István
EUR 410,71 Ft USD 394,97 Ft GBP 494,44 Ft BUX 79 493
-4 °C
5 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 10 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Moszkva támadásai egyre pontosabbak, Kijev szerint jöhet a katasztrófa?

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Hegyi Letícia

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

  • Barta Lóránt

    A Nemzetközi Űrállomást csak az Egyesült Államok és Oroszország közös erőfeszítésével lehet működtetni – mondta Bill Nelson, a NASA vezetője az Aviation Week And Space Technology című lapnak adott interjújában, amit az Interfax szemlézett.

    „Nagyon örültem, hogy a két országnak van egy olyan kapcsolódási pontja, ahol együtt dolgozunk, és ez 1975 óta így van az Apollo–Szojuz misszióval” – mondta Nelson.

    „Ami az ISS-t illeti, az állomást nem lehet működtetni, ha az oroszok és az amerikaiak nem dolgoznak együtt” – tette hozzá.

  • Gerák Zoltán

    Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke bejelentette, hogy Róma ad otthont a következő Ukrajna Helyreállítási Konferenciának, amelyet 2025. július 10–11-én rendeznek meg. A bejelentés október 10-én történt, miután Meloni találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – számolt be róla a The Kyiv Independent.

    Az esemény folytatása lesz a 2023-as londoni és a 2024-es berlini konferenciának, amelyek célja az volt, hogy támogassák Ukrajna háború utáni újjáépítési erőfeszítéseit. Meloni nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a béke és a jólét érdekében fontos figyelembe venni az újjáépítést is. „Örömmel jelentem be, hogy Rómában rendezik meg az Ukrajna Helyreállítási Konferenciát” – mondta a miniszterelnök.

    Zelenszkij látogatása része egy európai körútnak, amelynek keretében az Egyesült Királyság, Franciaország és a Vatikán után Olaszországba érkezett. Október 11-én Németországba utazik, ahol Olaf Scholz kancellárral találkozik, hogy növelje Ukrajna támogatását, és ismertesse ötlépcsős győzelmi tervét. Meloni megerősítette, hogy „Ukrajna nincs egyedül, mellette leszünk, amíg szükséges”.

    A jövő évi konferencián várhatóan 77 ország kormánytisztviselői vesznek részt, összesen mintegy 1800 résztvevővel. Olaszország már adott otthont a G7 júniusi konferenciájának is, ahol a világ leggazdagabb demokráciái 50 milliárd dolláros hitelt ígértek Ukrajnának, amit a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételből finanszíroznak. A Világbank februári becslése szerint Ukrajnának a következő 10 évben 486 milliárd dollárra lesz szüksége a háború okozta károk helyreállításához.

  • Barta Lóránt

    Október 11-én délután az orosz csapatok légicsapást hajtottak végre Kupjanszk ellen. A támadás következtében egy ember meghalt, 5 pedig megsebesült, két lakóépületben tűz ütött ki – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • Barta Lóránt

    Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a béke Ukrajnában csak a nemzetközi jog alapján valósulhat meg, és támogatta a második békecsúcs megtartását, de már Oroszország részvételével – írja az Interfax.

    Egyetértünk abban, hogy az első, júniusi burgenstocki békekonferencia után egy másikat is tartsanak, és mint mondta, ezen Oroszországnak is részt kell vennie. Világos, hogy a béke csak a nemzetközi jog alapján valósítható meg, ami óriási erőfeszítéseket igényel

    – mondta Scholz a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott beszélgetésén.

    A kancellár bizakodását fejezte ki, hogy a közös fellépést továbbra is az a szándék fogja meghatározni, hogy Ukrajna számára igazságos és tartós békét teremtsenek.

    „Nem fogadunk el egy Oroszország által diktált békét” – mondta Scholz.

  • Gerák Zoltán

    Orosz csapatok ismét támadásokat indítottak Herszon és Zaporizzsja megyében – jelentette be az ukrán hadsereg. Az ukrán erők a hét eleje óta 29 orosz támadást vertek vissza a két térségben – tájékoztatott a Déli Operatív Parancsnokság a The Kyiv Independent közlése szerint.

    A parancsnokság közleménye alapján Herszon térségében öt, míg Zaporizzsja irányában két támadást regisztráltak az elmúlt napon. A jelentés továbbá arról számol be, hogy Oroszország 318 FPV-drónt, köztük három Lancet típusút vetett be, valamint 428 általános célú bombát dobott le a területekre. A folyamatos támadások ellenére az orosz erőknek nem sikerült jelentős győzelmet aratniuk.

    Ez a nyilatkozat összhangban van az ukrán erők korábbi figyelmeztetésével, miszerint Oroszország a következő napokban áttörésre készül Zaporizzsja területen, különösen Orihiv és Mala Tokmacska irányába. Az orosz előrenyomulás a déli Zaporizzsja területen egybeesik azzal, hogy Moszkva csapatai tovább nyomulnak Ukrajna keleti részén.

    Kijev október 2-án jelentette be kivonulást Vuhledarból, ahol az orosz erők először a város szélét szállták meg, majd behatoltak annak területére is. Olekszandr Okrimenko, a 72. gépesített dandár parancsnoka a Glavkom ukrán médiumnak október 8-án adott interjújában elmondta, hogy az orosz csapatok létszámfölényben vannak, mintegy 9:1 arányban felülmúlva a védekező ukrán erőket.

  • Barta Lóránt

    A NATO-szövetségeseknek nem kell félniük Vlagyimir Putyin orosz vezető nukleáris fegyvereitől, mivel a szövetség erős, és bármilyen fenyegetésre képes reagálni – számol be az Ukrinform Mark Rutte NATO-főtitkár interjújáról.

    Rutte szerint a NATO-tagállamok jövő héten kezdődő éves nukleáris gyakorlatai egyértelmű jelzést küldenek az ellenfeleknek, „hogy készen állunk bármilyen fenyegetésre válaszolni”.

    A NATO erős. Bármilyen ellenféllel szemben fel tudunk lépni. Mindenünk megvan ahhoz, hogy a NATO biztonságban legyen, és hogy bármilyen fenyegetéssel szembe tudjunk szállni. És soha nem fog minket megfélemlíteni senki, aki a NATO-n kívülről próbál fenyegetni minket. Szóval ez egy hiábavaló gyakorlat, jobb, ha ő (Putyin – a szerk.) abbahagyja

    – mondta Rutte.

    Hangsúlyozta, létfontosságú, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát fegyverekkel, kiképzéssel és pénzzel, és hogy Volodimir Zelenszkij a lehető legerősebb pozícióban legyen minden jövőbeli tárgyaláshoz.

    Arra a kérdésre, hogy gyengíti-e Ukrajnát az, ha az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok még nem engedélyezték Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyvereiket oroszországi célpontok ellen használja, a NATO-főtitkár azt mondta: „Nem vagyok benne biztos, hogy ez a helyzet.”

    „Hogy teljesen világos legyek, a fő kérdés itt az, hogy a katonai segítség továbbra is áramlik Ukrajnába, hogy mi is növeljük az ipari termelést Ukrajnában, és segítünk nekik ebben a masszív logisztikában. Egyetlen fegyverrendszer nem fogja megváltoztatni a háború kimenetelét” – tette hozzá a NATO-főtitkár.

  • Gerák Zoltán

    A The Kyiv Independent közlése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 11-én Németországba látogatott, ahol Olaf Scholz német kancellártól újabb támogatási ígéreteket kapott. Zelenszkij látogatása része egy szélesebb körű európai körútnak, amelynek célja az ötlépcsős ukrán győzelmi terv támogatásának növelése.

    A közös sajtótájékoztatón Scholz bejelentette, hogy Németország 600 millió euró (660 millió dollár) értékű segélycsomagot juttat el Ukrajnának, ami tartalmaz egy ötödik IRIS-T közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert, páncélozott járműveket, harckocsikat, haubikokat, lőszert és drónokat.

    Az év végéig Belgium, Dánia és Norvégia támogatásával újabb 1,4 milliárd euró (1,5 milliárd dollár) értékű csomagot fogunk szállítani Ukrajnának

    – mondta Scholz. Ez a csomag újabb IRIS-T, Skynex és Gepard légvédelmi rendszereket, valamint tüzérségi eszközöket, páncélozott járműveket, drónokat, radarokat és lőszert fog tartalmazni.

    Zelenszkij köszönetet mondott Németországnak, különösen Olaf Scholznak, az Ukrajnának nyújtott hathatós segítségért, kiemelve, hogy Berlin légvédelem terén a legfontosabb támogatást nyújtotta. Németország eddig legalább három Patriot-rendszert, valamint több Gepard és IRIS-T-rendszert biztosított Ukrajnának.

  • Kozics Júlia

    „Az ukrajnai menekültek ellátásakor szerzett szakmai tapasztalatokat a főváros fel kívánja használni más sérülékeny társadalmi csoportok segítésében is” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken, a témában rendezett budapesti tanácskozáson az MTI tájékoztatása szerint. 

    A főpolgármester az Eredmények és tanulságok: a fővárosi menekültellátás 2022–2024 címmel, a Fővárosi Önkormányzat és az UNICEF Regionális Ukrán Menekültprogram magyarországi irodájának közös rendezvényén arról beszélt, hogy óriási, új kihívás érte Budapestet, amikor a sok-sok válság után az ukrajnai háború miatt menekülők ellátásával is foglalkozni kellett.

    „Korábban is rengeteg társadalmi helyzetet kellett kezelni, de a menekültek ellátásában az elmúlt évtizedek békéje nyomán nem volt tapasztalata a fővárosnak” – jegyezte meg a főpolgármester.

    Közölte, az egyik legnagyobb támogatójukkal és szakmai partnerükkel, az UNICEF-fel két éve folyó közös együttműködésük 2024. október végével megszűnik.

    A főpolgármester kiemelte: a Fővárosi Önkormányzat a nemzetközi és hazai partnereitől rengeteget tanult arról, hogyan kell professzionálisan segítséget nyújtani a menekülteknek.

    A partnereiktől nemcsak pénzügyi támogatást kaptak, hanem nagyon sok tudást is – mondta Karácsony Gergely, majd közölte: ezt megőrzik, és szeretnék használni nemcsak az Ukrajnából érkező menekültek segítéséhez, hanem általában olyan sérülékeny társadalmi csoportok támogatásához is, amelyek iránt „rengeteg felelősségünk van”.

    A fővárosnak van már tapasztalata abban, hogyan tudnak hatékonyan készpénzben támogatást adni sérülékeny társadalmi csoportoknak – jegyezte meg. Karácsony Gergely elmondta, továbbra is fenntartják a menekültek számára létrehozott információs vonalat, valamint a segítőhálózat is fennmarad.

    Szavai szerint az európai időszámítás teljesen más, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ez a borzasztó háború előhozta a budapesti civilekből, intézményekből „az emberséget az embertelenségben”. 

    „Ma lehet, hogy valami véget ért, de az emberséges közpolitika folytatódik” – zárta beszédét Karácsony Gergely, miután köszönetet mondott mindazoknak, akik a menekültek megsegítéséért tettek az elmúlt időszakban.

  • Gerák Zoltán

    Vlagyimir Putyin orosz elnök október 11-én Aszgabatban, Türkmenisztán fővárosában találkozott Maszúd Pezeshkian iráni elnökkel. Ez volt az első alkalom, hogy a két vezető személyesen egyeztetett – írja a The Kyiv Independent.

    Putyin a találkozón kiemelte, hogy Oroszország és Irán szorosan együttműködik a nemzetközi színtéren, és a globális eseményekről alkotott nézeteik gyakran hasonlóak.

    „Aktívan együttműködünk a nemzetközi színtéren, és a világban zajló eseményekről alkotott értékeléseink gyakran nagyon közel állnak egymáshoz” – mondta az orosz elnök.

    A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint a találkozón a két vezető megvitatta a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a közel-keleti konfliktusok helyzetét. A megbeszélések egy nemzetközi fórum hátterében zajlottak, amelyre a régió több vezetője, köztük Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Mongólia és Tádzsikisztán elnökei is meghívást kaptak.

    Maszúd Pezeshkian idén júliusban nyerte meg az iráni elnökválasztást, legyőzve a keményvonalas Szaíd Dzsalilit. A választások tisztaságát nemzetközi megfigyelők nem ellenőrizték.

    Az időközi választásra Ebrahim Raiszi volt elnök és külügyminisztere tragikus helikopterbalesete után került sor, amely 2024 májusában következett be.

  • Gerák Zoltán

    Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Ukrajna energiaügyi minisztere úgy gondolja, az orosz csapatok célzott támadásokat hajtanak végre az atomerőművekhez kapcsolódó alállomások ellen, és egyre gyakrabban irányítják rakétáikat és drónjaikat az ország atomerőműveinek közvetlen közelébe. A Financial Times értesülései szerint korábban ez ritkán fordult elő, most azonban mindennapossá vált.

    German Galuscsenko energiaügyi miniszter a Financial Timesnak adott interjúban emlékeztetett arra, hogy augusztus 26-án egy ilyen támadás következtében az egyik atomerőmű alállomását eltalálták, ami annak leállásához vezetett. Azóta egyre több orosz rakéta halad át három különböző ukrán atomerőmű felett.

    Galuscsenko elmondása szerint az érintett erőmű Ukrajna közepén található, míg a másik két létesítmény közel van az Európai Unió határához. Bár az Ukrenerho sikeresen megjavította a sérült transzformátorokat, más esetekben a támadók kazettás bombákat vetettek be, ami nehezítette a gyors helyreállítást.

    A miniszter szerint az augusztusi támadások fokozták a nukleáris katasztrófától való félelmet, hasonlóan a Zaporizzsjai Atomerőmű orosz kézre kerülése után érzett aggodalmakhoz. Galuscsenko biztos abban, hogy az atomerőműveket célzó támadások szándékosak.

  • Barta Lóránt

    Az ukrán fél továbbra is az ENSZ alapokmányának betartásán alapuló igazságos békére és a háború mielőbbi befejezésére törekszik – írja az Interfax Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Olaf Scholz német kancellárral folytatott beszélgetése után.

    Ma bemutatok Olafnak egy tervet arról, hogy véleményünk szerint hogyan lehet Oroszországot békére kényszeríteni, vagyis hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak. Legkésőbb jövőre, 2025-ben szeretném ezt megtenni, és garantálni, hogy az agresszió nem ismétlődik meg

    – mondta Zelenszkij, aki hangsúlyozta, hogy a terv célja Ukrajna pozícióinak megerősítése. 

    „Ez a terv híd egy hatékony békecsúcshoz, amely valóban véget vet a háborúnak. Vagyis ez a terv nem helyettesíti a békekezdeményezésünket, sokkal inkább Ukrajna pozíciójának megerősítését szolgálja, hogy közelebb kerüljünk a békéhez. Ezt a partnereinkkel együttműködésben meg tudjuk tenni. Számítunk Németország támogatására is” – jegyezte meg az ukrán elnök.

  • Ráti Emese

    A Donyecki régióban lévő Toreck városának mintegy 40-50 százalékát tartja ellenőrzése alatt az ukrán hadsereg. A város többi részét elfoglalták az orosz megszállók – számolt be az Ukrajinszka Pravda a város katonai közigazgatásának vezetőjére hivatkozva. 

    Vaszil Csincsik elmondása szerint a város vezetése mindent megtesz azért, hogy evakuálják a civil lakosságot.

    Azonban jelenleg nem tudjuk az embereket buszokkal elszállítani úgy, hogy magukkal tudják vinni az értéktárgyaikat, és biztonságos helyre menjenek

    – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az evakuálást csak akkor lehet megkezdeni, ha a biztonsági helyzet és az időjárási viszonyok is kedvezőek lesznek hozzá. A településen jelenleg 1150 civil tartózkodik. 

  • Ráti Emese

    66 támadó drónt és két rakétát lőtt ki Ukrajnára október 11-én éjjel az orosz hadsereg – közölte az ukrán légierő az Ukrajinszka Pravda szerint. 

    Október 11-én éjjel az ellenség egy Iszkander-M ballisztikus rakétával, egy X–31P irányított rakétával és 66 támadó drónnal támadta Ukrajnát

    – írták a közleményben. Az ukrán légierő összesen 29 drónt hatástalanított a Kijevi, Cserkaszi, Vinnyicai, Szumi, Poltavai, Dnyiprói, Harkivi, Csernyihivi és Zsitomiri régiókban.

    Négy támadó drón azonban továbbra is Ukrajna légterében tartózkodik.

  • Kozics Júlia

    A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállításának lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken. Ferenc pápa és az ukrán elnök megbeszélése harmincöt percig tartott.

    A találkozót követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő az akkreditált tudósítóknak elmondta, az egyházfő és Zelenszkij mindenekelőtt a békéről és az ukrajnai gyermekek helyzetéről beszélt egymással. A Vatikán már korábban közvetítőként lépett fel nemcsak a fogolycserékben, hanem az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek hazatérése elősegítésében is.

    Zelenszkij közösségi oldalán számolt be a Ferenc pápával tartott találkozóról, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára „hihetetlen fájdalmat” jelent az oroszországi táborokban fogva tartott civilek, felnőttek és gyermekek sorsa.

    Megajándékozták egymást

    Ajándékként Ferenc pápa a többi között egy szárba szökő virágot ábrázoló bronz domborművet adott át Zelenszkijnek „A béke törékeny virág” felirattal. Ezenkívül egy kötetet az ukrán görög-katolikusok üldözése történetéről a szovjet korszakban, és egy idei pápai dokumentumot a mesterséges intelligencia alkalmazásának veszélyeiről, melyek hozzájárulhatnak a „háború őrületének” fokozásához.

    Volodimir Zelenszkij egy olajfestményt adott át a pápának, ami egy kislányt ábrázol a Bucsa városában 2022 márciusában történt mészárlás túlélőinek jelképeként. A képhez fűzött magyarázat szerint az ukrán elnök a népe által elszenvedett borzalmakra akarta Ferenc pápa figyelmét felhívni. 

    Volodimir Zelenszkijjel és delegációjával Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher vatikáni külügyminiszter is egyeztetett. A szentszéki államtitkárság képviselőivel folytatott megbeszélést a háborús és humanitárius helyzetnek szentelték, valamint „azoknak az utaknak, amelyek véget vethetnek a konfliktusnak, igazságos és tartós békét teremtve az országban” – olvasható a kiadott közleményben. Szó volt az ukrajnai vallási élet kérdéseiről is.

    Zelenszkij látogatása ideje alatt rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe Vatikánváros környékén. A Szent Péter teret ideiglenesen lezárták, a térrel szomszédos római utcákban pedig egyetlen biztonsági kaput hagytak nyitva az emberek áteresztésére – adta hírül az MTI. 

  • Ráti Emese

    „Az orosz csapatok felszabadították a Donyecki Népköztársaságban lévő Osztrovszkoje települést” – írta az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. 

    A Déli hadseregcsoport egységeinek határozott fellépése eredményeként felszabadították a Donyecki Népköztársaságban lévő Zselannoje és Osztrovszkoje településeket

    – áll a minisztérium közleményében. Hozzátették: a különítmény egy hét alatt 22 ellentámadást vert vissza és 4790 katonát, 4 páncélozott harcjárművet, 53 katonai járművet, 45 tüzérségi löveget, 5 haditechnikai állomást és 10 tábori lőszerraktárt semmisített meg. 

  • Hargittai Éva

    Több mint 600 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg azóta, hogy Oroszország megindította offenzívját Ukrajna ellen. Az ukrán dróncsapások nagy mennyiségű orosz utánpótlást is kiiktattak, valamint több százezer lőszert megsemmisítettek – közölte egy magas rangú, meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő a Defense One katonai portál szerint. 

    Hozzátette, hogy Oroszországnak valószínűleg a lőszerraktárakat a frontvonaltól távolabbra kell vinnie.

    Oroszország harckocsiállományának több mint kétharmadát elvesztette, és elkezdett a második világháborúból származó szovjet korabeli készletekből meríteni. Az orosz erők szeptemberben szenvedték el a háború legnagyobb veszteségét

    – mondta a tisztviselő, aki a Pokrovszk felé irányuló orosz előrenyomulást nevezte meg veszteségük egyik fő okának.

    Viszont Oroszország Pokrovszk közelében egyre nagyobb előnyre tesz szert, miközben az ukrán csapatokat lőszerhiány korlátozza, lankadó morállal küzdenek, és a katonák toborzása is nehézségekbe ütközik.

    Putyin igyekszik elkerülni a tömeges mozgósítást, mert nem tudni, hogy Oroszország belföldi lakossága hogy reagálna. Képes volt jelentősen megemelni az önkéntes katonák fizetését, és képes volt folytatni ezeknek az erőknek a bevetését anélkül, hogy nagyobb mozgósítást hajtott volna végre 

    – mondta a tisztviselő.

    Az ukránok terve hasonlóságot mutat az Észtország által 2023 decemberében javasolt győzelmi tervvel, amely az Ukrajnának történő fegyverszállítások és a csapatok kiképzésének növelésére törekedett annak érdekében, hogy kimerítse az orosz erőket, és rákényszerítse Putyint, hogy vagy népszerűtlen mozgósítási döntéseket hozzon, vagy békét kössön.

    A mozgósítás mint kockázat

    Oroszország 2022 szeptemberében és októberében részleges mozgósítást hajtott végre, ekkor több tízezer orosz férfi menekült a szomszédos országokba, hogy elkerülje a sorozást.

    Moszkva most úgy elégíti ki a katonák iránti igényét, hogy olyan jövedelmező szerződéseket kínál, amelyek a katonák fizetését messze az orosz állampolgárok átlaga fölé emelik. Oroszország a mozgósítás elkerülése érdekében csökkentette a katonákkal szemben támasztott követelményeket is, ami a hadseregen belül nagyobb számú bejelentett bűncselekményhez és fegyelmi problémákhoz vezetett.

    Putyin döntése, hogy eddig csak részben mozgósította a csapatokat, azt bizonyítja, hogy politikai kockázatokat lát a toborzás kiterjesztésében

    – mondta John Herbst, az Atlantic Council Eurázsia Központjának vezető igazgatója,

  • Bereznay István

    Továbbra sem oltották el a tüzet a Feodoszijában lévő olajterminálnál, ahol még vasárnap éjjel hajtottak végre csapást az ukrán erők. A helyszínen videók is készültek.

    Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó a felvételeket megosztva azt írta, hogy a helyi Telegram-oldalak még csütörtökön is jelentettek egy robbanást az egyik üzemanyagtartálynál (emiatt emelkedhetett a levegőbe az a tűzoszlop, amely a felvételen is látható).

    Hozzátette azt is: az olajtároló kialakítása miatt elképzelhető, hogy a tűz addig fog tartani, amíg az egész létesítmény le nem ég.

    Augusztusban szintén megtörtént, hogy egy ehhez hasonló esetben heteken keresztül égett egy orosz olajtároló egy ukrán támadás után.

  • Bereznay István

    A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.

    A YouGov brit közvélemény-kutató csoport által, a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint

    a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással.

    A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ. Kelet-Németországban különösen magas volt az igenlők aránya: ott a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.

    A felmérést az indokolta, hogy Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését, amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra. Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.

    A YouGov említett felméréséből az is kiderült, hogy a németek elfogadhatónak tartanák-e ukrán területek feladását a békéért cserébe. Erről itt írtunk bővebben. 

  • Ráti Emese

    Megérkezett a Vatikánba Volodimir Zelenszkij, az ukrán vezetőt ma délelőtt fogadja Ferenc pápa – számolt be az Unian. 

    A lap azt írja, Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű inváziója óta ez az ukrán vezető második hivatalos látogatása Vatikánba. Az egyházi vezető és az ukrán elnök először 2023 májusában beszélt egymással személyesen.

    Volodimir Zelenszkij október 9-én jelentette be, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Németország vezetőivel is személyesen folytat tárgyalásokat. Mint mondta, ezek az országok az „Ukrajna-terv fontos komponensei”.

  • Ráti Emese

    Németország lakosságának 45 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának át kellene adnia a területeit, hogy békét kössön Oroszországgal – derül ki a YouGov közvélemény-kutatásának eredményéből az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

    A felmérésből többek között az is kiderült, hogy a német polgárok 39 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának egyetlen centimétert sem lenne szabad Oroszországnak adnia, 22 százalékuk szerint viszont az ukránoknak le kellene mondaniuk a megszállt Krímről. 23 százalékuk pedig úgy véli, hogy Kijevnek nemcsak a félszigetről, hanem azokról a területekről is le kellene mondania, amelyeket Oroszország a teljes körű invázió után foglalt el. 

    A német lakosság ugyanakkor megosztott abban a kérdésben is, megengedjék-e Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel lőjön orosz területekre. Egészen pontosan 42 százalékuk támogatja, míg 43 százalékuk ellenzi. 

  • Hargittai Éva

    A nemzetközi kapcsolatok az alapvető változások korszakába léptek: a bolygó sokszínűségét tükröző új rend van kialakulóban a világban, és ezeket a folyamatokat nem lehet megállítani – állapította meg Vlagyimir Putyin orosz elnök az Idők és civilizációk összekapcsolódása – a béke és a fejlődés alapja című fórumon.

    A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolójából kiderül: az eseményt a nagy türkmén költő és gondolkodó, Makhtumkuli Fraghi születésének 300. évfordulója alkalmából rendezték meg. Putyin rámutatott, hogy Fraghi igazságosságra és egyenlőségre, egyetértésre és felelősségre, toleranciára és megértésre, tiszteletre és szolidaritásra szólított fel.

    Mindez ma is közel áll és érthető az értelmes emberek számára, különösen aktuális és keresett a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a világ példátlan fenyegetésekkel néz szembe, amelyeket a civilizációs törések, az etnikumok és felekezetek közötti konfliktusok okoznak

    – hangsúlyozta az orosz elnök.

    Putyin rámutatott, hogy a gazdasági növekedés, a pénzügyi és politikai befolyás új, erőteljes központjai jelennek meg, elsősorban a világ keleti és déli részén. Ezek az új központok – jegyezte meg az orosz vezető – arra törekszenek, hogy megőrizzék és megerősítsék szuverenitásukat és társadalmi-kulturális identitásukat, és a hagyományaiknak megfelelő, nemzeti érdekeken alapuló harmonikus fejlődés útjait keresik.

    A világ többségi államai, amelyeknek Oroszország és a fórumon képviselt valamennyi ország a része, Makhtumkuli filozófiai megközelítéseinek szellemében a javak igazságosabb elosztása, a nemzetközi élet következetes demokratizálása mellett szállnak síkra. Meggyőződésünk, hogy az egyetemes béke és az átfogó fejlődés csak az egyes népek véleményének figyelembevételével, az egyes államok szuverén irányvonalához, világnézetéhez, hagyományaihoz és vallási elképzeléseihez való jogának tiszteletben tartásával biztosítható

    – foglalta össze az orosz államfő.

  • Domján Anikó

    Moszkva mostanra megközelítőleg 50 ezer katonát vezényelt Kurszkhoz – idézi az Ukrajinszka Pravda Olekszandr Szirszkijt, az ukrán haderő főparancsnokát.

    A főparancsnok arról is beszélt, hogy Moszkvának más területekről kellett mozgósítania az erőit, így gátat szabva az ukrajnai harcképességeknek. Szirszkij elmondta, hogy az 50 ezer orosz fegyveres között már vannak olyan alakulatok is, amelyek máshol támadó manőverekben vettek részt.

    Az ukrán benyomulás ennek ellenére jelentős, mintegy 800 négyzetkilométernyi területet vont Kijev az ellenőrzése alá. Nagy orosz ellentámadásnak egyelőre nincs nyoma, sőt az orosz hadsereg többször is jelentős veszteségeket szenvedett már, viszont jelentős haditechnikát is bevetnek, rontva az ukrán vállalkozási kedven egyes frontszakaszokon. 

  • Domján Anikó

    Szakértők úgy vélekednek, hogy egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha Ukrajnában készítenék fel az újoncokat, ezért a brit katonai vezetés vizsgálja annak lehetőségét, hogy kiképzőtiszteket küldjön Ukrajnába – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

    A szakértők álláspontja szerint ez a módszer számos logisztikai problémát oldana meg és jelentős eszközöket szabadítana fel.

    A hírrel kapcsolatban az ukrán Korrespondent híroldal azt írta, hogy korábban egy nemzetközi akció keretében ukrán katonák tízezrei vettek részt kiképzésen Nagy-Britanniában, ami bebizonyította, hogy a legbonyolultabb eljuttatni az újoncokat a szigetországba. 

    Azt írták, hogy a kiképzés távol a frontvonaltól, biztonságos körülmények között történne.

  • Bereznay István

    Petro Jacenko, az ukrán hadifoglyok visszatérésével foglalkozó koordinációs központ vezetője az állami televíziónak elmondta, hogy orosz fogságban meghalt Viktorija Roscsina ukrán újságírónő – számolt be az MTI.

    Jacenko szerint a halálának körülményei egyelőre nem ismertek. Az újságírónőt korábban egy fogolycsere keretében akarták átadni az ukrán hatóságoknak, és a szabadon bocsátásának egyik lépcsőfoka volt, hogy Taganrogból Moszkvába helyezték át.

    Viktorija Roscsina 2023 augusztusában tűnt el, 2022-ben egyszer már őrizetbe vették az orosz ellenőrzés alatt álló, délkelet-ukrajnai Bergyanszkban, később azonban elengedték. Az utóbbi időben szabadúszó újságíróként dolgozott az Ukrajinszka Pravdának.

  • Ráti Emese

    „Az ukrajnai háború 2025-ben véget érhet, de ehhez kemény katonai és diplomáciai munkára van szükség, a frontvonalakon kialakult helyzet javítására és katonai és diplomáciai szinten is dolgozni kell a béketerv megvalósításán” – fogalmazott az Unian ukrán hírügynökség szerint Ihor Romanenko, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének volt helyettese. 

    Úgy gondolom, van esély arra, hogy a háború véget érjen, ehhez azonban megfelelő döntésekre van szükség. Reménykedtünk a Ramsein-csoportban [az Ukrajnát támogató fegyverszállítók szerk.], ám a helyzet az amerikai választások és az időjárási viszonyok miatt bonyolultabbá vált

    – fogalmazott a volt tisztségviselő. Romanenko kiemelte: október–decemberben az időjárás az ukrán hadsereg javára játszhat, mivel ilyen körülmények között sokkal nehezebb támadni, mint védekezni. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy az Egyesült Államoknak most lehetősége lesz arra, hogy fegyverekkel, lőszerekkel és más felszereléssel segítse az ukrán erőket.

    „Ha erőteljes és gyors utánpótlást biztosítunk az Ukrán Védelmi Erők számára, és fokozzuk a mozgósítást a fronton harcoló tartalékosok feltöltésére, akkor még ebben az évben megoldhatjuk a front stabilizálásának kérdését” – tette hozzá.

    #orosz-ukrán-konfliktus #háború #ukrajna #oroszország #volodimir zelenszkij #vlagyimir putyin
  • Hargittai Éva

    Jövő júliusban Olaszország lesz a házigazdája az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről tartandó következő nemzetközi konferenciának – jelentette be csütörtökön késő este Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

    Ukrajna nincs egyedül, mi mellette fogunk állni, amíg csak kell

    – szögezte le az olasz kormányfő, tudatva egyúttal, hogy a konferenciát 2025. július 10–11-én tartják.

    Olaszország pénzzel és fegyverekkel is támogatja az ukrán védekezést, de ezeket a fegyvereket Kijev csak ukrán területen vetheti be.

    Meloni tudatta, hogy Olaszország azért támogatja Ukrajnát, hogy Kijev minél jobb pozícióból kezdhesse majd meg a béketárgyalásokat, és „ez a béke nem jelenthet kapitulációt”.

    Zelenszkij csütörtökön további támogatást kért országa partnereitől a közeledő télre tekintettel,

    és egyúttal világossá tette, hogy londoni, párizsi, berlini és római megbeszélésein nem tárgyaltak potenciális tűzszünet megkötéséről Oroszországgal. Zelenszkijt pénteken Ferenc pápa fogadja a Vatikánban – közölte az MTI.

  • Ráti Emese

    „Nem valószínű, hogy a nyugati vezetők életben hagyják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt” – idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség Apti Alaudinov vezérőrnagyot, az Ahmat különleges erők parancsnokát. 

    A vezérőrnagy szerint az ukrán vezető „nagyon sok olyan bűncselekmény tanúja, amelyet a nyugati vezetés követett el, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kudarcai pedig tovább rontanak a helyzetén”.

    Most gyötrődik, amennyire én tudom, és még a legközelebbi barátai is kezdik nyíltan elismerni, hogy Kijev képtelen legyőzni Oroszországot 

    – fogalmazott Apti Alaudinov a Rosszija–1 televízió műsorában. Majd a Kurszki régió helyzetével kapcsolatban azt mondta, hogy az ukrán hadsereg „nagy veszteségeket szenvedett, amiért pánikba esett és most nagy a zűrzavar az ukrán hadseregben”. 

  • Ráti Emese

    Rakétatámadást indított október 10-én éjszaka Odessza ellen az orosz hadsereg – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

    Oleg Kiper, az Odesszai Területi Katonai Igazgatóság vezetője szerint a támadásban négy ember, köztük egy tinédzser életét vesztette. A ballisztikus rakéták egy  kétszintes civil épületet is megsemmisítettek.

    Több ember a romok alatt rekedt, az állami mentőszolgálat embereinek négy embert sikerült kimenekítenie, három ember viszont a romok alatt meghalt. A halottak között van egy 43 éves nő, egy 22 éves férfi és egy 16 éves lány. Egy másik nő a kórházban belehalt a sérüléseibe 

    – írta Telegram-csatornáján a katonai vezető. 

    A támadásban további tíz ember megsérült, akik közül négyen jelenleg is súlyos állapotban vannak. 

  • Domján Anikó

    Magyarország területére 2024. október 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 5091 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4589 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.