Nagy-Britannia csütörtökön zárt ülést tart azoknak az országoknak a részvételével, amelyek készek lennének békefenntartó erőket küldeni Ukrajnába. A Londonban tartandó megbeszélésen várhatóan több mint 20 ország képviselői lesznek jelen – írja a BBC.
A békefenntartó misszióval kapcsolatban azonban aggályok merültek fel, ugyanis az orosz elnök, Vlagyimir Putyin határozottan ellenzi a NATO-országok katonáinak jelenlétét Ukrajnában. Az Egyesült Államok pedig vonakodik biztosítani a szükséges légi támogatást, amit a résztvevő országok kérnének.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is!
A zaporizzsjai atomerőmű tulajdonjogának kérdéséről Ukrajna nem tárgyalt az Egyesült Államokkal, de a létesítmény ukrán ellenőrzés nélkül nem fog tudni működni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Oslóban, Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Zelenszkij szavai szerint az Egyesült Államok „el akarja venni” a zaporizzsjai atomerőművet az oroszoktól, akik most megszállás alatt tartják.
De (az amerikaiak) befektetni, modernizálni is akarnak, ami már más kérdés. Beszélhetünk erről, de a tulajdonjog kérdéséről nem beszéltünk (Donald) Trump (amerikai) elnökkel
– mondta újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón, amelyről videofelvételt tett közzé az ukrán elnöki iroda hivatalos Youtube-csatornáján. Felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőművek Ukrajnában állami tulajdonban vannak, és az európai hálózathoz kapcsolódnak. „Számunkra ezek az energiabiztonság komoly garanciái” – fűzte hozzá Zelenszkij.
Az ukrán elnök a médiában terjesztett információkkal kapcsolatban, amelyek szerint Trump fontolóra veszi a megszállt Krím orosz területként való elismerését a háború befejezéséről szóló lehetséges megállapodás részeként, kijelentette, hogy az amerikai elnök a vele folytatott megbeszéléseken nem vetette fel a félsziget hovatartozásának kérdését. Hozzátette, hogy még tavaly szeptemberben New Yorkban beszélgetett vele a Krímről. „Érdekelte, hogy az ukránok miért szeretik annyira a Krímet, mert ő ezt hallotta róla” – mesélte, majd közölte: azt válaszolta Trumpnak, hogy a Krím egyedi természeti kincs, és Ukrajna szerves része.
Az államfő közölte, hogy az ukrán tárgyalóküldöttség hétfőn Szaúd-Arábiában átadja az Egyesült Államoknak azoknak az ukrajnai polgári infrastrukturális létesítményeknek a listáját, amelyeket meg kell védeni Oroszország támadásaival szemben. Szerinte erre azért van szükség, hogy elkerüljék a részleges tűzszünetről szóló megállapodások esetleges eltérő értelmezését.
Amiről Trump elnökkel beszéltünk, annak az a lényege, hogy a tűzszünet mindkét ország energiarendszerének biztonságát szolgálja, illetve ebbe beleértendő az energetikai és más polgári infrastruktúra elleni csapásmérések leállítása is
– fejtette ki. Zelenszkij elmondta, hogy hétfőn Szaúd-Arábiában az amerikai tisztségviselők külön-külön találkoznak az ukrán és az orosz delegációval.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint Ukrajna uniós csatlakozása és a csatlakozás után felemerülő költségek egész Európát tönkretennék. Szerinte az Egyesült Államok új vezetése a béketárgyalásokon dolgozik, és ha az EU továbbra is fenntartja háborúpárti álláspontját, akkor le fog maradni a béketárgyalásokról.
Szavai szerint az orosz–ukrán háború kérdésében megszűnt az egységes európai álláspont, ami – véleménye szerint – annak tudható be, hogy alapvetően változott meg a helyzet az elmúlt hónapokban. Az Egyesült Államok új vezetése ugyanis nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a kommunikációs csatornák helyreálljanak az oroszokkal, illetve azon, hogy minél előbb a tűzszünet és a béketárgyalások irányába lehessen elmozdulni – magyarázta. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vizsgálatot indított terrortámadás kísérlete miatt, miután március 20-án robbanás történt a nyugat-ukrajnai Rivne belvárosában – jelentette az SZBU.
A rendőrség közlése szerint Rivne egyik bevásárlóközpontja közelében egy házi készítésű szerkezet robbant fel egy autóban, megsebesítve a sofőrt és egy utast. Mindkettőjüket kórházba vitték.
Az SZBU közölte, hogy az előzetes vizsgálatot terrorcselekmény és illegális fegyverkezelés címén indították. További részleteket nem közöltek – írja a The Kyiv Independent.
Az európai és Európán kívüli országok magas rangú katonai tisztviselői csütörtökön egy London melletti katonai támaszponton találkoztak, hogy kidolgozzák az Ukrajnába küldendő nemzetközi békefenntartó erőkről szóló terveket.
Egy, a békefenntartók kérdéséről szóló szombati videómegbeszélésen 30 ország vezetője vett részt, köztük Emmanuel Macron francia, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, továbbá Ausztrália, Kanada és Új-Zéland vezetői, valamint a NATO és az Európai Unió tisztviselői. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Volodimir Zelenszkijt a Norvégiában zajló sajtókonferencián arról kérdezték, mit gondol a felvetésről, miszerint Donald Trump azt fontolgatja, hogy Vlagyimir Putyin kedvében járva elismeri a Krímet orosz területnek – írja a Sky News.
Az ukrán elnök elmondta, hogy egy korábbi, Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során felvázolta, hogy Ukrajna miért tekinti a régiót szerves részének. Volodimir Zelenszkij utalt az amerikai elnök ingatlanos hátterére, és beszélt a turizmusban rejlő lehetőségekről, ha a félsziget esetlegesen újra Kijev kezébe kerülne.
Sok lehetőség van a térségben. Ötcsillagos szállodák, számos különböző épület, de ukránok nélkül nem fognak jönni a turisták
– mondta az ukrán államfő, majd hozzátette, hogy a terület orosz kézben csak hanyatlik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendeletet, amely kimondja, hogy azoknak az ukrán állampolgároknak, akiknek nincs jogalapjuk Oroszországban tartózkodni, szeptember 10-ig el kell hagyniuk az országot – írja a Meduza.
A rendelet azokra vonatkozik, akik Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókban élnek. Így azokat az ukránokat, akik ott laknak, de nem veszik fel az orosz állampolgárságot, elküldik az otthonukból, illetve szeptember 10. után üldöztetésnek lehetnek kitéve.
A rendeletben szerepel egy kitétel, miszerint a külföldieknek és hajléktalanoknak június 10-ig orvosi vizsgálaton kell átesniük annak igazolására, hogy nem szenvednek fertőző betegségekben, valamint nem fogyasztanak kábítószert.
Vilmos herceg Észtországba utazott, hogy támogatásáról biztosítsa az országot és az ott állomásozó, orosz hadsereg ellen fellépő csapatokat – írja a Sky News.
A walesi herceg a brit kormány és a külügyminisztérium nevében repült az észt fővárosba, kétnapos útra. Látogatása kulcsfontosságú időpontban történik, amikor az észteket biztosítani kell arról, hogy Nagy-Britannia elkötelezett mind a biztonságuk, mind Ukrajna iránt.
Észtországnak 294 kilométeres közös határa van Oroszországgal, és Ukrajna egyik legfontosabb támogatója.
A brit erők Észtországban és Lengyelországban állomásoznak a Cabrit-művelet keretében, ami az Egyesült Királyság hozzájárulása a NATO azon erőfeszítéseihez, amelyekkel a balti államokban az orosz hadsereggel szemben próbál fellépni.
Az amerikai–orosz tárgyalások következő fordulója március 24-én, hétfőn lesz a szaúdi fővárosban, Rijádban. A BBC szerint ezt mondta Jurij Uzsakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója az orosz állami hírügynökségnek.
Sajtóértesülések szerint Oroszországot Grigorij Karaszin szenátor, az orosz szenátus nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője és Szergej Beszeda, az orosz titkosszolgálat, vagyis az FSZB tanácsadója fogja képviselni. A két férfi egy orosz szakértőkből álló csoport élén megy tárgyalni a közel-keleti országba – állítja Uzsakov, aki azt is mondta, hogy már az amerikai csapatról is megállapodtak, de ennek bejelentését Washingtonra bízza. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az Ukrán Különleges Műveleti Erőkkel (SZSZO) együttműködve hajtotta végre csapást csütörtökre virradó éjjel az Oroszország Szaratov régiójában található Engels település katonai repülőtere ellen – közölte az ukrán vezérkar a Facebookon.
„Ezt a katonai létesítményt a megszállók légiereje elsősorban Ukrajna területe elleni rakétacsapások indítására és terrortámadásokra használja a polgári lakosság ellen. Az ukrán védelmi erők részletes információkkal rendelkeznek az oroszok stratégiai objektumairól. Betartják a nemzetközi humanitárius jog normáit, miközben lépéseket tesznek a polgári lakosság maximális védelmére és az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójának megállítására” – írta közleményében a vezérkar.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ukrán légierő új F–16-os vadászgépeket kapott. Az államfő ugyanakkor nem árulta el, hány repülőgép érkezett az országba.
Elérhette a negyedmilliót az ukrajnai hadszíntéren elesett orosz katonák száma – áll a brit katonai hírszerzés csütörtökön ismertetett helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint az orosz reguláris haderő háborús halottainak száma valószínűleg 200-250 ezerre, a sebesülteké és az elesett katonáké együttesen 900 ezerre tehető.
A brit katonai hírszerzés szerint Oroszország a második világháború óta nem szenvedett ilyen súlyos emberveszteséget.
A szolgálat megfogalmazása szerint Vlagyimir Putyin és az orosz hadvezetés „nagy valószínűséggel” a kitűzött hadműveleti célok elérésének nagyobb fontosságot tulajdonít, mint az orosz katonák életének, és csaknem biztos, hogy mindaddig készek tolerálni a folyamatosan magas veszteségrátát, amíg ez nem befolyásolja kedvezőtlenül a háború támogatottságát a lakosság és az elit körében, illetve amíg a veszteségeket pótolni tudják.
A brit katonai hírszerzés szerint az orosz vezetés sokkal kevesebbre tartja az elszegényedett térségekből származó etnikai kisebbségek tagjainak életét, tekintve, hogy a toborzás következetesen és aránytalan mértékben ezekre az országrészekre összpontosul.
Európa beleveszett a militarizációba és „háborúpártivá” vált, ami szöges ellentétben áll Moszkva és Washington béke iránti elkötelezettségével – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ hírügynökségnek.
„A Brüsszelből és az európai fővárosokból érkező fő jelzések most Európa militarizálásának terveivel kapcsolatosak, ami egyértelműen ellentétes az orosz és az amerikai elnök azon álláspontjával, miszerint utat kell keresni a békés rendezési folyamathoz” – tette hozzá az orosz szóvivő.
Dmitrij Peszkov szerint azzal, hogy az EU belevetette magát a militarizációba, csak késlelteti a békét.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának jelentése szerint 2025. március 18-án az ukrán légierő sikeres csapást mért egy orosz parancsnoki pontra, amely Belgorod területen, Oroszországban található.
A megsemmisített létesítmény az oroszok 20. hadseregének 3. gépesített lövészhadosztályához tartozó egyik egység parancsnoki központja volt, és a Szumi területen zajló hadműveletek tervezésére és irányítására szolgált. A támadás Demidivka település közelében történt.
Az ukrán vezérkar közleménye szerint a légicsapás következtében a parancsnoki pont teljesen megsemmisült. Ez súlyosan korlátozza az orosz 3. gépesített lövészhadosztály harctéri műveleteinek hatékonyságát. A támadás jelentőségét növeli, hogy ez a parancsnoki központ kulcsszerepet játszott az ukrajnai Szumi terület elleni orosz katonai műveletek koordinálásában – írja az Interfax.
„Várom a konstruktív megbeszéléseket arról, hogy Norvégia miként tud a legjobban segítséget nyújtani Ukrajnának mind rövid, mind hosszú távon” – jelentette ki Jonas Gahr Store, a skandináv ország miniszterelnöke, mielőtt Volodimir Zelenszkij megérkezett volna Oslóba.
A kormányfő hozzátette, hogy „Norvégia támogatja Ukrajnát védekező harcában, és hozzájárul a tartós, igazságos béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseihez az országban”.
Az egyeztetésen a miniszterelnökön kívül részt vesz még Jens Stoltenberg pénzügyminiszter, Espen Barth Eide külügyminiszter és Tore Sandvik védelmi miniszter. A norvég–ukrán tárgyalásokkal egy időben az Egyesült Királyságban több mint 20 európai ország katonai vezetője egyeztet az ukrán–orosz háborúról, békefenntartó erőkről és védelmi kiadásokról. Volodimir Zelenszkij a tervek szerint ehhez a találkozóhoz online kapcsolódik majd be a norvég fővárosból, írja a The Kyiv Independent.
Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a világ hét legfejlettebb iparú országával (G7) közösen jóváhagyott mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi hiteltámogatás második, egymilliárd eurós részletét – tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.
A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 18,1 milliárd eurós rendkívüli, makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeit bocsátják Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
A csütörtöki kifizetéssel az év eleje óta az Európai Bizottság által Ukrajnának az MFA keretében nyújtott teljes hitel összege eléri a négymilliárd eurót – írta az MTI.
A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint további – egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett – politikai feltételek teljesítése mellett.
Az Ukrajnával folytatott megbeszélések folyamatban vannak a későbbi kifizetések ütemezéséről – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Az ukrán bíróság 15 év börtönbüntetésre és a vagyona elkobzására ítélte az FSZB ügynökét, aki Csernyihiv megyében tevékenykedett – tájékoztatott az Ukrán Biztonsági Szolgálat az Interfax hírügynökség szerint.
„A nyomozás megállapította, hogy az elkövető az agresszor légicsapásait irányította Ukrajna északi régiójában, beleértve a H–59 típusú rakéták alkalmazását. A fő célpontok az oroszok számára a védelmi erők támaszpontjai voltak a régióközpontban és annak környékén” – olvasható a csütörtöki közleményben.
Azt is hozzátették, az FSZB azért, hogy megszerezze az ukrán katonai objektumok koordinátáit, távolról szervezte be egy helyi gyár dolgozóját, aki „könnyű pénzt” keresett a Telegram-csatornákon. „A feladat végrehajtása érdekében bejárta a környéket, titokban fényképezte a potenciális célpontokat, és megjelölte azok geolokációját a Google Mapsen” – olvasható a közleményben. A begyűjtött hírszerzési adatokat az ügynök a Telegramon keresztül továbbította orosz irányítójának.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat katonai elhárítása időben leleplezte az árulót, és komplex intézkedéseket hajtott végre a védelmi erők pozícióinak biztosítása és az ellenséges hírszerzési tevékenység dokumentálása érdekében. A művelet végső szakaszában az Ukrán Biztonsági Szolgálat csernyihivi lakóhelyén elfogta az ügynököt.
Az orosz nagykövet súlyos figyelmeztetést intézett Lengyelországhoz, miszerint bármilyen katonai lépés a határ felé végzetes következményekkel járna – írja a horvát Index.
Borisz Grizlov, Oroszország belorusz nagykövete figyelmeztette Lengyelországot, hogy ne próbálja tesztelni Oroszország és Belarusz védelmi képességeit. A kijelentés válaszul érkezett arra, hogy a lengyel védelmiminiszter-helyettes, Pawel Bejda bejelentette: gyalogsági aknákat terveznek telepíteni a „Keleti Pajzs” nevű védelmi vonalon, amely az orosz és belorusz határ mentén húzódik.
Grizlov emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök március 13-án ratifikálták a Szövetségi Állam keretében kötött biztonsági garanciákról szóló megállapodást. A nagykövet szerint ez a dokumentum – a korábban aláírt kétoldalú megállapodásokkal együtt – jogokkal ruházza fel őket arra, hogy arányos választ adjanak a külső fenyegetésekre.
Az első lépés, amit a lengyel fegyveres erők az Orosz Föderáció határa felé tennének, egyben az utolsó is lenne. Minden szükséges eszközzel rendelkezünk ehhez
– figyelmeztetett Grizlov.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy sem Oroszország, sem Belarusz nem tervez olyan lépéseket, amelyek katonai fenyegetésként értelmezhetők Lengyelország felé. Véleménye szerint a lengyel döntés újabb példája a nyugati szomszédok „képmutatásának és kettős mércéjének”.
Orosz támadás érte Kramatorszk városát a Donyeck megyei térségben csütörtökön – adta hírül az Interfax.
A városi tanács közleménye szerint sebesültek is vannak. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy maradjanak óvóhelyeiken, mivel a veszélyhelyzet még nem múlt el. A támadásról egyelőre nem közöltek további részleteket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyint bírálta, miután Oroszország folytatta támadásait Ukrajna ellen. Hangsúlyozta, hogy az orosz elnök béketárgyalásokról szóló ígérete csupán propaganda – írja a Sky News.
„Minden egyes rakétatámadással Oroszország a békéhez való valódi hozzáállását mutatja meg” – jelentette ki Zelenszkij.
Az orosz támadásokat megelőzően az ukrán elnök Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetést. Zelenszkij kifejtette, hogy az Egyesült Államokkal együttműködve véget lehetne vetni a háborúnak. „Hisszük, hogy Amerika elnökével, Trump elnök vezetésével tartós békét lehet elérni ebben az évben” – mondta.
Az ukrán biztonsági szolgálat letartóztatott egy Dnyeszter Menti Köztársaságból érkező orosz kémet Odesszában, aki Ukrajnába utazott, hogy ellopja az ukrán drónfejlesztési technológiát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán közlemény szerint „a biztonsági szolgálat Odessza közelében letartóztatta az orosz katonai hírszerzés (ismertebb nevén GRU) egyik ügynökét. A Dnyeszter Menti Köztársaság egyik lakójának bizonyult, aki titkos ukrán dróntechnológiát próbált megszerezni.” A nyomozás adatai szerint a gyanúsított feladata az volt, hogy beszervezzen egy drónokkal dolgozó, ukrán védelmi erők kötelékébe tartozó katonát. A tervek szerint pénzügyi ellenszolgáltatásért cserébe megszerezte volna tőle a legújabb támadó és felderítő drónok műszaki dokumentációját.
A kém minden lépésről jelentett a felettesének, a „Dnyeszter Menti Köztársaság védelmiminiszter-helyettesének”, aki az orosz GRU-val működik együtt. Az ukrán hatóságok már az országba való belépés pillanatától nyomon követték az ügynököt, aki üzletembernek adta ki magát, és állítólag ukrán élelmiszereket importált. Egy lefoglalt pendrive alapján az információt a Dnyeszter menti régióba akarta juttatni, ahol harcászati drónok gyártását tervezte Oroszország számára. Letartóztatásakor két maroklőfegyvert is találtak nála, amelyeket szakértői vizsgálatra küldtek.
A férfi előzetes letartóztatásban van, és akár 15 év börtönbüntetésre is számíthat vagyonelkobzással.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó tűzszünetet kötni, amíg ukrán katonai egységek tartózkodnak Kurszk régióban. Az ukrán elnök egy online tájékoztatón beszélt részletesen a háború jelenlegi helyzetéről és a béketeremtés kilátásairól – írja az Ukrinform.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy Putyin azért ellenzi a tűzszünetet, mert jelenleg „nincs gyenge helyzetben”. Az ukrán elnök szerint a tűzszünet az Oroszországra nehezedő fokozott nemzetközi nyomással érhető el, de az „évekig tartó tűzszünet” befagyott konfliktust teremtene.
Hozzátette, hogy egy ilyen megoldás nem jelentené a háború végét, csupán elhalasztaná a következő összecsapásokat.
Az ukrán elnök szerint a tűzszünetnek csak az első lépésnek kell lennie a béketárgyalások felé, és a jelenlegi helyzetben érdemi politikai megoldásra van szükség.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának március 20-i jelentése szerint Oroszország 899 470 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-én kezdődött teljes körű invázió óta.
Ez a szám magában foglalja azt az 1400 katonát is, akiket az orosz haderő csak az elmúlt napon vesztett el – írja a The Kyiv Independent a vezérkar jelentése alapján.
A jelentés szerint Oroszország emellett elvesztett 10 377 harckocsit, 21 561 páncélozott harcjárművet, 41 094 járművet és üzemanyag-tartályt, 24 747 tüzérségi rendszert, 1322 rakéta-sorozatvetőt, 1110 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 331 helikoptert, 29 895 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót is.
Az adatok a háború nagyságrendjét és az orosz hadsereg súlyos veszteségeit mutatják a több mint három éve tartó konfliktusban.
Az ukrán légierő újabb F–16-os vadászgépeket kapott – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak tartott Zoom-tájékoztatóján.
„További F–16-osok érkeztek Ukrajnába. Az oroszok hazudnak, amikor azt állítják, hogy lelőttek valamit, de nem lőttek le semmit. A jó hír az, hogy néhány F–16-os megérkezett Ukrajnába” – mondta Zelenszkij.
Szerdán több orosz médium is azt kezdte terjeszteni, hogy lelőttek egy F–16-ost Szumi régióban. Jurij Ihnat, az Ukrán Légierő Parancsnokság Kommunikációs Osztályának vezetője szerint azonban ezek az orosz állítások csupán újabb propagandafogások. „Az F–16-os pilóták ma ismét sikeresen hajtották végre műveleteiket az oroszok ellen. És ez mindennap így van, a harci munka folytatódik” – idézi az RBK Ukraine Ihnatot.
2023-ban Ukrajna és szövetségesei légi koalíciót hoztak létre, hogy F–16-os vadászgépekkel lássák el Ukrajnát. Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajnának legalább 128 F–16-os vadászgépre van szüksége.
2024-ben érkeztek meg az első F–16-osok Ukrajnába a partnerországoktól. Az Ukrajnának átadott repülőgépek pontos száma továbbra sem ismert. Az első F–16-osokat Hollandia és Dánia biztosította.
Ismeretes, hogy Belgium 2028 végéig 30 vadászgépet fog szállítani Ukrajnának.
Jelenleg az ukrán pilóták folytatják kiképzésüket az F–16-osokon. A képzés több országban zajlik, köztük az Egyesült Államokban is.
„Az oroszok hazudnak, azt állítják, hogy lelőttek valamit, de nem lőttek le semmit. A jó hír azonban az, hogy néhány F–16-os megérkezett Ukrajnába” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij az RBK Ukrajine szerint, reagálva arra az orosz lapok által közölt esetre, miszerint lelőttek egy F–16-os repülőgépet Szumi régióban.
Korábban Jurij Ihnat ezredes, az ukrán légierő szóvivője a moszkvai propaganda egy új részének nevezte az állításokat. „Az F–16-os pilóták ma ismét sikeres akciót hajtottak végre az oroszok ellen. És ez mindennap megtörténik, a harc folytatódik” – jelentette ki Ihnat.
Nagy-Britannia csütörtökön zárt ülést tart azoknak az országoknak a részvételével, amelyek készek lennének békefenntartó erőket küldeni Ukrajnába. A Londonban tartandó megbeszélésen várhatóan több mint 20 ország képviselői lesznek jelen – írja a BBC.
A békefenntartó misszióval kapcsolatban azonban aggályok merültek fel, ugyanis az orosz elnök, Vlagyimir Putyin határozottan ellenzi a NATO-országok katonáinak jelenlétét Ukrajnában. Az Egyesült Államok pedig vonakodik biztosítani a szükséges légi támogatást, amit a résztvevő országok kérnének.
A Meduza arról számolt be, hogy Roman Busargin, a szaratovi régió kormányzója szerint Szaratov és Engels városokat szerdán éjjel „minden idők legsúlyosabb dróntámadása érte”. A politikus arról beszélt, hogy az ukrán drónok támadásainak következtében egy kórháznak, egy iskolának és két óvodának is betörtek az ablakai, Engelsben pedig két ember megsérült.
A lap információi szerint az engelsi katonai bázistól mintegy 10 kilométerre lévő városrészben található repülőtéren tűz ütött ki, a közelben lakókat evakuálták otthonaikból.
A dróncsapásban 30 magánház és nyaraló megsérült, egy szanatóriumot is találat ért, közölte a kormányzó, aki elrendelte a helyi iskolákban a távolléti oktatást.
🇺🇦🇷🇺 𝗨𝗸𝗿𝗮𝗶𝗻𝗲 𝘀𝘁𝗿𝗶𝗸𝗲𝘀 𝗥𝘂𝘀𝘀𝗶𝗮𝗻 𝗺𝗶𝗹𝗶𝘁𝗮𝗿𝘆 𝗮𝗶𝗿𝗯𝗮𝘀𝗲
— The Global Beacon (@globalbeaconn) March 20, 2025
Footage from this morning shows an attack on the Engels Air Base in Russia by Ukraine targeting a key military site.
This air base is home to the 121st Guards Heavy Bomber Aviation Regiment, a… pic.twitter.com/2rUPzi8XsA
Kropivnickij történetének a valaha feljegyzett legnagyobb kamikaze dróntámadását szenvedte el. A légicsapásnak több lakóház és civil is áldozatul esett a közép-ukrajnai városban, köztük egy gyerek – adta hírül az Ukrinform.
Andrij Raikovics, a kirovohradi regionális katonai közigazgatás vezetője elmondta, hogy szerencsére senki nem halt meg, és a sérült civileket ellátták.
Kropivnickij túlélte az eddigi legmasszívabb ellenséges támadást. Békés lakóépületek semmisültek meg: magánházak és sokemeletes lakótömbök. Ironikus módon ellenséges drónok csaptak le a Béke utcánkra. Szerencsére senki sem halt meg
– áll a jelentésben.
Hozzáteszik, hogy számos operatív beavatkozásra került sor, többek között az Állami Sürgősségi Szolgálat pszichológusai segítenek az érintetteken. Elmondják azt is, hogy Március 20-án reggel az önkormányzatok már a támadás következményeinek felszámolásán dolgoznak.
A Szuszpilne Kropivnickij információi szerint több mint harminc robbanás hallatszott a városban, amelyet legalább huszonegy ellenséges drón támadt meg, hárman kórházba kerültek, egy ember állapota súlyos.
Miközben Donald Trump Volodimir Zelenszkijjel egyeztetett telefonon, az orosz erők szerda este Zaporizzsját támadták, melynek következtében ketten megsérültek − jelentette be Ivan Fedorov, a terület katonai igazgatásának vezetője Telegram-csatornáján.
A jelentés szerint a két sérültet a zaporizzsjai kórházban ápolják, és minden szükséges segítséget megadnak nekik − írta az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalások következő fordulója nem miniszteri szinten folytatódik Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium sajtószolgálatának vezetője szerint − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Magas rangú tisztviselők lesznek, csak ennyit mondhatok, de nem miniszterek. A következő napokban megvitatják a tűzszüneti megállapodás részleteit
− közölte Bruce, majd hozzátette, hogy a részletek kidolgozása a közeljövőben várható, amelyre az elnök, Donald Trump kérte őket, hogy minél előbb történjen meg. „Ennek eredményeit hamarosan láthatjuk” − mondta a külügyi szóvivő.
Háromoldalú egyeztetésről azonban nem esett szó, viszont Steve Witkoff különmegbízott azt nyilatkozta kedden a Fox News-nak, hogy a két ország között március 23-án Dzsiddában folytatódnak a tárgyalások.
Magyarország területére 2025. március 19-én az ukrán-magyar határszakaszon 4492 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség kilenc embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.