Oroszország meghívta Izraelt a májusi Győzelem napi megemlékezésekre, miközben az Egyesült Államok, Németország és az Európai Unió legtöbb tagállama kimaradt a vendéglistáról. A meghívottak között szerepel Kína, Brazília, Szlovákia és Szerbia is.
Az idei ünnepség különösen jelentős, hiszen a náci Németország kapitulációjának 80. évfordulójáról emlékeznek meg. Ez az első alkalom, hogy Németországot nem hívták meg a rendezvényre.
Izrael egyébként egyike azon kevés országoknak a volt szovjet térségen kívül, ahol május 9-e hivatalos ünnepnap. Ezt 2017-ben iktatta törvénybe az izraeli parlament, részben az országban élő sok ezer volt szovjet veterán tiszteletére.
Bár Izrael hivatalosan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, álláspontja kevésbé volt hangsúlyos más nyugati országokénál, főként a szíriai helyzet miatt, ahol mindkét országnak fontos stratégiai érdekei vannak.
Érdekes módon a meghívottak között szerepel Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is. Egyelőre nem tudni, ki fogja képviselni Izraelt a rendezvényen – összegezte a Neokohn.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország a háború elhúzására törekszik, mivel még mindig nem adott egyértelmű választ a Washington által javasolt 30 napos tűzszünetre, idézi őt a The Kyiv Independent.
Kijev elfogadta a dzsiddai tárgyalásokon felvetett ideiglenes tűzszünetet, míg Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó kijelentette, hogy a Kreml a hosszú távú rendezést részesíti előnyben, de a végső döntés Vlagyimir Putyin kezében van.
Ez ismét azt mutatja, hogy Oroszország a háború elhúzására és a béke halasztására törekszik
– mondta Volodimir Zelenszkij. Az Egyesült Államok egyúttal kész megszervezni az ideiglenes fegyvernyugvás felügyeletét.
A tűzszüneti javaslat egybeesett Oroszország kurszki áttörésével, ahol Moszkva állítása szerint visszaszerezte a megszállt területek több mint 86 százalékát, beleértve Szudzsa városát is. Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok elismerte a „nehéz helyzetet” a régióban.
Az InfoStart beszámolója szerint Ukrajna kedden az Egyesült Államokkal folytatott szaúd-arábiai tárgyalásokon beleegyezett egy 30 napos azonnali tűzszünetbe. Ezt követően Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai küldöttség tart Oroszországba a tűzszünet ügyében.
A posztszovjet térség szakértője, Bendarzsevszkij Anton szerint Oroszország csapdahelyzetbe került. Eddig Ukrajnát vádolták a tárgyalások akadályozásával, most viszont Moszkvának kell döntenie: vagy feladja a jelenlegi, számára katonailag kedvező helyzetet a fronton és elfogadja a fegyverszünetet, vagy elutasítja Trump rendezési tervét és viseli a következményeket.
A legjobb orosz szempontból, amit Moszkva megtehet, hogy húzza az időt
– vélekedik a szakértő. Bendarzsevszkij szerint Oroszország olyan feltételeket fog támasztani, amelyek Ukrajnára hárítják a felelősséget, miközben a fronton további előnyökre tesz szert.
A harctéri helyzet sem kedvez a gyors békekötésnek. Bár az ukrán erők augusztus óta kontrollálják a Kurszki területet, az oroszok már visszaszerezték ennek harmadát. Moszkva egyértelművé tette: amíg újra nem az övék Kurszk, addignincs miről tárgyalni.
Bendarzsevszkij szerint Trump elnök kezében vannak még eszközök Oroszország nyomás alá helyezésére. Az egyik ilyen lehetőség az olajpiac manipulálása: ha az USA és Szaúd-Arábia növeli a kitermelést, az „padlóra küldené” az olajárat, ami komoly veszteséget okozna Moszkvának. A másik lehetőség a másodlagos szankciók bevezetése, vagyis büntetni azokat az országokat is, amelyek továbbra is kereskednek Oroszországgal.
A szakértő szerint Oroszország valószínűleg óvatos, időhúzó taktikát választ, és kivár, hogy pontosan milyen lépéseket tesz az amerikai elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott a török kormány és az üzleti szektor képviselőivel, ahol az Erdogan elnökkel Ankarában kötött megállapodásokat tekintették át.
Fontos, hogy a török vállalkozások már jelen vannak Ukrajnában. Országunk értékeli ezt, valamint Törökország támogatását és segítségét, különösen a Bayraktar drónok szállítását
– hangsúlyozta az ukrán vezető csütörtök délutáni bejegyzésében.
A tárgyaláson több kulcsfontosságú témát érintettek: az igazságos és tartós béke elősegítését, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, az együttműködési lehetőségeket különböző típusú drónok gyártásában, valamint török cégek részvételét Ukrajna újjáépítésében.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna stratégiai partnerként tekint Törökországra a biztonsági garanciák szempontjából is, és készen áll a szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálására is.
Oroszország meghívta Izraelt a májusi Győzelem napi megemlékezésekre, miközben az Egyesült Államok, Németország és az Európai Unió legtöbb tagállama kimaradt a vendéglistáról. A meghívottak között szerepel Kína, Brazília, Szlovákia és Szerbia is.
Az idei ünnepség különösen jelentős, hiszen a náci Németország kapitulációjának 80. évfordulójáról emlékeznek meg. Ez az első alkalom, hogy Németországot nem hívták meg a rendezvényre.
Izrael egyébként egyike azon kevés országoknak a volt szovjet térségen kívül, ahol május 9-e hivatalos ünnepnap. Ezt 2017-ben iktatta törvénybe az izraeli parlament, részben az országban élő sok ezer volt szovjet veterán tiszteletére.
Bár Izrael hivatalosan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, álláspontja kevésbé volt hangsúlyos más nyugati országokénál, főként a szíriai helyzet miatt, ahol mindkét országnak fontos stratégiai érdekei vannak.
Érdekes módon a meghívottak között szerepel Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is. Egyelőre nem tudni, ki fogja képviselni Izraelt a rendezvényen – összegezte a Neokohn.
Az orosz vezetés elutasította az Ukrajnában javasolt ideiglenes tűzszünetet, amelyet csak átmeneti lélegzetvételnek tekint az ukrán hadsereg számára – jelentette ki csütörtökön Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Harmincnapos ideiglenes fegyverszünet. De mit ad ez? Semmit. Csak lehetőséget az ukránoknak, hogy átcsoportosítást hajtsanak végre, erőt gyűjtsenek, és a jövőben is ugyanezt folytassák
– nyilatkozta Usakov a Rosszija 1 tévécsatornának.
Az elnöki tanácsadó hangsúlyozta, hogy Oroszország hosszú távú, békés rendezésre törekszik, ami figyelembe veszi Moszkva érdekeit és aggodalmait. „Ez messze van attól a tartós rendezéstől, amiről folyamatosan beszélünk” – tette hozzá a Pervij Kanal televíziónak adott interjújában.
A héten Szaúd-Arábiában tartott amerikai–ukrán megbeszéléseken Kijev elfogadta Washington 30 napos, azonnali tűzszünetre vonatkozó javaslatát. Ennek hatására az Egyesült Államok feloldotta a hírszerzési információcsere és a fegyverszállítások felfüggesztését. Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy most Moszkva reakciójára várnak – adta hírül az MTI.
Usakov elmondta, hogy ezt az álláspontot már ismertette Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval is, valamint megjegyezte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között normális, nyugodt véleménycsere folyik. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország még vizsgálja álláspontját, miután részletes tájékoztatást kap az Egyesült Államoktól.
„Reméljük, hogy a békeerőfeszítések folytatódnak, és minél előbb célba is érnek” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel csütörtökön, arra reagálva, hogy a Kreml szerint az Ukrajnában javasolt ideiglenes tűzszünet nem más, mint átmeneti lélegzetvétel az ukrán hadsereg számára.
Szijjártó Péter kiemelte, Donald Trump amerikai elnökké választása elhozta a béke reményét Közép-Európa számára, nagyra becsülik és támogatják az elnök békeerőfeszítéseit, és reménykednek a béketárgyalások sikerében. Hozzátette: „azt is tudjuk és három éve mondjuk, hogy a békéhez előbb tűzszüneten, majd tárgyalásokon keresztül vezet az út”.
Ezért reméljük, hogy a békeerőfeszítések folytatódnak, és minél előbb célba is érnek
– közölte a miniszter.
Ukrán engerészgyalogosok visszaverték orosz és észak-koreai katonák rohamát Kurszk régióban, nyolc ellenséges katona meghalt, 26 megsebesült – közölte az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár.
Ukrán drónok csapást mértek egy oroszországi dróngyártó üzemre Kaluga megyében. Eközben Dmitro Lubinec emberi jogi biztos bejelentette, hogy újabb öt fegyvertelen ukrán hadifogly kivégzéséről készült videó került elő.
Oroszország egy Iszkander–M rakétával és 117 drónnal támadta Ukrajnát az éjjel, a légvédelem 78-at lőtt le. A támadásokban Dnyipropetrovszk megyében négyen megsebesültek, Herszonban egy nő életét vesztette.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat három év alatt 2500 büntetőeljárást indított ukránellenes propaganda terjesztése miatt. Az ukrán vezérkar szerint az orosz hadsereg embervesztesége már megközelíti a 890 ezer főt – összegezte az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a világ „még mindig nem kapott érdemi választ” Oroszországtól a tűzszüneti javaslatra. Az ukrán vezető szerint ez azt bizonyítja, hogy Oroszország „a háború elhúzására, valamint arra törekszik, hogy a békét minél későbbre halassza”.
Reméljük, hogy az amerikai nyomás elegendő lesz ahhoz, hogy Oroszországot a háború befejezésére kényszerítse
– fogalmazott Zelenszkij a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy csapata „készen áll a konstruktív együttműködés folytatására minden amerikai, európai és a világ más részein lévő partnerrel, akik elkötelezettek a béke előmozdítása mellett”.
Felszabadította az orosz hadsereg a Kurszk megyei Szudzsa járásközpontot, valamint Melovoj és Podol települést – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.
Szudzsa Kurszk régió délnyugati részén található, 105 kilométerre Kurszktól és 8 kilométerre az ukrán határtól. Területe 434 hektár, a városnak 2024 januárjában mintegy 4900 lakosa volt. A járásközpontból mintegy 120, és a környékéről is hasonló számú civilt menekített ki az orosz hadsereg és a rendkívüli helyzetek minisztériuma.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek elmondta, hogy Kurszk megye határvidékén már csak öt települést kell felszabadítani.
Az orosz katonai tárca szerint Kurszk megyében az elmúlt napon több mint 340 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, valamint egyebek között tíz páncélozott harcjármű és két drónirányító központ semmisült meg.
Moszkva szerint a Kurszk régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 67 150 katonát, 392 harckocsit, 316 gyalogsági harcjárművet, 278 páncélozott szállítójárművet, 2196 páncélozott harcjárművet, 2428 gépkocsit, 549 tüzérségi löveget és 52 sorozatvetőt veszítettek – számolt be az MTI.
A Hortitsza Különleges Műveleti Parancsnokság beszámolója szerint Oroszország az Oszkol folyó befagyása révén átcsoportosította haderőinek egy részét – adta hírül az Unian.
Viktor Tregubov, a parancsnokság tisztviselője szerint az ukránok a folyón keresztül próbálják visszaterelni az oroszokat. A folyón erős árvíz nem várható. Az orosz erők az Oszkol mentén különösen aktívak.
Kétoldalú védelmi megállapodást írt alá Finnország és Ukrajna − jelentette be csütörtökön a finn védelmi minisztérium. A tárca közleménye szerint az együttműködés a fegyverkezésre, a hírszerzési információk megosztására és a lőszergyártásra is kiterjed.
A minisztérium egyúttal azt is bejelentette, hogy Helsinki további 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) értékben nyújt újabb katonai támogatást Ukrajnának az Oroszország elleni védekezéshez, a többi között tüzérségi lőszerek formájában − adta hírül az MTI.
„Washington nem támogatja, hogy az Európai Unió békefenntartókat küldjön Ukrajnába” – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A tisztviselő szerint az Egyesült Államok belátta, hogy nem lenne jó külföldi csapatok és békefenntartók Ukrajnába telepítése. Zaharova hozzátette, tudnak róla, hogy külföldi katonák 2015 óta jelen vannak ukrán területeken. A politikus úgy véli, a NATO-erők terrortámadásokat készítenek elő Oroszország ellen.
Moszkva „provokatív lépésnek” tartja, ha a NATO-tagállamok csapatokat küldenek Ukrajnába.
Andrzej Duda lengyel elnök felszólította az Egyesült Államokat, hogy helyezzenek át atomfegyvereket Lengyelország területére, elriasztandó Oroszországot egy Európa elleni jövőbeni támadástól – írja a Politico az államfő Financial Timesnak adott interjújára hivatkozva.
Duda arról beszélt, hogy az ötletről már egyeztetett Donald Trump ukrajnai különmegbízottjával, Keith Kelloggal. A lengyel elnök szerint nemcsak időszerű a nukleáris fegyverek áthelyezése, hanem biztonságosabb is lenne a kontinens számára.
„Oroszország nem habozott, amikor a nukleáris fegyvereit átszállította Belaruszba. Senkitől nem kértek engedélyt” – fogalmazott, majd felelevenítette, hogy a NATO 1999-ben már elmozdult kelet felé, itt az ideje, hogy a katonai szövetség infrastruktúrája ismét mozduljon keleti irányba.
Andrzej Duda egyetértett Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon korábbi kijelentésével, hogy ha az Egyesült Államoktól nem kapnak nukleáris segítséget, akkor Franciaországhoz fordulhatnak, annak a lehetőségét viszont kizárta, hogy Lengyelország saját nukleáris fegyverek fejlesztésébe kezdjen, az ugyanis évtizedekbe telne.
Az ukrán hadsereg olyan új drónokat tesztel, amelyek száloptikai kábelekkel vannak rögzítve a talajhoz. Amikor az alacsonyan repülő drónok eltávolodnak, a kábelek kitekerednek. Az eszköz különlegessége, hogy a rádióvezérlésű eszközökkel szemben ezeket az ellenséges erők nem tudják zavarni az elektronikus hadviselés módszereivel.
A Szabad Európa cikke szerint a drónok 60 kilométert képesek megtenni óránként, és közben maximális sebességgel különböző manővereket is végre tudnak hajtani, illetve 10 kilométerig nem szakad el a kábel, amin keresztül a detonáció pillanatáig jó minőségű képet továbbítanak, vissza a földre.
A száloptikás drónok további előnye, hogy épületek között és erdőben is képesek repülni, anélkül, hogy elveszítenék a jelet, aminek köszönhetően olyan területeket is tudnak támadni, amelyek eddig dróncsapásoktól mentes helynek számítottak. Korábban ugyanis az volt a tapasztalat, hogy egy erdőbe való leereszkedés közben eltűnt a rádiójel.
Szerhij Beszkresztnov, az ukrán hadsereg munkatársa azonban a lehetséges problémákra is felhívta a figyelmet: a vezetékek összegabalyodhatnak vagy beleakadhatnak tárgyakba, a kitekerő mechanizmus pedig növeli a súlyt és csökkenti a drónok által hordozható terhet.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően, miután ez jelenti Kijev számára az „első számú biztonsági garanciát” – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
„A demilitarizáció szót hallani, de semmi ilyesmiről nincs szó. Éppen ellenkezőleg, a hosszú távú biztonság valódi garanciái azok a képességek lesznek, amelyeket az ukrán hadseregnek tudunk majd adni” – tette hozzá a francia tárcavezető. Szintén kijelentette, hogy egyelőre nem tartanak ott a tárgyalások, hogy az európai csapatokat bevessék Ukrajnában.
Guido Crosetto olasz miniszter szerint Ukrajnát nem szabad demilitarizálni. Lengyel kollégájuk, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz úgy véli, össze kell fogni a Keletről érkező fenyegetés ellen. A tűzszünetről a tárcavezetők úgy nyilatkoztak, hogy a „labda Oroszország térfelén pattog”.
Bírálatot fogalmazhatott meg Vlagyimir Putyin az Egyesült Államok 30 napos tűzszüneti javaslatáról. Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint egy esetleges megállapodás az ukrán erőknek kedvezne, akik behozhatnák csatatéri lemaradásukat – írja a Reuters.
Jurij Usakov kijelentette, hogy Moszkva nem fog belemenni a 30 napos tűzszünetbe. Hozzátette, hogy nem ideiglenes fegyverszünetet akarnak, hanem a konfliktus rendezését.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint 77 drónt semmisítettek meg az ország hét régiójában – adta hírül az Unian.
A drónok a voronyezsi régióban két infrastrukturális intézménybe csapódtak bele, közülük egy kigyulladt. A rosztovi térségben egy ipari épület gyulladt ki emiatt, a becsapódásban senki sem sérült meg. A kalugai régióban egy ipari vállalkozás műszaki épülete gyulladt ki, ahol egy személy könnyebb sérülést szenvedett.
Oroszországba repülnek az amerikai tisztviselők, ahol orosz diplomatákkal fognak találkozni. A Flightradar szerint a küldöttség repülőgépe átlépte az orosz határt. A hírt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette – számolt be róla az Unian.
Peszkov hozzátette, hogy jelenleg is megkapják a Dzsiddában zajló ukrán–amerikai tárgyalások információit az oroszok. Azt nem kommentálta, hogy valóban átadták-e az Egyesült Államoknak a béketárgyalások feltételéhez szükséges dokumentumot.
A szóvivő kijelentette, hogy Michael Walz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jurij Usakov orosz elnökhelyettes telefonon egyeztettek március 12-én.
A Vorszkla hetilap egyedüliként szolgáltat hiteles híreket az orosz–ukrán határ mentén, ahol a háború miatt elhallgattak a többi hírforrások, írja a Szabad Európa.
A hetilapot Olekszij Paszjuha főszerkesztő személyesen szállítja ki az előfizetőknek, akikhez a posta már nem mer eljutni. Az újság története a szovjet időkre nyúlik vissza, de ma már az ukrán függetlenség szellemében működik. A háború kitörésekor egy hónapra leállt a nyomtatás, de utána újraindult, és azóta is az emberek egyik legfontosabb információforrása maradt a frontvonal közelében.
Paszjuha rendszeresen végigutazza az életveszélyes útvonalakat, hogy elvigye az újságot az olvasóknak, akiknél az áram, internet és adótornyok hiányában csak az orosz propagandarádió adásai érhetők el. A Vorszkla nemcsak háborús hírekkel foglalkozik, hanem közösségi történetekkel, helyi eseményekkel és akár receptekkel is próbálja fenntartani a normalitás látszatát az emberek életében. Az előfizetők számára az újság egyfajta emlék és dokumentáció is arról, hogy milyen volt az élet a háború alatt.
Az újság főszerkesztője és felesége a bombázások és dróntámadások árnyékában is folytatják munkájukat, miközben fotókkal és videókkal dokumentálják a pusztítást. Ezeket a felvételeket az elmenekült lakosok az újság honlapján követhetik, hogy megtudják, mi történt otthonukkal. A szerkesztőség egykori épülete megsemmisült, de az újság működése nem állt le. Az orosz–ukrán kapcsolatok véglegesen megváltoztak: míg korábban a határ menti közösségek szorosan összefonódtak, ma az egykori barátok és rokonok között is áthidalhatatlan szakadék tátong a háború és a propaganda miatt.
Az airBaltic vezetősége bejelentette, hogy amint Ukrajnában helyreáll a légi közlekedés, újraindítja járatait Kijevbe és Lvivbe. A társaság Szerhij Derkacs miniszterhelyettessel tárgyalt az ukrán polgári légi közlekedés jelenlegi helyzetéről, valamint az ukrán szakemberek támogatásának és képzésének lehetőségeiről − írta az Ukrajinszka Pravda.
A találkozón Derkacs elmondta, hogy 2024 végén az Ukrán Állami Légügyi Hivatal a közösségek és területek fejlesztési minisztériumával, az UkSATSE légi forgalmi szolgáltató céggel és a katonai személyzettel közösen elkészítette a kockázatelemzést, amelyben meghatározták a légtér részleges újranyitásakor jelentkező fő veszélyeket és az ezek mérsékléséhez szükséges intézkedéseket.
Az airBaltic megerősítette, hogy készen áll Kijevet és Lvivet visszailleszteni útvonalhálózatába, amint a légtér újra megnyílik és minden szükséges jóváhagyást megkapnak. A légitársaság azt is tervezi, hogy Rigán túlra is kiterjeszti a járatokat, és Kijevet összeköti a többi balti fővárossal, Tallinn-nal és Vilniusszal.
Magyarország jelenleg blokkolja az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalási folyamatok megkezdését. Az ukránok azonban különböző lehetőségeket mérlegelnek a magyar fél meggyőzése érdekében – jelentette ki Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter.
A miniszter az Ukrinform tudósítása szerint Varsóban beszélt erről az újságíróknak. Szibiga szerint ismerik Magyarország álláspontját, jelenleg több lehetőséget vizsgálnak a tárgyalási blokk feloldására. A politikus úgy véli, Európa érdeke is az, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4368-an léptek be Magyarországra szerdán –tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tervezi, hogy tovább harcol Ukrajnában és gyengíti Donald Trump tárgyalási pozícióját minden békemegállapodásban az Egyesült Államok és a világ többi része közötti feszültség szításával – derült ki egy nyugati hírszerző ügynökség birtokába került orosz dokumentumból, írja a Reuters.
A dokumentum szerint az Egyesült Államok tervei Ukrajna felfegyverzésének folytatására „teljesen elfogadhatatlanok”, mint ahogy az is, hogy Ukrajna milliós hadseregét a jelenlegi szinten tartsák.
Azt is sugallja, hogy Oroszországnak szorgalmaznia kellene Ukrajna további feldarabolását egy ütközőzóna létrehozásával az ország északkeleti részén, ami érinti az orosz területet, valamint egy demilitarizált zónát a Krím közelében, amelyet Vlagyimir Putyin 2014-ben illegálisan annektált.
A dokumentum elutasította Donald Trump előzetes terveit, amelyek szerint 100 napon belül meg kell kötni az ukrán békemegállapodást, és azt javasolta, hogy a béke „nem jöhet létre 2026 előtt”.
Az nem világos, hogy mi mindenből áll még a dokumentum, illetve az orosz fél hajlandó-e a béketárgyalásokra. A Kreml feltételei azonban hasonlóak azokhoz, amelyeket korábban Ukrajnával, az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott. Ezek közé tartozott, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, továbbá külföldi csapatok se állomásozzanak az országban. Szintúgy a feltételek között szerepelt, hogy a Krím és négy tartomány Oroszországhoz tartozzon.
Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz kollégájától várja a választ a 30 napos tűzszünetre. Utóbbi egyelőre bizonytalan lehet ennek elfogadásában. Néhány amerikai tisztviselő szerint Putyin egy tűzszünetet Ukrajna és a Nyugat közötti szövetség megosztására használna.
Mark Rutte NATO-főtitkár bejelentette, hogy csütörtökön látogatást tesz Donald Trump amerikai elnöknél. Emellett péntekig további tárgyalásokat tervez az amerikai kormány és a kongresszus tagjaival – írja a Frankfurter Allgemeine.
Rutte már novemberben, nem sokkal a választások után ellátogatott Trump floridai magánrezidenciájára. A NATO-főtitkár akkor ismételten felszólította az európai szövetségeseket, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat, ahogyan azt az Egyesült Államok követeli.
A legutóbbi találkozóra az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet elérésére irányuló amerikai erőfeszítések hátterében kerül sor.
A brit külügyminisztérium szerint Oroszország szeretné bezárni az Egyesült Királyság moszkvai nagykövetségét, aminek eszkalációs hatásai lehetnek. Moszkva a héten kiutasított az országból egy brit diplomatát, illetve annak házastársát, erre válaszul a britek kémkedés vádjával szintén kiutasítottak egy orosz diplomatát a házastársával együtt. Így jutottunk el a nagykövetség bezárásának a lehetőségéhez.
„Az, hogy Oroszország ezen a héten kiutasított egy brit diplomatát és diplomata házastársát, egy újabb eszkaláció. A személyek ellen felhozott vádak teljesen hamisak, amelyeket azért gyártottak, hogy fokozzák a brit diplomatákkal szembeni ellenérzést. Egyértelmű, hogy az orosz állam aktívan arra törekszik, hogy a moszkvai brit nagykövetséget a bezárás felé terelje, nem törődve ennek a veszélyes eszkalációs hatásával” – áll a brit külügyminisztérium közleményében, amit a The Guardian szemlézett.
A külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője behívatta az orosz nagykövetet, Andrej Kelint, és közölte vele, hogy az Egyesült Királyság nem tűri a brit nagykövetség munkatársainak és családtagjaiknak a megfélemlítését.
Vlagyimir Putyin 2024 nyarán látogatott el először a kurszki frontvonalhoz a háború kitörése óta – számol be a SkyNews.
Az orosz elnök katonai egyenruhába öltözve felszólította csapatait, hogy „győzzék le az ellenséget” és teljesen szabadítsák fel a régiót. Valamint hozzátette, hogy a térségben elfogott csapatokat terroristaként fogják kezelni.
Közben az orosz vezérkari főnök tájékoztatta Vlagyimir Putyint, miszerint az ukrán erőket bekerítették, hozzátéve, hogy Kijev kudarcot vallott.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka kijelentette, hogy a védelmi erők tartani fogják a vonalat Kurszk térségében „amíg ez helyénvaló és szükséges”. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a tábornok azt is mondta, hogy a hadsereg kedvezőbb vonalakra manőverezik, ha életveszélybe kerül.
A legnehezebb helyzetben prioritásom az volt és marad, hogy megmentsem az ukrán katonák életét. Ennek érdekében a védelmi erők egységei, ha szükséges, kedvezőbb pozíciókba manővereznek. Elsősorban a pilóta nélküli komponens és a tüzérségi tűzerő kerül bevetésre. Ehhez minden szükséges parancsot kiadtam
– hangsúlyozta Olekszandr Szirszkij.
Hozzátette, „az orosz–észak-koreai hadsereg fokozott nyomása ellenére mindaddig tartjuk a védelmet a kurszki térségben, amíg ez helyénvaló és szükséges”. Valamint arról is beszélt, hogy az orosz hadsereg légi csapatokból és különleges műveleti erőkből álló rohamosztagot alkalmaz, hogy áttörje az ukrán védelmet, s kiszorítsa az ukránokat az Orosz Föderáció kurszki területéről. A harcokat pedig állítása szerint Szumi és Harkiv régiókba akarja áthelyezni.
Csütörtökön egy sajtótájékoztató keretében beszélhet a Kremlben Vlagyimir Putyin az ukrajnai helyzetről. Dimitrij Peszkov szóvivő nem zárta ki ennek lehetőségét – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz elnök Alekszandr Lukasenkóval, Belarusz vezetőjével tart megbeszélést, majd állnak a kamerák elé. Peszkov szerint az újságírók kérdésein múlhat, szót ejt-e Putyin a Szaúd-Arábiában zajló tárgyalásokról. Moszkva az Egyesült Államok tájékoztatását várja a dzsiddai eseményekről.
Az Egyesült Államok ismét katonai segélyt nyújt Ukrajnának, s a március 11-én, Szaúd-Arábiában tartott megbeszélések után teljes egészében újraindult a hírszerzési információcsere Kijev és Washington között.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a Joe Biden előző kormánya által jóváhagyott csomagok részeként Ukrajna újraindította a tüzérségi lövedékek, páncéltörő fegyverek és a HIMARS rendszerekhez szükséges lőszerek szállítását.
Újságírók forrása szerint azok az amerikai vállalkozók is folytatták munkájukat, akik azért vannak Ukrajnában, hogy segítsenek a bonyolultabb fegyverrendszerek karbantartásában, kiképzésében és támogatásában.