Készül a moszkvai találkozó, Putyin három szövetségesével is egyeztetett

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Újabb érzékeny ponton szúrna vissza Moszkvának Ukrajna, már a parlament előtt a tervezet
• Putyinnak és Zelenszkijnek is üzent Donald Trump: soha nem látott háború jöhet
• Keir Starmer: Putyinnak be kell fejeznie a barbár támadásokat, ha békét akar
• Ne kérdezzék Putyint – mondja Zelenszkij a békefenntartók ügyében
• Volodimir Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin hazudik a tűzszünetről

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Emmanuel Macron francia elnök szerint egyértelműnek kell lennie a nyomásnak, amelyet az Ukrajna mellett álló országok az Egyesült Államokkal együtt gyakorolnak Oroszországra, mert Moszkva nem olyan benyomást kelt, mintha őszintén akarná a békét.

A francia elnök szerint Oroszország nem válaszol az Egyesült Államok és Ukrajna által az egyhónapos tűzszünettel kapcsolatban tett javaslatra, „fokozza támadása hevességét”, és Vlagyimir Putyin orosz elnök „előbb mindent meg akar kapni, és csak utána tárgyalni”.

Ha békét akarunk, Oroszországnak egyértelműen kell válaszolnia, és az Egyesült Államokkal közösen rá gyakorolt nyomásnak világosnak kell lennie, hogy elérjék a tűzszünetet

– közölte Macron azután, hogy részt vett a Keir Starmer brit miniszterelnök által kezdeményezett szombati londoni videokonferencián.

Macron köszönetet mondott ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek, amiért „volt bátorsága kezdeményezést tenni a béke érdekében Donald Trump amerikai elnökkel és egyhónapos fegyverszünetet javasolni”.

„A tartós béke érdekében segítenünk kell Ukrajnát az ellenállásban, hogy erős hadsereget hozhasson létre, amely megvédelmezi az országot, és nekünk késznek kell állnunk garantálni ezt a békét” – áll a francia elnök üzenetében az MTI tájékoztatása szerint. 

Az orosz elnök telefonon beszélt Belarusz, Tádzsikisztán és Azerbajdzsán államfőjével. A Kreml sajtószolgálatának közleménye azt írta, hogy Vlagyimir Putyin, Aljakszandr Lukasenka, Emomali Rahmon és Ilham Alijev informális találkozót tartottak, melyen megvitatták az országaik közötti kapcsolatok fejlesztésének aktuális kérdéseit − írta a Ria Novosztyi.

A négy államfő megállapodott abban, hogy május 9-én Moszkvában találkoznak a győzelem napjának 80. évfordulóján rendezendő ünnepségeken.

Háromszázegy embert evakuáltak a Kurszki régió egy kerületéből, és ideiglenes szállásokra vitték őket − számolt be róla az orosz Vészhelyzetek Minisztériuma Telegram-csatornáján. A tárca azt is közölte, hogy biztosítottak ételt, vizet, valamint a rokonokkal való kapcsolatfelvétel lehetőségét is − írta a Ria Novosztyi.

A Kurszki régió területe ellen még 2024. augusztus 6-án indítottak támadást az ukrán fegyveres erők, melyről Vlagyimir Putyin február 19-én jelentette be, hogy az orosz csapatok visszaszorították az ukrán csapatokat, és átléptek Ukrajna területére. Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke jelentésében közölte, hogy az ukránok veszteségei ebben a térségben meghaladta a 67 ezer főt.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök közölte, hogy országa „addig áll Ukrajna mellett, amíg szükséges”, hozzátéve, hogy „ez a helyes dolog”. A Keir Starmer brit miniszterelnök által rendezett online csúcstalálkozót követően az ausztrál kormányfő X-en azt írta, hogy az ukrajnai háború „a nemzetközi jogállamiságért folytatott küzdelem”.

Megjegyezte, hogy „Vlagyimir Putyin rezsimjének imperialista tervei vannak Ukrajnával és azon túl is”. Emellett 1,5 milliárd dollárt ajánlott fel Ukrajnának, amely 1,3 milliárd dollár katonai támogatást és az ukrán fegyveres erők kiképzését foglalja magában.

Ausztrália nyitott arra, hogy megfontoljon minden kérést egy jövőbeli békefenntartó misszióban való részvétellel kapcsolatban, amely támogatja az igazságos és tartós békét, amelyet mindannyian Ukrajna számára keresünk − közölte Anthony Albanese. Ugyanakkor Oroszország már figyelmeztette Ausztráliát, hogy súlyos következményekkel járhat, ha az ország csatlakozik a békefenntartó erőket küldő államokhoz − írta az RBK-Ukrajina.

Nem lehet az ukrajnai tűzszünet ára az, hogy az orosz agresszió ellen védekező Kijevnek engednie kellene követeléseiből – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter szombaton Prágában azután, hogy ukrán kollégájával, Rusztem Umerovval tárgyalt – írta az MTI.

Umerov a sajtótájékoztatón eredményesnek minősítette prágai tárgyalásait, és köszönetet mondott Csehországnak a hazájának nyújtott politikai és katonai támogatásért.

Biztosítottam a miniszter urat, hogy kedvezően fogadjuk a tűzszüneti tárgyalásokat. De ez nem lehet az ára annak, hogy Ukrajnának visszakoznia kellene követeléseiből

– mondta a cseh tárcavezető újságíróknak. Hogy konkrétan milyen ukrán követelésekre gondolt, azt Cernochová nem pontosította.

A miniszter megígérte ukrán partnerének, hogy a cseh kormány folytatja az ukrán katonák kiképzését Csehországban, illetve a lőszerbeszerzést az ukrán hadsereg számára.

Készek vagyunk ezt folytatni. Igyekszünk segíteni Ukrajnának minden lehetséges módon

– szögezte le a cseh tárcavezető.

A miniszterek megegyeztek abban, hogy támogatni fogják a cseh és az ukrán hadiipari cégek együttműködését. Hozzátette, hogy Kijev továbbra is számíthat országa segítségére.

Prága a háború eddigi három éve alatt mintegy 7,3 milliárd korona (116,8 milliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, egyebek között több mint hétezer ukrán katonát képeztek ki a csehek saját költségükre. Másfelől több mint 390 ezer ukrán menekült kapott védelmi státust Csehországban.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ambiciózus tervet  terjesztett elő, amely akár 40 milliárd eurós új katonai támogatást is nyújthat Ukrajna számára. Megvalósulása esetén ez a kétszeresére növelné az unió által nyújtott védelmi támogatást, a 2024-es évhez képest – adta hírül az Euronews.

A portál szerint  kezdeményezés Ukrajna kiemelt szükségleteit kívánja kiszolgálni, különös tekintettel a tüzérségi lőszerekre, légvédelmi rendszerekre, rakétákra, drónokra és vadászrepülőgépekre. Azoknak az országoknak a bevonására, akik halálos fegyverekkel nem kívánnak hozzájárulni Ukrajna védelméhez, egyéb felajánlásokkal, például kiképzéssel vagy más katonai felszerelésekkel is hozzá lehet járulni.

Hozzáteszik, hogy míg a korábbi dokumentumok nem tartalmaztak konkrét összegeket, a március 13-án keltezett legfrissebb tervezet szerint „legalább 20 milliárd eurónak” kell lennie, és „potenciálisan” elérheti a 40 milliárd eurót. 

A portál megjegyzi, hogy mivel Magyarország évek óta többször blokkolt hasonló kezdeményezéseket, ezért az újabb vétózások elkerülése érdekében a kezdeményezéshez a tagállamok majd egyénileg csatlakozhatnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján számolt be egy új, saját fejlesztésű rakéta sikeres bevetéséről. Közlése szerint a „Long Neptun” nevű csapásmérő eszköz 1000 kilométeres hatótávval rendelkezik.

Az első bevetés célpontjáról sem az államfő, sem az ukrán hadvezetés nem adott meg információt, de nyílt források alapján több katonai blogger és elemző is azt feltételezi, hogy ez a március 14-én a tuapszei olajfinomítót ért támadás lehetett.

Egy, az X-en több mint 400 ezer felhasználó által követett katonai blogger szerint, a találat idején látható, szokásosnál lényegesen erősebb robbanás, valamint a becsapódás előtt hallható sugárhajtómű hang miatt erősen valószínű, hogy az új rakétát használhatták az olajfinomító ellen.

A szerkezet a korábbi 300 kilométer hatótávolságú Neptun rakéta továbbfejlesztett változata. Ez az az eszköz, amivel többek között Ukrajna 2022 áprilisában elsüllyesztette a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajóját, a Moszkvát.

Az ukrán csapatok továbbra is tartják magukat az orosz és észak-koreai erőkkel szemben a dél-oroszországi Kurszki területen, nincsenek körbezárva, de újabb lehetséges támadással néznek szembe az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – közölte szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A közösségi médiában Zelenszkij azt írta, hogy Moszkva állításával szemben az ukrán csapatokat nem zárták körül Kurszkban, de Oroszország katonákat csoportosít át a közelben egy másik támadáshoz. „Ez arra utal, hogy az (ukrajnai) Szumi megyét készülnek megtámadni” – írta. Hozzátette: ezt az ukrán erők tudják, és számolnak vele.

Szeretném, ha partnereink pontosan tudnák, mit tervez Putyin, mire készül, és miről nem vesz tudomást. Az orosz csapatok felvonultatása azt jelzi, hogy Moszkva továbbra sem vesz tudomást a diplomáciáról. Egyértelmű, hogy Oroszország folytatni akarja a háborút

– írta.

Közleményében az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Pokrovszk közelében „stabilizálódott” a helyzet a frontvonalon, és Ukrajna sikerrel vetette be a hazai gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétáját a harcokban. Az új ukrán „hosszú Neptun” rakéta hatótávolsága ezer kilométer – közölte Zelenszkij.

A Washington és Kijev közötti kapcsolatok elmérgesedése miatt az Európai Unió kormányai az Elon Muskhoz köthető Starlink műholdszolgáltatás alternatívái után érdeklődnek. Az uniós döntéshozók már tárgyalnak azokkal az európai vállalatokkal, amelyek támogathatják Ukrajna digitális függetlenségét.

Részletesebben az alábbi cikkünkben írtunk a fejleményekről:

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter római látogatásán légvédelmi rendszerek és lőszerek szállításáról tárgyalt az ukrán hadsereg számára olasz kollégájával, Guido Crozettóval – közölte az ukrán védelmi tárca szombaton a közösségi oldalán.

Guido Crozetto olasz védelmi miniszterrel, megbízható partnerünkkel és barátunkkal találkoztam Rómában. Olasz kollégáinkkal együtt részletesen áttekintettük Ukrajna elsődleges szükségleteit a hadszíntéren – ami a légvédelem és a lőszerek. Az ipari együttműködés megerősítéséről is tárgyaltunk. Ukrajna készen áll közös vállalkozások létrehozására és új beruházások vonzására a védelmi ágazat megerősítése érdekében

– fogalmazott az ukrán védelmi miniszter, megjegyezve, hogy „a védelmi fejlesztések ígéretes területeit is azonosítottuk a drónok és a tengeri technológiák területén”.

Rusztem Umerov hangsúlyozta, hálás Olaszországnak az Ukrajna támogatásában játszott vezető szerepéért, és személyesen Guido Crozettonak „a következetes és rendíthetetlen” támogatásáért.

Oleksandr Donii volt ukrán képviselő úgy látja, hogy Donald Trump amerikai elnök javaslata egyenlő Ukrajna „becsületes kapitulációjával″ – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

Az Egyesült Államok kezdeményezése, az úgynevezett fegyverszünet igazából békekötés. Nem érdeke sem az orosz kormánynak, sem az ukrán kormánynak. Az orosz kormány a háborúból táplálkozik, az ukrán vezetésnek pedig ilyen feltételek mellett nem szabadna felhagynia a katonai akcióival

– fogalmazott Oleksandr Donii.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „jelentős eredményekről” számolt be Ukrajna rakétaprogramjában szombaton a közösségi oldalán, miután sikeresen tesztelték a hazai gyártású, nagy hatótávolságú Neptun rakétát.

Ma a rakétaprogramunkról is érkeztek jelentések, kézzelfogható eredményeink vannak. Teszteltük és sikeresen bevetettük a fronton a nagy hatótávolságú Neptun rakétát, egy precíz csapásmérő új ukrán rakétát. Hatótávolsága ezer kilométer. Köszönöm ukrán fejlesztőinknek, gyártóinknak és katonai személyzetünknek. Folytatjuk munkánkat Ukrajna biztonságának garantálása érdekében

– írta Ukrajna elnöke szombati bejegyzésében.

Az orosz védelmi minisztérium szombati közlése szerint 126 ukrán drónt fogtak el orosz terület fölött péntek éjszaka – írta meg az MTI.

Andrej Bocsarov, a Volgográdi terület kormányzója közölte, hogy a lelőtt drónok törmelékei tüzet okoztak Volgográd városban, a Lukoil vállalat egyik olajfinomítója közelében, de több részletet nem árult el.

Az orosz védelmi tárca arról is hírt adott, hogy a kurszki régió nyugati részén visszafoglalták Rubansinya és Zaolesenyka települést.

Ukrajna hosszú távú biztonságának biztosításával csak a jövőben lehet foglalkozni, miután a felek esetleg tűzszüneti megállapodást kötnek – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Hetek csoportjának pénteki külügyi vezetői találkozóját követő sajtótájékoztatón Kanadában, Québec tartományban az Unian beszámolója szerint.

A G7-találkozón az Ukrajna számára biztosítandó biztonsági garanciák kérdése került előtérbe. Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra a kérdésre, hogy milyenek lehetnek az „erőteljes és hiteles biztonsági megállapodások”, amelyek lehetővé teszik Ukrajnának, hogy elkerüljön egy esetleges újabb orosz agressziót, úgy válaszolt, hogy ezt a tárgyalásokon kell meghatározni.

Válasszuk szét a két szempontot: a tűzszünetet, a feltételeket ahhoz, hogy mindenki abbahagyja a lövöldözést, majd az átmenetet a tárgyalóasztalhoz, hogy végre véget vessünk a háborúnak

– fogalmazott az amerikai tárcavezető, megjegyezve, hogy „a második fázis részeként, mivel a világ minden országának joga van a biztonsághoz és területének védelméhez, ennek is része kell lennie a beszélgetésnek”.

Az Egyesült Államok 2024-ben jelentette be az ARTEMIS projektet, aminek keretében az amerikai hadsereg olcsó drónokat kap. A pályázat nyilvános információi alapján négy szerződést ítéltek oda drónok gyártására, amik közül kettőt ukrán cégek kaptak –írta meg az Unian ukrán hírügynökség. 

Az amerikai védelmi innovációs hivatal hangsúlyozta, hogy a kivitelezőkre most egy tesztelési időszak vár, 2025 májusában pedig már el kell készülniük a drónokkal

Az ARTEMIS projekt eredményei alapján az amerikaiak olyan földről indítható támadó drónokat szeretnének beszerezni, amelyek hatótávolsága 50-300 kilométer, képesek alacsony magasságban repülni, többféle hasznos teherrel rendelkeznek, és GPS-jel hiányában is működőképesek.

A két ukrán céget biztonsági szempontok miatt nem hozzák nyilvánosságra.

Az orosz erők március 14-én este rakétatámadást hajtottak végre Krivij Rih lakónegyedének központja ellen, melynek következtében már 14 ember sérült meg – közölte a Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás.

A rakétatámadásban egy egyemeletes szórakozóhely teljesen megsemmisült. A támadás jelentős infrastrukturális károkat okozott: több mint tizenöt többlakásos épület és 10 magánház, 2 oktatási intézmény, valamint egy sportlétesítmény sérült meg. Emellett üzletek, gyógyszertár, szépségszalon, kávézó és személygépkocsik is károsodtak.

A hatóságok folyamatosan követik a helyzet alakulását – jelentette az Ukrajinszka Pravda. 

Mark Kelly arizonai demokrata szenátor bejelentette, hogy megválik Tesla Model S autójától, miután a cég vezérigazgatója, Elon Musk „árulónak” nevezte ukrajnai látogatása miatt – írja a The Kyiv Independent. 

Itt vagyok Washingtonban, utoljára vezetek munkába a Teslámmal

– mondja Kelly egy március 14-én közzétett videóban.

„Amikor megvettem, nem gondoltam, hogy politikai kérdéssé válik. Valahányszor beszállok, eszembe jut, mennyi kárt okoz Elon Musk és Donald Trump az országunknak” – tette hozzá. 

A konfliktus akkor kezdődött, amikor Musk – aki jelenleg Trump elnök Kormányzati Hatékonysági Osztályát (DOGE) vezeti – kritizálta Kelly diplomáciai látogatását Ukrajnában. Március 10-én Musk az X-en „árulónak” nevezte a szenátort, miután Kelly beszámolt ukrán tisztviselőkkel, nagykövetségi munkatársakkal és katonákkal való találkozásairól.

Mark Kelly – egykori haditengerészeti pilóta és űrhajós, aki korábban Musk SpaceX cégével dolgozott – gyorsan válaszolt: „Áruló? Elon, ha nem érted, hogy a szabadság védelme alapvető eleme annak, ami Amerikát naggyá teszi és biztonságban tartja, talán hagyd azokra, akik értik”. 

A szenátor az X-en közzétett búcsúvideójában ezt írta: „Azért vettem Teslát, mert olyan gyors volt, mint egy űrhajó. De most valahányszor vezetem, úgy érzem, mintha egy olyan ember mozgó reklámtáblája lennék, aki leépíti a kormányunkat és embereknek árt. Szóval Tesla, ki vagy rúgva!”. 

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem szabad hagyni, hogy játékként kezelje a tűzszünet kérdését – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Szombaton a brit miniszterelnök fog otthont adni a „Hajlandók Koalíciója″ közösség legújabb találkozójának, amely tömörülés célja, hogy elérjék a mihamarabbi békét Ukrajnában.

Keir Starmer elmondta, hogy megpróbálnak majd nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy „végre üljön tárgyalóasztalhoz″, és „hagyja abba az Ukrajna elleni támadásokat.″

Nem engedhetjük meg Putyin elnöknek, hogy játszadozzon a tűzszüneti megállapodással

– mondta a brit miniszterelnök a találkozó előtt.

Az online találkozóra az európai országok, az Európai Bizottság, a NATO, Kanada, Ukrajna, Ausztrália és Új-Zéland kapott meghívást.

Az Ukrán Fegyveres Erők nemrég állást foglalt a nők esetleges mozgósításával kapcsolatban, kiemelve, hogy jelenleg nem szükséges bevezetni a nők kötelező mozgósítását – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

Okszana Hrihorjeva, az Ukrán Fegyveres Erők nemek egyenlőségéért felelős tanácsadója a Radio Kultura március 11-i adásában hangsúlyozta: „A nőknek készen kell állniuk Ukrajna megvédésére, ha a körülmények elkerülhetetlenné teszik”. 

A gender tanácsadó szerint a nők mozgósítására még háborús időszakban sincs szükség, mivel „az országban van elég férfi, akinek nem kellene a nők szoknyája mögé bújnia”. 

Hrihorjeva reagált az alkotmányos egyenlőség kérdésére is: „Azt mondják, hogy a jogoknak és a kötelességeknek egyenlőknek kell lenniük, mert ez az Alkotmányban le van írva. De a nőket nem vonták be a kiképzési rendszerbe, nem sorozták be őket. Ez nem volt törvényileg legalizálva”. 

A tanácsadó fontosnak tartja, hogy a nőket is kiképezzék a haza védelmére, de véleménye szerint ezt a képzést már iskolai szinten el kellene kezdeni, beleértve a taktikai orvoslás és a drónirányítás alapjainak oktatását minden diák számára.

Donald Trump amerikai elnök kéréssel fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy kímélje meg a Kurszk megyében körülzárt ukrán katonák életét. A felhívásra az orosz államfő pénteken reagált, kijelentetve, hogy Oroszország garantálja azon ukrán katonák életét, akik leteszik a fegyvert a régióban. Az orosz elnök méltatta Trump és kormánya törekvéseit az amerikai–orosz kapcsolatok helyreállítására.

Arról, hogy Oroszország államfője szerint mire van szükség ahhoz, hogy az ukrán katonák életét megkíméljék, ide kattintva olvashat bővebben.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5405-en léptek be Magyarországra pénteken - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán védelmi erők megbirkóztak a kurszki hadművelet fő feladatával, a csapatok kivonásával Pokrovszkból, Harkov irányából és Szumiból – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán államfő nehéznek nevezte a kurszki helyzetet, a katonákat erősnek titulálta. Az oroszok pedig a visszavonulás mellett döntöttek. Zelenszkij kiemelte, hogy a helyzet stabilizálódott Pokrov és Harkov környékében.

Ukrajna elnöke megköszönte a katonák kurszki hadműveletben nyújtott teljesítményét.