Melinda, Vivien
EUR 414,86 Ft USD 394,82 Ft GBP 500,76 Ft BUX 78 401 OTP 21 250 Ft MOL 2 680 Ft
-3 °C
5 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 4 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Döntött az Európai Unió: újabb mélyütést vinne be Moszkvának, így küldené a padlóra Putyint

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Szabó Gyula

    Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az ország új költségvetését, amely rekordszintre emeli a 2025-ös katonai kiadásokat az orosz-ukrán háború finanszírozására – írta meg az AP hírügynökség, amit az Economx összegzett.  

    Ennek értelmében a 2025-ös orosz költségvetés mintegy 32,5 százalékát – vagyis 13,5 billió rubelt, 119 milliárd eurót – fordítják nemzetvédelemre a kormány honlapján közzétett dokumentum szerint – 2024-ben ez az arány 28,3 százalék volt.

    Az orosz törvényhozók már november végén elfogadták a költségvetési terveket. Az összkiadások egyharmadát nemzetvédelemre irányozzák elő, most ezt véglegesítette Putyin.

  • Túri Csaba

    Egymilliárd euró értékű közös határ- és közútfejlesztési tervcsomagot terjeszt Brüsszel elé Magyarország és Ukrajna – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ukrán kormányzati tisztségviselőkkel tartott sajtótájékoztatóján hétfőn az asztélyi határállomáson.

    Magyar Levente elmondta, a közös magyar-ukrán terv tartalmazza majd két autópályakapcsolat kiépítését és egy új teherforgalmi átkelőhely létesítését a két ország között, valamint az ehhez kapcsolódó útfejlesztéseket a határ mindkét oldalán – adtsa hírül az államtitkár nyilatkozatát az MTI.

    Magyar Levente azt is bejelentette, hogy hétfőtől megindult az üres kamionok forgalma a beregsurány-asztélyi határátkelőhelyen Ukrajna felől Magyarország felé, ezzel tehermentesítve a forgalmas záhonyi határátmenetet, illetve elkezdődik az asztélyi ukrán oldali határállomás teljes felújítása és kapacitásbővítése, amely várhatóan két évig fog tartani.

    Ezen kívül hamarosan megnyitjuk a Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád közötti határátkelőhelyet is, amely a magyar-ukrán határszakasz hatodik átkelőhelye lesz – fogalmazott Magyar Levente.

  • Dózsa Gergő György

    A német külügyminiszter szerint az orosz elnök belerángatja Ázsiát az Ukrajna elleni háborúba azzal, hogy kínai gyártmányú drónokat és észak-koreai katonákat is bevet a konfliktusban − tájékoztatott az MTI.

    A kínai üzemekben gyártott drónok és az Észak-Koreából érkező katonák támadást intéznek a béke ellen Európa szívében, és ezzel megsértik Európa alapvető biztonsági érdekeit

     − jelentette ki Annalena Baerbock hétfőn Pekingben, miután mintegy háromórás megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel. A német tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonság Tanácsa állandó tagjainak − köztük tehát Kínának is − felelőssége van abban, hogy ne szítsa tovább a konfliktusokat.

    Baerbock szerint nem állhat Kína érdekében az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belesodorja Ázsiát a háborúba. Egyúttal leszögezte azt is: következményekkel jár az, hogy Kína saját gyártású drónokat bocsát az orosz hadsereg rendelkezésére.

    „Egyértelművé tettük, hogy ez új dimenziót nyit” − fogalmazott a német külügyminiszter, kiemelve, hogy Európa és Ázsia biztonsága elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ezért még akkor is egyeztetniük kell egymással, ha nézetkülönbségeik vannak.

    A két külügyminiszter tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Annalena Baerbock egyedül jelent meg. A német-kínai kapcsolatokat illetően azt mondta: közösek a két ország érdekei, ezeket azonban csak úgy tudják képviselni, ha közben minden fél betartja a szabályokat.

  • Kecső Richárd János

    „Fokozni kell a magyar kormányzat békemissziójának erőfeszítéseit az ukrajnai háború minden eddiginél súlyosabb eszkalációs kockázata miatt, dolgozni kell a diplomáciai csatornák nyitva tartásán” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Moszkvában.

    A tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásán hangsúlyozta, hogy minden eddiginél súlyosabb eszkalációs kockázat alakult ki a több mint ezer napja tartó ukrajnai háború miatt.

    Úgy látjuk, hogy az elmúlt időszakban sok olyan veszélyes és felelőtlen döntés született, amely egy szomszédos ország – mint Magyarország – számára is különleges veszélyeket jelent

    – figyelmeztetett Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, hogy a súlyos eszkalációs veszélyre tekintettel fokozni kell a békemisszió erőfeszítéseit.

    A miniszter kitért arra is, hogy a kormánynak teljesen világos és felvállalt, nyilvános célkitűzése a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése Oroszországgal a szankciók által nem érintett területeken. „Remélem, hogy ebben a két ügyben ma előrehaladást tudunk elérni” – zárta.

  • Túri Csaba

    A Szlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetség (SZMISZ) szerkesztőségünknek is elküldött sajtónyilatkozatában kéri Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ne csökkentse le a kötelező sorkatonai szolgálat korhatárát. 

    „Ha eddig okos dolognak tartotta megkímélni a fiatalokat a bevetéstől, akkor ne hallgasson Joe Biden és a 2 hónap múlva távozó demokrata vezetés azon tanácsaira, hogy az ukránok csökkentsék a kötelező sorkatonai szolgálat alsó korhatárát 25-ről 18-ra, és kérjük, döntsön a fiatalok javára” – írják a közleményükben, hozzátéve, hogy szerintük Ukrajnában nem működik jelenleg a demokratikus visszacsatolási rendszer, ezért a kívülről jövő tanácsokat érdemes jobban megfontolni.

    „A fiatalok sorozási kötelessége ezenfelül egy újabb migrációs hullámot indított be már az elhangzását követő napokban, és a háború elől menekülő fiatalok kriminalizációjához vezet. Mindez egyedül a menekülteket befogadó és demográfiai krízissel küzdő államoknak, de semmiképpen nem Ukrajna jövőjének az érdeke” – fogalmazott közleményében a SZMISZ.

  • Dózsa Gergő György

    Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielőbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, de ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kyodo japán hírügynökségnek.

    Zelenszkij a vasárnap Kijevben adott interjúban hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg egyre gyorsabb előrenyomulása miatt „nem elégséges” a jelenleg Ukrajnának nyújtott külföldi támogatás. Egyúttal Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként újfent sürgette hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe − tájékoztatott az MTI.

    Az ukrán elnök szerint a háború „bonyolult időszakba” lépett, és elismerte, hogy diplomáciai úton történő lezárására azért volna szükség, mert az ukrán hadseregnek nincs elég ereje visszafoglalni az ország egyes megszállt részeit, köztük az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félszigetet.

    Úgy vélte, tárgyalásokra azonban csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajna elég erőt tud felmutatni ahhoz, hogy Oroszországot eltántorítsa az újabb agressziótól. Az ország biztonsága és jóléte szempontjából pedig nélkülözhetetlen az ország NATO-tagsága – hangsúlyozta.

  • Kecső Richárd János

    Oroszország 743 920 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

    Ez a szám magában foglalja az oroszok 1790 veszteségét, amelyet csak az elmúlt napban szenvedtek el.

    A jelentés szerint Oroszország emellett 9478 harckocsit, 19 397 páncélozott harcjárművet, 30 606 járművet és üzemanyagtartályt, 20 953 tüzérségi rendszert, 1253 többszörös rakétaindító rendszert, 1019 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 886 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

  • Kecső Richárd János

    „Az elmúlt ezer nap során még soha nem volt ennyire súlyos az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye” – közölte Szijjártó Péter a Facebook-oldalán.

    A külügyminiszter Moszkvában tárgyal Denis Manturov első miniszterelnök-helyettessel, aminek célja a magyar békemisszió megerősítése.

  • Kecső Richárd János

    Az ukránok egy nap alatt több mint 2,5 millió kérelmet nyújtottak be ezer hrivnya kifizetésére a téli támogatás program keretében – tájékoztatta Mihail Fedorov, a digitális átalakulás minisztere az Unian ukrán hírügynökséget.

    Egy nap alatt több mint 2 500 000 kérelem a téli e-támogatás-programra. Ez abszolút rekord a digitális szolgáltatások terén. Kétségtelenül ez lett a világ legtömegesebb online szolgáltatása

    – írta a Telegramon. Elmondása szerint az ukránok több mint 551 ezer kérelmet nyújtottak be a gyermekek számára. A jelentkezők 64 százaléka nő, 36 százaléka férfi, az átlagéletkor pedig 30–40 év.

  • Dózsa Gergő György

    December folyamán Németország mintegy 650 millió euró értékű katonai segítséget fog nyújtani Ukrajnának − jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben. Scholz váratlanul érkezett Kijevbe, ahol ez már a második látogatása volt a csaknem három éve tartó háború kirobbanása óta − tájékoztatott az MTI.

    Németország továbbra is Ukrajna legelszántabb európai támogatója marad − írta a kancellár az X-en, hangsúlyozva, hogy látogatását a szolidaritás jelének szánja. Felidézte, hogy Ukrajna „már több mint ezer napja küzd hősiesen Oroszország könyörtelen agressziójával szemben”.

    „Ukrajna számíthat Németországra. Azt mondjuk, amit teszünk, és azt tesszük, amit mondunk” − hangoztatta Olaf Scholz, aki hétfőn találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

  • Kecső Richárd János

    Az EU új diplomáciai vezetője, Kaja Kallas elmondta, hogy az Európai Unió új szankciócsomagról tárgyal Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

    Egy új szankciócsomagról tárgyalunk Oroszország gyengítése érdekében. Úgy gondolom, hogy minden eszközzel segítenünk kell Ukrajnának és Oroszország gyengítésében is, hogy ez a háború véget érjen

    – mondta Kallas. Hozzátette, hogy a 15. megszorító csomagot az Európai Tanács új elnöke, António Costa jelentette be kijevi sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint Európa azt tervezi, hogy növeli a nyomást az orosz gazdaságon és tovább gyengíti a Kreml háborús képességét.

  • Túri Csaba

    Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia vezetője megerősítette Volodimir Zelenszkij szavait, miszerint Ukrajna valóban hajlandó lemondani a háború lezárása érdekében azokról a területekről, amelyek felett az oroszok vették át az ellenőrzést – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    „Tűzszüneti vonalakra van szükség, és ennek a vonalnak ideális esetben magában kellene foglalnia azokat a területeket, amelyeket Oroszország elfoglalt. Azonban be kell látni, erre nincsen reális esély” – fogalmazott Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra lesz szüksége az esetleges fegyverszünet megkötése után.

    Az egykori főtitkár úgy véli, csak a kijevi hatóságok által ellenőrzött területeket figyelembe véve lehet potenciálisan NATO-tagságot biztosítani Ukrajnának. 

  • Túri Csaba

    Az ukrajnai és a gázai háború, valamint más fegyveres konfliktusok hatására tavaly jelentős mértékben emelkedtek a világ száz legnagyobb fegyvergyártó vállalatának eladási mutatói – adta hírül az MTI.

    A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint 2023-ban a vizsgált száz vállalat összes bevétele, amely a katonai termékek és szolgáltatások belföldi és külföldi megrendelőknek történő értékesítéséből származik, mintegy 4,2 százalékkal 632 milliárd dollárra emelkedett. A fegyverek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a fegyvergyártók fokozták termelésüket, eladásaik emelkedő tendenciája pedig feltehetően 2024-ben is folytatódott.

    A globális fegyvereladások csaknem felét lebonyolító amerikai székhelyű fegyvergyártó vállalatok bevétele 2,5 százalékos növekedés mellett 317 milliárd dollárra emelkedett, míg a top 100-as listán szereplő négy német fegyvergyártó cég összesen 7,5 százalékos növekedést ért el 10,7 milliárd dollárral.

  • Kecső Richárd János

    Az oroszok tovább nyomulnak a frontvonalon és számos terület közelében sikereket értek el – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A DeepState monitoring szerint, amely a fronton kialakult helyzetet követi nyomon, az oroszok négy lakott terület közelében nyomultak előre. Többek között Novij Komar (donyecki terület), Beresztovoje (harkivi terület), Pogrebkov (kurszki terület) és Kurahovo (donyecki terület) közelében haladt előre az orosz hadsereg.

  • Dózsa Gergő György

    December 2-án, hétfőn reggel orosz drónokat észleltek Kijev közelében, melyeket az ukrán légvédelem lelőtt. A korábbi légiriadót vasárnap este 18 óra 18 perckor jelentették be, amely egészen hétfő hajnali 4 óra 32 percig tartott az ukrán fővárosban − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

  • Dózsa Gergő György

    Az orosz hadsereg drónokkal támadta Ternopilt, melynek következtében egy ember meghalt, hárman megsebesültek, valamint megrongáltak egy lakóházat, egy iskolát és húsz gépjárművet.

    A lakóházból mintegy száz embert evakuáltak. A csapás miatt bekövetkező robbanás megrongálta a szomszédos épületek ablakait. Az áldozatok számára egy mobil központot állítottak fel a helyszínen − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

  • Túri Csaba

    Vlagyimir Putyin orosz elnök azért rendelhette el a Szergej Szkripal elleni merényletet, mert a volt orosz kém titkos információkat rejtegetett az orosz elnök fémgyártásból származó nyereségének „bűnös elsikkasztásáról” – véli a brit kormány a The Guardian cikke szerint.

    A mérgezéssel kapcsolatos vizsgálatkor elhangzott, hogy a külügyminisztérium szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy Putyin személyesen rendelte el a támadást, mivel elképzelhetetlen, hogy egy ilyen merész akciót az ő beleegyezése nélkül hajtottak volna végre. A központi kérdés az volt, hogy miért küldtek orosz ügynököket Salisburybe, hogy megöljék Szkripalt.

    Tanúvallomásában Szkripal azt mondta, hogy amikor a GRU-nak, az orosz katonai hírszerző ügynökségnek dolgozott,

    titkos információkhoz fért hozzá, és „tudott azokról az állításokról, amelyek szerint Putyin részt vett a ritka fémek elhelyezésével kapcsolatos illegális tevékenységben”.

    Amikor Szkripalt a 2018-as novicsokos támadás után kihallgatta a brit rendőrség, a korábbi orosz kém azt mondta, Putyin sikkasztotta az alumíniumeladásokból származó bevételt. Jonathan Allen a Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal védelmi és hírszerzési főigazgatója azt mondta, a helyén kezeli Szkripal állításait.

    „Ha ő a GRU magas rangú tagjaként dolgozott, akkor hozzáférhetett titkos információkhoz. Ami a Putyin elnökkel kapcsolatos állításokat illeti, nagyon nehéz pontosan tudni, hogy mi történik Oroszországban. A civil társadalom nem igazán létezik, a független médiát bezárták, az igazságszolgáltatás a kormány és Putyin elnök védelmében működik” – fogalmazott a főigazgató, aki beszélt az orosz politikai elitről is. 

  • Kecső Richárd János

    Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4218 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3819 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Túri Csaba

    Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint érdemes fenntartani „egy bizonyos stratégiai kétértelműséget” az ukrajnai háborúval kapcsolatban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    „Nem zárható ki külföldi csapatok megjelenése Ukrajnában, és ebben Európa is szerepet játszhat. Ez egy komoly biztonsági válság, szerintem semmit sem szabad kizárni, és érdemes fenntartani egy bizonyos stratégiai kétértelműséget” – nyilatkozta Kallas arra a kérdésre, hogy európai katonák szerepet vállalhatnak-e a háborúban. 

    Az EU tisztviselője Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a találkozóról posztolt is az X-en. „Azért vagyok itt, hogy megvitassam Ukrajna védelmének konkrét uniós támogatását – fegyverek, pénz, szankciók, katonák kiképzése, politikai és diplomáciai támogatás. Ukrajna győzni fog. Győzni fog a szabadság” – tette hozzá.

  • Hargittai Éva

    Marija Zaharova szerint a „házigazdák” elárulták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a Nyugat nem Ukrajnának kívánt segítséget nyújtani, hanem Oroszországot akarták megkárosítani.

    Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője ezzel Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági asszisztensének szavait kommentálta, miszerint Ukrajnának saját magának kell döntenie a konfliktus megoldásához szükséges területek átadásáról.

    Zelenszkijt elárulták a vendéglátói. Mindig így árulnak el, mert nem az volt a céljuk, hogy segítsenek Ukrajnának, hanem hogy kárt okozzanak Oroszországnak. A probléma az, hogy sok ukránba bűnösen beleszuggerálták, hogy a két dolog ugyanazt jelenti

    – mondta a szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökség szemléje szerint.

  • Balázsi Levente

    Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!