Vlagyimir Putyin válaszolt Ukrajnának, beküldte az egyik legjobb katonáját Kurszkba

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A Financial Times szerint Európa veszélyben van, Oroszország már most hibrid háborút folytat
• Oroszország elfoglalt egy kulcsfontosságú várost, ez mindent megváltoztathat a csatatéren
• Vlagyimir Putyin válaszolt Ukrajnának, Kurszkba küldte az egyik legjobb katonáját
• Elképesztő bravúrt vitt véghez egy ukrán pilóta: egyetlen repüléssel hat orosz rakétát semmisített meg 
• A háború kezdete óta mélypontra került Zelenszkij támogatottsága – derült ki egy ukrán felmérésből

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán különleges műveleti erők (SZSZO) 8. ezredének katonái 13 észak-koreai katonát semmisítettek meg Oroszország Kurszki régiójában – közölte kedden az SZSZO sajtószolgálata.

Az ukrán katonák a közlemény szerint a különleges művelet során öt észak-koreaival végeztek csata közben, további nyolcat pedig drónok segítségével öltek meg. A holttestek átvizsgálásakor az egyik észak-koreainál olyan katonai eszközöket és iratokat – köztük egy pártjának írt levelet – találtak, amelyek arra utalnak, hogy az illető a tisztikarhoz tartozott – tették hozzá.

Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz hadsereg tüzérséggel támadta a régióban lévő Szemenyivka városát, amelynek következtében három ember sérült meg − adta hírül az MTI. 

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy orosz katonák drónnal támadtak meg egy civil autót Naddnyiprjanszke településen, ami egy 62 éves férfi halálát okozta.

Anasztaszija Medvegyeva, a Donyeck megyei ügyészség sajtótitkára egy helyi közszolgálati televíziónak kedden elmondta, hogy előző nap a régióban lévő Sziverszkben és a Pokrovszk közelében fekvő Rivnében orosz ágyútűz alá került két házaspár, egy ember meghalt, három pedig megsebesült.

A légierő keddi jelentése szerint Oroszország az éjjel 38 Sahíd és más típusú drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 28-at lelőtt, tíz csalidrón pedig eltűnt a radarról.

Az információt lapunk független forrásból nem tudta megerősíteni.

Lengyelország azt állítja, hogy készen áll Ukrajnának áramot szállítani, miután Szlovákia azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja az áramellátást Kijev felé − írja a Sky News. 

Robert Fico szlovák miniszterelnök a múlt héten kijelentette, hogy pártja fontolóra veszi az Ukrajnába irányuló áramszállítások leállítását, mivel a háború sújtotta országon átmenő orosz gázáramlás megszűnt.

Paulina Hennig-Kloska lengyel éghajlat- és környezetvédelmi miniszter szerint Fico magatartása „Európa-ellenes”, és azt mondta, hogy Varsó képes lenne növelni az Ukrajnának történő áramértékesítését, ha megkérnék rá.

„A mi üzemeltetőnk készen áll, csak az a kérdés, hogy Ukrajna akar-e élni a lehetőséggel” – mondta a TVP Info közszolgálati műsorszolgáltatónak. 

Oroszország védelmi minisztériuma szerint az elmúlt 24 órában frontcsapatai három regionális harctéren is visszaverték az ukrán ellentámadásokat, és megerősítették saját állásaikat − írja a Sky News. 

A minisztérium szerint ezek közé tartoznak a Harkiv irányában lévő északi egységek és a Donyecki terület. Az orosz erők lelőttek hat, amerikaiak által szállított HIMARS rakétát és 50 ukrán drónt – tették hozzá.

Hétfőn Moszkva azt közölte, hogy jelentős előrenyomulást ért el Kelet-Ukrajnában, miközben elhárított egy újabb offenzívát a Kurszki régióban.

Lapunk az információt független forrásból nem tudta megerősíteni.

Izland külügyminisztere kedden Kijevben találkozott ukrán kollégájával − írja a Sky News. 

Thorgerdur Katrin Gunnarsdottir a városban a Szent Mihály-székesegyház előtti emlékfalnál tette tiszteletét. Ez az első tengerentúli útja azóta, hogy a múlt hónapban Izland külügyminisztere lett.

Andrij Szibiha az X-en közölte, hogy Gunnarsdottirral az Ukrajna és Izland közötti együttműködésről, valamint a kijevi védelmi iparba történő befektetésről tárgyaltak.

A brit védelmi hírszerzés (DI) szerint Oroszországban „nagy valószínűséggel” továbbra is magas lesz a veszteségek száma ebben a hónapban − írja a Sky News. A jelentés szerint december volt a hatodik egymást követő hónap, amikor az orosz erők havi összvesztesége növekedett.

A hónap új háborús csúcsot is hozott: december 19-én 2200 fős veszteséget jelentettek egyetlen nap alatt.

2025-re előretekintve a DI szerint Oroszország továbbra is magas veszteségeket fog tapasztalni január folyamán, a „folyamatos, több tengelyen végrehajtott lovas gyalogsági támadások” miatt.

Fotó: Alina Smutko / Reuters

Kényszerleszállást hajtott végre Moszkvában egy Oroszországból Üzbegisztánba tartó Boeing 737-es utasszállító repülőgép − jelentette a RIA Novosztyi állami hírügynökség.

A 173 utast szállító gép a stabilizátor meghibásodása miatt szállt le a Vnukovo repülőtéren. A jelentések szerint a gép az orosz kikötővárosból, Szentpétervárról az Üzbegisztán déli részén fekvő Szamarkandba tartott − írta meg a Sky News. 

Az ukránok mintegy 52 százaléka bízik Volodimir Zelenszkijben, ami 12 százalékpontos csökkenést jelent 2024-hez képest – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által december 2. és 17. között készült felmérésből.

Az adatok szerint Zelenszkijt az ország nyugati (60 százalék) és központi (52 százalék) régióiban kedvezőbben ítélik meg, míg a déli (46 százalék) és keleti (42 százalék) régiókban, amelyeket a leginkább érintett a háború − írja a Sky News. 

A felmérés eredményei az Ukrajna által ellenőrzött területeken élő 2000 válaszadóval készített telefonos interjúkon alapulnak.

A lap beszélt Robert Clarkkal, az amerikai Yorktown Intézet munkatársával, aki szerint a hírek a Zelenszkij-kormányon belüli szakadásról szólnak.

Az elmúlt hónapokban széles körben elterjedt a pletyka, hogy egyre törékenyebb a helyzete Kijevben. Nyilvánosan még mindig nagy a támogatottsága az ukrán lakosság körében. De vannak olyan pletykák, különösen a kormányán belül, hogy szakadás van. A háború már három éve húzódik. Láthatjuk, hogy ez milyen áldozatot követel Zelenszkij elnöktől

– fogalmazott Clark.

Donald Trump hivatalba lépő ukrajnai megbízottja a beiktatás utánra halasztotta kijevi útját – közölte a Reuters hírügynökséggel négy, az utazás tervezéséről tudomással bíró forrás.

Keith Kellogg eredetileg január elejére tervezte utazását az ukrán fővárosba, hogy találkozzon az ország vezetőivel.

Az utat azonban, amely az amerikai választások óta az első alkalom lett volna, hogy Trump hivatalba lépő tisztviselői Kijevbe látogatnának, a források szerint elhalasztották.

Kellogg most várhatóan Trump január 20-i hivatalba lépése után utazik Ukrajnába, bár időpontot még nem tűztek ki – mondták el a források.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök egy, az ortodox karácsony alkalmából adott interjúban közölte, hogy kész lemondani a hatalomról, amint lesz megfelelő utódja. Arról is beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felsőbb utasításra bele akarja őket rángatni a háborúba. 

Nem ragaszkodom a hatalomhoz. Mindent megteszek azért, hogy csendben és nyugodtan átadjam ezt a hatalmat az új generációnak

– idézte a Kommerszant Lukasenkát, aki 1994 óta vezeti az országot, és egy korábban kezdeményezett alkotmánymódosítás értelmében még legalább 2035-ig elnök maradhatna.

Megjegyezte azt is, hogy a következő generációnak is meg kell védenie az országot, „legalábbis úgy, ahogyan önök és én, a jelenlegi nemzedék megvédtük, szuverénné és függetlenné tettük ezt az országot”. Az országban egyébként 2025. január 26-án lesz a következő elnökválasztás – legutóbb, öt évvel ezelőtt Lukasenka sokak szerint (már többedszerre is) megkérdőjelezhető módon őrizete meg hatalmát. Az ellenzék szerint elcsalt választást komoly demonstrációk követték, ezekre a karhatalom kemény választ adott.

Aljakszandr Lukasenka ebben az interjúban az mk.ru szerint arról is beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bele akarja őket rángatni a háborúba, de nem érti, hogy miért, hiszen korábban jóban voltak vele. Véleménye szerint most „parancsokat kap”, ezért ellenséges velük.

Zelenszkij egyébként a minap egy interjúban szintén beszélt Lukasenkáról, és azt állította, hogy Belarusz elnöke bocsánatot kért tőle, amiért országa részt vett a háborúban. „Néhány nappal a háború kitörése után beszéltem Lukasenkával telefonon, bocsánatot kért. [Lukasenka] Azt mondta: »A rakétákat az én területemről lőtték ki, de Vlagyimir Putyin indította őket«” – emlékezett vissza az ukrán elnök. 

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az ukrán katasztrófák elhárításában résztvevő hatóságoknak. 

Az X-en közzétett bejegyzésében az ukrán elnök méltatta azokat, akik „mindazzal szemben, amit az orosz terror magával hoz”, nem haboznak gyorsan a támadások helyszínére sietni, hogy segítsenek az embereken.

Mindazoknak, akik valamennyi régiónkban az orosz csapások utóhatásaira reagálnak – a romok eltakarításában, a tüzek oltásában, az elsősegélynyújtásban, és mindenekelőtt az életmentésben segítenek –, mindannyian mély hálával tartozunk

− fogalmazott. 

Nyolcra emelkedett a január 6-ai, busz ellen elkövetett orosz dróntámadás sérültjeinek száma Herszonban – írja az Ukrajinszka Pravda.

Roman Mrocsko, a Herszoni Városi Katonai Közigazgatás vezetője elárulta, hogy egy 34 éves férfit szállítottak kórházba, ahol robbanás okozta sérülést, zúzódást és lábsérülést diagnosztizáltak nála. Az orvosi ellátást követően az áldozatot ambuláns kezelésre engedték haza.

Összesen egy ember halt meg, nyolc pedig megsebesült ebben az ellenséges támadásban

– közölte a Herszoni Városi Katonai Közigazgatás.

Január 6-án orosz csapatok drónnal támadtak meg egy utasokat szállító autóbuszt Herszon Korabelnij kerületében. A jelentések szerint egy ember meghalt, hat pedig megsebesült.

A csecsen „Akhmat” különleges erők és a „Ruszics” szélsőjobboldali félkatonai egység vezetői január 6-án találkoztak, és Oroszország etnikai sokszínűségéről és harmóniájáról szóló üzenetet hirdettek. A csecsen Akhmat Spetsnaz parancsnoka, Apti Alaudinov közzétett egy videót a Ruszics csoport Medved hívójelű, bevallottan neonáci parancsnokhelyettesével és a csoport vezetőjével, Alekszej Milcsakovval január 6-án tartott találkozójáról − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

Alaudinov kijelentette, hogy nincs problémája az orosz nacionalistákkal, akik szeretik a „nemzetüket” (natszija) − amíg nem állítják, hogy az ő „nemzetük” minden másnál magasabb rendű. 

Alaudinov kijelentette, hogy rájött, hogy Milcsakov szereti az országát, és hogy sok munka vár rá, hogy Oroszország „nagy, erős és egységes” legyen. Ő és Milchakov egyetértettek abban, hogy „közös ellenségük” és „közös céljaik” vannak, és hogy meg kell akadályozniuk, hogy bárki „felszítsa az etnikumok és vallások közötti” feszültséget − feltehetően az orosz állampolgárok között. Milcsakov kijelentette, hogy a találkozó „baráti jellegű” volt, és hogy megvitatták az ukrajnai háborúban való lehetséges „interakciót” és „személyes kapcsolataik” fejlesztését.

A Ruszics Sabotage Assault Reconnaissance Group korábban bírálta a Wagner-csoport parancsnokát, Alexander Kuznyecovot (hívójel: „Ratibor”), amiért 2024 áprilisában csatlakozott az Akhmat Spetsznxazhoz, és az orosz milbloggerek – köztük az orosz ultranacionalista közösséghez tartozók – korábban bírálták a csecsen „Akhmat” erőket, amiért nem járulnak hozzá az orosz katonai műveletekhez.

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is megpróbálta Oroszországot etnikailag és vallásilag harmonikus és befogadó társadalomként ábrázolni, miközben egyensúly-politikát folytat az oroszországi háborúpárti ultranacionalista közösség idegengyűlölő követeléseivel szemben.

Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája az ukrán nép jelenlegi állapotát a kábítószer okozta narkotikus álomhoz hasonlította, megjegyezve, hogy az Oroszország és Ukrajna szétválasztására irányuló külső erők fellépése „kábultságukhoz” vezetett.

Az ukrán hatóságok politikai irányultságának megváltoztatása segíthetne kilábalni ebből az állapotból – fejtette ki a pátriárka a TASZSZ orosz hírügynökség főigazgatójának, Andrej Kondrasovnak adott ortodox karácsonyi interjújában, amelyet a Rosszija 1 televíziós csatorna sugárzott.

Maga az a tény, hogy ilyen könnyen lehetett eme (oroszok és ukránok közötti) szoros kapcsolatok ellenére gyűlöletet szítani, és fegyveres konfliktusig vinni a dolgot, természetesen azt mutatja, hogy nagyon nagy erőket vetettek be az ukrán nép elkábítására. De úgy vélem, hogy ez a kábítás rövid távú jelenség, olyan, mint az altatás. Aztán az ember felébred a narkotikus álomból, és elkezd visszatérni a valóságba, egyebek között megkérdőjelezi azokat a látomásokat, amelyeket a narkotikus álom alatt tapasztalt

– hangoztatta a pátriárka.

Az egyházi vezető reményét fejezte ki, hogy ugyanez fog történni az ukrán néppel is: az emberek átmennek a kísértésen, és rájönnek, hogy külső erők különleges műveletének voltak kitéve. Ennek célja az egységes nemzet megtörése, amely a közös kijevi keresztelőmedencéből származik. A pátriárka szerint Ukrajna lakóinak jövőbeli megvilágosodását és a belső viszályok megszűnését az oroszok és ukránok közös történelme, kultúrája és hite kell hogy elősegítse.

„Ahhoz azonban, hogy ez a lehető leggyorsabban megtörténjen, fontos, hogy megváltozzon az ukrán hatóságok politikai irányultsága. Mert onnan érkezik minden jelzés – nem alulról jön –, hogy Oroszország ellen harcoljanak, hogy ellenségképet teremtsenek Oroszországról” – tette hozzá az orosz ortodox egyházfő.

Véleménye szerint ma is sokan vannak Ukrajnában, akik szeretnék minél hamarabb lezárni a konfliktust, és békét kötni Oroszországgal, de „nem mindenki meri hangosan kifejezni mindezeket az álmokat, mert ez veszélyes állami elnyomáshoz vezethet” – írta az MTI.

A 26 éves Jordan Maclachlan pénteken halt meg, miközben az ukrán hadseregben szolgált a frontvonalon orvosként – közölte a családja a BBC-vel.

„Jordan mindig hitt abban, hogy változást hoz, és mindannyian nagyon büszkék vagyunk rá, hogy másokon segített” – áll a család közleményében, hozzátéve, hogy „Jordan egy vidám fiú, testvér, unokatestvér és sokak barátja volt, és nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki ismerte őt”.

A Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal szóvivője közölte, hogy támogatják az Ukrajnában elhunyt brit férfi családját, és kapcsolatban állnak a helyi hatóságokkal – számolt be a The Guardian. 

Az Ukrán Karate Szövetség hivatalos közleményt tett közzé, amelyben tagadta a mozgósítás elkerülésére és a pénzért való külföldre távozásra irányuló segítségnyújtásról szóló információkat – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az Ukrán Karate Szövetség kijelenti, hogy nincs köze a nemzeti rendőrség által 2025. január 6-án Harkivban leleplezett csaláshoz, amely a mozgósítás elkerülésére szolgáló sportokmányok felhasználásával kapcsolatos, és amelynek hírét ma számos ukrán médium terjesztette

– olvasható a közleményben.

„Jelenleg a bűnüldöző szervek, különösen a Harkivi Területi Ügyészség már eltávolított a hivatalos jelentésekből minden utalást az Ukrán Karate Szövetségre vonatkozólag, mivel a szövetségünk elleni vádak törvénytelenek voltak” – folytatták.

A szövetség reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben más bűnüldöző szervek is eltávolítják az Ukrán Karate Szövetség jogellenes említését. „Felszólítjuk a média képviselőit, hogy a fenti nyomozással összefüggésben távolítsák el vagy javítsák ki az Ukrán Karate Szövetségre utaló anyagokat, mivel az ilyen információk ártanak szervezetünk hírnevének, amely évtizedek óta a sportág fejlesztéséért, a fiatalok neveléséért és a sportolók érdekeinek védelméért dolgozik” – üzenték a sajtónak.

Elmondták azt is, hogy az Ukrán Karate Szövetség mindig ragaszkodik az átláthatóság és a törvényesség elveihez, valamint nyitottak a bűnüldöző szervekkel való együttműködésre az ukrán sportnak és az államnak kárt okozó visszaélések feltárása érdekében.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az európai országok hamarosan „erős nyomás” alatt találhatják magukat, hogy békemegállapodást kössenek az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországgal – írja az Ukrajinszka Pravda.

Hamarosan erős nyomás alá kerülhetünk, hogy megállapodást kössünk Moszkvával. De vajon milyen alkuba tud belemenni egy észszerű Európa? Biztosan nem egy könnyű alkuba, amely lehetővé teszi Moszkva számára, hogy talpra álljon. Európa sokkal erősebb, mint azt az orosz vezetők hiszik. Oroszország sokkal gyengébb, mint azt sok európai gondolja

– fogalmazott a politikus.

Szerinte Ukrajna megérdemli és szüksége van a békére. „De ennek a békének tisztességes feltételekkel kell történnie, nem pedig kapitulációval” – hangsúlyozta Sikorski.

A lengyel külügyminiszter megjegyezte, hogy „nem szabad szigorú időkorlátokat szabnunk a támogatásunkra (Ukrajnának – a szerk.)”, mivel ez Oroszországot a harcok folytatására ösztönözné.

„Ehelyett mindent meg kell tennünk, hogy javítsuk Kijev helyzetét a jövőbeli tárgyalásokon” – mondta.

Az elmúlt napon 218 harci összecsapást regisztráltak a frontvonal valamennyi szektorában – írja az Ukrajinszka Pravda.

A legtöbb összecsapás Kurszk térségében volt. Az orosz csapatok 94 alkalommal rohamozták meg az Ukrán Védelmi Erők által tartott kurszki hídfőállást, és 67 alkalommal támadtak a pokrovszki és a kurakhovei szektorban.

Ezenkívül az orosz erők kilenc légicsapást mértek kilenc irányított bombával, és 372 tüzérségi lövedéket lőtt ki az ukrán erők kurszki állásaira.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5194-en léptek be Magyarországra hétfőn – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az ukrán vezérkar szerint az elmúlt 24 órában az orosz megszállók 1970 katonát vesztettek, így a háborúban elszenvedett orosz veszteségek száma 800 010-re emelkedett – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz megszállók összes harci veszteségei 2022. február 24-e óta becslések szerint a következők:

• személyi állomány: körülbelül 800 010 (+1970) ember,
• harckocsik: 9710 (+10),
• páncélozott harcjárművek: 20 189 (+25),
• tüzérségi rendszerek: 21 710 (+45),
• rakéta-sorozatvető: 1260 (+2),
• légvédelmi rendszerek: 1038 (+4),
• operatív és taktikai szintű drónok: 21 708 (+83).

A lengyel külügyminiszter azt javasolta francia hivatali kollégájával közös hétfői párizsi sajtóértekezletén, hogy az ukrajnai háborúban a szembenálló felek „állítsák helyre a nemzetközileg elismert határokat”, mindazonáltal nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy „Ukrajna kezdeményezésére” esetleg legyenek területi engedmények.

Lengyelország úgy gondolja, hogy a legtermészetesebb és legtartósabb megoldás az volna, ha helyreállítanák a nemzetközileg elismert határokat. Minden egyéb megoldás csak Ukrajna kezdeményezésére történhetne

– jelentette ki Radoslaw Sikorski. 

Emlékeztetett arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök „tárgyalt személyesen 2004-ben az Oroszország és Ukrajna közötti határokról szóló szerződésről, és ratifikálta azt”.

„Ukrajna megérdemli, hogy békében éljen, és szüksége is van erre, de csak egy igazságos békére, nem arra, hogy kapitulálnia kelljen” – szögezte le Sikorski.

Az MTI beszámolója szerint a lengyel külügyminiszter sürgette az Európai Unió „kelet- és délkeleti irányú bővítésének felgyorsítását”, mert szerinte Oroszország „célja az európai biztonsági architektúra szétrombolása”.

Macron nem vár gyors megoldást

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn délelőtt a külföldi francia nagykövetek párizsi értekezletén az ukrajnai háborúról szólva azt mondta, hogy abban nem vár „gyors és könnyű” megoldást. Aláhúzta, hogy területi kérdésekről tárgyalni csak az ukránok részvételével lehet. De arra kérte Kijevet, hogy a számára előnytelen harctéri helyzetben „realistán” tárgyaljon ezekről.

Macron szerint az Egyesült Államoknak kellene meggyőznie Oroszországot arról, hogy üljön tárgyalóasztalhoz, Európának pedig biztonsági garanciákat kell adnia Ukrajnának.

A külügyminiszteri sajtóértekezleten Jean-Noel Barrot francia miniszter a Macron kijelentéseivel kapcsolatos újságírói kérdésre úgy válaszolt: „A köztársasági elnök azt mondta, hogy a megfelelő pillanatban az ukránoknak maguk számára kell feltenniük ezeket a kérdéseket a területről. És az ukránok döntik el, hogy mikor jön el a béketárgyalások pillanata, és hogy azokon milyen feltételekkel vesznek részt.”

Mindenkinek vállalnia kell a szerepét, és „az Egyesült Államok szerepe most minden bizonnyal Ukrajna támogatásának folytatása, amint azt eddig is tette az (orosz) agresszió kezdete óta” – jelentette ki Barrot.