A jelenlegi amerikai kormány bízik abban, hogy az a katonai segítség, amelyet az Egyesült Államok már nyújtott Kijevnek, illetve amelyet Joe Biden hivatali idejének végéig tervez nyújtani, elegendő lesz Ukrajna számára 2025 végéig − írja az Ukrajinszka Pravda az amerikai külügyminisztérium sajtónyilatkozata alapján.
Hogy pontosan mennyi az amerikai segítségnyújtás százalékos aránya, illetve pontos összege, arra az amerikai védelmi minisztérium tud választ adni a külügyi szóvivő szerint.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által lehallgatott telefonhívás arra utal, hogy az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák közül több százan megsebesültek a Kurszki területen.
A lehallgatott beszélgetésben egy moszkvai kórház ápolónője állítólag azt újságolta a férjének (aki szintén abban a térségben harcol), hogy a sebesült katonákat vonatokkal szállítják kórházba.
Ez a bizonyos ápolónő állítólag azt is elárulta, hogy a kórtermeket kiürítik, hogy helyet csináljanak az észak-koreai sebesülteknek. Ugyanakkor nyelvi nehézségek miatt a kórházi személyzet nehezen kommunikál az ázsiai fegyveresekkel.
A Kyiv Independent nem tudta független forrásból megerősíteni a hívás valódiságát, de azt írja, hogy az elhangzott állítások összhangban vannak az észak-koreai veszteségekre vonatkozó legújabb nyugati becslésekkel.
Oroszország az elmúlt időszakban állítólag több mint 10 ezer észak-koreai katonát vetett be a fronton, hogy segítsenek kiszorítani a Kurszki területről az ott harcoló ukrán csapatokat.
Az orosz légvédelem visszavert egy ukrán rakétatámadást a dél-oroszországi Rosztov régióban, közölte annak megbízott kormányzója.
A kilőtt négy rakétából hármat megsemmisítettek az oroszok, az előzetes adatok szerint nincs áldozata a támadásnak, írta Jurij Szljusar a Telegram üzenetküldő alkalmazásban, vette észre a Sky News.
Mintegy 4000 orosz önkéntes ajánlotta fel segítségét, miután kettétört egy orosz tartályhajó. Feladatuk, hogy megtisztítsák a Fekete-tenger egy hosszú, homokos partszakaszát, miután azt a sérült tartályhajóból származó olajfolt beszennyezte.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, vasárnap a viharos időjárás miatt súlyosan megrongálódott a Fekete-tengeren két orosz tartályhajó. Az egyiknek egy része leszakadt, és a vízbe süllyedt. A balesetben egy ember meghalt, a vízbe jelentős mennyiségű olaj került.
A közösségi médiában közzétett videókon olajban bukdácsoló madarakat lehetett látni, amelyek megpróbáltak repülni, miután beszennyeződött a szárnyuk. A strandok közelében fekete olajfoltokat láttak az emberek, írja a The Independent.
Valerij Geraszimov orosz tábornok azt állítja, hogy Ukrajna veszteségei elérték az egymillió katonát. Az oroszok azokat a honvédő fegyvereseket is ideszámolják, akik súlyos sérüléseket szereztek a fegyveres konfliktusban.
Annak ellenére, hogy Ukrajna óriási segítséget kap a Nyugattól, a harctéren továbbra is Oroszországé a kezdeményezés. Kijev azt remélte a Kurszk térségébe történő betöréssel, hogy a támadás miatt Moszkva majd kivonja a csapatait a keleti frontról, de nem jött be a számítása
– idézte Geraszimovot a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ebben a hónapban azt állította, hogy mintegy 43 ezer ukrán katona halt meg, és 370 ezer sebesült meg azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziója közel három évvel ezelőtt megkezdődött, jegyezte meg a brit lap.
Ukrajna többször is dobott le drónokkal fehér foszforos lövedéket az orosz külügyminisztérium szerdai közlése szerint. Marija Zaharova, a tárca szóvivője sajtótájékoztatóján kijelentette, a rendvédelmi szerveknek bizonyítékuk van arra, hogy Ukrajna ilyen (súlyosan mérgező) lőszereket használt, de ezekről nem közölt részleteket.
Oroszország reagálni fog az Európai Unió új szankciós csomagjára, amely Moszkva szerint a globális energiabiztonságot fenyegeti – jelentette ki a szóvivő.
Az EU az Oroszország elleni tizenötödik szankciós csomagról döntött hétfőn, amelyben egyebek között kínai jogi személyek és az úgynevezett orosz árnyékflotta (a nemzetközi szankciókat kijátszó orosz hajók) elleni szigorúbb intézkedések is szerepelnek.
Marija Zaharova leszögezte továbbá, hogy Oroszország megvédi a szakadár moldovai Dnyeszter melléki területen tartózkodó állampolgárait és békefenntartóit.
Oroszország megfelelően reagál minden provokációra, és biztosítja állampolgárai és a békefenntartó kontingens, az orosz csapatok, a különleges feladattal megbízott egységek katonáit és a Dnyeszter melléki Kobaszna (Cobasna) településen lévő katonai raktárak védelmét
– jelentette ki a szóvivő, aki szerint minden lépést, amely a felsoroltakat fenyegetné, Oroszország elleni támadásnak tekintenek.
Oroszország elengedhetetlennek tartja Belarusz bekapcsolását az esetleges ukrajnai rendezésbe – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy „a belorusz érdekek figyelembe vétele – egyebek mellett a biztonság területén –, Oroszország abszolút prioritásaihoz tartozik”.
Előző nap Jurij Ambrazevics külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Belarusz igényt tart az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokon való részvételre, érdekeit tekintetbe kell venni a végleges megállapodásokban.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a lengyelek többsége az ukrajnai háború mielőbbi lezárását tartja kívánatosnak, még akkor is, ha ez Ukrajna területeinek és függetlenségének részleges feladásával járna.
A Polskie Radio 24 összefoglalója alapján ez az első alkalom a háború kezdete óta, hogy a lengyel társadalomban a konfliktus folytatása helyett a béke iránti igény került többségbe. A CBOS legfrissebb felmérése szerint a lengyelek 55 százaléka pártolja a gyors, akár Oroszország megbékítését is eredményező békét – miközben ez az arány szeptemberben még csak 39, 2022 áprilisában pedig mindössze 26 százalék volt.
Ugyanakkor a válaszadók 31 százaléka továbbra is elutasítja a Moszkvával szembeni engedékenységet, ami jelentős visszaesést mutat a szeptemberi 46 százalékhoz és a 2022. áprilisi 59 százalékhoz képest. A megkérdezettek 14 százaléka nem foglalt állást a kérdésben. A CBOS emlékeztetett arra, hogy a konfliktus különböző szakaszaiban a lengyelek többsége jellemzően amellett állt ki, hogy Ukrajna folytassa a harcot a Nyugat támogatásával, és ne tegyen engedményeket Oroszországnak.
Az elmúlt hónapokban azonban ez a támogatottság folyamatosan csökkent, az utóbbi három hónapban pedig érezhetően visszaesett. A béketárgyalások mellett elsősorban a 18–24 éves fiatalok, a kisvárosok lakói, az alacsonyabb végzettségűek és a jobboldali ellenzéki pártok szavazói érvelnek, de a kormánypárti szavazók körében is megosztottság figyelhető meg a kérdésben.
Szerda reggel az Állami Nyomozó Iroda és a Főügyészség munkatársai őrizetbe vették Ivan Rudit, a Szerencsejátékok és Lottójátékok Szabályozásával Foglalkozó Bizottság (KRAIL) vezetőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy segítette az oroszokat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A forrás szerint a házkutatás alatt nagy mennyiségű kábítószerszerű anyagot találtak nála.
Mint ismeretes, a KRAIL a közelmúltban került a média reflektorfényébe egy ukrajnai online kaszinó működtetése révén, ami Oroszországgal áll kapcsolatban.
Robert Fico szlovák miniszterelnök december 19-én tárgyalásokat folytat Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnökkel, hogy megvitassák az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás 2024 utáni folytatásának lehetőségét – írja a The Kyiv Independent.
Szlovákia jelenleg évente 3 milliárd köbméter gázt importál Ukrajnán keresztül az orosz Gazprom energiaipari óriáscégtől.
Kijev nemrég közölte, hogy a december 31-én lejáró határidőn túlmenően nem hosszabbítja meg azt az üzletet, amely lehetővé tette az orosz gáz ukrán területen keresztül történő továbbítását az EU-ba.
Figyelembe veszem az ukrán kormány döntését, miszerint nem akarják meghosszabbítani a Gazprommal kötött szerződést
– mondta Robert Fico a szlovákiai Európai Ügyek Bizottságának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Brüsszelbe utazik, hogy találkozzon az európai szövetségesek vezetőivel és Mark Rutte NATO-főtitkárral – írja a The Kyiv Independent.
Zelenszkij várhatóan Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az EU vezetőivel találkozik, hogy a katonai és humanitárius segítségnyújtásról tárgyaljon, egy hónappal azelőtt, hogy Donald Trump 2025 januárjában belép a Fehér Házba.
Trump megígérte, hogy szorgalmazni fogja a béketárgyalásokat Kijev és Moszkva között. A részletekkel takarékosan bánva a megválasztott elnök utalt arra, hogy csökkentené az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse.
Ukrajna szövetségesei megduplázták a Kijevnek nyújtott gazdasági és katonai támogatást, hogy megpróbálják megerősíteni a háború sújtotta országot az esetleges béketárgyalások előtt.
Oroszország 766 690 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1580 áldozatát, amit csak az elmúlt napban szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9571 harckocsit, 19 772 páncélozott harcjárművet, 31 610 járművet és üzemanyagtartályt, 21 164 tüzérségi rendszert, 1256 többszörös rakétaindító rendszert, 1025 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 20 470 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Az ukrán elnök is megszólalt Orbán Viktor karácsonyi tűzszüneti javaslatáról, amelyet éles kritikával illetett. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök nem befolyásolja Vlagyimir Putyint, és nem az ő közvetítésére van Ukrajnának szüksége, ezzel szemben már úgy fogalmazott, hogy 2025 elhozhatja a háború végét. Orbán Viktor javaslatára korábban az ukrán külügyminisztérium is reagált, amely erkölcstelen manipulációnak nevezte a kapcsolatfelvételt.
Cikkünket teljes egészében az alábbi linken olvashatja el.
Az Ukrajnában lévő észak-koreai katonák több száz fős veszteséget szenvedtek el az ukrán erők elleni harcokban az oroszországi Kurszk régióban. A Phenjan által küldött több ezer katona közül sokan egy intenzív offenzíva középpontjában harcolnak, jelentős veszteségekkel. Az ISW elemzése szerint Moszkva kerüli az észak-koreai jelenlét nyilvános elismerését, hogy ne mutatkozzon gyengének a saját területén.
Cikkünket teljes egészében az alábbi linken olvashatja el.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy már készül az Oroszország elleni következő szankciócsomag tervezete, majd megjegyezte, hogy Moszkva költségvetésének több mint egyharmada megy el katonai kiadásokra − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A szankciók negatív hatással vannak az orosz gazdaságra az EB elnöke szerint. „A rubel a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van az orosz központi bank masszív ellenintézkedései ellenére. Az infláció az orosz gazdaság egyes szektoraiban elérte a 70 százalékot” − mondta Ursula von der Leyen, majd hozzátette, hogy az Európai Unió világos üzenetet küld a Kremlnek: „Minél tovább tart a háború, annál magasabb lesz az orosz gazdaság ára” – jegyezte meg.
A Radio Liberty Európa szerkesztője, Rikard Dzoswiak arra számít, hogy a jelentést 2025 januárjában mutatják be az EU tagállamainak.
Dmitrij Medvegyev a Telegramon közölte véleményét a The Times című napilap álláspontjáról, amely Igor Kirillov meggyilkolását „törvényes cselekedetnek” nevezte, ezért „ezzel a logikával a NATO-országok minden tisztviselője, aki Ukrajnának nyújtott katonai segítségről döntött, részt vesz az Oroszország elleni hadviselésben. És mindezek a személyek legitim katonai célpontnak tekinthetők az orosz állam számára” − írja a TASZSZ orosz állami ügynökség.
Hozzátette, hogy ezeknek a tisztviselőknek „mindig vannak cinkosai”, akik szintén „ezentúl legitim katonai célpontot jelentenek”.
„Ezek közé tartozhatnak a The Times tetves sakáljai is, akik gyáván elbújtak egy vezércikk mögé. Ez lenne a kiadvány teljes vezetősége. Van ennek értelme? Van értelme! Ami azt jelenti, hogy legyetek óvatosak! Hiszen Londonban sok minden történik” − zárta gondolatait Medvegyev.
A jelenlegi amerikai kormány bízik abban, hogy az a katonai segítség, amelyet az Egyesült Államok már nyújtott Kijevnek, illetve amelyet Joe Biden hivatali idejének végéig tervez nyújtani, elegendő lesz Ukrajna számára 2025 végéig − írja az Ukrajinszka Pravda az amerikai külügyminisztérium sajtónyilatkozata alapján.
Hogy pontosan mennyi az amerikai segítségnyújtás százalékos aránya, illetve pontos összege, arra az amerikai védelmi minisztérium tud választ adni a külügyi szóvivő szerint.
A megválasztott amerikai elnök, Donald Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja, Keith Kellogg a következő hónapban Kijevbe látogat, és Moszkvába is elmenne, ha meghívják − írta meg a Bloomberg alapján az Unian ukrán hírügynökség.
Sajtóértesülések szerint Kellogg azt tervezi, hogy Londonba, Párizsba és Rómába is ellátogat. Ezek azonban nem véglegesített tervek.
A Bloomberg azonban szokatlan lépésnek nevezte a megbízott döntését, ellenben kiemelte, hogy az utazás középpontjában az információgyűjtés áll, és nem valamilyen politikai cél megvalósítása. Donald Trump csapata ugyanakkor egyelőre nem válaszolt a lap megkeresésére a tervezett útról.
Németország úgy döntött, hogy bezárja az ukrán fegyveres erők katonai felszerelés-javító központját, amely Kelet-Szlovákiában található. A Bild című lap a német védelmi minisztérium közleményére hivatkozva azt írja, hogy a tervek szerint a karbantartó központot december 31-ig Németországba költöztetik.
A döntés hosszas tárgyalásokat követően született meg, ugyanis Szlovákia részéről problémák merültek fel, amelyek többször is nehézséget okoztak a javítóközpont munkájában. Az európai vámszabályok értelmezésében is voltak nézeteltérések − írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán haditechnikai eszközök javítására szolgáló központ 2022 végén nyílt meg Németország kezdeményezésére a Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegek, a Dingo páncélozott járművek, a MARS II tüzérségi rakétarendszerek és a Gepard légvédelmi berendezések javítására. További német ipari javítóbázisok találhatók Litvániában és Ukrajnában is.
Az orosz biztonsági szolgálat őrizetbe vett egy 29 éves üzbég férfit Igor Kirillov orosz tábornok meggyilkolásának vádjával. A közlemény szerint az elkövető beismerte, hogy az ukrán biztonsági szolgálat szervezte be − tájékoztatott a BBC.
Az FSZB azt is közzétette, hogy a gyanúsítottnak 100 ezer dolláros jutalmat, valamint az Európai Unióba való költözés engedélyezését „garantálták” az orosz tábornok megöléséért cserébe. Hozzátették, hogy ukrán utasításra érkezett Moszkvába, és bérelt egy autót, hogy megfigyelje Kirillov lakhelyét.
A robbanószerkezetet egy elektromos robogóra helyezte, amelyet annak a lakóháznak a bejáratánál parkolt le, ahol Kirillov lakott − közölte az FSZB. Egy kamerát is felszerelt, amely a helyszínről közvetítette az élő képet a Dnyipro városában lévő összekötőinek. Amikor látták, hogy Kirillov kijön a házból, a gyanúsított felrobbantotta a bombát − áll a közleményben.
A témában a teljes cikk itt olvasható.
Az ukrán parlament államhatalom-szervezési bizottságának vezetője, Olena Suljak szerint a hadiállapot feloldása után legalább hat hónap telik el a választások megtartásáig.
Ukrajna tanulmányozza a választójog európai modelljeit, beleértve az elektronikus szavazást is, azzal a céllal, hogy az Oroszországgal vívott háború befejezése után hamarosan választásokat tartson – jelentette a Politico az Unian ukrán hírügynökség szemléje szerint.
A kiadvány megjegyzi, hogy a háború befejezése után az egyik legfontosabb kihívás továbbra is az lesz, hogy a világban szétszórtan élő állampolgárok, köztük a megszállt ukrán területen élők is szavazhassanak.
Jelenleg óriási problémánk van a választói névjegyzékkel, mert az emberek külföldre mentek. Különböző becslések szerint csak a belső menekültek száma 6,5 millió
– mondta Olena Suljak.
Ugyanakkor az Európa Tanács Velencei Bizottságának és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásai szerint a választási törvények jelentős módosításait legalább egy évvel a következő ukrajnai választás időpontja előtt el kell fogadni.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint Oroszország kerüli az észak-koreai csapatok jelenlétének elismerését a kurszki régióban, mivel ez de facto azt jelentené, hogy a Kreml nem tudja visszafoglalni saját területét külföldi csapatok bevonása nélkül – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elemzői jelentés emlékeztet arra, hogy John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője december 16-án megerősítette, hogy észak-koreai csapatok harcban vesznek részt és veszteségeket szenvednek a kurszki térségben, miközben orosz hivatalos források továbbra is kerülik a részvételükről szóló jelentéseket vagy megerősítéseket.
Kirby elmondta, hogy az Egyesült Államok megfigyelte, hogy az elmúlt napokban észak-koreai katonák a kurszki régió harcterének „második vonalából” az első vonalba vonultak.
Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz hadsereg megpróbálja eltitkolni az észak-koreai állomány veszteségeit, és a halott katonák képét elégeti, hogy eltitkolja jelenlétüket Oroszországban.
Zelenszkij később hozzátette, hogy az orosz hadsereg megtiltja az észak-koreai katonáknak, hogy megmutassák arcukat az oroszországi gyakorlatok alatt, és igyekszik törölni minden videófelvételt, amely az Oroszországban tevékenykedő észak-koreai katonákról készült.
Emellett ukrán katonai és hírszerzési források korábban megjegyezték, hogy az orosz megszállók megpróbálták észak-koreai katonáknak, burjátföldi katonáknak álcázni magukat.
Elemzők megjegyzik, hogy az ISW nem figyelte meg, hogy orosz tisztviselők vagy az állami média elismerte volna az észak-koreai csapatok oroszországi jelenlétét vagy részvételét a kurszki régióban zajló harcokban.
„Jelenleg nincs lehetőség a tárgyalásokra Ukrajna és Oroszország között” – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója
A mai naptól kezdve nincs lehetőség a tárgyalásokra. A felek álláspontjai teljesen összehasonlíthatatlanok. Mi finoman szólva sem akartunk háborút
– mondta Mihajlo Podoljak.
Oroszország egyebek mellett az Ukrajna elleni háborúban aratott „győzelmének” feljegyzését követeli. Emellett Moszkva ebből a háborúból hasznot akar húzni területek, reputációs, militarista, gazdasági-pénzügyi bevételek formájában – írja az UnianMihajlo Podoljak megszólalása alapján.
Magyarország területére 2024. december 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5173 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3622 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A brit kormány 35 millió font (17,5 milliárd forint) gyorssegélyt nyújt Kijevnek az orosz támadásokban megsérült ukrán energiaipari infrastruktúra kijavítására. A Downing Street kedd esti bejelentése szerint a csomagból 20 millió font fordítható az energiaellátás sürgősségi helyreállítására, beleértve az áramtovábbító hálózat javítási munkálatait, pótlólagos áramtermelő kapacitás létrehozását és az energiaipari infrastruktúra védelmét.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a program céljai között szerepel 20 megawatt (MW) összteljesítményű energiatermelési létesítmények kiépítése. Ez a Downing Street szóvivője szerint 20 ezer ukrán háztartás áramellátásához elegendő. A csomagból további 15 millió font fordítható életmentő humanitárius segítségre azok számára, akik a téli fagyok idején a leginkább rászorulnak erre a támogatásra – fogalmaz keddi ismertetésében a brit kormányfői hivatal.
Ebből az összegből 10 millió fontot London az ENSZ menekültügyi szervezetén (UNHCR) keresztül folyósít több mint 21 ezer ukrán családnak, amelyek az összegből gyorsan felszerelhető fűtőberendezésekhez juthatnak. Az ENSZ-szervezet emellett a veszélyeztetett, otthonaik elhagyására kényszerült embereknek menedéket nyújtó közösségi létesítmények téliesítésére is költhet a brit segélyből.
A Downing Street ismertetése szerint Oroszország az idén 11 nagyszabású támadást hajtott végre az ukrajnai energiaipari infrastruktúra ellen, és a háború kezdete óta az ukrán áramtermelő kapacitás legalább kétharmada megsérült, megsemmisült vagy orosz megszállás alá került.
Nagy-Britannia eddig csaknem 13 milliárd font (több mint 6400 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a háború kezdete óta további 5,4 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának, és e folyósítások jelentős része szintén a megrongálódott ukrán energiahálózat helyreállítására fordítható.
A NATO átvette a felelősséget az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek koordinálásáért a NATO Biztonsági Segítségnyújtás és Kiképzés Ukrajnának (Security Assistance and Training for Ukraine, NSATU) központon keresztül – jelentette forrásaira hivatkozva a Reuters december 17-én.
A központ, amely a németországi Wiesbadenben, egy amerikai katonai bázison található, a beszámoló szerint már „teljes mértékben működőképes”. A váltás a NATO nagyobb szerepét jelzi Ukrajna orosz támadásokkal szembeni védelmének támogatásában.
A szövetség 2024. júliusi washingtoni csúcstalálkozóját követően létrehozott szervezet célja a kiképzési programok és a fegyverek Ukrajnába történő szállításának „észszerűsítése”.
A kezdeményezés mintegy 700 fős személyzetet foglalkoztat, köztük a NATO SHAPE belgiumi székhelyén, valamint lengyelországi és romániai logisztikai központokban állomásozó katonákat. A diplomáciai források megjegyezték, hogy a NATO-ra való hatáskör-átruházásnak korlátozott hatása lehet, mivel az Egyesült Államok a megválasztott elnök, Donald Trump alatt még mindig csökkentheti az Ukrajnának nyújtott segélyeket.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!