Vérfagyasztó összeget hagyott jóvá Putyin, Oroszország katonai kiadásai rekordszintre emelkednek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erőknél a közelmúltban történt átrendeződés „nem az utolsó a sorban” – számolt be az Ukrajinszka Pravda. Egy újságíró arra kérte az elnököt Olaf Scholz-cal közös sajtótájékoztatóján, hogy kommentálja a legutóbbi személyi változásokat a fegyveres erőknél, mire ő megjegyezte, hogy ezek nem az utolsó átszervezések a hadseregben.

Államunkon belül van egy stabilitási tervünk, amelynek alapja a védelmi képességünk és a hadseregünk. Vannak konkrét reformok, konkrét döntések. Ezeket a konkrét döntéseket konkrét emberek hozzák meg. Ezek nem az utolsó átszervezések

– mondta az ukrán elnök.

Az elnök több személyi változást is eszközölt a hadsereg soraiban az elmúlt napokban, emiatt szegezték neki a kérdést, de mint kiderült a válaszából, érdemes még változásokra számítani.

Joe Biden amerikai elnök kormánya megpróbál tárgyalni további több milliárd dollár értékű fegyverek Ukrajnának történő átadásáról, de az ország aggódik, hogy egy ilyen döntés csökkentheti az amerikai fegyverkészletet, és más forró pontoktól vonhat el forrásokat. Erről tisztviselők számoltak be a The Washington Postnak.

A portál megjegyzi, hogy egy ilyen kezdeményezést azért javasoltak, mert Ukrajna szövetségesei aggódnak amiatt, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikában drámai változás következik be, amint az új elnök, Donald Trump hivatalba lép.

Egyes tisztviselők szerint a Biden-kormányzatot az is csalódottsággal tölti el, hogy az ukrán vezetők nem hajlandók a mozgósítási korhatárt 25-ről 18 évre csökkenteni, ahogyan azt az Egyesült Államok követeli.

A kormányzat tisztviselői megjegyzik, hogy Joe Biden elnöki ciklusának végén hozott döntése, miszerint engedélyezi a mélyen orosz területére irányuló rakétacsapásokat, adhat némi időt Ukrajnának a helyzet ellenőrzésére. A tisztviselők azonban továbbra is sürgetik az ukrán kormányt, hogy több mint 160 ezer katonával bővítse hadseregét, amire Kijev szerint az ukrán hadseregnek szüksége van.

Ami a létszámot illeti, ez egyszerűen matematika és fizika kérdése. Nem akarom Ukrajnát vádolni semmivel. Ez egy nagyon nehéz kérdés számukra. De különösen az elmúlt évben egyszerűen nem mozgósítanak és képeznek ki elég katonát ahhoz, hogy pótolják a harctéren elszenvedett veszteségeket

– mondta egy névtelenséget kérő tisztviselő.

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azt is hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott ilyen rövid távú támogatás fő kockázata az lenne, hogy veszélyeztetne más missziókat, mivel a hadsereg több pénzt és személyzetet különít el arra, hogy nagy mennyiségű katonai felszerelést telepítsen az európai országokba.

Megvizsgáltuk, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha megbízást kapnánk ennek a gyorsításnak a végrehajtására, és milyen költségekkel járna a világ más missziói számára

– egészítette ki. A Fehér Ház az amerikai ellátással kapcsolatos problémák ellenére döntött a segítségnyújtás mellett – közölte a kormányzat –, tekintettel „mindazokra a következményekre, amelyeket az ukrajnai háború a szabályokon alapuló nemzetközi rendre és a világ más hadszíntereire gyakorol, és arra, hogy milyen tanulságokat vonnak le belőle az autoriter államok”.

„A harctéren ma a legmeghatározóbb tényező az ukrán katonák, akik készek harcolni, hogy stabilizálják a frontvonalat” – tette hozzá. Katonai elemzők viszont az orosz csapatok erőteljes növekedését jegyzik a Donyecki terület nyugati részén, ami Pokrovszk és Vejke Novoszelka, valamint az ukrán utánpótlási vonalakat fenyegeti.

Egy amerikai védelmi tisztviselő azonban úgy véli, hogy a fenyegetés nem olyan erős, mert a Pokrovszktól délre fekvő terület nem jól védett, és az ukrán hadsereg is biztonságosabb állásokba vonul vissza.

„Arra számítok, hogy amint átjutnak az oroszok ezen a nyílt terepen, és találkoznak az ukránok erősebb védelmi vonalával, visszatérnek a sokkal lassabb ütemű előrenyomuláshoz, a kimerítő harcokhoz, amelyeket máskor is láttunk” – magyarázta a tisztviselő.

Vádiratot nyújtottak be a bíróságra két 17 éves szakközépiskolai tanuló ellen, akiket előzetes összeesküvéssel elkövetett hadiállapot alatti szabotázzsal gyanúsítanak – jelentette a harkivi területi ügyészség az Interfax szemléje alapján.

A nyomozás szerint májusban az egyik gyanúsított a pénzkeresés lehetőségét látta az akcióban, és az orosz különleges szolgálatok egyik képviselője Telegramon keresztül beszervezte. Az összekötő felajánlotta, hogy pénzért felgyújtja a harkivi kerületi toborzóközpontok épületeit. A fiatalember a barátját is bevonta a „munkába”.

A fiatalemberek lefilmezték az eredményt, és a sikeresen elvégzett feladat bizonyítékaként elküldték a felettesüknek, aki ezt követően kifizette őket.

A gyanúsítottak jelenleg őrizetben vannak. Bíróság elé állítják őket a harkivi kerületi bíróságon. „A cikkely szankciója 15 évtől életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő büntetésként, vagyonelkobzással” – közölte a Harkivi Kerületi Ügyészség sajtószolgálata.

Németország decemberben szállítja Ukrajnának a hatodik IRIS–T légvédelmi rendszert és Patriot indítórakétákat – jelentette be Olaf Scholz német kancellár az Interfax szerint.

A légvédelmi támogatás továbbra is központi jelentőségű számunkra. Már öt IRIS–T rendszert, három Patriotot, több mint 50 Gepárdot szállítottunk. És azt akarjuk, hogy az általunk nyújtott segítség, különösen a légvédelem és a katonai segítségnyújtás területén, pontosan ezt jelentse. A hatodik IRIS–T rendszert decemberben szállítják le, csakúgy, mint a Patriot indítórakétákat

– mondta Scholz a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott találkozót követő kijevi sajtótájékoztatón.

Scholz azt is hangsúlyozta, hogy Németország szilárdan kiáll Ukrajna mellett. Hozzátette, „elfogadhatatlan”, hogy Oroszország lövi Ukrajna energetikai infrastruktúráját, ezért Németország sürgős téli támogatást nyújtott Ukrajnának.

Az a fenyegetés, hogy Észak-Korea M1991 rakéta-sorozatvetőket szállíthat Oroszországnak, és azokkal csapást mérnek Harkivra, létezik, de ez egy kicsit azért túlzó – mondta a harkivi régió szóvivője, Eugene Romanov az Egyesült Hírek című tévéműsor legújabb részében.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország kaphat-e M1991-es rendszereket, amelyekkel akár 60 kilométeres távolságra is képesek ellőni, és hogy elérhetik-e Harkivot, azt mondta, hogy van ilyen fenyegetés. Romanov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy más fegyverek is jelenthetnek esetleges fenyegetést.

Szeretném emlékeztetni önöket, hogy az orosz terroristák nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvetőkkel, Uragan, Smerch és Tornado rakétákkal vannak felfegyverkezve, amelyek Belgorod térségétől Harkivig is eljuthatnak. Ezért ez a fenyegetés kissé eltúlzott, de létezik

– tette hozzá Romanov. Megjegyezte, hogy minél több új haditechnikai eszközzel rendelkezik az ellenség, annál többet éget fel ukrán földekből.

Egymilliárd euró értékű közös határ- és közútfejlesztési tervcsomagot terjeszt Brüsszel elé Magyarország és Ukrajna – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ukrán kormányzati tisztségviselőkkel tartott sajtótájékoztatóján hétfőn az asztélyi határállomáson.

Magyar Levente elmondta, a közös magyar–ukrán terv tartalmazza majd két autópályakapcsolat kiépítését és egy új teherforgalmi átkelőhely létesítését a két ország között, valamint az ehhez kapcsolódó útfejlesztéseket a határ mindkét oldalán – adta hírül az államtitkár nyilatkozatát az MTI.

Magyar Levente azt is bejelentette, hogy hétfőtől megindult az üres kamionok forgalma a Beregsurány–asztélyi határátkelőhelyen Ukrajna felől Magyarország felé, ezzel tehermentesítve a forgalmas záhonyi határátmenetet, illetve elkezdődik az asztélyi ukrán oldali határállomás teljes felújítása és kapacitásbővítése, amely várhatóan két évig fog tartani.

„Ezenkívül hamarosan megnyitjuk a Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád közötti határátkelőhelyet is, amely a magyar–ukrán határszakasz hatodik átkelőhelye lesz” – fogalmazott Magyar Levente.

A német külügyminiszter szerint az orosz elnök belerángatja Ázsiát az Ukrajna elleni háborúba azzal, hogy kínai gyártmányú drónokat és észak-koreai katonákat is bevet a konfliktusban − tájékoztatott az MTI.

A kínai üzemekben gyártott drónok és az Észak-Koreából érkező katonák támadást intéznek a béke ellen Európa szívében, és ezzel megsértik Európa alapvető biztonsági érdekeit

 − jelentette ki Annalena Baerbock hétfőn Pekingben, miután mintegy háromórás megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel. A német tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonság Tanácsa állandó tagjainak − köztük tehát Kínának is − felelőssége van abban, hogy ne szítsa tovább a konfliktusokat.

Baerbock szerint nem állhat Kína érdekében az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belesodorja Ázsiát a háborúba. Egyúttal leszögezte azt is: következményekkel jár, hogy Kína saját gyártású drónokat bocsát az orosz hadsereg rendelkezésére.

„Egyértelművé tettük, hogy ez új dimenziót nyit” − fogalmazott a német külügyminiszter, kiemelve, hogy Európa és Ázsia biztonsága elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ezért még akkor is egyeztetniük kell egymással, ha nézetkülönbségeik vannak.

A két külügyminiszter tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Annalena Baerbock egyedül jelent meg. A német–kínai kapcsolatokat illetően azt mondta: közösek a két ország érdekei, ezeket azonban csak úgy tudják képviselni, ha közben minden fél betartja a szabályokat.

A Szlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetség (SZMISZ) szerkesztőségünknek is elküldött sajtónyilatkozatában kéri Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ne csökkentse le a kötelező sorkatonai szolgálat korhatárát. 

„Ha eddig okos dolognak tartotta megkímélni a fiatalokat a bevetéstől, akkor ne hallgasson Joe Biden és a 2 hónap múlva távozó demokrata vezetés azon tanácsaira, hogy az ukránok csökkentsék a kötelező sorkatonai szolgálat alsó korhatárát 25-ről 18-ra, és kérjük, döntsön a fiatalok javára” – írják a közleményükben, hozzátéve, hogy szerintük Ukrajnában nem működik jelenleg a demokratikus visszacsatolási rendszer, ezért a kívülről jövő tanácsokat érdemes jobban megfontolni.

„A fiatalok sorozási kötelessége ezenfelül egy újabb migrációs hullámot indított be már az elhangzását követő napokban, és a háború elől menekülő fiatalok kriminalizációjához vezet. Mindez egyedül a menekülteket befogadó és demográfiai krízissel küzdő államoknak, de semmiképpen nem Ukrajna jövőjének az érdeke” – fogalmazott közleményében a SZMISZ.

Oroszország 743 920 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Ez a szám magában foglalja az oroszok 1790 veszteségét, amelyet csak az elmúlt napban szenvedtek el.

A jelentés szerint Oroszország emellett 9478 harckocsit, 19 397 páncélozott harcjárművet, 30 606 járművet és üzemanyagtartályt, 20 953 tüzérségi rendszert, 1253 többszörös rakétaindító rendszert, 1019 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 886 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

„Az elmúlt ezer nap során még soha nem volt ennyire súlyos az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye” – közölte Szijjártó Péter a Facebook-oldalán.

A külügyminiszter Moszkvában tárgyal Denis Manturov első miniszterelnök-helyettessel, aminek célja a magyar békemisszió megerősítése.

Az ukránok egy nap alatt több mint 2,5 millió kérelmet nyújtottak be ezer hrivnya kifizetésére a téli támogatás program keretében – tájékoztatta Mihail Fedorov, a digitális átalakulás minisztere az Unian ukrán hírügynökséget.

Egy nap alatt több mint 2 500 000 kérelem a téli e-támogatás-programra. Ez abszolút rekord a digitális szolgáltatások terén. Kétségtelenül ez lett a világ legtömegesebb online szolgáltatása

– írta a Telegramon. Elmondása szerint az ukránok több mint 551 ezer kérelmet nyújtottak be a gyermekek számára. A jelentkezők 64 százaléka nő, 36 százaléka férfi, az átlagéletkor pedig 30–40 év.

December folyamán Németország mintegy 650 millió euró értékű katonai segítséget fog nyújtani Ukrajnának − jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben. Scholz váratlanul érkezett Kijevbe, ahol ez már a második látogatása volt a csaknem három éve tartó háború kirobbanása óta − tájékoztatott az MTI.

Németország továbbra is Ukrajna legelszántabb európai támogatója marad − írta a kancellár az X-en, hangsúlyozva, hogy látogatását a szolidaritás jelének szánja. Felidézte, hogy Ukrajna „már több mint ezer napja küzd hősiesen Oroszország könyörtelen agressziójával szemben”.

„Ukrajna számíthat Németországra. Azt mondjuk, amit teszünk, és azt tesszük, amit mondunk” − hangoztatta Olaf Scholz, aki hétfőn találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia vezetője megerősítette Volodimir Zelenszkij szavait, miszerint Ukrajna valóban hajlandó lemondani a háború lezárása érdekében azokról a területekről, amelyek felett az oroszok vették át az ellenőrzést – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár Oslóban, Norvégiában 2024. november 6-án

Fotó: Thomas Fure / NTB / Reuters

„Tűzszüneti vonalakra van szükség, és ennek a vonalnak ideális esetben magában kellene foglalnia azokat a területeket, amelyeket Oroszország elfoglalt. Azonban be kell látni, erre nincsen reális esély” – fogalmazott Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra lesz szüksége az esetleges fegyverszünet megkötése után.

Az egykori főtitkár úgy véli, csak a kijevi hatóságok által ellenőrzött területeket figyelembe véve lehet potenciálisan NATO-tagságot biztosítani Ukrajnának. 

Az ukrajnai és a gázai háború, valamint más fegyveres konfliktusok hatására tavaly jelentős mértékben emelkedtek a világ száz legnagyobb fegyvergyártó vállalatának eladási mutatói – adta hírül az MTI.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint 2023-ban a vizsgált száz vállalat összes bevétele, amely a katonai termékek és szolgáltatások belföldi és külföldi megrendelőknek történő értékesítéséből származik, mintegy 4,2 százalékkal 632 milliárd dollárra emelkedett. A fegyverek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a fegyvergyártók fokozták termelésüket, eladásaik emelkedő tendenciája pedig feltehetően 2024-ben is folytatódott.

A globális fegyvereladások csaknem felét lebonyolító amerikai székhelyű fegyvergyártó vállalatok bevétele 2,5 százalékos növekedés mellett 317 milliárd dollárra emelkedett, míg a top 100-as listán szereplő négy német fegyvergyártó cég összesen 7,5 százalékos növekedést ért el 10,7 milliárd dollárral.

Az oroszok tovább nyomulnak a frontvonalon és számos terület közelében sikereket értek el – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A DeepState monitoring szerint, amely a fronton kialakult helyzetet követi nyomon, az oroszok négy lakott terület közelében nyomultak előre. Többek között Novij Komar (donyecki terület), Beresztovoje (harkivi terület), Pogrebkov (kurszki terület) és Kurahovo (donyecki terület) közelében haladt előre az orosz hadsereg.

December 2-án, hétfőn reggel orosz drónokat észleltek Kijev közelében, melyeket az ukrán légvédelem lelőtt. A korábbi légiriadót vasárnap este 18 óra 18 perckor jelentették be, amely egészen hétfő hajnali 4 óra 32 percig tartott az ukrán fővárosban − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azért rendelhette el a Szergej Szkripal elleni merényletet, mert a volt orosz kém titkos információkat rejtegetett az orosz elnök fémgyártásból származó nyereségének „bűnös elsikkasztásáról” – véli a brit kormány a The Guardian cikke szerint.

A mérgezéssel kapcsolatos vizsgálatkor elhangzott, hogy a külügyminisztérium szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy Putyin személyesen rendelte el a támadást, mivel elképzelhetetlen, hogy egy ilyen merész akciót az ő beleegyezése nélkül hajtottak volna végre. A központi kérdés az volt, hogy miért küldtek orosz ügynököket Salisburybe, hogy megöljék Szkripalt.

Szergej Szkripal otthona 2019. március 2-án az angliai Salisburyben

Fotó: Finnbarr Webster / Getty Images Hungary

Tanúvallomásában Szkripal azt mondta, hogy amikor a GRU-nak, az orosz katonai hírszerző ügynökségnek dolgozott,

Amikor Szkripalt a 2018-as novicsokos támadás után kihallgatta a brit rendőrség, a korábbi orosz kém azt mondta, Putyin sikkasztotta az alumíniumeladásokból származó bevételt. Jonathan Allen a Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal védelmi és hírszerzési főigazgatója azt mondta, a helyén kezeli Szkripal állításait.

„Ha ő a GRU magas rangú tagjaként dolgozott, akkor hozzáférhetett titkos információkhoz. Ami a Putyin elnökkel kapcsolatos állításokat illeti, nagyon nehéz pontosan tudni, hogy mi történik Oroszországban. A civil társadalom nem igazán létezik, a független médiát bezárták, az igazságszolgáltatás a kormány és Putyin elnök védelmében működik” – fogalmazott a főigazgató, aki beszélt az orosz politikai elitről is. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4218 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3819 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kiderült, miért rettegnek az oroszok a „halál útjaként” emlegetett kurszki szakasztól;
• Előrenyomultak Oroszország erői, újabb települést foglaltak el Ukrajnában;
• Politico: Zelenszkij alkalmazkodott és sikeres diplomáciai játékot játszik Trumppal;
• Több ukrán katona dezertált 2024-ben, mint a háború előző két évében;
• Oroszország veszteségeket szenvedett Szíriában, leváltották az orosz vezetőt;
• Volodimir Zelenszkij újabb listára vette fel Magyarországot, Ukrajna NATO-tagsága múlhat rajta.

Tartsanak velünk ezúttal is!