A magyar kormány odaszólt Ukrajnának, erős vádakat fogalmaztak meg

Több mint 600 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg azóta, hogy Oroszország megindította offenzívját Ukrajna ellen. Az ukrán dróncsapások nagy mennyiségű orosz utánpótlást is kiiktattak, valamint több százezer lőszert megsemmisítettek – közölte egy magas rangú, meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő a Defense One katonai portál szerint. 

Hozzátette, hogy Oroszországnak valószínűleg a lőszerraktárakat a frontvonaltól távolabbra kell vinnie.

Oroszország harckocsiállományának több mint kétharmadát elvesztette, és elkezdett a második világháborúból származó szovjet korabeli készletekből meríteni. Az orosz erők szeptemberben szenvedték el a háború legnagyobb veszteségét

– mondta a tisztviselő, aki a Pokrovszk felé irányuló orosz előrenyomulást nevezte meg veszteségük egyik fő okának.

Viszont Oroszország Pokrovszk közelében egyre nagyobb előnyre tesz szert, miközben az ukrán csapatokat lőszerhiány korlátozza, lankadó morállal küzdenek, és a katonák toborzása is nehézségekbe ütközik.

Putyin igyekszik elkerülni a tömeges mozgósítást, mert nem tudni, hogy Oroszország belföldi lakossága hogy reagálna. Képes volt jelentősen megemelni az önkéntes katonák fizetését, és képes volt folytatni ezeknek az erőknek a bevetését anélkül, hogy nagyobb mozgósítást hajtott volna végre 

– mondta a tisztviselő.

Az ukránok terve hasonlóságot mutat az Észtország által 2023 decemberében javasolt győzelmi tervvel, amely az Ukrajnának történő fegyverszállítások és a csapatok kiképzésének növelésére törekedett annak érdekében, hogy kimerítse az orosz erőket, és rákényszerítse Putyint, hogy vagy népszerűtlen mozgósítási döntéseket hozzon, vagy békét kössön.

A mozgósítás mint kockázat

Oroszország 2022 szeptemberében és októberében részleges mozgósítást hajtott végre, ekkor több tízezer orosz férfi menekült a szomszédos országokba, hogy elkerülje a sorozást.

Moszkva most úgy elégíti ki a katonák iránti igényét, hogy olyan jövedelmező szerződéseket kínál, amelyek a katonák fizetését messze az orosz állampolgárok átlaga fölé emelik. Oroszország a mozgósítás elkerülése érdekében csökkentette a katonákkal szemben támasztott követelményeket is, ami a hadseregen belül nagyobb számú bejelentett bűncselekményhez és fegyelmi problémákhoz vezetett.

Putyin döntése, hogy eddig csak részben mozgósította a csapatokat, azt bizonyítja, hogy politikai kockázatokat lát a toborzás kiterjesztésében

– mondta John Herbst, az Atlantic Council Eurázsia Központjának vezető igazgatója,

Továbbra sem oltották el a tüzet a Feodoszijában lévő olajterminálnál, ahol még vasárnap éjjel hajtottak végre csapást az ukrán erők. A helyszínen videók is készültek.

Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó a felvételeket megosztva azt írta, hogy a helyi Telegram-oldalak még csütörtökön is jelentettek egy robbanást az egyik üzemanyagtartálynál (emiatt emelkedhetett a levegőbe az a tűzoszlop, amely a felvételen is látható).

Hozzátette azt is: az olajtároló kialakítása miatt elképzelhető, hogy a tűz addig fog tartani, amíg az egész létesítmény le nem ég.

Augusztusban szintén megtörtént, hogy egy ehhez hasonló esetben heteken keresztül égett egy orosz olajtároló egy ukrán támadás után.

Németország lakosságának 45 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának át kellene adnia a területeit, hogy békét kössön Oroszországgal – derül ki a YouGov közvélemény-kutatásának eredményéből az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

A felmérésből többek között az is kiderült, hogy a német polgárok 39 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának egyetlen centimétert sem lenne szabad Oroszországnak adnia, 22 százalékuk szerint viszont az ukránoknak le kellene mondaniuk a megszállt Krímről. 23 százalékuk pedig úgy véli, hogy Kijevnek nemcsak a félszigetről, hanem azokról a területekről is le kellene mondania, amelyeket Oroszország a teljes körű invázió után foglalt el. 

A német lakosság ugyanakkor megosztott abban a kérdésben is, megengedjék-e Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel lőjön orosz területekre. Egészen pontosan 42 százalékuk támogatja, míg 43 százalékuk ellenzi. 

A nemzetközi kapcsolatok az alapvető változások korszakába léptek: a bolygó sokszínűségét tükröző új rend van kialakulóban a világban, és ezeket a folyamatokat nem lehet megállítani – állapította meg Vlagyimir Putyin orosz elnök az Idők és civilizációk összekapcsolódása – a béke és a fejlődés alapja című fórumon.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolójából kiderül: az eseményt a nagy türkmén költő és gondolkodó, Makhtumkuli Fraghi születésének 300. évfordulója alkalmából rendezték meg. Putyin rámutatott, hogy Fraghi igazságosságra és egyenlőségre, egyetértésre és felelősségre, toleranciára és megértésre, tiszteletre és szolidaritásra szólított fel.

Mindez ma is közel áll és érthető az értelmes emberek számára, különösen aktuális és keresett a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a világ példátlan fenyegetésekkel néz szembe, amelyeket a civilizációs törések, az etnikumok és felekezetek közötti konfliktusok okoznak

– hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin rámutatott, hogy a gazdasági növekedés, a pénzügyi és politikai befolyás új, erőteljes központjai jelennek meg, elsősorban a világ keleti és déli részén. Ezek az új központok – jegyezte meg az orosz vezető – arra törekszenek, hogy megőrizzék és megerősítsék szuverenitásukat és társadalmi-kulturális identitásukat, és a hagyományaiknak megfelelő, nemzeti érdekeken alapuló harmonikus fejlődés útjait keresik.

A világ többségi államai, amelyeknek Oroszország és a fórumon képviselt valamennyi ország a része, Makhtumkuli filozófiai megközelítéseinek szellemében a javak igazságosabb elosztása, a nemzetközi élet következetes demokratizálása mellett szállnak síkra. Meggyőződésünk, hogy az egyetemes béke és az átfogó fejlődés csak az egyes népek véleményének figyelembevételével, az egyes államok szuverén irányvonalához, világnézetéhez, hagyományaihoz és vallási elképzeléseihez való jogának tiszteletben tartásával biztosítható

– foglalta össze az orosz államfő.

Moszkva mostanra megközelítőleg 50 ezer katonát vezényelt Kurszkhoz – idézi az Ukrajinszka Pravda Olekszandr Szirszkijt, az ukrán haderő főparancsnokát.

A főparancsnok arról is beszélt, hogy Moszkvának más területekről kellett mozgósítania az erőit, így gátat szabva az ukrajnai harcképességeknek. Szirszkij elmondta, hogy az 50 ezer orosz fegyveres között már vannak olyan alakulatok is, amelyek máshol támadó manőverekben vettek részt.

Az ukrán benyomulás ennek ellenére jelentős, mintegy 800 négyzetkilométernyi területet vont Kijev az ellenőrzése alá. Nagy orosz ellentámadásnak egyelőre nincs nyoma, sőt az orosz hadsereg többször is jelentős veszteségeket szenvedett már, viszont jelentős haditechnikát is bevetnek, rontva az ukrán vállalkozási kedven egyes frontszakaszokon. 

Egy robbanásból eredő tűz az oroszországi Kurszk régióban, Kurcsatovban, 2024. október 3-án

Fotó: Social Media / Reuters

„Az ukrajnai háború 2025-ben véget érhet, de ehhez kemény katonai és diplomáciai munkára van szükség, a frontvonalakon kialakult helyzet javítására és katonai és diplomáciai szinten is dolgozni kell a béketerv megvalósításán” – fogalmazott az Unian ukrán hírügynökség szerint Ihor Romanenko, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének volt helyettese. 

Úgy gondolom, van esély arra, hogy a háború véget érjen, ehhez azonban megfelelő döntésekre van szükség. Reménykedtünk a Ramsein-csoportban [az Ukrajnát támogató fegyverszállítók szerk.], ám a helyzet az amerikai választások és az időjárási viszonyok miatt bonyolultabbá vált

– fogalmazott a volt tisztségviselő. Romanenko kiemelte: október–decemberben az időjárás az ukrán hadsereg javára játszhat, mivel ilyen körülmények között sokkal nehezebb támadni, mint védekezni. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy az Egyesült Államoknak most lehetősége lesz arra, hogy fegyverekkel, lőszerekkel és más felszereléssel segítse az ukrán erőket.

„Ha erőteljes és gyors utánpótlást biztosítunk az Ukrán Védelmi Erők számára, és fokozzuk a mozgósítást a fronton harcoló tartalékosok feltöltésére, akkor még ebben az évben megoldhatjuk a front stabilizálásának kérdését” – tette hozzá.

Ukrán katonák a fronton a Donyecki területen 2024. október 7-én

Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Rakétatámadást indított október 10-én éjszaka Odessza ellen az orosz hadsereg – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

Oleg Kiper, az Odesszai Területi Katonai Igazgatóság vezetője szerint a támadásban négy ember, köztük egy tinédzser életét vesztette. A ballisztikus rakéták egy  kétszintes civil épületet is megsemmisítettek.

Több ember a romok alatt rekedt, az állami mentőszolgálat embereinek négy embert sikerült kimenekítenie, három ember viszont a romok alatt meghalt. A halottak között van egy 43 éves nő, egy 22 éves férfi és egy 16 éves lány. Egy másik nő a kórházban belehalt a sérüléseibe 

– írta Telegram-csatornáján a katonai vezető. 

A támadásban további tíz ember megsérült, akik közül négyen jelenleg is súlyos állapotban vannak. 

A brit katonai vezetés fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részére újoncok kiképzésére. Több forrás is megerősítette, hogy brit katonai bázisok használata helyett Ukrajnában olcsóbb lenne képezni az újoncokat − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

„Gyorsabban végezhetnénk a kiképzést Ukrajnában, és nagyon messze lenne a frontvonaltól, eldugott helyen, így a kockázat sokkal alacsonyabb lenne” − magyarázta egy brit tisztviselő. Eközben egy ukrán forrás rámutatott, hogy a kiképzés Ukrajnába költöztetése „erőteljes katonai-politikai jelzést” küldhet más országoknak és Oroszországnak. A forrás azt a reményét is kifejezte, hogy ez „elrettentő tényezővé” válhat.

Brit katonák menetelnek Malmesburyben 2013. október 31-én

Fotó: Matt Cardy / Getty Images Hungary

Megsemmisítette az orosz hadsereg az amerikai Patriot légvédelmi rendszer két rakétaindító berendezését – írja az MTI az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

A tárca szerint a Patriotokat a Dnyipropetrovszk területi Pasena Balka településnél Iszkander–M rakétákkal végrehajtott csapás pusztította el szerdán egy amerikai AN/MSQ–104-es harcászati irányítófülke és egy AN/MPQ–65 többfunkciós radarállomás mellett. Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 582 légvédelmi rakétarendszert veszített (mindezt független forrásból nem lehet ellenőrizni, ahogy azt sem, hogy most valóban megsemmisítették-e a két rakétaindítót).

Az amerikai gyártmányú MIM-104 Patriot föld-levegő rakétarendszer (SAM) M983 HEMTT-re szerelt Patriot indítómoduljai egy nyílt mezőn 2023. február 18-án

Fotó: Omar Marques / Getty Images Hungary

A csütörtöki orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 18, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1950 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a kétszázat.

Káros és veszélyes lépésnek tartja a magyar kormány a moszkvai patriarchátushoz közelinek tartott keresztény ortodox egyház betiltását Ukrajnában, ami precedenst is teremthet – jelentette ki Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára csütörtökön.

A Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetsége (IRFBA) idei, berlini konferenciáján részt vevő államtitkár az MTI-nek hangsúlyozta: Magyarország elítéli, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt agressziónak tartja, és szolidáris a szenvedő ukrán néppel, ezért is indította támogatásukra történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus végén írta alá a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását, illetve ukrán területről való kitiltását lehetővé tevő törvényt, miután az ország parlamentje azt elfogadta.

Azbej Tristan elmondta: a magyar kormány álláspontjának a berlini vallásügyi konferencián is hangot adott, miután több keleti egyházi vezető arra kérte a magyar kormányt, hogy közvetítse aggodalmaikat a betiltással, valamint azzal kapcsolatban, hogy az állam Észtországban is súlyosan beavatkozott az ortodox egyház belügyeibe.

A magyar kormány osztja az egyházfők aggodalmát, és úgy gondolja, hogy az a tény, miszerint Ukrajna orosz agresszióval néz szembe és honvédő háborút vív, nem eredményezheti a vallásszabadság súlyos csorbítását

– fogalmazott a politikus.

Azbej Tristan felidézte, hogy a mostanihoz hasonló okból, illetve azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió az ukrajnai háborúval összefüggésben az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka szankciós listára helyezését tervezte, már korábban is Magyarországhoz, mint a „józan ész hangjához” fordult több egyházi vezető – köztük az asszír pátriárka és a szír ortodox pátriárka.