Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket. Tartsanak velünk holnap is, jó pihenést kívánunk!
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket. Tartsanak velünk holnap is, jó pihenést kívánunk!
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter elmondása szerint Varsó támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, azonban megvannak a saját követeléseik az integrációval kapcsolatban.
Ukrajna nyomás alatt van. A tengeren jól állnak, viszont a szárazföldön kicsit rosszabb a helyzet. A szomszédokhoz hasonlóan nekünk is megvannak a követeléseink, de támogatjuk Ukrajnát
– mondta a külügyminiszter.
Az Unian arról írt, hogy Sikorski korábban arról beszélt, hogy lehetséges kompromisszumot kötni a háború befejezésének érdekében, és Ukrajnának el kéne gondolkoznia azon, hogy a Krímet ENSZ-mandátum alá helyezzék.
Szerinte a félsziget szimbolikus az oroszok és Putyin számára, de stratégiailag Kijevnek is fontos, így muszáj lenne demilitarizálni.
A dnyipropetrovszki régióban egy orosz dróncsapás következtében szombaton ketten vesztették életüket a helyi kormányzó közlése szerint. A keleti Kurahove településen, amely az orosz erők előrenyomulásának egyik csapásiránya, tüzérségi tűzben egy ember vesztette életét a regionális ügyészség szerint.
Szumi régió hatóságai pedig orosz légicsapásokról számoltak be a helyi energetikai infrastruktúra létesítményei ellen Sosztka településén.
Az ukrán légierő állítása szerint a vasárnapra virradóra indított mintegy 80 orosz drónból az ukrán légvédelem lelőtt 71-et. Hat továbbit pedig elektronikai hadviselési eszközökkel semlegesítettek az ukrán légierő Telegram-csatornáján közzétett beszámoló szerint. Utóbbi közlemény szerint Oroszország kilőtt két irányított rakétát Luhanszk területéről, azt azonban az ukrán fél nem tárta fel, hogy mi lett ezek sorsa – írta az MTI.
Orosz légicsapás érte vasárnapra virradóra Harkiv városát, huszonegy embernek okozva sebesülést – tudatta az MTI az ukrán hatóságok közleménye alapján.
A tájékoztatás szerint egy siklóbomba robbant fel egy emeletes épület bejárata előtt. A sebesültek között három gyermek is van, a lakóház mintegy 80 lakóját evakuálták. Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója szerint ketten, egy 17 éves fiú és egy 39 éves nő súlyos sebesüléseket szenvedtek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a bombatámadást, s ismételten a kijevi vezetés nyugati partnereihez fordult további segítségért az orosz légicsapások elhárítása végett.
„Ukrajnának teljes körű, nagy hatótávolságú csapásmérő képességekre van szüksége, dolgozunk partnereink meggyőzésén” – írta a közösségi médiában tett bejegyzésében az ukrán elnök.
Az ukrán külügyminisztérium szerint Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök és Denisz Pusilin, a megszállt Donyecki terület önjelölt kormányzójának találkozása veszélyezteti az ukrán–belorusz kapcsolatokat.
A minisztérium szerint a szeptember 19-én tartott találkozó Belarusz egy újabb megnyilvánulása arról, hogy semmibe veszik Ukrajna területi integritását és a nemzetközi jogot, valamint a Kreml utasításait követik. Kijev ezt a háború támogatására irányuló cselekedetnek veszi.
Aljakszandr Lukasenka kijelentései a »testvéri ukrán nép« iránti »baráti érzésekről« gúnynak tűnnek, gyakorlati tettei pedig lerombolják a jószomszédi viszonyt és a kölcsönös tisztelet elveit
– írja az Ukrajinksza Pravda a közlemény alapján. „Belarusz politikai vezetésének barátságtalan cselekedetei nem maradhatnak megfelelő válasz nélkül” – zárult a közlemény.
Ukrajna jelenleg francia Mirage-2000 vadászgépek leszállítására vár, míg svéd Saab JAS-39 Gripenek és német-brit Eurofighter Typhoonok beszerzéséről tárgyal szövetségeseivel – számolt be Rusztem Umerov védelmi miniszter közleménye alapján azUkrajinszka Pravda.
A miniszter elmondása szerint a tárca korábban pilótaképzésre, a vadászgépek infrastruktúrájára és a műveleti platformokra összpontosított, most pedig az orosz légierő lekörözése a cél.
„Az ellenség akár 300 repülőgépet és ugyanennyi helikoptert vet be, amiről beszámoltunk partnereinknek, valamint elmondtuk, hogy hány gépre van szükségünk. Azt is elmagyaráztuk nekik, hogy milyen fegyverekre tartunk igényt” – mondta Umerov.
Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország miatt lehetetlen a béke, ugyanis a Kreml egyáltalán nem akarja ésszerű feltételek mellett lezárni a háborút.
Nem történt változás a gondolkodásomban. A győzelemnek igazságosnak kell lennie. Az ilyen az, amelynek eredménye mindenkit kielégít – azokat, akik Ukrajnában élnek, azokat, akik tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, és azokat, akik elvesztették szeretteiket
– mesélte az ukrán államfő. Ez utóbbi csoportnál viszont nagyon nehéz a tényleges kárpótlás. „Bár az igazságszolgáltatás nem zárja be a sebeinket, de lehetővé teszi a békét, amelyet mindannyian igazságosnak ismerünk el” – tette hozzá.
Zelenszkij arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin akkor mutat hajlandóságot a tárgyalásra, hogyha a világ elkezd elfordulni Oroszországtól, de amint alábbhagynak a szankciós kezdeményezések, ismét visszafordul. Szerinte a Kreml üres retorikát folytat, míg Kijev valódi megoldást kínál a békére.
Két évvel ezelőtt, az indonéziai G-20-as csúcstalálkozóra, akkor megmutattam a békeformulánkat. Azóta következetesen mondom, hogy az oroszok kezdettől fogva blokkolták és blokkolják minden kezdeményezésünket
– folytatta az ukrán elnök a Unian által szemlézett interjúban.
Szerinte Putyinnal és környezetével még mindig nem lehet tárgyalni, azonban Ukrajnának továbbra is hajlandóságot kell mutatnia a békére. A tervet már átadták Oroszországnak, azonban az agresszorok egyelőre nem hajlandóak részt venni a diskurzusban, „úgy gondolják, van valamiféle piros lapjuk, mint a futballban, amivel mindent késleltethetnek és blokkolhatnak. De a mi tervünk már készül”.
Még Ukrajna legszorosabb szövetségesei is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Kijev képes lesz katonailag visszafoglalni az összes megszállt területet – írja vasárnapi cikkében a The Times.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonban tervezi bemutatni „győzelmi tervét” Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államok már közölte, hogy megismerte a terv elemeit, és gyakorlatiasnak nevezte az anyagot.
Egyes vélemények szerint azonban a Nyugat kezd belefáradni a támogatásokba, valamint a szövetségesek nem értenek mindenben egyet – sőt, még egymás között sem – Ukrajna győzelemről alkotott elképzeléseivel.
A támogató partnerek között információk szerint erősödik az az érzés, hogy a konfliktusnak még egy „csúnya béke” árán is véget kellene vetni.
„Nem tudom, hogy ez győzelmet hoz-e az oroszok felett, de valószínűleg, mint minden más, ez is arra szolgál, hogy bennünket a sorainkban tartsanak” – fogalmazott a The Sunday Times újságírójának egy német diplomata.
A cikk írója szerint ennek kellemetlen következménye, hogy Ukrajna továbbra sem hajlandó elismerni semmilyen területi veszteséget, így a konfliktus „örökös háborúvá” válhat.
A prágai bűnügyi nyomozók csalókat lepleztek le, akik a JSME LIDÉ – magyarul Mi vagyunk a nép – Alapítvány nevében Ukrajnának szervezett adománygyűjtés keretében több mint 1,1 millió koronát (több mint 17 millió forintot) gyűjtöttek össze felajánlóktól – közölte szombati cikkében a Novinky.cz cseh hírportál Eva Kropácová prágai rendőrségi szóvivő beszámolója alapján.
Prágában és a közép-csehországi régió szomszédos településein lévő áruházakban és szupermarketekben több hónapon keresztül gyűjtötték a felajánlásokat a kihelyezett adománygyűjtőkbe. A rendőrség tájékoztatása szerint a csalók visszaéltek az adományokkal, és a világot járták ahelyett, hogy Ukrajnának segítettek volna.
A pénzt saját szükségleteikre használták, beutazták belőle a világot, külföldön tartózkodtak, de a közös kiadásokat is fizették, például a lakbért és az élelmezést. Ily módon visszaéltek az ukrajnai háború által érintett emberek nehéz helyzetével és a polgárok azon vágyával, hogy hozzájáruljanak az ország megsegítéséhez
– tette hozzá Kropácová.
A házkutatások alkalmával a rendőrök több százezer korona készpénzt, valamint számos dokumentumot foglaltak le. Az akció 18 éves főszervezőjére akár nyolc év börtönbüntetés is várhat.
Négy nappal a nyugat-oroszországi Toropec városában lévő arzenál bombázása után az Ukrán Fegyveres Erők drónjai ismét lecsaptak ugyanerre a helyszínre, és támadást intéztek az Oroszország déli részén fekvő Tihoreck ellen – írja az Unian.
Bár nincs megerősítve, a lap a Forbesra hivatkozva arról ír, hogy valószínűsíthető, hogy Ukrajna a Paljanyica drónrakétát használt ezekhez a csapásokhoz.
A toropeci raktárban jelentős készleteket tartottak kézifegyverekből, aknavető lövedékekből, tüzérségi rakétákból és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákból, köztük orosz Iszkanderekből és észak-koreai KN–23-asokból. Ugyanakkor a tihorecki raktár „a három legnagyobb lőszerraktár egyike és az orosz csapatok logisztikai rendszerének egyik legfontosabb bázisa”.
A vezérkar szerint a csapás idején kétezer tonna lőszer volt ott, köztük észak-koreai gyártmányú lövedékek. A csapás következtében keletkezett magas tűzgolyó megerősíti ezt a becslést. A raktáraknál bekövetkezett robbanások helyi földrengéseket okoztak, és az űrből is láthatóak voltak.
Oroszország összesen több mint 900 irányított légibombát és mintegy 400 Sahídet, továbbá közel 30 különböző típusú rakétát vetett be a héten – írja az Ukrajinszka Pravda Volodimir Zelenszkijre hivatkozva.
Az ukrán államfő emlékeztetett arra is, hogy szombatról vasárnapra virradóan Oroszország megtámadta Harkivot, és 21 ember megsebesült. Köztük volt egy nyolcéves gyermek és két 17 éves tinédzser.
Meg kell erősítenünk képességeinket, hogy tovább védjük az életeket és a biztonságot. Ukrajnának teljes körű képességekre van szüksége. Meggyőzzük partnereinket, és erről a jövő héten tovább tárgyalunk
– értékelte a helyzetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az ukrán védelmi erők lecsaphatnak az orosz energetikai létesítményekre, és egyes régiókban elsötétíthetik a „megszállókat” – mondta Pavlo Lakijcsuk, a „Stratégia XXI” Globális Tanulmányok Központja biztonsági programjainak vezetője.
„Nekünk nem volt ilyen ötletünk, hogy áramszünetet szervezzünk nekik. De az orosz energiarendszer meglehetősen sebezhető. Hadd emlékeztessem Önöket az idén nyáron, a legmelegebb hónapokban Dél-Oroszországban történt áramszünetre. Ezt a rosztovi atomerőmű egyik blokkjának balesete okozta. Egyensúlyhiány lépett fel, és a rendszer »összeomlott«, mert túlterhelődött. És ha előtte más régiók alállomásai segítségével sikerült egyensúlyba hozni, akkor történt, hogy egy hónappal korábban a fegyveres erők két alállomást is eltaláltak az ország északkeleti részén” – idézte a szakértőt az Unian.
A szakértő szerint ezeknek az alállomásoknak a megrongálódása akadályozta meg az áram átkapcsolását Oroszország központjából Dél-Oroszországba.
„Az eredmény pedig egy regionális áramszünet, egy Ukrajnánál nem kisebb régió, ahol az oroszok áram nélkül maradtak. Tehát megkérdőjelezhetjük, hogy szándékos volt-e, vagy sem, valószínűbb, hogy nem, de bebizonyítottuk, hogy szimmetrikus csapással képesek vagyunk válaszolni, és az Orosz Föderáció egy részét sötétségbe tudjuk borítani” – mondta Lakijcsuk.
Az ukrán hadiipari vállalatok működését biztosító energetikai létesítményekre és katonai repülőterekre mért csapást az orosz hadsereg vasárnap – számolt be az orosz védelmi minisztérium.
Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői csapást mértek az ukrán katonai-ipari komplexum vállalkozásainak működését biztosító energetikai létesítményekre, katonai repülőterekre és pilóta nélküli légi járműveket gyártó gyárakra
– áll az orosz hadsereg közleményében a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat új videóban mutatta meg, hogy katonái miképp semmisítették meg az orosz légvédelmi rendszereket és berendezéseket.
A nemzetbiztonsági szolgálat az elmúlt héten a következő orosz katonai eszközöket semmisítette meg drónok és más tűzfegyverek segítségével:
Ezen kívül az Ukrán Biztonsági Szolgálat megsemmisített 160 megszállót.
Ukrajna Gripen és Erofighter vadászrepülők szállításáról folytat tárgyalásokat a támogató országokkal – számolt be Rusztem Umerov védelmi miniszter az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Már kaptunk a partnereinktől F16-osokat, konzultálunk Miragokról és tárgyalások folynak Gripen és Eurofighter vadászrepülőgépekről is
– mondta Rusztem hozzátéve, hogy hamarosan kiderül, milyen eredményekkel zárják a megbeszéléseket.
Az orosz erők egy többemeletes lakóházra mértek csapást Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában – közölték helyi tisztviselők vasárnap a Sky News beszámolója szerint.
Oleh Szinyehubov regionális kormányzó a Telegramon közölte, hogy két csapást mértek a városra irányított bombákkal. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkezett hír.
Korábban az ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy aggasztja az a hírszerzési információ, amely szerint nukleáris létesítményeket célozhatnak meg az orosz erők a tél előtt.
Az orosz erők pénteken három csapást mértek Harkivra, Ihor Terehov, a város polgármestere a Telegramon azt írta, hogy két városrészt ért találat.
Oroszország nem fog részt venni az Ukrajna által tervezett második békekonferencián sem – jelentette be a moszkvai külügyi szóvivő szombaton. Marija Zaharova közleményében úgy fogalmazott, a második konferenciának is ugyanaz lesz a célja, mint a júniusi svájci csúcstalálkozónak:
hogy előmozdítsák az illuzórikus Zelenszkij-formulát mint a konfliktus kezelésének alapját, megszerezzék az országok többségének támogatását, és ultimátumot adjanak Oroszországnak a kapitulációról. Ilyen »csúcstalálkozókon« mi nem fogunk részt venni
– szögezte le, hozzátéve, hogy „az eljárás az angolszászok és ukrán bábfiguráik újabb átverése, és az egésznek semmi köze nincs a konfliktus rendezéséhez”.
Zaharova közölte azt is, Oroszország kész megvitatni „valóban komoly javaslatokat”, amelyek számításba veszik azt is, hogy milyen a helyzet a harctéren.
Oroszország nem kapott meghívót a júniusi svájci konferenciára, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és több nyugati állam vezetője is azt mondta: a következő békekonferenciát már orosz részvétellel kellene megrendezni.
Az Egyesült Államok, India, Japán és Ausztrália vezetői a szeptember 21-i csúcstalálkozójukon közös nyilatkozatukban „átfogó, igazságos és tartós békére” szólítottak fel Ukrajnában – írja a Kyiv Independent.
A négy ország stratégiai szövetséget alkot, céljuk a közös gazdasági és biztonsági érdekek érvényesítése az Indo-csendes-óceáni térségben. A szeptember 21-i ülés a csoport negyedik éves vezetői csúcstalálkozója volt.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök, Kishida Fumio japán miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök a Delaware állambeli Wilmingtonban ült össze.
„Megismételjük az átfogó, igazságos és tartós béke szükségességét a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányának céljaival összhangban, beleértve a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartását. Tudomásul vesszük továbbá az ukrajnai háború negatív hatásait a globális élelmiszer- és energiabiztonság terén” – áll a nyilatkozatban.
A nyilatkozat szerint a nukleáris fegyverek használata vagy azokkal való fenyegetés „elfogadhatatlan” a háborúval összefüggésben.
A nyilatkozat nem ítélte el kifejezetten Oroszországot a háború miatt, ehelyett megismételte, hogy „minden államnak tartózkodnia kell az erővel való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától bármely állam területi integritása és szuverenitása vagy politikai függetlensége ellen”.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 642 420 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1500 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 15 628 hadműveleti és taktikai drónt, 3144 egység speciális felszerelést és 2595 cirkálórakétát számoltak fel.
Vladimir Kara-Murza, egy kulcsfontosságú brit-orosz disszidens, aki megmenekült a halál elől, miután az Egyesült Államok által közvetített történelmi fogolycsere keretében kimentették a magánzárkából, arról beszélt az Independentnek adott interjújában, hogy Vlagyimir Putyin bukása „elkerülhetetlen”.
A 43 éves Vlagyimir Kara-Murza két évet ült le 25 éves büntetéséből, mert felszólalt az ukrajnai háború ellen, mielőtt augusztusban kiszabadult szibériai börtönből. Putyin egyik legjelentősebb ellenzéki személyiségeként hajthatatlan, hogy még ha őt – Alekszej Navalnijhoz hasonlóan – meg is ölik, mások fel fognak lázadni a rezsim ellen.
Még ha Vlagyimir Putyin meg is öl mindannyiunkat, az ellenzék jelenlegi vezetőit, mások jönnek majd helyettünk
– fogalmazott Kara-Murza.
„Mások a fiatalabb generációból. Azok az emberek, akik az év elején tízezrével jelentek meg Alekszej Navalnij moszkvai gyászmenetén. Az emberek, akik ezeket a virágokat otthagyták az országszerte felállított rögtönzött emlékműveken. Eljönnek és átveszik a helyünket, hogy megtalálják a demokratikus Oroszországot, még akkor is, amikor egyikünk sincs ott” – fejtette ki az ellenzéki orosz politikus.
Magyarország területére 2024. szeptember 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 6476 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7638 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij nyilatkozott a szeptember 21-i ukrán csapásra, amit az orosz fegyverraktárakra mértek. Elmondása szerint több irányított légibombát és taktikai rakétát pusztítottak el az ukrán fegyveres erők.
Ma ismét érdemes ünnepelni a katonáink pontosságát, ugyanis ez az, ami alapjaiban változtatja meg a helyzetet – ez az a képességünk, amivel megnyerhetjük a háborút Oroszországban
– fogalmazott az ukrán államfő szombat esti videóüzenetében. Emellett megköszönte a nyugati szövetségeseknek a fegyvereket és eszközöket, amelyek nélkül nem lenne lehetséges az agresszorok visszaverése – írja az Unian.
Több mint száz ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem orosz területek fölött szombatra virradó éjszaka – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.
Egy drón roncsai az Ukrajna határához közel fekvő dél-oroszországi Krasznodari határterületen a földre zuhanva tüzet okoztak, egy falu lakóit robbanásveszély miatt ki kellett telepíteni – közölték a helyi hatóságok, további részletek ismertetése nélkül.
Venyamin Kondratyjev krasznodari kormányzó Telegram-csatornáján bejelentette, hogy a terület Tyihorecki járásában az ukrán dróntámadások nyomán szükségállapotot rendelt el „a lakosságnak nyújtandó segítség megszervezése és az eseményekkel kapcsolatos kérdések operatív megoldása végett”.
Tyihoreck városban szükségszállást létesítettek azok számára, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat. Hangsúlyozta, hogy a lakosságot nem fenyegeti veszély, de időre van szükség, amíg lezajlik a terület teljes átvizsgálása.
Belgorod megye Volokonovkai járásában az ukrán dróncsapások következtében hat településen megszűnt az áramszolgáltatás – közölte Vjacseszlav Gladkov, a megye kormányzója. A támadásnak nincsenek sebesültjei.
Az orosz légvédelem Brjanszk megyében 53 ukrán drónt lőtt le, a Krasznodari területen pedig 18-at. Az oroszországi területeken összesen 101 drónt fogtak el – írja az MTI.
Az ukrán energiaügyi minisztérium Facebook-oldalán Európát fenyegető sugárzásról beszélt abban az esetben, ha az oroszok az atomerőművek ellen indítanak csapásokat.
Oroszország támadásai az atomerőművek kritikus alállomásai ellen az egész európai kontinens nukleáris biztonságát fenyegeti
– áll a közleményben. A minisztérium emellett felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy kezdjen megfigyelésbe az ukrán atomreaktoroknál – írja a Strana.
Egy 12 éves kislány és egy 25 éves nő halt meg, míg egy 4 éves kislány és egy 25 éves férfi súlyosan megsebesült, miután az orosz hadsereg kamikaze drónokkal támadta Nyikopolt – írja az Ukrajinszka Pravda Szerhij Liszak Telegram-posztja alapján.
„Az embertelen támadók egy drónt küldtek egy autóba, amelyben civilek ültek. Az áldozatok kórházba kerültek, a sérült kislány kritikus állapotban van. Mindketten megkapják a szükséges orvosi ellátást” – mondta a katonai közigazgatás vezetője.
Tisztelt olvasóink!
Kezdetét veszi az Index vasárnapi hírösszefoglalója az orosz–ukrán háború történéseiről. A tegnapi nap legfontosabb eseményei ezek voltak:
Tartsanak velünk ma is!