Vérfürdőt rendeztek az oroszok egy ukrán gyakorlóterepen, legalább harmincan meghaltak

Ukrajnának „lényegi” diplomáciára van szüksége a háború gyors lezárásához – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, s reményét fejezte ki, hogy ebben támaszkodhat az Egyesült Államok támogatására.

Nagyon fontos, hogy valóban lényegivé tegyük diplomáciánkat, hogy minél hamarabb véget vethessünk ennek a háborúnak

– írta az ukrán államfő az X-en. „Amerikai és európai partnereinkkel közösen dolgozunk, és nagyon is reménykedünk az Egyesült Államok támogatásában a béke felé vezető úton. Békére van szükségünk, minél hamarabb” – írta.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának és más európai országoknak szükség esetén békefenntartó alakulatokkal is részt kell venniük a majdani ukrajnai békemegállapodás végrehajtásában, de a rendezéshez elengedhetetlen az Egyesült Államok erőteljes támogatása − adta hírül az MTI.

Starmer hétfőn a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta az Ukrajna ügyében előző nap tartott londoni csúcstalálkozóról és a korábbi napok Ukrajnával kapcsolatos fejleményeiről. A munkáspárti miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Donald Trump amerikai elnök múlt heti nyilvános washingtoni szóváltásáról szólva úgy fogalmazott: a Fehér Házban olyasmik történtek a két vezető találkozóján, amiket „senki nem lát szívesen”.

Starmer hangsúlyozta ugyanakkor: az Egyesült Államok mindig nélkülözhetetlen partner lesz biztonsági, technológiai, kereskedelmi és beruházási szempontból, és létfontosságú szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében is. A brit kormányfő kiemelte: múlt heti washingtoni tárgyalásukon Trump egyértelműen kifejezésre juttatta elkötelezettségét az európai biztonság mellett, beleértve a NATO-szerződés ötödik cikkelyét, amely az atlanti szövetség tagállamainak kollektív védelméről szól.

Starmer szerint ahhoz sem fér kétség, hogy az amerikai elnök őszintén törekszik az ukrajnai béke megteremtésére. A miniszterelnök megerősítette: a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezleten megállapodás született arról, hogy Nagy-Britannia és Franciaország más szövetséges országokkal együtt, Ukrajnával szoros együttműködésben, hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények lezárását célzó terv összeállításához.

Keir Starmer hangsúlyozta, hogy ezt a csomagtervet az elkészítésében részes országok közvetlenül megvitatják majd az Egyesült Államokkal. A kormányfő elmondta: a terv stratégiai elemei között szerepel, hogy folytatni kell Ukrajna katonai támogatását, és fokozni az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást, emellett létre kell hozni azoknak a cselekvésre kész országoknak a koalícióját, amelyek készen állnak a majdani ukrajnai megállapodás megvédésére és a béke garantálására.

Keir Starmer úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni, ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése érdekében. Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, „ha kell, katonákkal és repülőgépekkel” − mondta hétfői alsóházi tájékoztatásában a brit kormányfő.

Starmer korábban is említette, hogy London kész katonákat vezényelni egy esetleges ukrajnai békefenntartó alakulatba, de a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezletet záró sajtótájékoztatóján jelentette ki először − és ezt hétfői parlamenti beszédében meg is erősítette −, hogy Nagy-Britannia légierővel is hajlandó lenne részt venni ebben.

Edgars Rinkevics lett, Gitanas Nauseda litván és Kristen Michal észt miniszterelnök videóbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, melynek során az ukrajnai háborút lezáró békéről tárgyaltak − írta az RBK−Ukrajina.

Egy jó online beszélgetés Volodimir Zelenszkijjel, Gitanas Nausedával és Kristen Michallal az igazságos és tartós béke elérésének következő lépéseiről Ukrajnában, ami fontos az európai integráció és a transzatlanti kötelék megőrzése szempontjából

− írta a lett elnök az X-en.

Ukrajna februárban 511,8 millió köbméter földgázt importált, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb havi mennyiség, és januárhoz képest az ország gázimportja tizenkétszeresére nőtt − írta az Ukrajinszka Pravda.

A legtöbbet Szlovákiából importálták, 234,4 millió köbmétert, ami a teljes behozatal 45,8 százaléka. Ezenkívül 218 millió köbmétert importáltak Magyarországról és 59,5 millió köbmétert Lengyelországból. Ezek nagy része, mintegy 401 millió köbmétert, az ukrán tárolókba került, 110,8 milliót pedig közvetlenül a rendszerbe tápláltak be.

A februári importnövekedés elsősorban az ukrán termelés visszaesésének tudható be, a hó eleji orosz támadások miatt. Ezenkívül a hideg időjárás miatt is több földgázra volt szükség Ukrajnában. Ugyanakkor szakemberek úgy vélik, a márciusi import alacsonyabb lehet, hiszen felmelegedés jöhet az időjárásban, ami csökkenti a gázfogyasztást, valamint a termelőegységek helyreállítása is folyamatosan zajlik.

Sürgető kérdésnek nevezte hétfőn Friedrich Merz, a választásokon győztes német konzervatívok jelöltje, hogy még a csütörtöki uniós csúcs előtt megállapodjanak a szociáldemokratákkal arról, hogy hogyan növeljék az ország védelmi kiadásait, és miként támogassák Ukrajnát − adta hírül az MTI.

A konzervatív politikus szerint „nagyon sürgős”, hogy még a csúcs előtt megpróbáljanak erről megállapodni. Merz Brüsszelben az Európai Néppárt vezetőinek csúcstalálkozóján vesz majd részt, és úgy fogalmazott, fontos lenne, hogy ő és a leköszönő kancellár az uniós csúcson „ugyanazt mondja”. Merz nem erősítette meg, hogy arra készülne, a törvényhozás rendkívüli ülését kezdeményezze a katonai kiadások növelése érdekében.

„Most kell megmutatnunk, hogy képesek vagyunk függetlenül cselekedni Európában. A védelem kérdése elsőbbséget élvez” − fogalmazott a politikus.

Lars Klingbeil, a szociáldemokraták társelnöke tudatta, ő is támogatja, hogy gyors megállapodás szülessen a két nagy párt között. Matthias Miersch, az SPD főtitkára pedig kijelentette, hogy szerinte is „óriási szükség van a befektetésekre”, hozzátéve, hogy csak akkor fognak ebbe beleegyezni, ha nemcsak a védelem, hanem az infrastruktúra fejlesztésére is létrehoznak egy alapot.

Merz sajtótájékoztatóján a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök közötti washingtoni szóváltásról úgy vélekedett, hogy szerinte az kiprovokált eszkaláció volt. „Szerintem nem Zelenszkij megnyilvánulásaira adott spontán reakciót láthattunk, hanem kiprovokált eszkalációt az Ovális Irodában” − mondta Merz, aki szerint „elég meglepő” volt a beszélgetés hangvétele.

Egy 32 és egy 51 éves katonát rajtakaptak, akik 4000 dollárt fizettek volna azért, hogy a főparancsnokság áthelyezze őket egy hátsó egységbe – írta az Ukrajinszka Pravda.

A katonatársak felajánlották egy katonának, akinek egészségügyi okokból katonai orvosi bizottságon kellett átesnie, segítsen abban, hogy szolgálatra alkalmatlannak vagy részben alkalmasnak nyilvánítsák egy hátországi katonai egységbe való további áthelyezéssel. Szolgáltatásukat 4000 dollárra becsülték.

– olvasható az ukrán hírportálon. Ezenkívül a bűnüldöző szervek őrizetbe vettek egy másik ügyben érintett férfit, aki 3000 dollárért ígérte meg egy katona feleségének, hogy áthelyezi a férjét egy hátországi egységbe.

Az  ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) és a rendőrség rögzítette a pénzátutalást, és mindkét „üzlet” résztvevője őrizetbe került. Értesítést kaptak jogosulatlan előny megszerzésének gyanúja miatt, amiért akár 8 év börtönbüntetés is kiszabható.

Az ukrán hadsereg Kurszk régióban sikeresen visszavert egy orosz támadást, amely több mint kilenc millió dollárjába került Oroszországnak. Az Unian közleménye szerint felrobbant az orosz hadsereg felszerelése.

Kurcsinában az ellenség kitartóan halad előre. Előbb kisebb gyalogsági csoportokkal, majd egész géposzlopokkal, több hullámban. De minden egyes »offenzívájuk« a 47-es »Magura« dandár hagyományos tűzshow-jával ér véget

– áll a dandár sajtószolgálatának üzenetében.

Az Unian beszámolójából kiderül, az ukrán hadsereg szerint a támadás első hullámában az oroszok három harckocsija és két páncélozott személyszállítója vett részt. Ennek következtében csak egy páncélozott szállító maradt épségben. 

Az egység kiszámolta az orosz hadsereg veszteségeit ennél a támadásnál: mínusz 4 tank több mint 8 millió dollár értékben, és egy páncélozott szállító, amely körülbelül 1 millió dollárba kerül.

Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök február 12-i telefonos beszélgetése óta nem volt nyilvános kapcsolatfelvétel a két vezető között – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint.

„Nincs olyan kapcsolatfelvétel, amelyet nyilvánosságra kellett volna hozni” – mondta a Kreml szóvivője egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Az amerikai és orosz elnök februári telefonos egyeztetésükön megvitatták az ukrajnai ellenségeskedések leállításának kérdését, a kétoldalú kapcsolatokat és számos más témát, majd megállapodtak a kapcsolattartás folytatásában és egy személyes találkozó megszervezésében.

343 ezer szerződéses katonát tervez toborozni Oroszország 2025-ben – írja az Ukrinform Vadim Szkibitszkij, az ukrán védelmi hírszerzés helyettes vezetőjének kijelentése alapján.

„Ha a tervekről beszélünk, akkor 343 ezer katonáról van szó. De a 2024-es tapasztalatokból tudjuk, hogy ezek a tervek változhatnak. Tavaly például az volt a cél, hogy körülbelül 375-380 ezer katonát toborozzanak, majd a tervek 430 ezerre változtak, és ennek eredményeként 440 ezer szerződéses katonát toboroztak” – mondta Szkibitszkij.

Ugyanakkor kifejtette, hogy a szerződéses katonák közel 80 százalékát a harctéren elszenvedett veszteségek pótlására használják.

Ivan Timocsko, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékosi tanácsának elnöke a 24-es csatornának fejtette ki, hogy a Nyugat által Ukrajnának kínált ideiglenes tűzszünet nem lesz hatással az Oroszországgal folytatott háborúra.

A félmegoldásoknak soha nincs eredménye. Már hatalmas negatív tapasztalatunk van az ilyen fegyverszünetről. A húsvéti, a gabona-fegyverszünetektől kezdve egészen egyes tűzszünetekig. Még az ATO idején sem adtak semmit. És nagyszabású háború idején ezt rendkívül nehéz lesz ellenőrizni. Az ellenség biztosan nem fogja betartani. Tudjuk, hogy Oroszország hogyan viselkedik ilyen esetekben. Lecsapnak, aztán azt mondják, hogy nem, nem mi voltunk

– nyilatkozta Timocsko.

Hozzátette, hogy ha alá is írnának egy bizonyos ideiglenes tűzszünetet, Oroszország meg fogja találni a módját, hogy a lehető legnagyobb károkat okozza Ukrajnának. 

Az amerikai társadalomnak „higgadtan meg kell magyarázni és be kell mutatni”, hogy „Putyin hazudik” – közölte az Interfax Marcin Mastarelek, a lengyel köztársasági elnök kabinetfőnökének kijelentését.

Egy kiképzett KGB-ügynök rendkívül intelligensen viselkedik ebben a helyzetben. Eltűnt, nem beszél, és úgy tesz, mintha ő lenne az, aki békét akar

– mondta Mastarelek Vlagyimir Putyinról.

„Az amerikai közvéleményben kezd az a benyomás alakulni, hogy Ukrajna elnöke az, aki nem akar békét. Tudjuk, hogy Putyin hazudik. Ezt higgadtan el kell magyarázni és be kell mutatni” – mondta.

Az ukrán elnök bejelentette, hogy kész lemondani a tisztségéről, amennyiben országa csatlakozhat a katonai szövetséghez – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij hozzátette, kész aláírni az Egyesült Államokkal kötendő, ásványi anyagokra vonatkozó megállapodást, amelyet a Donald Trumppal az Ovális Irodában pénteken folytatott heves találkozója után felfüggesztettek.

Az ukrán államfő vasárnap este Londonban tárgyalt több európai ország vezetőjével, köztük Keir Starmer brit miniszterelnökkel, aki javasolta, hogy az európai szövetségesek koalíciója lépjen fel Ukrajna védelmében, és „garantálja a békét”.

Az elmúlt napokban éles vita alakult ki a skandináv országok, Dánia, Svédország és Norvégia között, mivel előbbi kettő szerint utóbbi nem segíti eléggé Ukrajnát az Oroszországgal szembeni háborújában.

Egy-egy dán és svéd újságíró közösen jegyzett véleménycikkükben ugyanis azt állították, hogy Norvégia hozzájárulása „szánalmas”, valamint „elítélendő”, miután a skandináv ország eddig jóval kevesebb támogatást nyújtott Kijevnek, mint az ő országaik – míg Svédország és Dánia 5,41 milliárd, valamint 8,05 milliárd euróval segítette eddig Kijevet, addig Norvégia csak 3,35 milliárddal.

emiatt, mint érveltek, Norvégiának mindenképp nagyobb hozzájárulással kéne segítenie Ukrajnát.

A véleménycikknek köszönhetően most Norvégiában is elindult egy vita, hogy Oslónak növelni kellene-e a Kijevnek szánt támogatás mértékét. A skandináv államban ugyanis törvény határozza meg, évente mennyit költhet a kormány külföldi támogatásra, mint három százalék, most azonban felmerült, hogy az olajbevételek egy részét Ukrajna támogatására fordíthatnák. 

Donald Trump amerikai elnök a Telegram közösségi oldalán közölte, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani az illegális migránsok és a bűnözés elleni küzdelemre, ahelyett, hogy Vlagyimir Putyin miatt aggódnának – írja az Unian.

Az Egyesült Államok elnöke szerint erre azért van szükség, hogy „ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint Európa”.

Kevesebbet kellene aggódnunk Putyin miatt, és inkább az országunkba érkező migráns erőszaktevő bandákra, drogbárókra, gyilkosokra és elmegyógyintézetből származó emberekre kellene koncentrálnunk – hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint Európa!

– fogalmazott bejegyzésében Donald Trump. 

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter közölte, hogy az ukrán ritkaföldfémekhez való hozzáférésről szóló megállapodás jelenleg nincs napirenden – számol be az Ukrajinszka Pravda.

Nem tudom, mit gondolt Zelenszkij elnök úr. Hétfőn ott volt Emmanuel Macron francia elnök – nagyszerű találkozó volt. Csütörtökön ott volt a brit miniszterelnök, Keir Starmer – fantasztikus találkozó. Mindannyian támogatták a békemegállapodás előrehaladását

– nyilatkozta Scott Bessent.

Bessent szerint Zelenszkijnek egy gazdasági megállapodást kellett volna aláírnia, amely elmélyíthette volna a két ország közötti együttműködést, de erre nem került sor. Úgy fogalmazott, „annyit kellett volna tennie, hogy eljön és aláírja ezt a gazdasági megállapodást, ezzel is megerősítve az ukrán és az amerikai nép teljes egységét. De ő úgy döntött, hogy tönkreteszi az egészet.”

Egy hónapos tűzszünetet javasol Ukrajnában Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij tud a kezdeményezésről. 

A londoni csúcstalálkozó után a francia államfő azt nyilatkozta, hogy „fegyverszünetet javasolnak a levegőben, a tengereken és az energetikai infrastruktúrában”, amely egy hónapig tartana.

Nem szabad elfelejteni, hogy a frontvonal ma a Párizs–Budapest vonalnak felel meg. Tűzszünet esetén nagyon nehéz lesz ellenőrizni, hogy ezt a frontvonalat tiszteletben tartják-e

– tette hozzá Emmanuel Macron. 

Kiemelte, hogy Oroszország az elmúlt három évben a GDP 10 százalékát költötte védelemre, ezért fel kell készülni a jövőre, és a GDP 3 vagy 3,5 százaléka körüli célt kell kitűzniük.

Magyarország területére 2025. március 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 4774 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Oroszország nem képes stratégiai repülés kiépítésére, a régi gépek veszítenek a potenciáljukból, ez pedig a támadások számát is befolyásolhatja, jelentette ki Anatolij Hrapcsinszkij, egy ukrán elektronikai hadieszközöket gyártó vállalat igazgatóhelyettese egy televíziós interjúban.

A szakértő szerint Moszkva igyekszik csökkenteni a háború költségeit, ezért az utóbbi időben drónokkal támad, ezért csökkent a stratégiai repülések száma. 

„Putyin a drónok fejlesztése mellett döntött, mert ezek olcsóbbak, de képesek ugyanazt az eredményt elérni, mint a cirkálórakéták” – fogalmazott Hrapcsinszkij a TSZN szerint. Továbbá arról is beszélt, hogy a Sahídok hangja úgy tűnik, megváltozott az utóbbi időben, de ez csak annak köszönhető, hogy alacsonyabban repülnek.

Keir Starmer vasárnap 1,6 milliárd font értékű támogatást jelentett be, melyből Ukrajna több mint 5000 darab rakétát kap, azonban gyártásuk és leszállításuk még évekbe telik. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy ez a rakétatípus hatékony a Sahíd drónok ellen − írta az Ukrajinszka Pravda.

A szaktárca vezetője azt is hangsúlyozta, hogy nem azonnal szállítja le az Egyesült Királyság ezeket a fegyvereket, hanem hosszú távú erőfeszítésről van szó Ukrajna légvédelmének megerősítésére. Az 1,6 milliárd font értékű projekt egészen 2030-ig tartó támogatást jelent Kijev számára.

Umerov elárulta, hogy a rakétákat a brit Thales, valamint ukrán vállalatok és az Egyesült Királyság kormánya közösen valósítja meg. „A kormányközi megállapodás a fegyverek biztosítása mellett a helyi gyártást és technológiatranszfert is magában foglalja, ami növeli stratégiai függetlenségünket a légvédelem terén” − közölte az ukrán védelmi miniszter.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is részt vett Londonban az európai vezetők csúcstalálkozóján, ami után Ottawa bejelentette, hogy újabb magánszemélyekkel és szervezetekkel bővíti az Oroszországot sújtó szankciós listáját – adta hírül az Ukrinform.

A most bejelentett szankciók 10 magánszemélyt és 21 félkatonai szervezetet érintenek. A Wagner utáni félkatonai szervezetek vezetői közül kilenc személyt szankcionálnak, valamint egy magas rangú orosz katonai vezetőt. Továbbá kilenc, Ukrajnában és a Kreml afrikai hálózatában működő félkatonai szervezet, valamint ezekhez társult tizenkettő szervezet került fel a szankciós listára.

A foglyok cseréjének és az Oroszországba illegálisan elhurcolt gyermekek hazatérésének meg kell előznie az Oroszországgal kötendő tűzszünetet, ami megmutatná, hogy az orosz félnek valódiak a szándékai – közölte az ukrán elnöki hivatal a londoni biztonsági csúcstalálkozót követően vasárnap.

A hivatal továbbá megjegyzi, erős biztonsági garanciáknak kell képezniük egy esetleges tűzszünet alapját. „Különösen az Észak-atlanti Szerződés mechanizmusainak felhasználásának lehetőségét mérlegelik a biztonsági garanciák egyikeként és az ukrán hadsereg megerősítését” – közölte az elnöki hivatal az Interfax ukrán hírügynökség szerint.