Kemény utasítást adott az orosz titkosszolgálatoknak Vlagyimir Putyin, szigorú büntetés vár az ukránokra

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kemény utasítást adott az orosz titkosszolgálatoknak Vlagyimir Putyin, szigorú büntetés vár az ukránokra;
• Közeleghet a vég, több forgatókönyvet is felvázoltak az ukrajnai háború befejezéséről;
• Elfogadták az Oroszországgal szembeni 15. szankciócsomagot;
• Megérkezett az első új, Kijevből indult nemzetközi gyorsvonat a Keleti pályaudvarra;
• Ferenc pápa „testvéreknek” nevezte Ukrajnát és Oroszországot a vasárnapi szentmisén.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Ukrajna immár a lézerfegyverekkel rendelkező nemzetek közé tartozik – jelentette be Vadim Szuharevszkij ezredes, a pilóta nélküli rendszerek haderejének parancsnoka.

Szuharevszkij elmondta, hogy Ukrajna Tryzub nevű lézerrendszere 2 kilométert meghaladó magasságban is le tudja lőni a repülőgépeket.

Ez a lézer valós és működőképes

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy erőfeszítéseket tesznek a képességeik bővítésére.

Szuharevszkij beszélt az „anyadrónok” és a „királynő drónok” kifejlesztéséről is, amelyek két FPV (first-person view) könnyű támadódrónt hordoznak.

Ezek a drónok, amelyek több mint 70 kilométerre képesek berepülni az ellenséges területre, ismétlőként szolgálnak, és mélyen fekvő célpontokat találnak el. Ezt az újítást „áttörésnek” nevezte az ukrán dróntechnológiában.

A kevesebb mint hat hónapja létrehozott, pilóta nélküli rendszerekkel felszerelt erők már most is tartalmaznak harci és kutatási egységeket, amelyek a levegőben, a szárazföldön és a tengeren egyaránt tevékenykednek.

2024 decemberéig mintegy 55 ezer ukrán állampolgár határátlépését tagadták meg – jelentette be Andrij Demcsenko, az ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője.

Az érintettek jelentős része katonaköteles korú férfi, akiket a hadiállapot szigorúbb szabályok alá von. A hadiállapot idején Ukrajnában a 18 és 60 év közötti férfiak számára alapvetően tiltott az ország elhagyása, kivéve akkor, ha speciális engedéllyel rendelkeznek.

Demcsenko kifejtette, hogy az ukrán határokon idén mintegy 3,2 millió ember lépett át, és az elutasítások többsége e korosztályt érintette. Az elutasítások hátterében az áll, hogy egyes személyek nem tudtak megfelelő dokumentációt biztosítani, vagy tiltó határozatot kaptak az illetékes hatóságoktól.

Az illegális határátlépési kísérletek számában csökkenés tapasztalható: az év folyamán több mint 330, illegális határátlépést szervező csoportot lepleztek le, a hadiállapot bevezetése óta pedig összesen több mint 700 ilyen szervezetet számoltak fel. A hatóságok szigorúan büntetik az illegális átlépést elősegítő bűnszervezetek tagjait: például egy moldovai állampolgárt nyolc év börtönbüntetésre ítéltek egy ilyen csatorna működtetése miatt.

A határőrszolgálat hangsúlyozta, hogy a határok szigorú ellenőrzése továbbra is kulcsfontosságú a hadiállapot időtartama alatt.

Az Európai Unióban tél végéig az ukrán védelmi erők 75 ezer tagját képzik ki − jelentette be Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, az Európai Unió főképviselője az EU külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón, melyet megosztott az Unian.

Katonailag támogatnunk kell Ukrajnát. Az Európai Unió a tél végéig 75 ezer ukrán katonát fog kiképezni. Ebben a hónapban az EU 4,2 milliárd eurós támogatást nyújtott Ukrajnának a költségvetéséből. Januártól pedig havi 1,5 milliárd eurót fogunk biztosítani

− hangsúlyozta Kallas. Ugyanakkor Ukrajnának még több támogatásra van szüksége − tette hozzá az Európai Bizottság alelnöke.

A találkozóhoz Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videohívásban csatlakozott, és tájékoztatott a fronton lévő helyzetről.

„Mindannyian világosan hallottuk: Ukrajnának több lövedékre, erősebb légvédelemre, és védelmi iparának nagyobb támogatásra van szüksége. És meg kell adnunk Ukrajnának, amire szüksége van a háború megnyeréséhez” − mondta Kallas.

Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unió hétfőn elfogadta az Oroszország elleni 15. szankciós csomagot. Az új korlátozó intézkedések egyebek mellett az orosz flotta, Észak-Korea és a Moszkva számára drónokat gyártó kínai vállalatok ellen irányulnak.

Az üzenetünk nagyon világos: nem lehet háborút szítani Európában, és azt megúszni. Ugyanakkor Ukrajnának szüksége van a támogatásunkra a harctéren. Minél erősebbek a csatatéren, annál erősebbek a tárgyalóasztalnál. Nemcsak azért, hogy kitartsanak, hanem hogy az egyensúlyt a maguk javára fordítsák. Mert Putyin nem fog megállni, amíg meg nem állítják

 − közölte az Európai Bizottság alelnöke, aki úgy véli, hogy Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének bukása megmutatta, „Oroszország meggyengült, és hogy nem lehet Putyinban bízni, mert nem támogat, amikor szükség van rá”.

A megválasztott amerikai elnök, Donald Trump kijelentette, hogy továbbra is „keményen” dolgozik az ukrajnai háború befejezéséért.  A politikus szerint csapata igyekszik megállítani a „szörnyű háborút Ukrajnában”. Mar-a-Lago-i birtokán újságíróknak elmondta, hogy „kevés előrelépés” történt a kérdésben − írta meg az Unian.

Donald Trump azt nyilatkozta, hogy az Oroszország által kirobbantott háború „soha nem látott számban öl embereket”. Minden héten kap jelentéseket a harcokról, és a helyzet „mindkét oldalon sokkal rosszabb, mint amiről a média beszámol”. Hozzátette, hogy a legtöbb terület, ahol a harcok zajlanak, síkság, „így itt csak az emberi test képes megállítani egy golyót”. Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a háború megállításáért, és megjegyezte, hogy optimista a kérdést illetően.

Az orosz hadsereg tüzérséggel és kamikaze robotrepülőgépekkel lőtte a Dnyipropetrovszki területen lévő Nikopol körzetet, megsebesítve egy nőt.

Az 57 éves nő súlyos állapotban került kórházba – közölte az Ukrajinszka Pravda.

A térségben magánházak, melléképületek, vállalkozások és járművek egyaránt súlyosan megrongálódtak. 

Ukrajna támogatójaként Montenegró rendszeres hibrid fenyegetésekkel néz szembe orosz és külföldi szereplők részéről, mert Oroszország félelmet akar kelteni, hogy aláássa az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat − jelentette ki Mark Rutte hétfőn Milojko Spajic montenegrói miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

A NATO-főtitkár szerint az észak-koszovói vízvezeték elleni november végi hibrid támadások rávilágítanak a Nyugat-Balkán stabilitásának törékenységére. Mint mondta, Montenegró már határozott intézkedéseket hozott a hibrid fenyegetésekkel szemben, mivel elsőként kapott segítséget a NATO-tól az elhárítási műveletekre.

A NATO-főtitkár nyilatkozatában méltatta a szövetségesekhez 2017-ben csatlakozó Montenegró eddigi támogatását Ukrajna számára, ami magában foglalja katonai felszerelések szállítását is. Mint mondta, Ukrajna jelenleg az egyik legnehezebb telét éli a háború kezdete óta: az ország sürgős segítségre szorul a nagyszabású orosz támadások miatt, amelyek civileket ölnek meg, terrorizálják a lakosságot és létfontosságú infrastruktúrát céloznak.

Elismerését fejezte ki amiatt is, hogy Montenegró hozzájárul a NATO katonai jelenlétéhez Lettországban és Bulgáriában, valamint támogatja a koszovói békefenntartó erőfeszítéseit. Emellett, aktívan részt vesz Irakban a hatékonyabb és inkluzívabb biztonsági erők kiépítésében, és elkötelezte magát, hogy 2024-ben GDP-je 2 százalékát védelemre fordítja.

Montenegró nem a legnagyobb nyugat-balkáni ország, de stabilitása és tekintélyes fellépése a régióban nagyon fontos

− hangoztatta. Hozzátette, hogy Montenegró folyamatosan szorgalmazza a washingtoni csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtását, és Ukrajna NATO-tagságra való felkészítését.

Milojko Spajic nyilatkozatában kiemelte: hazája történelmi sikert ért el az európai integrációs folyamatban a hétfői kormányközi konferencián, amely megerősítette euroatlanti elkötelezettségét és NATO-tagságát. „Az ország nemcsak deklaratív, hanem hiteles NATO-partner, idén átlépi a 2 százalékos védelmi kiadási küszöböt, amely 2025-re várhatóan 2,1-2,3 százalékra emelkedik majd” − jelentette ki.

Hozzátette, hogy Montenegró aktívan részt vesz a NATO missziókban Lettországban, Bulgáriában és Koszovóban, és elkötelezett a NATO politikájának és kötelezettségeinek teljes körű betartása mellett. EU-tagjelöltként már 12 éve teljes mértékben igazodik az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájához.

A montenegrói kormányfő megerősítette: országa határozottan támogatja Ukrajnát, amelyet „a legkeletibb nyugat-balkáni nemzetnek” tart, és a NATO-tagságot a végső garanciának látja Ukrajna számára. Továbbra is figyelemmel kíséri az ukrajnai háború alakulását, és minden lehetséges módon kiáll Ukrajna mellett − tájékoztatott az MTI.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint „a kijevi rezsim elveszíti az államiság jeleit”, azaz teljességgel illegitim, ugyanis nem tartottak választásokat, az alkotmány sem teszi lehetővé az elnök mandátumának meghosszabbítását, a háborús helyzetre való utalásnak sincs értelme – írja az MTI.

Putyin szerint a jelenlegi ukrán hatalom, amelynek forrása a 2014. évi „államcsíny”, nap mint nap bűncselekményeket követ el mind az ukrán, mind az orosz nép ellen.

Volodimir Zelenszkij rendszere nem az ukrán nép érdekeit védi, hanem a támogatóiét, ami abból is látszik, hogy azok, akiknek az érdekeit védelmezi és kiszolgálja, még abba is beleegyeznek, hogy a sorozási korhatárt 18 év alá vigyék le

– mondta. Hozzátette, hogy Oroszország nem az ukrán néppel, hanem a „neonáci rezsimmel harcol”.

Oroszország nem növelheti a végtelenségig a katonai kiadásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, a védelmi minisztérium kollégiumának évzáró ülésén, ezt közölte az MTI.

„Oroszország a GDP 2,5 százalékával többet költ a nemzetvédelemre, mint korábban, és ezeket az eszközöket nagyon észszerűen kell felhasználni” – fogalmazott az elnök. Putyin idézte Andrej Belouszov védelmi minisztert, aki szerint Oroszország a GDP 6,3 százalékát, a költségvetés egyharmadát (32,5 százalék) költi katonai kiadásokra, védelemre, a harcképesség növelésére és megerősítésére.

A szerződéses katonák nagyszámú növekedése hozzájárul ahhoz, hogy az ukrajnai háborút Oroszország előnyére fordítsák. Idén mintegy 430 ezren írtak alá szerződést a hadsereggel, a tavalyi 300 ezerrel szemben

– mondta.

Feltöltik az észak-koreai hadsereg Oroszország oldalán harcoló alakulatait a Kurszk térségében végrehajtott támadásokban elszenvedett veszteségek pótlására – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége az MTI szerint.

Legalább harminc észak-koreai katona meghalt, illetve megsebesült az oroszországi Kurszk térségében az ukrán csapatok ellen december 14-én és 15-én végrehajtott rohamok során – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katonai hírszerző szolgálat közleményére hivatkozva.

A veszteségek miatt a rohamcsapatok állományát az észak-koreai hadsereg 94. önálló dandárjának katonáival pótolják, hogy folytassák az aktív harci cselekményeket a Kurszki régióban – jelentette az ukrán katonai hírszerzés.

A hadsereg korábban fotókat és videókat tett közzé a Kurszk térségében a szombati támadások során megölt orosz és észak-koreai katonákról.

Hétfőre virradó éjjel az orosz hadsereg 49 drónnal támadta az ukrán ellenőrzés alatt álló területeket, a légvédelem azonban megsemmisítette a drónok zömét. Károkról, áldozatokról nem szól a légierő hivatalos jelentése.

Robbanás történt a harkivi rendőrőrsök közelében, egy 15 éves fiút és egy lányt is őrizetbe vettek – közölte az ukrán biztonsági szolgálat és a terület regionális ügyészsége. A nyomozás adatai szerint a fiatalok helyezték működésbe a robbanószerkezeteket.

Az elkövető fiatal fiú a jelentés szerint saját kezűleg készített házi robbanóanyagokat. „Ehhez az orosz megbízó részletes utasításokat adott, különösen, hogy a fiú töltse meg a robbanószerkezetet fémgolyókkal, és szereljen be egy detonátort a távoli aktiváláshoz. A fiatal lány kész robbanóanyagot vitt el egy rejtekhelyről. Ezután a gyanúsítottak mindegyike egymástól függetlenül zsákokba álcázta a robbanószerkezeteket, és a rendőrség közelében lévő szemetes konténerekben hagyta” – olvasható az ukrán szolgálatok tájékoztatásában.

A rendfenntartók először őrizetbe vették a lányt, miközben a megbízó megparancsolta a fiúnak, hogy azonnal meneküljön Kijevbe, amit a fiatal meg is tett. „Az operatív szolgálatok a fővárosban vették őrizetbe a fiatalt” – teszi hozzá az ügyészség. Az SZBU nyomozói terrortámadás elkövetésének gyanújáról tájékoztatták a fogvatartottakat, a bíróság mindkét gyanúsított esetében megelőző intézkedések, óvadék nélküli letartóztatás mellett döntött. A hatóságok megjegyzik, hogy „csodával határos módon” senki sem sérült meg a támadásban.

Az ukrán hadsereg 211. pontonhídbrigádjában nyilvánosan megalázták és pénzt követeltek azoktól a katonáktól, akik alkoholt fogyasztottak és más bűncselekményeket követtek el – írja a Sztrana.

Az egység meglehetősen korrupt volt. A katonák fizethettek azért, hogy a tisztek ne jegyezzék fel a szabálysértéseket, ez 5-20 ezer hrivnyájába (46-186 ezer forint) került a katonáknak. Míg a szolgálatban történő alkohol- vagy kábítószer-fogyasztásért járó hivatalos bírság 17-34 ezer hrivnya (158-320 ezer forint). Abban az esetben, ha egy katona nem akart fizetni a katonatisztnek akkor azzal fenyegették meg, hogy áthelyezik a  „húsba” – a gyalogsághoz –.

A felháborodást követően a tiszteket áthelyezték, kapcsolataik pedig lefizették az érintett katonákat, hogy azok ne tegyenek hivatalos bejelentést. Így a bűnüldöző szervek nem indítottak vizsgálatot a katonák bántalmazása miatt.

Egyedül azt a tisztet vonták felelősségre, aki az alkoholfogyasztás miatt megbüntetett katonák bírságát elsikkasztotta. Tettéért pénzbüntetést kapott.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője megismételte, hogy Vlagyimir Putyin az Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseken támogatta a magyar miniszterelnök „karácsonyi tűzszünetre” vonatkozó kezdeményezését, de Ukrajna állítólag nem egyezett bele – írja az Ukrajinszka Pravda.

Vlagyimmir Putyin támogatta a magyar miniszterelnök békepárti törekvéseit (a „karácsonyi tűzszünet” kapcsán – a szerk.). Ugyanakkor ezeket az erőfeszítéseket az ukrán fél, nevezetesen Volodimir Zelenszkij nem támogatta. Ez a helyzet

– nyilatkozta a szóvivő.

Peszkov azt is kijelentette, hogy a Kreml kész a béketárgyalások folytatására, de az úgynevezett „isztambuli megállapodások” alapján.

„Vlagyimir Putyin többször is azt mondta, hogy (a tárgyalások – a szerk.) az isztambuli megállapodások alapján folytatódhatnak. Ezekben megállapodtak, de aztán az ukrán fél is elhagyta a tárgyalóasztalt” – mondta Peszkov.

Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök szerint a norvég kormány 2,7 milliárd koronát (242 millió dollár) különít el az ukrán haditengerészet megerősítésére és az orosz haditengerészeti erők elrettentésére a Fekete-tengeren – írja a Reuters.

„Elengedhetetlen az ukrán lakosság és az ukrán infrastruktúra védelme az orosz fekete-tengeri flotta támadásaival szemben” – mondta.

Stoere hozzátette, hogy fontos a gabona és más termékek tengeri exportjának védelme is, ami Ukrajnának jelentős bevételeket hoz. Az összeget aknamentesítési műveletekre és az ukrán katonák kiképzésére is felhasználják. 

Caspar Veldkamp, a holland külügyminisztérium vezetője elmondta, hogy még korai lenne egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszió témájáról beszélni – írja az Eurointegration.

Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy Ukrajna rendezze diplomáciai kapcsolatait Moszkvával. 

„Zelenszkij elnök a diplomáciai megoldásról beszélt 2025-ben. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a mostani és a tárgyalások kezdetéig – bár nem tudjuk, Putyin mit gondol erről –, hogy Ukrajna teljes támogatást kapjon” – jelentette ki Veldkamp. 

Az európai diplomácia vezetője, Kaja Kallas észt miniszterelnök egy esetleges békefenntartó misszióval kapcsolatban elmondta, hogy a békefenntartók küldése előtt a békét kell elérni, Oroszország pedig jelenleg nem mutat erre hajlandóságot.

Korábban a média arról számolt be, hogy a nyugati vezetők jövő heti brüsszeli találkozóján a háború befejezésének lehetséges formátumai és egy európai békefenntartó misszió esetleges létrehozása is kiemelt téma lesz Ukrajnában. 

Úgy tudják, hogy Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió vezetőinek december 18–19-i csúcstalálkozóján valószínűleg megvitatja a békefenntartó misszió Ukrajna területén történő elhelyezését.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) drónjai „néhány nappal ezelőtt” sikeresen megtámadtak egy orosz lőszerraktárat a Donyeck megyei Markine elfoglalt falu közelében – közölte a The Kyiv Independent ukrán hírportál hétfőn.

Az ukrajnai gyártású drónok némelyike 1500 kilométeres távolság megtételére is alkalmassá vált, ezért elérik azokat az orosz hátországi raktárakat, amelyeket korábban biztonságos távolságban tudtak a frontvonaltól.

December 14-én összesen 292 harcot rögzítettek az ukrajnai fronton – írja az Ukrinform. 

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának beszámolója alapján az oroszok egy rakéta- és 61 légitámadást hajtottak végre az ukránok állásainál és településeinél.

Az orosz csapatok több mint 5 ezer tüzérségi támadást hajtottak végre, amit 158 esetben MLRS rakéta-sorozatvetőkkel indítottak. Emellett több mint 3 ezer kamikazedrónt is bevetettek. 

Olaf Scholz német kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) állítólag elutasította a Taurus rakéták Ukrajnába szállítását a párt közelgő februári választási programjában – jelentette a Berliner Morgenpost december 15-én egy kiszivárgott programtervezetre hivatkozva.

Németország kancellárja régóta ragaszkodik ahhoz, hogy visszautasítsa a német Taurus nagy hatótávolságú rakéták átadását, annak ellenére, hogy Ukrajna más jelentős támogatói, köztük az Egyesült Államok, már szállítottak hasonló eszközöket. Attól tartva, hogy országát bevonja a háborúba, Scholz többször is visszautasította Kijev cirkálórakéták iránti kérelmét, amiről maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt.

Kitartunk Olaf Scholz kancellár azon döntése mellett, hogy nem szállítják ki a Taurus cirkálórakétát a Bundeswehr készleteiből

– olvasható az SPD programjában, hozzátéve, hogy a fegyverszállításokat „elővigyázatossággal és arányérzékkel” kell kezelni.

„Az SPD egyértelműen elkötelezett az ukránok diplomáciai, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatása mellett az orosz agresszió elleni, a nemzetközi joggal ellentétes harcukban – ameddig csak szükséges” – olvasható a programban.

December 16-án éjjel az orosz csapatok 49 Sahíd és más típusú támadó drónnal támadták Ukrajnát, amiből 27-et megsemmisítettek, 19 nem ért célba, 3 pedig még mindig a levegőben van – közölte Telegram-csatornáján az ukrán légierő.

Reggel fél 9-ig 27 drón lezuhanását erősítették meg Csernihiv, Szumi, Cserkaszi, Hmelnyickij, Harkiv és Dnyipro régiókban

– írták.

Hozzátették, hogy a támadást az oroszországi Brjanszk és Orel városok területeiről indíthatták. Károkról vagy áldozatokról egyelőre nem érkeztek jelentések – írja az Ukrajinszka Pravda.

A háborús hangulatot még a karácsony közeledte sem tudja visszafogni Brüsszelben – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter a bejegyzésben jelezte, hétfőn lesz az idei utolsó uniós külügyminiszteri tanácsülés Brüsszelben. Hozzátette, hogy a napirendre kerülő javaslatok alapján továbbra sem „esett le a tantusz” a többségnek, s még mindig nem látják az új realitást.

A háborús hangulatot még a karácsony közeledte sem tudja visszafogni. Hiába van az asztalon a karácsonyi tűzszünet és tömeges fogolycsere lehetősége, ma újra több mint 6 milliárd eurót akarnak a fegyverszállítások költségeire felszabadítani, nyomják az ukránokat, hogy küldjék a frontra a 18 éves srácokat is, közben pedig georgiai tisztségviselőket akarnak szankciós listára helyezni azért, mert egy szuverenista kormányt mertek maguknak választani a georgiai emberek

– fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy nagy küzdelem lesz hétfőn is, de a kormány nem enged a békepárti álláspontból: nem újabb fegyverekre, hanem tűzszünetre van szükség Ukrajnában.

A Deepstate ukrán térképészeti szolgálat szerint az ukrán védelmi erők visszaállították állásaikat Kolesnikovka közelében, Kupjanszk irányában a Harkivi régióban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A beszámoló szerint az orosz erők a Donyecki régió több területén is előrenyomulnak. Nem hivatalos adatok szerint Pokrovszk irányában súlyosbodott a helyzet. A DeepState arra is kitért, hogy az ukrán fegyveres erők Pokrovszkij irányába szorították vissza az oroszokat. 

Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentette, hogy a háború befejezéséhez Ukrajna kénytelen lesz néhány területet elveszíteni.

„Még ha Ukrajna hamarosan valamiféle fegyverszünetet is köt Oroszországgal, a teljes körű háború harmadik szakasza vár országunkra” – állítja Marija Berlinszkaja önkéntes, az ukrán hadsereg légi felderítést támogató központjának vezetője. Szerinte az ukrán társadalomnak és Ukrajnának nem szabad „elaludnia”.

Mint mondta, „naivitás azt gondolni”, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lesz leállítani a katonai akciót és Vlagyimir Putyint az általa ígért 24 órán belül – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

Kizárt, hogy ez megtörténjen. Nagyon szeretnék tévedni, de tizenegyedik éve látom, hogy Oroszország erősödik. Ha újra elalszunk, a harmadik szakasz végzetes lesz számunkra

– fogalmazott. 

Magyarország területére 2024. december 15-én vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4915 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3666 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.