Ukrajna nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni Oroszországgal, mivel még nincs elegendő nyugati támogatás ahhoz, hogy erős pozícióból tárgyalhasson – mondta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy interjúban a The Kyiv Independent szerint.
Jermak hangsúlyozta, hogy Ukrajnának „egyenlő feltételek mellett” kell megközelítenie az esetleges tárgyalásokat, és elfogadhatatlannak minősítette a Kreml részéről érkező ultimátumokat. „Nem lesz új minszki vagy normandiai formátum Zelenszkij elnök vezetése alatt” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna jelenleg elég erős-e a tárgyalásokhoz, Jermak azt válaszolta: „Ma nem”.
Kiemelte, hogy több fegyverre, a NATO-ba való egyértelmű meghívásra és biztonsági garanciákra lenne szükségük a jövőbeni orosz agresszió megakadályozására.
„Ukrajna megerősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy mindez soha többé ne fordulhasson elő” - mondta, utalva a nyugati partnerekkel folyó tárgyalásokra.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök ígéreteivel kapcsolatban, miszerint gyorsan véget vet a háborúnak, Jermak azt mondta: „Egyelőre nincs terv, biztos, hogy mi nem láttuk.” „Tudjuk, hogy több véleményt és álláspontot is megvitatnak” – tette hozzá.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Olaf Scholz német kancellár úgy véli, hiba lenne nagy hatótávolságú fegyverekkel ellátni Ukrajnát vagy megengedni a csapásokat az orosz területek mélyére – derül ki Olaf Scholz nyilatkozatából, amelyet az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál idézett az n-tv német híradóra hivatkozva.
Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy Németország az ő vezetése alatt Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója lett.
Kijelentette, továbbra is meg van győződve arról, hogy hiba lenne az Ukrajnának szállított fegyvereket Oroszországba irányuló mély csapásokra használni vagy ilyen csapásra alkalmas fegyvereket szállítani. A német kancellár szerint mindenáron meg kell akadályozni egy konfliktust Oroszország és a NATO között.
Jövőre Oroszországnak még mintegy 2800 harckocsija lesz tartalékban a raktárbázisokon, amelyek többsége már régen elavult modell – fogalmazott Alekszandr Kovalenko katonai szakértő az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Szerinte a legnagyobb központi harckocsi-tartalékbázisokon a megmaradt harckocsik számai a következők:
Kovalenko megjegyezte, hogy az első két bázisnál a megmaradt harckocsik többsége felújításra alkalmatlan.
Az ukrán és az orosz erők szombat 16:00 óráig 166 alkalommal csaptak össze a háborús övezetben, a legtöbb harci összecsapást, szám szerint 45-öt a kurszki fronton jegyezték fel – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara a Facebookon a szombati, 16:00 órai információk alapján.
A nap kezdete óta a kurszki fronton 45 harci összecsapásra került sor, amelyek közül 26 még folyamatban van. Ezenkívül az ellenség hét légicsapást hajtott végre, tíz irányított bombát dobott le, és 212 tüzérségi támadást hajtott végre orosz települések és védőink állásai ellen
– olvasható a vezérkar tájékoztatásában.
A kárpátaljai határőrök az ukrán–magyar határ közelében, egy ellenőrzőpontnál állították meg a mikrobuszt. A 63 éves sofőr azt állította, hogy csak zöldséget szállít, ám a határőrök átvizsgálták a Mercedes Sprintert, amelynek rakterében farostlemezből kialakított rejtekhelyen 8 potyautast fedeztek fel.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a férfiak Kárpátaljáról, valamint Herszon, Zsitomir, Kijev, Lviv megyéből keltek útra, és a zöldhatáron keresztül Magyarországra akartak szökni.
A lap azt írja, a sofőrt és utasait őrizetbe vették, és az Ukrán Állami Határőrszolgálat közölte, hogy eljárás indult ellenük embercsempészet és illegális határátlépés kísérlete miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot terjesztett elő szombaton a mögötte álló Egységes Oroszország párt kongresszusán a „Hősök ideje” elnevezésű szövetségi projekt kiterjesztésére azon veteránokra, akik az Ukrajna elleni „különleges katonai műveletben” vettek részt – számolt be róla az MTI.
A „Hősök ideje” projekt egy veterántovábbképző program, amelynek a fő célkitűzése, hogy magasan képzett veteránok továbbképzés után különböző állásokat tudjanak betölteni az állami vagy az önkormányzati hivatalokban, illetve az állami tulajdonú vállalatoknál.
A program magában foglalja a modern vezetési módszerek és technológiák, a csapatmunka és a személyiségfejlesztés oktatását. Vlagyimir Putyin szorgalmazta a projekt kiterjesztését az ország minden régiójára. Megjegyezte, hogy hasonló programok már működnek számos térségben, ezek között említette a sztavropoli, a belgorodi és a voronyezsi régiókat.
Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszoroszág párt elnöke és az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arról tájékoztatott, hogy a kongresszuson a párt vezető testülete jóváhagyta új szociális intézkedések beépítését az úgynevezett nemzeti programba.
Már vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
Ma már vannak előzetes bizonyítékok arra, hogy az oroszok észak-koreai katonákat is bevetnek a támadásokban – jelentős számban. Az oroszok egyesített egységekbe vonják be és a kurszki térségben folytatott hadműveletekben használják őket. Eddig csak ott, de vannak információink arról, hogy a frontvonal más részein is bevethetik őket. A veszteségek e kategória körében már most is érzékelhetőek
– fogalmazott Ukrajna államfője.
Valójában Moszkva egy újabb államot rángatott bele ebbe a háborúba, méghozzá a lehető legnagyobb mértékben. Ha ez nem eszkaláció, akkor mi az az eszkaláció, amiről sokan beszélnek? Putyin az, aki lépéseket tesz ennek a háborúnak a kiterjesztésére és meghosszabbítására. Ő az, aki elhárítja a béke lehetőségét, aki azt akarja, hogy a világnak még több problémája legyen Ázsiában is. Ezért képezik ki az oroszok Észak-Koreát a modern hadviselésre
– tette hozzá Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy „nyilvánvaló, hogy Moszkva figyelmen kívül hagyja az összes ország – Kínától és Brazíliától kezdve sok más országig – felhívását, hogy tegyenek meg mindent a deeszkaláció érdekében”. Ukrajna elnöke megjegyezte, hogy a jövő héten „Európában” beszél majd a „közös munkáról”.
Orosz versenyzők ellen tiltakozva „Tegyük újra kicsivé Oroszországot” feliratú pólót viselt egy litván sportoló a budapesti Funkcionális Fitnesz Szuper Világbajnokságon, ezért a sportág nemzetközi szervezetének döntése értelmében kitiltották a versenyből – számolt be róla pénteken az LRT litván hírportál. A versenyző kizárását követően az egész litván csapat visszalépett a világbajnokságon.
Kornelija Dudaite a december 12–15. között Budapesten megrendezett megmérettetésen „Make Russia Small Again”, azaz „Tegyük újra kicsivé Oroszországot” feliratú pólóban jelent meg. A sportoló nehezményezte, hogy az eredetileg semlegesként beengedett orosz atléták ruháin megjelenhettek Oroszország jelképei, így ő is a póló felvétele mellett döntött, amelyet már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is viselt már. Miután nem volt hajlandó levenni a ruhadarabot, kizárták a versenyből.
„Minden nagyon hirtelen és nagyon gyorsan elfajult. Mi Litvánia képviselőiként úgy mentünk el erre a versenyre, hogy tudtuk, hogy orosz sportolók vesznek részt rajta. Azt mondták nekünk, hogy semlegesként fognak versenyezni. Mi már megtapasztaltuk, milyen az, hogy ilyen semleges orosz sportolók vannak” – fogalmazott a sportoló.
Volt egy pólóm, ugyanolyan, mint amilyet az ukrán elnök viselt, és úgy gondoltam, hogy ha kell, megmutatom a polgári álláspontunkat. Amikor megérkeztünk Magyarországra, maguk a szervezők gratuláltak a közösségi médiában, gratuláltak az oroszoknak, gratuláltak a részvételükhöz. Azt gondoltam, hogy ez nem helyes. Szerintem egy agresszor országnak egyáltalán nem lehet gratulálni sehol
– jelentette ki Kornelija Dudaite, hozzátéve, hogy ez a póló és az ukrán zászló volt az ő „pozíciója” a csütörtöki nemzetek felvonulásán.
Ez az én álláspontom, nem pedig a litván válogatotté. Később kaptam egy hivatalos levelet, amelyben az állt, hogy ha leveszem a pólómat, és eltávolítok róla minden fotót, akkor maradhatok a versenyen. Nem voltam hajlandó levenni őket, és a biztonságiak kikísértek az arénából. A versenyemnek vége volt
– mondta a litván atléta, aki leszögezte, hogy a szervezet támogatásának hiányában kilép a Litván Funkcionális Sportági Szövetségből.
A Litván Funkcionális Sportszövetség úgy döntött, hogy a szervezők »semleges zászlós« politikával kapcsolatos hanyag hozzáállása miatt visszalép a budapesti világbajnokságtól. A világbajnokságon a sportolóknak megengedték, hogy az agresszor ország nemzeti jelképeit kitegyék – ez az élő közvetítés során látható volt, az ország neve is elhangzott. A szervezők hanyagsága, hogy figyelmen kívül hagyták a semleges zászlós politikát, összeegyeztethetetlen az értékeinkkel, ezért a Litván Funkcionális Sportok Szövetsége azt javasolta, hogy a válogatott tagjai vonuljanak vissza a versenytől
– áll a Litván Funkcionális Sportok Szövetségének közleményében.
Litvánia külügyminisztere kijelentette, hogy büszke azokra a litvánokra, akik bátran kiállnak a szabadság és a saját értékeik mellett, miközben a Nemzetközi Funkcionális Fitnesz Szervezet hangsúlyozta a sport politikamentességének igényét, azonban elismerték, hibáztak, amikor orosz sportolókként hivatkoztak Oroszország versenyzőire. A 2025-ös funkcionális sportági világbajnokságot egyébként Litvániában, Druskininkaiban rendezik majd.
No one should ever be punished for speaking out against terror and aggression. The aggressor is the one who should be held accountable.
— Kęstutis Budrys (@BudrysKestutis) December 14, 2024
I'm proud of Lithuanians who bravely stand up for freedom and their values in all circumstances. We’ve got your back, Kornelija Dūdaitė! 🇱🇹 pic.twitter.com/E7iChQ1f2s
Oroszország több idegen területet foglalhat el – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, az Egységes Oroszország párt elnöke a pártkongresszuson felszólalva a RIA Novosztyi orosz hírügynökség szombati beszámolója szerint.
A biztonsági tanács alelnöke közölte, hogy Ukrajna megszállt régiói, amelyeket „Novorosszijának” nevezett, a kormány „új régiók” fejlesztési programja keretében kapnak támogatást.
Ezt a továbbiakban is igénybe lehet venni, ha országunk összetételében még mindig új, de hozzánk nagyon közeli régiók jelennek meg, mert ez lehetséges
– fogalmazott az eseményen Dmitrij Medvegyev.
Oroszország volt elnöke úgy látja, hogy „a neonácizmus ismét felütötte a fejét Európában”, hozzátéve, hogy „Oroszországnak a bosszú legkisebb esélye nélkül kell megsemmisítenie az ellenséget”.
Ukrajna katonai vezetése leváltotta azt a parancsnokot, aki a keleti Donyecki terület védelmét felügyeli, ahol az orosz erők gyors előrenyomulást folytatnak – közölte egy katonai tisztviselő szombaton a Reuters beszámolója szerint.
Az 54 éves Olekszandr Tarnavszkij tábornokot nevezték ki a donyecki operatív és taktikai csoport élére, Olekszandr Lucenko tábornokot váltva.
A tábornokot ukrán katonai bloggerek és egyes törvényhozók bírálták, amiért nem tudta megállítani az orosz csapatok könyörtelen előrenyomulását a stratégiai fontosságú ukrajnai Pokrovszk városa felé. Az egyik ukrán katonai parancsnokság szombaton közölte, hogy az orosz csapatok több állásukat is megsemmisítették a település környéki falvakban, „kimerítő harcok” után javítva taktikai pozícióikat és visszavonulásra kényszerítve a kijevi erőket.
Az ukrán hadsereg napi jelentésében összesen 62 harci összecsapásról számolt be a város közelében az elmúlt napon. Tisztviselők szerint még mindig mintegy 11 ezer ember tartózkodik Pokrovszkban, amelyet hónapok óta folyamatosan lőnek, és ahol minden kritikus infrastruktúra – áram-, víz- és gázellátás – megsemmisült.
Ukrajna a csatatéren hátrál, mivel az orosz csapatok a 2022 februárjában történt moszkvai invázió kezdeti napjai óta a leggyorsabb ütemben nyomulnak előre. A múlt hónapban Volodimir Zelenszkij elnök több tábornokot leváltott, mondván, hogy változásokra van szükség.
Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi és űrkutatási ügyekért felelős biztosa Kijevbe látogatott, és találkozott Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel – derül ki az uniós tisztviselő közösségi oldalán közzétett bejegyzésből.
A uniós biztos beszámolt arról, hogy a találkozón megvitatták a biztonsági kérdéseket és a védelmi iparban rejlő lehetőségeket.
Az EU katonai támogatása jelenleg 45,5 milliárd euró, és növekszik. Az EU és Ukrajna közötti védelmi együttműködés elmélyítése megerősíti kollektív ellenálló képességünket
– fogalmazott posztjában Andrius Kubilius.
Met with Defence Minister @rustem_umerov in Kyiv to discuss security and 🇺🇦 defence industry potential.
— Andrius Kubilius (@KubiliusA) December 14, 2024
EU military support now at €45.5B and rising.
Deeper EU-Ukraine defence cooperation will strengthen our collective resilience. 🇪🇺🇺🇦 pic.twitter.com/b7QTjceceH
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója szombaton arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy az ukrán fegyveres erők drónnal támadtak egy lakóépületet Belgorod térségében, Majszkij faluban, aminek következtében egy fiú meghalt, anyja és nővére megsérült.
Az MTI tájékoztatása szerint az épület és a szomszédos ház is megrongálódott. Az orosz légvédelmi erők hajnalban több drónt is lelőttek a belgorodi régióban.
Eközben Vlagyimir Vaszilenko, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének képviselője szombaton bejelentette, hogy az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán taktikai repülőgépet Herszontól északra. Vlagyimir Szaldo kormányzó légiveszélyre adott ki figyelmeztetést Herszon megyében.
Az Európai Unió több mint egytucatnyi személy és három szervezet ellen javasol szankciókat bevezetni az első intézkedéscsomag részeként, amely Oroszország ellen irányul dezinformációs műveletei és egyéb hibrid tevékenységei miatt – írja a Bloomberg.
A kiadvány megjegyzi, hogy a javasolt szankciók több orosz hírszerző tisztet és csoportot, valamint kormánytisztviselőket és médiavállalkozókat érintenek.
A korlátozások egy új, az év elején jóváhagyott szankciórendszer részét képezik, amely a dezinformációs műveletekre és más, Oroszország által támogatott destabilizációs tevékenységekre összpontosít világszerte.
További szankciókat javasolnak Belarusz ellen, többek között mintegy két tucat olyan személy ellen, akit emberi jogi jogsértésekkel vádolnak, vagy akik anyagi hasznot húznak az önjelölt elnök, Alekszandr Lukasenko rezsimjéhez fűződő kapcsolataikból.
Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésükön hagyják jóvá a csomagokat a jövő hónapban esedékes fehéroroszországi választások előtt.
Újabb kárpátaljai katona lelte halálát az orosz-ukrán háborúban. A 28 éves Valerij Koszteckij az ungvári járási Csapon született – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A halálhírt a Csapi Városi Tanács közölte pénteken. A jelentés szerint a védő december 9-én esett el a Donyeck megyei harcokban. Halálának oka és körülményei egyelőre nem ismertek.
Valerij Koszteckij nyolc nappal születésnapja után vesztette életét, ugyanis december 1-én töltötte be a 28. életévét.
Legkevesebb ketten életüket vesztették és hatan megsebesültek, amikor orosz erők a dél-ukrajnai Herszon megye ukrán ellenőrzésű területére mértek tüzérségi csapást – számolt be Herszon megye kormányzója a Telegramon szombaton az MTI közlése szerint.
Olekszandr Prokugyin elmondása szerint az orosz ágyúzás három lakótömböt, két családi házat és sok autót is megrongált.
A térség frontvonala a Fekete-tengerbe torkolló Dnyipro folyó mentén húzódik.
A hideg idő beálltával Moszkva számos alkalommal támadta az ukrán villamosenergia- és fűtési infrastruktúrát. Ukrajna a nagyjából ezer kilométer hosszú harcvonal több szakaszán is területet veszített Oroszországgal szemben.
Az ukrán hadsereg szombaton közölte, hogy az éjjel drónokkal csapást mért egy, az orosz hadsereg szempontjából kulcsfontosságú olajlétesítményre az oroszországi Orjoli területen. Ez a régió határos a Kurszki területtel, ahol az ukrán hadsereg több települést ellenőriz, mióta augusztusban támadást indított és elfoglalta a terület egy részét.
Jakiv Tkacsenko színházi és filmszínész, aki kiállt Ukrajna védelmére az oroszok teljes körű inváziójának első napjaiban a háborúban halt meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
A katona haláláról Oles Szanyin filmrendező számolt be:
Két nappal ezelőtt beszélgettünk. Az egyik legtehetségesebb ukrán színész. Egy igazi lovag. Egy igaz barát. Őszinte részvétem Jakiv családjának és barátainak. Örök dicsőség a hősnek
– írta Sanin.
A teljes körű invázió első napjaiban Jakiv Tkacsenko csatlakozott a Dnyipro területi védelméhez. A 128. brigád tagjaként részt vett a Donyecki területen zajló harcokban. A katona kétszer megsebesült, de minden alkalommal visszatért a harcba.
2023-ban Jakiv Tkacsenkót leszerelték, de később visszatért a frontra a harmadik különálló rohamdandár tagjaként.
Az ukrán rendőrség szerint az oroszok Herszon megyét ágyúzták – írja a hirado.hu. Lviv és Ivano-Frankivszk megyékben súlyos rakétatámadások történtek, amelyek létfontosságú infrastruktúrát rongáltak meg.
Bár Ivano-Frankivszk kormányzója, Szvitlana Oniscsuk a háború eddigi legsúlyosabb támadásának nevezte az incidenst, személyi sérülésekről nem számoltak be. Lviv megyében Makszim Kozickij kormányzó szerint energetikai létesítmények kerültek célkeresztbe, de szintén nem történt sérülés.
Az ukrán határőrség megakadályozta egy orosz szabotázs- és felderítőcsoport behatolását Harkiv megyébe. Az ukrán szóvivő szerint az orosz szabotőrök aktivitása csökkent, és az elmúlt napokban nem történt határáttörés az államhatár más szakaszain sem.
A kijevi katonai vezetés harctéri jelentése alapján csütörtökön 210 összecsapás zajlott a fronton, különösen Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurahove térségében. Az ukrán erők jelentős orosz veszteségeket okoztak, megsemmisítve öt harckocsit, hat tüzérségi eszközt és 65 drónt. Az ukrán becslések szerint az orosz hadsereg embervesztesége eddig hozzávetőleg 760 ezer fő.
Az ukrán légvédelem az éjszaka 58 drónt fogott el az Oroszország által indított 132-ből – írja a The Kyiv Independent.
A támadás célpontja 11 körzet volt, elsősorban Dél- és Közép-Ukrajnában. Oroszország 132 iráni gyártmányú Shahed drónt vetett be a jelentés szerint.
Védelmi műveleteket hajtottak végre az összes megcélzott oblasztyban, a légvédelmi rendszerek aktívak voltak Csernyihivben, Szumi, Kijev, Poltava, Cserkaszi, Vinnyica, Odessza, Mikolajiv, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Kirovohrad területén.
A légierő jelentése szerint 72 drón nem érte el célját, kettő pedig visszatért Oroszországba.
Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának kezdete óta több mint 2000 ukrán katona került kórházba vegyi mérgezéssel, és hárman meghaltak – mondta Artem Vlasjuk ukrán ezredes.
A háború kezdete óta összesen 4800, vegyi fegyverekkel – köztük könnygázzal és jellemzően zavargások megfékezésére szánt vegyi anyagokkal – kapcsolatos incidenst dokumentáltak az ukrán erők ellen.
Az ezredes hozzátette, hogy az oroszok szándékosan elrejtik az ilyen fegyverek használatát az intenzív tüzérségi, rakéta- és bombatámadások leple alatt, ami megnehezíti a nyomon követést, a mintavételt és az ilyen jogsértések kivizsgálását az Oroszország elleni büntetőeljárás céljából.
Oroszország felkészíti az észak-koreai katonáit a harci műveletekben való közvetlen részvételre. A phenjani erők várhatóan a kurszki térségben vesznek részt az ukránok elleni harcokban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az észak-koreai katonákat az ellenségeskedésekben való közvetlen részvételre készítik fel. Az észak-koreai hadsereg oroszországi egységeinek parancsnoksága parancsot kapott arra, hogy lépjenek együttműködésbe a szomszédos orosz egységekkel, amelyek a Kurszki területen harcolnak
– jegyezte meg a hírszerzés.
Oroszország 761 160 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Ebben a számban benne van az orosz erők csak az elmúlt egy napban elszenvedett 1040 veszteség is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9539 harckocsit, 19 675 páncélozott harcjárművet, 31 217 járművet és üzemanyagtartályt, 21 102 tüzérségi rendszert, 1253 többszörös rakétaindító rendszert, 1023 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 20 229 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői rámutatnak, hogy az ukrán energetikai létesítményekre mért orosz csapássorozat egy szélesebb körű kampány része, amelynek célja Ukrajna téli befagyasztása és a Kreml számára kedvező politikai döntések meghozatala – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ISW közlése szerint december 12-13. között az orosz erők a háború kezdete óta a legnagyobb rakéta- és dróncsapás-sorozatot hajtották végre Ukrajna ellen, elsősorban Ukrajna energetikai infrastruktúráját célozva. Ez idő alatt a légierő rádiótechnikai alakulatai összesen 287 ellenséges légitámadó eszközt – 94 rakétát és 193 drónt észleltek.
A támadást követően az ország nagy részén kiterjedt áramkimaradásokról is beszámoltak.
Szombat éjjel drónok támadtak meg egy olajraktárt az orosz Orel régiójában, és nagyszabású tűz ütött ki – írja az Unian ukrán hírügynökség. A támadást a helyi hatóságok megerősítették.
A mai éjszaka viharos volt az Orel régió felett. Egy masszív dróntámadás következtében üzemanyagtűz keletkezett egy infrastrukturális létesítménynél, a lezuhant drónok repeszei több magánház üvegezését is megrongálták
– mondta Andrej Klicskov, az Oreli terület kormányzója. Hozzátette, hogy a támadásnak nem voltak se áldozatai, se sérültjei. A tisztviselő később hozzátette, hogy a tűz lokalizált volt.
It's the refinery in Orel, Russhit. pic.twitter.com/gSUUrtCKk2
— Reasonable Fella 🇺🇦 united 🇺🇲 (@TheReasonable66) December 14, 2024
A német konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) választási programjában szerepel Ukrajna támogatása és az Oroszország elleni szankciók kiterjesztésének ígérete – írja az Ukrajinszka Pravda.
A program kül- és biztonságpolitikai részében a CDU azt ígéri, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban minden szükséges diplomáciai, pénzügyi és humanitárius eszközzel, valamint fegyverek szállításával.
A párt azt is ígéri, hogy szorgalmazni fogja az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését bizonyos területeken.
A kereszténydemokraták a GDP 2 százalékát kívánja a védelmi kiadások legalacsonyabb elfogadható határaként meghatározni, de nem javasolja magasabb értékhatár meghatározását. A program emellett a társadalmilag fontos munkakörökben kötelező egyéves szolgálati idő bevezetését és a sorkatonai szolgálat növelését szorgalmazza.
Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése a karácsonyi tűzszünetről „egy PR-fogás volt”, és csak Oroszországot segítette abban, hogy egy újabb támadást indíthasson az ukrán energetikai rendszer ellen pénteken. Ezt állította Dmitro Litvin, az ukrán elnök kommunikációs tanácsadója.
Az Interfax hírügynökség szemléje szerint Litvin a BBC-nek adott interjút, és ebben reagált a magyar kormányfő és az orosz elnök egyeztetésére.
Most már látjuk, hogy Orbán úr PR-mutatványát Moszkva egyszerűen arra használta fel, hogy az energiarendszerünk elleni újabb rakétatámadás előkészületeit leplezze. Az orosz rakéták ismét megközelítették az uniós országok határait is. Sajnos Orbán Viktornak a hangzatos szalagcímekért végzett munkája hozzájárult Moszkva támadásához
– fogalmazott Dmitro Litvin.
A tanácsadó ennél eggyel tovább is ment, ugyanis egy közösségi médiás bejegyzésben – amelyet szintén az interjúval kapcsolatban osztott meg az X-en – pontokba szedve így írt a történtekről:
Litvin kijelentése az előzetes egyeztetésre vonatkozhat valószínűleg, ugyanis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt állította, hogy az Orbán-Putyin tárgyalás után egyeztettek az ukrán külüggyel és az elnöki hivatallal.
Nadzsib Azmi Mikáti libanoni miniszterelnököt fogadta pénteken Ferenc pápa, és magánmeghallgatáson találkozott Epifániusz metropolitával, az Ukrán Ortodox Egyház vezetőjével is. Mindkét vatikáni tárgyalásnak a béke volt a központi témája – közölte a Szentszék az MTI beszámolója szerint.
A Vatikán szokás szerint csak az államtitkárságon folytatott egyeztetések témáiról számolt be részletesebben. Nadzsib Azmi Mikáti és Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, valamint a vatikáni külügyminiszter, Paul Richard Gallagher megbeszélésein a Libanonban élő keresztény közösség és a közel-keleti béke szerepelt napirenden.
Ferenc pápa Epifániusz metropolitát, az Ukrán Ortodox Egyház vezetőjét is fogadta, de erről a Szentszék nem adott ki közleményt, ami azt jelenti, hogy a találkozó magánjellegűnek számított.
A hírt és a találkozón készített felvételeket Andrij Juras, Ukrajna szentszéki nagykövete osztotta meg közösségi oldalán.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5556-an léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3737-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ukrajna nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni Oroszországgal, mivel még nincs elegendő nyugati támogatás ahhoz, hogy erős pozícióból tárgyalhasson – mondta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője egy interjúban a The Kyiv Independent szerint.
Jermak hangsúlyozta, hogy Ukrajnának „egyenlő feltételek mellett” kell megközelítenie az esetleges tárgyalásokat, és elfogadhatatlannak minősítette a Kreml részéről érkező ultimátumokat. „Nem lesz új minszki vagy normandiai formátum Zelenszkij elnök vezetése alatt” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna jelenleg elég erős-e a tárgyalásokhoz, Jermak azt válaszolta: „Ma nem”.
Kiemelte, hogy több fegyverre, a NATO-ba való egyértelmű meghívásra és biztonsági garanciákra lenne szükségük a jövőbeni orosz agresszió megakadályozására.
„Ukrajna megerősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy mindez soha többé ne fordulhasson elő” - mondta, utalva a nyugati partnerekkel folyó tárgyalásokra.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök ígéreteivel kapcsolatban, miszerint gyorsan véget vet a háborúnak, Jermak azt mondta: „Egyelőre nincs terv, biztos, hogy mi nem láttuk.” „Tudjuk, hogy több véleményt és álláspontot is megvitatnak” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken megtartotta az ukrán technológiai parancsnokság első ülését. A fő téma a légvédelem volt az orosz rakétákkal és drónokkal szemben – írja az RBK Ukrajina.
Az elnök a Telegram-oldalán közzétett bejegyzésében kifejtette, hogy a technológiai parancsnokság egy speciális formátum, amely az ország védelméhez szükséges innovációk megvalósítását szolgálja.
Az ülésein Tudósok és fegyvergyártók, a védelmi erők technológiai megoldásainak fejlesztői vesznek részt, továbbá jelen vannak a hadsereg, a hírszerzés és a biztonsági erők szükséges parancsnokai és képviselői is.
A légvédelemmel kapcsolatban azt mondta: „Hosszú és meglehetősen részletes beszélgetés zajlott már ezekről a kérdésekről, és már megvannak az első körvonalak arra vonatkozóan, hogyan tudjuk tovább erősíteni a védelmünket”. A konkrét megoldásokat a következő technológiai találkozón kell bemutatni – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Hazáért Érdemrend 2. fokozatával tüntette ki Ramzan Kadirov csecsenföldi államfőt – közölte a RIA Novosztyival Ahmed Dudajev, a régió nemzetpolitikai, külügyi, valamint sajtó- és tájékoztatási minisztere.
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, az Orosz Föderáció elnöke ünnepélyesen átadta ezt a rangos kitüntetést Ramzan Akhmatovics Kadirovnak
– fogalmazott Dudajev, aki szerint a régió vezetője az orosz államiság megerősítéséhez, az ország védelmi képességének növeléséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért, valamint Csecsenföld társadalmi-gazdasági fejlődésében elért nagyszerű eredményeiért kapta a kitüntetést.
Az érdemrend átadásáról a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy videót is megosztott.
#BreakingNews #Ramzan #Putin
— Journalist_cuneyt (@Journalistcnyt) December 13, 2024
Putin, Ramzan Kadırov'a II. Derece Anavatan Liyakat Nişanı'nı takdim etti. pic.twitter.com/CTZkfnKxyZ