Sakk-matt Putyin seregének – „Ez egy rajtaütés, teljesítettük a küldetést”
-
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. A Brjanszk megyei Voronok községben életét vesztett egy távirányítású kamikaze repülőszerkezetek által megtámadott traktor vezetője.
Belgorod megyében egy hét- és egy tízéves fiú, valamint édesanyjuk kórházba került,
miután Gubkin városra csapást mért egy drón − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
Kedves olvasó!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
- Zelenszkij rendíthetetlen: a megszállt területek visszaszerzése a béke alapfeltétele
- Zaporizzsja tűz alatt: csaknem félezer orosz támadás egyetlen nap leforgása alatt
- Orosz drónzápor zúdult ukrán rendőrökre, félelmetes felvételt rögzített a járőrök testkamerája
- Sakk-matt Putyin seregének – „Ez egy rajtaütés, teljesítettük a küldetést”
- Leváltotta az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét Volodimir Zelenszkij
Köszönjük egész napos kitartó figyelmét! Tartson velünk legközelebb is!
-
Donald Trump amerikai elnök csapata jelenleg mérlegeli Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszüneti feltételeit – jelentette ki Mike Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója az ABC televíziócsatornának adott nyilatkozatában. Waltz szerint az Egyesült Államok a következő napokban választ ad az orosz feltételekre.
Hallottuk Putyin elnöktől, hogy mindenképpen megfontolná a tűzszünetet. Van még néhány dolog, amit szeretne látni, és amit Trump elnök nemzetbiztonsági csapata a következő napokban meg fog vizsgálni
– mondta Waltz.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter eközben „ígéretesnek” nevezte az Oroszországgal folytatott kapcsolatfelvételt. Rubio szerint nagy valószínűsége van annak, hogy a felek hamarosan bejelentik ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeit.
-
Az Odesszai területen egy férfi, akit az Ukrán Fegyveres Erőkhöz mozgósítottak, felakasztotta magát annak a kiképzőközpontnak a területén, ahol katonai kiképzését végezte – számolt be az ukrán sajtó.
A jelentések szerint az incidens vasárnap reggel történt a Podolszki járás egyik kiképzőközpontjában. Az előzetes információk alapján a katona az öngyilkosságot egy öv segítségével követte el, amelyet az ágy támlájához rögzített.
-
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint Nagy-Britannia azon törekvése, hogy megszerezze Oroszország külföldi vagyontárgyait, a szigetország régi kalózkodási hagyományainak modern folytatása. Zaharova ezt a brit korona „jellegzetes védjegyének” nevezte, a „rablásokkal és gyilkosságokkal” együtt.
A kijelentés válaszként érkezett Rishi Sunak korábbi brit miniszterelnök felhívására, aki sürgette az orosz milliárdos vagyontárgyak mielőbbi lefoglalását.
Ez az angol hagyományok egyike, mint a teázás vagy a lóverseny. Angliában a kalózkodás legalizált volt
– fogalmazott a szóvivő.
-
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésére és a szíriai stabilitás helyreállítására irányuló erőfeszítésekről tárgyalt telefonon Recep Tayyip Erdogan török államfő Donald Trump amerikai elnökkel – közölte vasárnap a török államfő hivatala az MTI tájékoztatása szerint.
A közlemény szerint Erdogan elmondta Trumpnak, hogy Törökország támogatja „határozott és közvetlen kezdeményezéseit” az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésére, és Törökország továbbra is az „igazságos és tartós béke” elérésére törekszik.
A török elnök azt is kifejtette Trumpnak: „fontos, hogy együtt járuljunk hozzá a Szíriát sújtó szankciók feloldásához, hogy helyreálljon a stabilitás, működőképessé váljon az új kormányzat és támogassuk a helyzet normalizálódását”. Törökország a terrorizmus elleni küzdelemben is lépéseket is vár az Egyesült Államoktól, Törökország érdekeinek figyelembevételével – írták a közleményben.
Erdogan a telefonbeszélgetésben az amerikai CAATSA-törvény alapján kirótt szankciók megszüntetését is felvetette Trumpnak. Mint mondta: a Törökország és az Egyesült Államok közötti védelmi ipari együttműködés fejlesztése érdekében szükségesnek látja, hogy Ankara lezárhassa az F–16-os beszerzéseket, és ismét részt vehessen az F–35-ös programban.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette Anatolij Bargilevicset, az ország fegyveres erőinek vezérkari főnökét és helyére Andrij Hnatovot nevezte ki – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy a cserét az ő javaslatára hajtotta végre az államfő.
A mai napon az én javaslatomra Ukrajna elnöke Andrij Viktorovics Hnatov vezérőrnagyot nevezte ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának főnökévé. Több mint 27 éves katonai tapasztalattal rendelkezik, egy tengerészgyalogos dandárt, a Kelet hadműveleti parancsnokság csapatait és az Ukrán Fegyveres Erők egyesült erőit irányította
– adta hírül Facebookon a tárcavezető, aki megköszönte Bargilevics szolgálatát és biztosított mindenkit, hogy az altábornagy a „csapatban marad”. Elmondta, szakértelmére továbbra is számítanak, és a menesztéssel együtt kinevezték az ukrán védelmi minisztérium főfelügyelőjévé. Hozzátette, új megbízatásában a katonai normák betartásának ellenőrzése és a katonai fegyelem megerősítése lesz a feladata.
-
Keir Starmer brit miniszterelnök felajánlotta szövetségeseinek, hogy az Egyesült Királyság a maga részéről kész tízezer békefenntartót küldeni Ukrajnába – adta hírül az RBK Ukrajina.
A portál szerint a kormányfő ezt március 15-én mondta a „tettre készek koalíciójának” megbeszélésén, kiemelve, hogy a kontingens végleges száma biztosan meghaladja a fenti számot.
Hozzáteszik, hogy míg korábban csak három ország ajánlotta fel, hogy szárazföldi csapatokat küld, a mostani találkozón a miniszterelnöknek jelentősen nagyobb számú állam támogatását sikerült megszereznie. Ennek ellenére az erők zömét továbbra is Franciaország és az Egyesült Királyság adná.
Jelentős erő lesz, jelentős számú ország és egy sokkal nagyobb csoport más módon is hozzájárul
– nyilatkozta a híroldal szerint a The Timesnak egy forrás.
Megjegyezték, hogy körülbelül 35 ország állapodott meg a szombati találkozón, hogy fegyvereket, logisztikai és hírszerzési támogatást nyújtanak egy potenciális békefenntartó missziónak.
Starmer ezenkívül beszélt arról, hogy két brit aknaszedő hajó jelenleg is átadásra vár, azonban egyelőre nem tudják őket leszállítani, mivel a Boszporusz tengerszoros jelenleg le van zárva.
-
Robbanás következtében egy munkás meghalt a rjazanyi olajfinomítóban, hárman megsérültek. Műszaki ellenőrzés alatt vették észre, hogy nyomáscsökkenés történt. Az üzem az oroszországi kapacitás mintegy öt százalékát adja. Korábban már négyszer dróntámadás érte a létesítményt, amelynek működését februárban ideiglenesen le is kellett állítani.
A támadás részleteiről cikkünket itt olvashatják.
-
Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktus heteken belül megoldódhat – jelentette ki Steve Witkoff, az elnök különmegbízottja a CNN televíziónak adott interjújában.
A ria.ru beszámolója szerint a különmegbízott arról is beszélt az interjúban, hogy
- Mind Moszkva, mind Kijev szeretné rendezni a konfliktust, és a felek készek megvitatni a megállapodások részleteit.
- A Vlagyimir Putyinnal tartott találkozó pozitív volt, és az ukrajnai válság megoldásának keresésére összpontosított.
- Moszkva és Washington közeledik egymáshoz az ukrajnai válság rendezésére irányuló tárgyalásokon.
- Putyin és Trump a jövő héten telefonon beszélhet egymással.
Mint ismert, csütörtök este az orosz vezető Moszkvában fogadta a Fehér Ház vezetőjének különmegbízottját.
-
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. A Brjanszk megyei Voronok községben életét vesztett egy távirányítású kamikaze repülőszerkezetek által megtámadott traktor vezetője.
Belgorod megyében egy hét- és egy tízéves fiú, valamint édesanyjuk kórházba került,
miután Gubkin városra csapást mért egy drón − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
Vitalij Gancsev, a Harkiv régió polgári-katonai közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők kiterjesztik az ellenőrzésük alatt álló övezetet az Oszkil folyó jobb partján, a bal parton pedig kelet felé haladnak, hogy harapófogóba vegyék Kupjanszkot. A városig Gancsev szerint kevesebb mint hét kilométer van még.
Közlése szerint az orosz hadsereg eddig mintegy 70 települést foglalt el Harkiv megyében, ebből tízet 2025 eleje óta. További tíz település a „szürkezónában” van. „Most csak annyit tehetünk, hogy evakuáljuk a lakosságot. Azon a területen, amely a mi adminisztrációnk ellenőrzése alatt áll, körülbelül 1,5 ezer ember él, ez a Kupjanszki járásban van” − közölte Gancsev.
-
Alekszandr Hinstejn, a kurszki régió megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján azt írta, hogy március 12-e óta 371 civilt evakuáltak a felszabadított területekről, köztük 14 gyermeket. 220 kimenekített lakost ideiglenes szállásokon helyeztek el, orvosok, pszichológusok vizsgálják őket − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” vasárnap, az ellenállásra hivatkozva azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy
„NATO-országok” mintegy 30 hivatásos tisztje került bekerítésbe a kurszki régióban.
Szerinte a nyugati katonák az ukrán szárazföldi csapatok irányításával, valamint a műholdas hírszerzési adatokkal és az orosz terület mélységébe irányuló csapások koordinálásával foglalkoztak.
-
Több mint 220 ukrán katona esett el vagy sebesült meg Kurszk megyében szombaton, valamint egyebek között egy harckocsi, három egyéb páncélozott harcjármű és egy drónirányító központ semmisült meg − közölte vasárnap az orosz katonai tárca.
A RIA Novosztyi hírügynökség a Moszkvában kiadott hivatalos adatokat összegezve vasárnap azt írta, hogy orosz hadsereg 31 települést szabadított fel a határ menti kurszki régióban elindított támadás során március 8–14. között, az ukrán hadsereg pedig 2040 katonát veszített, további harminc pedig megadta magát. Emellett egyebek között megsemmisült még hét harckocsi, 19 páncélozott gyalogsági jármű, 24 páncélozott szállítójármű, 55 páncélozott harcjármű, 96 gépjármű, 30 tüzérségi ágyú, két amerikai gyártmányú Paladin 155 milliméteres önjárólöveg és 37 drónirányító központ.
-
A Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel szembeni orosz szankciókat egyelőre nem oldották fel, az erről szóló médiajelentések hamisak – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel. Marco Rubio 2022 májusában került fel a szankciókkal sújtott amerikai állampolgárok listájára.
A szankciókat nem oldották fel. Ez álhír
– mondta a diplomata, miután korábban olyan információk jelentek meg Oroszországban, hogy feloldották az amerikai tárcavezető elleni szankciókat a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott beszélgetés után.
-
Akik azt akarják, hogy a háború minél hamarabb véget érjen, nem így cselekszenek – jelentette ki vasárnap közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Megjegyezte, hogy ezen a héten több száz támadás érte az ukrán városokat és közösségeket, az orosz erők több mint 1020 támadó drónt, közel 1360 irányított légibombát és több mint 10 különböző típusú rakétát vetettek be.
Akik azt akarják, hogy a háború minél hamarabb véget érjen, nem így cselekszenek. Ezért kell továbbra is közösen nyomást gyakorolnunk Oroszországra, hogy kikényszerítsük agressziójának végét. Határozott intézkedésekre van szükség, beleértve a szankciókat, amelyeket nemcsak fenntartani, hanem folyamatosan erősíteni is kell
– írta az ukrán államfő. „Ukrajna, Európa, Amerika és mindenki a világon, aki békét akar – együtt biztosíthatjuk az igazságos és tartós békét” – zárta bejegyzését Volodimir Zelenszkij.
-
Az oroszországi Kurszki területen végrehajtott ukrán hadműveletnek elsősorban katonai célja volt, a küldetés teljesítettnek tekinthető – mondta Olekszij Hetman ukrán veterán, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos őrnagya az Unian beszámolója szerint.
Valaki valamiért azt gondolja, hogy ez egy politikai művelet volt? Ez egy katonai művelet volt, amely megzavarta Oroszország előkészületeit a Szumi elleni offenzívára, és megzavarta a Harkiv elleni hadműveletet is, hiszen Harkivból vonták ki a csapatokat, és helyezték át Szumi területére. Emellett ennek következtében nagy politikai visszhangja volt
– fogalmazott a veterán, aki arra a kérdésre, hogy a kurszki hadművelet teljesítette-e a célját, igennel válaszolt, hiszen szavai szerint a honvédségnek sikerült legalább 80 ezer orosz katonát lekötnie ebben az irányban.
„A hadművelet kezdetétől a katonai vezetésünk azt mondta, hogy ez egy rajtaütés. Vagyis bejöttünk, teljesítjük a harci feladatot, és elhagyjuk ezeket a területeket. Senki sem akarta Ukrajnához csatolni a Kurszki területet. Ezért úgy tekinthetjük, hogy ez a hadművelet már teljesült” – fejtette ki az ukrán tartalékos katona.
-
A békefenntartó csapatok Ukrajnában való állomásoztatása, ahogyan azt Nagy-Britannia és Franciaország az Oroszországgal kötendő tűzszüneti megállapodás részeként javasolta, Kijev és nem Moszkva döntése – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a Reuters vasárnapi cikke szerint.
A francia és a brit miniszterelnök Ukrajna katonai támogatásának megszilárdításán dolgozik, miközben Donald Trump amerikai elnök az Oroszországgal kötendő békemegállapodásra törekszik. Keir Starmer brit kormányfő szombaton online megbeszélést tartott Emmanuel Macronnal és Ukrajna néhány szövetségesével.
Ukrajna szuverén. Ha azt kéri, hogy szövetséges erők legyenek a területén, azt nem Oroszországnak kell elfogadnia vagy nem elfogadnia
– jelentette ki Emmanuel Macron a francia médiumoknak adott, szombaton késő este megjelent interjújában.
A francia elnök elmondta, hogy bármilyen békefenntartó erő „országonként néhány ezer katonából” állna, akiket kulcsfontosságú helyszínekre telepítenének, és hozzátette, hogy számos európai és Európán kívüli ország érdekelt a részvételben. Nagy-Britannia és Franciaország egyaránt békefenntartókat küldene Ukrajnába, valamint az ausztrál miniszterelnök is jelezte, hogy országa nyitott a csatlakozásra.
-
Mindenkinek meg kell értenie, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem a békében érdekelt, hanem a szovjet korszakot akarja visszaállítani – idézi az Unian ukrán hírügynökség Hamish de Bretton-Gordon nyugalmazott brit ezredest.
Putyin azt állítja, hogy nyerésre áll, akkor miért akarna most megállni?
– fogalmazott Hamish.
Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin követeléseit „teljesen elfogadhatatlannak tartja”, illetve kiemelte, hogy az orosz elnök minél jobban el akarja húzni a béketárgyalásokat.
-
Az ukrán védelmi erők elhagyták Szudzsa városát a Kurszk régióban, hogy előnyösebb pozíciókat foglaljanak el – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A Kurszk régióban végrehajtott hadművelet hivatalos térképén azonban Szudzsa orosz irányítás alatt áll. Ennek hivatalos megerősítése az ukrán erők kivonulása a városból.
Az orosz csapatok nem adják fel az ukrán hadsereg állásainak elfoglalására tett kísérletet, március 15-én 17 fegyveres összecsapásra került sor Kurszk térségben.
Miközben meg nem erősített hírek terjedtek el az interneten az ukrán bekerítésről, Donald Trump amerikai elnök március 14-én felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „kímélje meg” az állítólagosan bekerített ukrán csapatokat.
Olekszandr Szirszkij ukrán vezérezredes azzal indokolta a csapatok kivezénylését, hogy „ megmentse az ukrán katonák életét ”, ezért „ kedvezőbb pozíciókba vezényelte ” őket .
-
Egyenruhás rendőrök kerültek tűz alá szombaton az ukrajnai Csernyihivben az orosz erők dróntámadásának idején – számolt be róla az RBK-Ukraine. „A járőrök érkeztek elsőként a támadás helyszínére, értesítették a mentőszolgálatokat és elkerítették a területet” – közölte közösségi oldalán Alekszej Belosickij főosztályvezető-helyettes, a járőröző rendőrök vezetője.
Szombaton Csernyihiv két városrészében egy többemeletes épület, egy üzlet, magánházak és autók rongálódtak meg az orosz dróntámadások következtében „Szerencsére nem voltak áldozatok. Most az ellenséges támadás következményeinek felszámolása folytatódik” – árulta el a rendőrségi vezető.
Az ukrán rendőrökre zúduló március 15-i dróntámadást a járőrök testkamerája is rögzítette.
-
Donald Trump amerikai elnök határozottan cáfolta azokat a híreket, melyek szerint Steve Witkoff különmegbízottja órákig várakozott volna Vlagyimir Putyinra Moszkvában.
A Sky News korábban azt jelentette, hogy Witkoff legalább nyolc órán át várt az orosz elnökre, aki közben a belorusz vezetővel, Aljakszandr Lukasenkával tárgyalt.
A hazug média megint támad! Tegnap este azt olvastam, hogy Putyin több mint kilenc órán át várakoztatta Witkoffot, holott egyáltalán nem történt ilyesmi
– idézi az elnököt a The Kyiv Independent.
Trump ezen kívül „beteg degeneráltaknak” nevezte a történetet közlő médiumokat, hozzátéve, hogy „más találkozók Oroszország képviselőivel valóban megtörténtek, időbe teltek, de nagyon termékenyek voltak”.
Witkoff a 30 napos tűzszüneti javaslatról tárgyalt Moszkvában, amelyet Ukrajna már elfogadott. Putyin jelezte, hogy Oroszország kész elfogadni a tűzszünetet, de több követelést is támasztott, köztük az ukrán mozgósítás leállítását és a nyugati katonai segélyek befagyasztását. A tárgyalások időzítése egybeesik Trump törekvésével, hogy gyors békemegállapodást érjen el az ukrajnai háború lezárására.
-
Az orosz csapatok az elmúlt 24 órában 438 alkalommal támadtak 12 ukrán települést Zaporizzsja régióban - közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai terület kormányzója.
Az ukrán tisztviselő tájékoztatása szerint nyolc bejelentés érkezett lakások, magánházak és infrastruktúra elleni támadásról, azonban egyetlen civil sem sérült meg az akciókban.
-
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap hajnalban arról számolt be a közösségi oldalán, hogy az éjszaka folyamán 31 drón támadta meg Oroszország 4 régióját. Az orosz légvédelem 16 drónt észlelt a voronyezsi, kilencet a belgorodi, ötöt a rosztovi terület felett, valamint egy drónról érkezett jelentés a kurszki területről.
Az elmúlt éjszaka a szolgálatban lévő légvédelmi erők 31 pilóta nélküli légijárművet fogtak el és semmisítettek meg
– olvasható a tárca közleményében.
-
Marco Rubio amerikai külügyminiszter március 15-én telefonbeszélgetést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, miközben Washington megpróbálja meggyőzni Moszkvát egy 30 napos tűzszüneti megállapodás elfogadásáról – közölte vasárnapi beszámolójában a The Kyiv Independent.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Rubio és Lavrov az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó lépésekről tárgyalt.
Rubio miniszter és Lavrov külügyminiszter megvitatták a következő lépéseket a közelmúltbeli szaúd-arábiai találkozók nyomon követésére, és megállapodtak abban, hogy folytatják a munkát az Egyesült Államok és Oroszország közötti kommunikáció helyreállítása érdekében
– fogalmazott Tammy Bruce amerikai külügyminisztériumi szóvivő.
Az amerikai tisztviselőkkel március 11-én folytatott megbeszélések után Ukrajna beleegyezett egy ideiglenes tűzszünetbe, amennyiben Oroszország is betartja annak feltételeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök március 13-án közölte, hogy Oroszország kész beleegyezni az Egyesült Államok által javasolt ukrajnai tűzszünetbe, de garanciákat követel arra, hogy Kijev nem mozgósít, nem képez ki csapatokat, és nem kap katonai segélyt a tűzszünet ideje alatt. Marco Rubio március 14-én azt mondta, hogy a kormányzat „óvatosan optimista” a tűzszünet irányába tett előrelépésekkel kapcsolatban, de hozzátette, hogy a helyzet továbbra is „összetett”.
-
Szombat éjszaka az ukrán légvédelem 47 orosz drónt semmisített meg a 90-ből, míg további 33-at elektronikus hadviselési technikákkal semlegesítettek – adta hírül a Reuters.
Az ukrán hadsereg jelentése szerint az orosz csapatok dróntámadást hajtottak végre szombat éjszaka Ukrajna ellen. Csaknem 90 drónt vetettek be, amiből az ukrán légvédelem 47-et megsemmisített.
A közlemény arra is kitér, hogy az ukrán katonák elektronikus hadviselési eszközöket is bevetettek, ezzel további 33 drónt semlegesítve.
A keletkezett károk mértékéről még nem hoztak nyilvánosságra információkat.
5Tűzoltók dolgoznak egy orosz dróncsapás helyszínén Csernyihivben, Ukrajnában 2025. március 16-ánGaléria: Súlyos dróntámadás rázta meg Ukrajnát szombat éjjel(Fotó: Maksym Kishka / Reuters) -
Magyarország területére 2025. március 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 3716 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 15 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij csótánynak nevezte Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt, ugyanis Lukasenka szemétládának hívta Volodimir Zelenszkijt − írta az Ukrajinszka Pravda. Március 14-én a belorusz államfő a Rosszija 1 tévécsatornán a következőt mondta az ukrán elnökről:
Vologya olyan volt nekem, mintha a fiam lenne, de úgy viselkedett, mint egy szemétláda.
Erre válaszul Tyihij szombaton úgy fogalmazott, hogy „az ukrán államfő sértegetése elfogadhatatlan, különösen az Ukrajna elleni agresszió bűntettében való bűnrészestől. Ráadásul az entomológiára való áttérés biztosan nem válik a csótány javára”.
-
Donald Trump cáfolta a pletykákat, miszerint különmegbízottja órákat várt volna arra, hogy Vlagyimir Putyinnal találkozzon. Az amerikai elnök a Sky News értesülését tagadta, és beteg degeneráltaknak nevezte az újságírókat, akik azt állították, hogy Steve Witkoffnak nyolc órát kellett várakoznia az orosz elnöknél.
-
A Sky News szombati tájékoztatása szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egyértelművé tette: nem lát esélyt arra, hogy olasz katonák Ukrajnába kerülnek– akár békefenntartóként, akár bármilyen más minőségben.
Az olasz kormány közleménye szerint „Olaszország továbbra is együtt kíván működni az európai és nyugati partnerekkel, valamint az Egyesült Államokkal hiteles és hatékony biztonsági garanciák meghatározása érdekében”. Meloni azonban hangsúlyozta, hogy „nem terveznek olasz részvételt egy esetleges szárazföldi katonai hadseregben”.
