai külügyminisztérium képviselői a múlt héten Kijevben tett látogatásuk alkalmával áttekintették az ukrán győzelmi terv elemeit – közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő.
„Tájékoztatást kaptunk a terv elemeiről, amikor a múlt héten Kijevben jártunk, és igen, osztjuk Thomas-Greenfield (Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet – a szerk.) értékelését. Ahogy Zelenszkij elnök úr mondta, alig várja, hogy az elkövetkező napokban és hetekben részletesen bemutassa ezt a tervet az elnöknek (az Egyesült Államok elnökének, Joe Bidennek – a szerk.), és azt hiszem, meg fogjuk várni ezt a találkozót, mielőtt további következtetéseket vonnánk le vele kapcsolatban” – idézte az Ukrajinszka Pravda a szóvivőt.
Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen időkeret a terv végrehajtásával kapcsolatban, Miller azt válaszolta, ez Volodimir Zelenszkij terve, beszéljen ő a részletekről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 16-án jelentette be, hogy Ukrajna háborús győzelmének terve 90 százalékban készen áll. Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna a jövő héten tervezi bemutatni ezt a győzelmi tervet nemzetközi szövetségeseinek.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Oroszországot Ukrajna több tucat drónnal támadta meg, amelyek közül információk szerint 54-et lőttek le különböző régiók felett – számolt be róla az ukrán Ukrajinszka Pravda hírportál.
A tárca nem említette a tveri régiót, ahol a drónok egy lőszerraktárt támadtak meg, tüzet és detonációkat okozva.
У місті Торопець Тверської області Росії атаковано склад із боєприпасами. pic.twitter.com/qTexy2D7t5
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) September 18, 2024
Az orosz védelmi minisztérium Telegram-oldalán közölte, hogy „54 ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg a rendszeresített légvédelmi eszközök”.
A jelentések szerint 27 drónt lőttek le a Kurszki, 16-ot a Brjanszki, hetet a Szmolenszki, hármat a Belgorodi terület felett és egyet az Oreli terület felett, azonban a tveri régióról – amelynek Toropec településéről az elmúlt éjjel tüzet és detonációkat jelentettek – nem esett szó a jelentésben. A régió kormányzója, Ihor Rudenia elrendelte a lakosság részleges evakuálását.
Az Egyesült Államok megismerte Ukrajna győzelmi tervének egy részét, az amerikai külügyminisztérium részleteket közölt – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.
Tájékoztatást kaptunk a terv elemeiről, amikor a múlt héten Kijevben jártunk. (...) Ahogy Zelenszkij elnök úr is mondta, alig várja, hogy az elkövetkező napokban és hetekben részletesen bemutassa ezt a tervet az elnöknek, és azt hiszem, megvárjuk ezt a találkozót, mielőtt további következtetéseket vonnánk le azzal kapcsolatban
– mondta Matthew Miller, az amerikai külügyi tárca szóvivője egy tájékoztatón. Ami a terv végrehajtásának időkeretét illeti, megjegyezte, hogy a részleteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek kell elmondania, mert ez az ő terve.
Washington ugyanakkor úgy véli, hogy „nincs olyan eszköz, amely önmagában olyan varázspálcaként működne, amely döntő lenne a konfliktusban”. Elmondta, hogy az amerikaiak és a britek a jövő heti ENSZ-közgyűlésen folytatják a nagy hatótávolságú fegyverek ügyének megvitatását.
„Számos különböző képesség van, amelyek együttesen segíthetnek Ukrajnának megnyerni ezt a háborút, és ezt továbbra is biztosítjuk számukra” – mondta a szóvivő.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5865-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4733-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Szerdára virradóan tűz keletkezett egy robbanás után Oroszország Tveri területén található Toropec városában, miután Ukrajna dróntámadást indított – írja az Ukrajinszka Pravda.
A helyi hatóságok szerint a légvédelmi erők visszaverték a város felett történt masszív dróntámadást.
Igor Rudenya, Tver kormányzója a támadást követően úgy döntött, hogy részlegesen evakuálják a lakosságot arról a területről, ahol a légvédelmi erők tevékenykednek és a tűz megfékezésén dolgoznak. A toropeci lakosokat a szomszédos Zapadnaja Dvina településre evakuálják.
A helyi lakosok arról számoltak be, hogy egy lőszerraktárt támadtak meg. Az alábbi videón látható a tűz és a detonáció hangja.
У ніч на 18 вересня у місті Торопець Тверської області Росії через атаку дронів виникла пожежа та детонація. Губернатор області Ігор Руденя розпорядився частково евакуювати населення. pic.twitter.com/JWBKvBrym2
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) September 18, 2024
Korábban a helyi hatóságok arról számoltak be, hogy a városban tűz ütött ki „a drón törmelékének lezuhanása következtében”.
У місті Торопець Тверської області Росії атаковано склад із боєприпасами. pic.twitter.com/qTexy2D7t5
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) September 18, 2024
A lap felidézte, hogy mindeközben robbanásokat jelentettek Oroszország Brjanszki, Szmolenszki, Tulai és Orele területéről is. Szerdán a Tveri terület Zapadnodvinszkij városi körzetében az óvodák és iskolák munkáját is felfüggesztették.
Детонація складу боєприпасів у Тверській області Росії. pic.twitter.com/CkKsT1j3D8
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) September 18, 2024
Boris Pistorius német védelmi miniszter elmondása szerint országának kormánya további segélyekről szavaz Ukrajna számára. A miniszter a saarlooi csapatoknál tett látogatása alkalmával mondta el, hogy a 7,5 milliárd euróval szeretnék növelni a költségvetést, amelyből jelentős, „több száz millió eurós összegű” részt Ukrajna támogatására fordítanának.
Pistorius a NATO júliusi csúcstalálkozóján figyelmeztetett mindenkit, hogy a megtámadott ország támogatására félretett pénzek nagyrészt elfogytak, így emelni kell a költségvetésen. Azt a keddi közleményében nem árulta el, hogy a német kormány mennyit tervez allokálni Kijev számára a megnövelt költségvetésből, azonban a Spiegel értesülései szerint nagyjából félmillió euróban reménykedik.
A támogatás mellett Ukrajnát lőszerrel, a már leszállított fegyverrendszerekhez szükséges alkatrészekkel, valamint Leopard harckocsikkal is támogatni akarják.
Christian Lindner pénzügyminiszter ezzel szemben takarékosságra intette a kormányt. Emellett többször utalt arra is, hogy kollégájának irodája nem készített részletes listát arról, hogy mire van sürgősen szüksége Ukrajnának.
Azonban többek között Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is tartanak attól, hogyha Németország kifogy a pénzből, Ukrajna hatalmas gondba kerülhet. Ha az újonnan Kijev második legnagyobb támogatójává előlépett német vezetés elzárja a pénzcsapokat, akkor a védők erőfeszítései jócskán visszaeshetnek, amely dominóeffektust indíthat el – írja az Ekonomicsna Pravda.
Szeptember 17-én az ukrán hadsereg csapást mért az oroszok által elfoglalt Mariupol városára. A védők egy fegyverraktárt támadtak sikeresen, rengeteg orosz muníciót és eszközt semmisítettek meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
З'явились супутникові знімки з наслідками українських ударів по складах боєприпасів під Маріуполем
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) September 17, 2024
Фото - Радіо Свобода pic.twitter.com/F2y5FD9ltH
A haditengerészet jelentése alapján a csapás megsemmisítette mind a raktárak infrastruktúráját, mind pedig a megszállók által használt fegyvereket.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök arról számolt be, hogy „megegyezett az ukránokkal” a Belarusz zuhanó drónok titokban tartásáról.
Megállapodtunk az ukránokkal, hogy nem fogjuk a területünkre – orosz és ukrán – drónok belépésének tényét ismertetni a médiában. Ezzel mindkét fél rosszul jár
– mondta az oroszpárti vezető. Szerinte a bevetett drónok mindkét fél számára újak, ezért nehéz az irányításuk, ráadásul az elektronikus hadviselés eszközei is letéríthetik őket pályájukról.
Arról is beszélt, hogy nemrég egy ukrán drónt találtak Bobrujszk közelében, Belarusz központjában, azonban orosz drónok is rendszeresen sértik meg a kelet-európai ország légterét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár szerint ha Ukrajna megkapná az engedélyt arra, hogy az orosz területeket támadja nagy hatótávolságú rakétákkal, az nem feltétlen vezetne eszkalációhoz.
A norvég politikus elutasította Vlagyimir Putyin figyelmeztetését, tekintve, hogy az orosz elnök már húzott „vörös vonalakat”, amelyek átlépése nem vezetett a háború kiterjesztéséhez a NATO-tagokra.
Emellett Stoltenberg támogatja az olyan országokat, mint Nagy-Britannia és Franciaország, amelyek megadnák az engedélyt Kijevnek – írja a Strana.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A keddi nap legfontosabb történései ezek voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!