Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Donald Trump szerint hamarosan aláírják a megállapodást, ismét amerikai fegyverekhez juthat Kijev
• Orosz külügyminisztérium: a terrorista Zelenszkij-rezsim megbízhatatlan tárgyalófél
• Áttörés a tűzszünetben, Ukrajna és Oroszország is elfogadta a megállapodást
• Ukrán elnök: Az amerikai–orosz alku gyengíti a Moszkva elleni szankciókat

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Donald Trump szerint kormánya „megvizsgálja” a szankciók feloldására vonatkozó orosz kéréseket – írja a Sky News.

A tárgyalásokról általánosságban azt mondta: „Meglátjuk, mi történik, mélyreható megbeszéléseket folytatunk Oroszországgal és Ukrajnával. Azt mondanám, hogy jól haladnak.”

Moszkva azt állította, hogy a fekete-tengeri tűzszüneti megállapodás a műtrágya- és élelmiszeripari vállalatokra vonatkozó nyugati szankciók feloldásától függ, amit Volodimir Zelenszkij hamisnak minősített.

Az ukrán vezető szerint a tűzszünet a bejelentéskor, azaz ma délután lépett életbe.

Március 25-én este az oroszok a Donyeck területen lévő Kurtivkát bombázták, melynek következtében eltaláltak egy játszóteret, ahol egy anyuka és 3 éves kislánya tartózkodott. A támadásban mindketten életüket veszítették.

Az elhunyt nő másik, 15 éves gyermekét repeszsérülésekkel és csípőtöréssel szállították kórházba – írja az Ukrajinszka Pravda.

A Luhanszk régióban található Szerebrjanszkij erdőben az ukrán fegyveres erők megsemmisítették azokat az orosz páncélozott járműveket, amelyeket egy tervezett későbbi támadáshoz rejtettek el – írja az Unian.

Megjegyzik, hogy a drónkezelők precíz csapásokkal dolgoztak, és a sikeres küldetés végeredményeként megsemmisítettek négy páncélozott járművet, illetve egy többcélú szállító-vontató könnyűpáncélost.

Korábban Donyeckben szintén drónokkal semmisítettek meg egy orosz harckocsit és a Zhitel elektronikus hadviselési rendszert. Az orosz fegyveres erők az említett elektronikus rendszer fedezete alatt próbáltak meg áttörni az ukrán védelmi állások irányába.

Ismét jó hírek érkeztek az amerikai–orosz béketárgyalásokról, ugyanis a felek fontos pontokban tudtak előrehaladást elérni, így a világ újabb lépést tett az ukrajnai béketeremtés felé – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy:

A fekete-tengeri tűzszünet és a biztonságos hajózás elősegítése újabb fontos lépés a teljes tűzszünet felé vezető úton

Szijjártó Péter hozzátette, hogy „az orosz mezőgazdaság és élelmiszeripar visszakapcsolása a nemzetközi piac vérkeringésébe pedig egy kifejezetten a józan észről tanúságot tevő intézkedés lehet”.

„Egyedül az amerikai–orosz tárgyalások jelentik a megoldást az Ukrajnában zajló háborúra. Egyedül ezek a tárgyalások vezethetnek el a békéhez, ezért reméljük, hogy Brüsszelből nem fogják gátolni ezen tárgyalások sikerét” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter, aki nagyrabecsülését fejezte ki Donald Trump amerikai elnök és béketörekvései iránt, mondván, hogy a hivatalba lépését megelőzően az ilyen tárgyalások teljesen lehetetlenek voltak.

Ma azonban már az amerikai–orosz tárgyalások, közvetlen megbeszélések azzal az előnnyel is járnak, hogy a háború széles körű eszkalációjának veszélye jelentős mértékben lecsökkent. A világ ma is eggyel biztonságosabb hely lett, újabb lépést tettünk az ukrajnai béke irányába

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyeck régióban lévő Mirne és a Zaporizzsja régióbeli Mali Scserbaki települést, miközben az ukrán fegyveres erők újabb polgári energetikai létesítményeket támadtak Oroszországban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drónirányító pontot, lőszerraktárt, egy szerelő- és javítóbázist, két harckocsit és 17 egyéb páncélozott harcjárművet, két önjáró 155 milliméteres tarackot, egy amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 92 távirányítású, repülőgép-típusú repülőszerkezetet.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, valamint orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást.

Ukrán mérnökök egy új generációs tengeri drónt hoztak létre Katran néven, ami lényegesen több funkcióval rendelkezik, mint elődei. Ezt Mihail Fedorov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere árulta el Telegram-csatornáján.

A drón torpedókkal, minigunnal, géppuskával, hordozható föld-levegő rakétarendszerrel van felszerelve. A Katrannak több mint 1000 kilométeres a hatótávja, és felderítő küldetések mellett csapásmérő egységként is hasznosítható. Beépített fenyegetésfelismerő és csapdázó rendszerrel rendelkezik.

Ez egy szuper technológia, ami új színvonalat állít fel a hadviselésben. Büszke vagyok a mérnökeinkre, mert nemcsak Ukrajna, hanem a világ számára is egyedülálló technológiákat hoznak létre

– tette hozzá Mihail Fedorov.

Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy tárgyalt Donald Trumppal a zaporizzsjai atomerőműről, és hangsúlyozta, hogy az Ukrajna nélkül nem fog működni. Az Unian tudósítója szerint az ukrán elnök egy sajtótájékoztatón számolt be a beszélgetésről.

Senki nem fog áramot adni az oroszoknak. Ők arra számítottak, hogy az erőmű ad nekik. Nem, ez a mi állomásunk. Nélkülünk nem fog működni, és nem fog nekik dolgozni

– mondta Volodimir Zelenszkij.

Elmondása szerint a Zaporizzsjai erőmű működésének helyreállítása jelentős erőforrásokat igényel, és két-két és fél évig is eltarthat. Az ukrán államfő hozzátette, Donald Trump bevonná az erőművet egy átfogóbb gazdasági megállapodása, amibe az ukrán elnök bele is egyezik, azzal a feltétellel, ha az Egyesült Államok segít az üzem korszerűsítésében és visszafoglalásában.

Emmanuel Macron francia elnök március 26-án, szerda este hivatalában fogadja ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, hogy előkészítsék a másnapi párizsi csúcstalálkozót, amelyen a jövőbeni ukrajnai békefenntartásba bekapcsolódni hajlandó országok vesznek részt – közölte kedden a francia köztársasági elnöki hivatal – írta az MTI.

Az Elysée-palota közleménye szerint a szerda esti munkavacsorán a francia államfő meg fogja ismételni Zelenszkij elnöknek, hogy Franciaország az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás folytatását és megerősítését a legfontosabb prioritásává teszi.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy Emmanuel Macron csütörtök délelőtt újabb csúcstalálkozót szervez „béke és biztonság Ukrajnának” témában, az elmúlt hetekben Párizsban és Londonban tartott találkozókat követően, amelyek célja biztonsági garanciák megteremtése volt Kijev számára egy esetleges jövőbeli békemegállapodás részeként Oroszországgal.

Az újabb találkozó célja, hogy „véglegesítsék az Ukrajnának nyújtandó rövid távú katonai támogatással kapcsolatos feladatokat egy fenntartható és tartós ukrán hadseregmodellel a jövőbeni orosz inváziók megakadályozására”, valamint „az európai hadseregek által nyújtott biztonsági garanciákkal, beleértve a szárazföldi csapatokat Ukrajna területén” – mondta a múlt heti londoni találkozót követően a francia elnök.

Diplomáciai források szerint március 27-ére, csütörtökre több mint húsz európai uniós és/vagy NATO-tagállam, köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia és Törökország kapott meghívást.

Ezzel párhuzamosan Emmanuel Macron részt vesz a hazai közéleti vitában is arról, hogyan lehetne megerősíteni a francia és európai védelmi erőfeszítéseket az Egyesült Államok kivonulási szándékával szemben. Kedd délután harmadik alkalommal fogadja az államfő Francois Bayrou kormányfőt és a kormány több tagját, hogy munkaértekezleten egyeztessen velük az általuk szükségesnek tartott további katonai kiadásokról és azok finanszírozásának módjáról.

Az ukrán légierő csapást mért egy orosz katonai összpontosulásra Oroszország Kurszk régiójában, és mintegy harminc ellenséges katonát megsemmisített – jelentette kedden az ukrán vezérkar – írta az MTI.

A Telegramon közzétett jelentés szerint a csapást Kondratovka településen lévő katonai létesítményre mérték, amely ennek következtében megsemmisült. A vezérkar kiemelte, hogy az orosz katonai infrastruktúra ezen elemének megsemmisítése csökkenti a megszállók azon képességét, hogy katonai műveleteket hajtsanak végre az északkelet-ukrajnai Szumi és Kurszk régióban.

A légierő pilótái, valamint a védelmi erők más komponensei továbbra is csapást mérnek az ellenségre azzal a céllal, hogy gyengítsék annak katonai potenciálját

– zárta közleményét a vezérkar.

Szumi régió kormányzói hivatala a Telegramon közölte, hogy a megyeszékhelyen 101-re nőtt a hétfői orosz rakétacsapás sérültjeinek száma. „78 felnőtt és 23 gyermek fordult orvoshoz. Jelenleg 14 felnőttet és 16 gyermeket ápolnak a kórházban. Egy felnőtt és egy gyermek állapota súlyos” – tette hozzá közleményében a hivatal.

Az ukrán légierő jelentése szerint éjjel az oroszok 139 drónnal, valamint egy Iszkander–M ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát, ezek közül 112 drón nem érte el célját. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy lelőtt drónok roncsai tüzet okoztak két Kijev környéki raktárban, de senki sem sérült meg.

Volodimir Kohut, az Ukrajna középső részében lévő Poltava régió kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy két ember megsérült, és tűz ütött ki lezuhant orosz drónok darabjaitól egy vállalat területén.

Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja régió kormányzója arról adott hírt, hogy az éjjel egy 58 éves nő és egy 30 éves férfi sebesült meg a régiószékhely Zaporizzsja város környékét érő orosz dróntámadásban.

Julija Szviridenko gazdaságfejlesztési miniszter a Facebookon arról számolt be, hogy Dánia 130 millió euró értékben nyújt garanciát azon vállalatainak, amelyek készek befektetni az ukrán védelmi iparba. A dán kormány bejelentette egy új állami garancia bevezetését: az állam a dán export- és beruházási alapon keresztül a vállalatok befektetéseinek legfeljebb 70 százalékát garantálja. „Dánia ily módon mérsékeli azoknak a dán vállalatoknak a kockázatait, amelyek befektetnek az ukrán védelmi iparba” – írta a tárcavezető.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által készített közvélemény-kutatás szerint az ukránok 77 százaléka pozitívan értékeli a javasolt 30 napos tűzszünetet. A lakosság 17 százaléka negatív véleményt fogalmazott meg, az ő többségük szerint Ukrajna kétségbeesett lépése volt az egyezség, míg 2 százalék azt mondja, a megállapodás egy lépés a teljes feladás felé.

A The Kyiv Independent által szemlézett felmérésben az ukránok 82 százaléka úgy nyilatkozott, Kijevnek folytatnia kell a háborút, függetlenül a külső körülményektől. Még az Egyesült Államok katonai támogatásának teljes leállítása esetében is csak 8 százalék mondta azt, hogy fel kell adni a harcokat.

Egy olyan tűzszüneti megállapodást, amelyben nincsen biztonsági garancia, az ukránok többsége, egészen pontosan 62 százalék, határozottan ellenezne, 32 százalékuk pedig vonakodva ugyan, de támogatná azt.

Dánia 130 millió euró állami garanciát nyújt azon vállalatainak, amelyek készek befektetni az ukrán védelmiipari komplexumba, közölte az Ukrinform az ukrán gazdasági miniszterre hivatkozva.

Julia Szviridenko szerint Dánia ezzel kívánja csökkenteni azon vállalatok befektetési kockázatait, amelyek hajlandóak Ukrajna védelmi iparába tőkét invesztálni. 

A dán gyártók egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy kihasználják az ukrán tapasztalatokat, innovatív megoldásokat valósítsanak meg és valódi harci körülmények között teszteljék a fegyvereket

– közölte a tárcavezető, egyben Ukrajna első miniszterelnök-helyettese.

A tárgyalások véget értek, minden részletet később közölnek – adta hírül az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva a BBC. 

Az amerikai és az ukrán delegáció tagjai kedden folytattak megbeszéléseket a szaúdi fővárosban, egy nappal azután, hogy Washington képviselői az oroszokkal tárgyaltak egy esetleges tűzszüneti megállapodásról.

Bár korábban arról volt szó, hogy kedden a kora délelőtti órákban az Egyesült Államok és Oroszország közös nyilatkozatot tesz közzé a tárgyalás eredményéről, ez a posztunk megjelenéséig még mindig nem történt meg. 

Az orosz hadsereg rendelkezésére bocsátották az RBK Ukraine szerint a Pancir–SM–SV légvédelmi rendszert, ami akár 75 kilométeres távolságban képes érzékelni a hiperszonikus és ballisztikus rakétákat, amelyeket 40 kilométerről tud megsemmisíteni. A rendszert korábban csak kiállításokon és felvonulásokon mutogatták, orosz haditudósítók azonban a napokban ismét terjeszteni kezdték róla a fotókat.

Az oroszok 2020-ban kezdték el fejleszteni a Pancir–SM–SV rendszert, majd 2024-ben bejelentették a harctéri megjelenését, azonban a mai napig nem lehetett vele találkozni a háborúban egy tesztelést leszámítva. A most közzétett fotókon is csak annyi látható, hogy a rendszer álló helyzetben parkol egy objektum udvarán.

Ez a rendszer nincsen felszerelve a támadó- és az FPV-drónok elleni védekezésre, az ehhez szükséges funkciók a Pancir–S1-ben találhatók meg. 

Az Interfax hírügynökség jelentése szerint 99-re nőtt a sérültek száma a Szumi városát ért hétfő délutáni rakétatámadás következtében. A sebesültek között a gyermekek száma 23-ra emelkedett.

A városi tanács arról számolt be, hogy a településen létrehoztak három helyszínt, ahol mentők, rendőrök és különböző civil szervezetek munkatársai dolgoznak. 

Artem Kobzar polgármester korábban azt közölte, hogy a támadás a település központját érte, ahol több toronyház és egy iskola is megsérült, azonban a tanulók biztonságban vannak.

Egy 15 éves lány meghalt március 24-én, miután egy héttel korábban megsérült a Donyeck megyei Pokrovszk várost ért támadásban – közölte az Interfax hírügynökség az ukrán főügyészség közleménye nyomán.

Az orosz csapatok március 17-én végrehajtott támadásában 3 gyermek sérült meg: egy 8 éves lány, egy 15 éves lány, valamint egy 8 éves fiú. A gyerekeket azóta is kórházban kezelték, de a 15 éves lány életét már nem tudták megmenteni az orvosok.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbízólevelet kapott Srí Lanka és Guatemala újonnan kinevezett ukrajnai nagyköveteitől – közölte az Interfax.

Fontos kétoldalú ügyekről tárgyaltunk, és várakozással tekintünk az országaink közötti együttműködés megerősítésére, valamint közös lépések megtételére Ukrajna békéjének közelítése felé

– írta Volodimir Zelenszkij az X-en.

Az elnök a Srí Lanka-i nagykövettel folytatott beszélgetésében megjegyezte, hogy Ukrajna konstruktív tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok képviselőivel, és kész mindent megtenni a béke mielőbbi elérése érdekében.

Hálásak lennénk Srí Lankának, ha aktívabb támogatást nyújt az ukrajnai igazságos és tartós béke megteremtésének útján az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki emellett megjegyezte, hogy Ukrajna érdekelt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében, különösen a kereskedelem, az oktatás, az élelmezésbiztonság és az orvosi rehabilitáció területén.

A guatemalai nagykövettel folytatott beszélgetésében az államfő köszönetet mondott Guatemalának és elnökének, Bernardo Arévalónak Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató következetes álláspontjukért.

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna várja a baráti, kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. A felek kiemelten foglalkoztak az oktatási és tudományos együttműködés elmélyítésével, valamint a közszolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos tapasztalatcserével.

Az elnök azt is bejelentette, hogy Ukrajna a közeljövőben nagykövetséget nyit Guatemalában.

A TASZSZ tudósítója, Mihail Szkuratov is megsérült a kurszki régióban található Szudzsanszkij körzetben – írja az orosz állami hírügynökség.

Az újságíró elmondása szerint jól érzi magát, a sípcsontja és a válla sérült meg. A kezelését kedden folytatják. A riporter őszinte részvétét fejezte ki Alekszander Fedorcsak, az Izvesztyia újságírójának halála miatt.

A Munkácsi Mozdonyraktár vezetői közül egy tisztségviselő illegális módját választotta a pénzszerzésnek, mégpedig a mozgósítást elkerülni kívánóknak nyújtott segítséggel – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

A Kárpátaljai Megyei Ügyészség jelentése szerint az Ungvári Járási Ügyészség állami feladatok ellátására felhatalmazott személy által elkövetett zsarolás és jogellenes haszonszerzés gyanúja miatt vonta felelősségre a mozdonyraktár egyik munkatársát.

A gyanúsított pénzért cserébe azt ígérte hadköteles férfiaknak, hogy megoldja katonai nyilvántartási adataik frissítését, valamint beszerzi a katonaorvosi vizsgálaton való részvételüket igazoló iratot. Ezt követően részmunkaidős állást szerzett nekik egy vasúti részlegnél.

A tisztviselőn az összeg átvételét követően ütöttek rajta és elrendelték az őrizetbe vételét. 

Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint csak egy teljes tűzszünet esetén lehet a háború befejezése utáni forgatókönyvről beszélni – írja az Unian.

A tisztviselő úgy véli, az orosz–ukrán háború lezárását csak a most zajló szaúd-arábiai tárgyalásokkal lehet elérni az Egyesült Államok részvételével. A politikus elmondta az újságíróknak, hogy a tárgyalásokon téma volt a Fekete-tengeren történő kereskedelem helyreállítása.

Bruce véleménye szerint az orosz és az ukrán fél alábbhagyhatott az ellenséges hangulattal, így közelebb állnak a teljes tűzszünethez, mint valaha.