Az uniós pénzek kezelése romlott Magyarországon a választások óta. Kijátsszák a szabályokat a kiírásoknál, az esetek egyharmadában egyetlen cég indul a tendereken – mondta a jelentés elkészítésében részt vevő szakbizottsági tag, Ingeborg Grassle, aki szintén az EPP frakciójában ül, ahogyan a Fidesz képviselői is.
Judith Sargentini, a Magyarországról szóló jelentés összeállítója kezdte a vitát. Elkezdett beszélni még azelőtt, hogy Orbán Viktor megérkezett volna, és amikor észrevette, hogy a miniszterelnök még nincs a teremben, megszakította a felszólalását. Aztán üdvözölte Orbánt, és azt mondta: „Kicsit elkésett, ezért nem tudok kezet rázni vele, ahogy terveztem.”
Minden kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az európai értékeket képviseli függetlenül a politikai nézeteltérésektől, azóta, hogy aláírták a tagállamok az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerződést, szögezte le Sargentini.
Ehhez képest Orbán Viktor a független médiát elnémította, rövid pórázon tartja a tudományt, a független bírák mozgásterét megkötötte, meghatározza, hogy mely egyházak működhetnek és melyek nem.
A szegényeknek, migránsoknak, romáknak, nehéz helyzetű csoportoknak segítő szervezetek munkáját megnehezíti, sorolta.
„Semmi sem javult a júniusi szavazás óta” – tette hozzá, és emlékeztetett rá, hogy azóta az egyik utolsó független médium is tulajdonost váltott, a civil szervezetek úgynevezett propagandaadóját is elfogadták a parlamentben.
Sargentini szerint k ülönösen csalódást keltő , hogy a tagállamok szemet hunynak a jogállamiság strukturált leépítése felett. „Pedig mindannyian a szerződés őrei vagyunk” – mondta.
Toleráns, nem diszkrimanatív, pluralista és az igazságon alapuló társadalmat kell építeni az Európai Unióban. És hogyha ez a ház nem tudja behúzni a vészféket, ha szükség van rá, akkor nem teljesítjük az európai polgárokkal szemben, amit vállaltunk a szerződésben – fejezte be a felszólalását Judith Sargentini.
A cseh európai parlamenti képviselők többsége nem kívánja megszavazni a Magyarországról szóló Sargentini-jelentést – állapította meg az iDnes című cseh liberális hírportál, amely telefonon kérdezte a képviselőket, és néhány véleményt nyilvánosságra is hozott, tudatta az MTI.
Csehországnak 21 képviselője van az Európai Parlamentben.
Ebből négyen az EPP-ben, a Fidesz mellett:
Megszavazza a Sargentini-féle magyar különjelentést a lengyel ellenzéki Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) EP-frakciója, amely a Fideszhez hasonlóan az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, az Európai Néppártnak (EPP) a tagja – írta az MTI a Rzeczpospolita lengyel napilap nyomán.
Janusz Lewandowski volt lengyel uniós biztos, a PO európai parlamenti képviselője, elmondta: "A 7. cikk elindítása mellett szavazunk, bár ez ügyben nem lesz pártfegyelem."
Lewandowski azzal érvelt: a jogállamiság tekintetében Magyarországon és Lengyelországban "hasonlóak a fejlemények". "Képmutatás lenne - mondta -, ha Magyarországhoz másképp viszonyulnánk, mint Lengyelországhoz, csak azért, mert a Fidesz az EPP tagja."
Az EPP-ben Orbán nem számíthat legszorosabb lengyel szövetségeseire, a Jog és Igazságosságra (PiS). A lengyel kormánypárt ugyanis korábban már kilépett a frakcióból.
A szerdai vita egyik főszereplője a holland zöldpárti Judith Sargentini, aki a Magyarországról szóló jelentést összeállította. Múlt héten azt mondta, hogy nem azért vállalta el ezt a feladatot, mert bármilyen kapcsolat fűzné Magyarországhoz. A Zöldek frakciója azért vállalta el a témát, mert úgy gondolták, hogy függetlenebbül tudnak hozzáállni, mint más politikus a szociáldemokrata vagy a néppárti frakcióból, amelyek szorosabb szálakkal kötődnek Magyarországhoz.
Sargentini az európai színtéren biztosan nem szeretné kamatoztatni a jelentéssel szerzett politikai pontjait, mert tegnap bejelentette, hogy nem indul újra az EP-választáson.
Bár az MSZP alelnöke, Szakács László tart attól, hogy hazaárulást vet majd a párt szemére a Fidesz, a szocialisták megszavazzák a Sargentini-jelentést.
Az MSZP a magyar kormányról kiállított bizonyítványként értékeli a Sargentini-jelentést, ezért a párt európai parlamenti képviselői támogatni fogják annak elfogadását - közölte Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfőn az MTI-vel. Közölte, hogy az MSZP az egészségügy problémáira kívánja felhívni a figyelmet az őszi politikai évadban.
Az Európai Néppárt számára érzékeny időszakban zajlik a magyar kormány politikájáról szóló vita. A néppárt parlamenti frakcióján belül évek óta kritizálják Orbán Viktort. Észak- és nyugat-európai néppárti politikusok szerint a Fidesz megsérti nemcsak az Európai Uniónak, de a saját politikai családjának is a közös értékeit. Ezért ki kellene zárni őket a pártcsaládból.
A szerdai szavazás arra fogja kényszeríteni a fideszes politikusok frakciótársait, hogy valljanak színt: elfogadják-e a Fidesz politikai stílusát, vagy elítélik. Akárhogy döntenek, annak hatása lesz a szavazás végeredményére: az igen, a nem, a tartózkodás és a nem szavazás is valamelyik irányba elmozdítja a döntést.
Orbán Viktor miniszterelnök meg fogja védeni Magyarország becsületét az igaztalan vádakkal szemben, ki fog állni a magyarokért a Sargentini-jelentés kedd délutáni európai parlamenti (EP) vitájában – mondta az MTI szerint a Fidesz kommunikációs igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján.
Hidvéghi Balázs közölte: arra kérik a kormányfőt, vigye el a magyarok hangját az EP-be, mondja el, hogy a magyarok továbbra is biztonságban, keresztény kultúrában akarnak élni.
Szavai szerint az EP bevándorláspárti többsége bosszúra készül Magyarország ellen, mert a magyarok világossá tették, nem fogadnak be bevándorlókat. A Sargentini-jelentés nem más, mint ennek a politikai bosszúnak egy leplezetlen eszköze - fogalmazott.
A kommunikációs igazgató azt mondta: Európában ahol hangot mernek adni a bevándorlásellenes véleményeknek, ott azonnal megbélyegzik, hazug vádakkal illetik az embereket, hogy elhallgattassák őket.
Magyarországra is azért irányul ilyen össztűz, mert "egyenesen megmondtuk, hogy nem akarunk Magyarországból bevándorlóországot csinálni" - jelentette ki a politikus. Hozzátette, azért támadják Magyarországot, mert megmutatta: a bevándorlás megállítható.
Egyértelműen a magyar hetes cikkes eljárást és a Sargentini-jelentést övezi a legnagyobb figyelem ezen a héten az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker egyáltalán nem örül ennek. Az évadnyitó plenáris ülésen ugyanis a fő téma az ő beszéde szokott lenni, amelyben elmondja meglátásait az unió állapotáról, és bejelenti, hogy milyen kezdeményezésekkel készül előállni a következő évben. Juncker meg is próbált odahatni, hogy halasszák el a magyar vitát és a szavazást a következő ülésre. Ráadásul ez lesz az utolsó alkalom, hogy Juncker évindító beszédet tart, mert jövőre lejár a mandátuma az Európai Bizottság élén. Mindenesetre nem sikerült halasztani, a vitát és a szavazást is megtartják a magyarországi helyzetről ezen a héten.
Megkezdődött az EP ülés, kezdődik a vita Sargentini jelentéséről, az első felszólaló a holland zöld párti képviselő maga, aki szerint meglepően kevesen jelentek meg az ülésen.
Orbán Viktor hét percben szólalhat fel az EP Sargentini-jelentésről szóló vitájában. A kormányfő szerint mindez büntetés Magyarországgal szemben, amely nem akar bevándorló ország lenni.
„Az igazság az, hogy az ítéletet már megírták” – mondta Orbán egy videóbejegyzésében a Facebook-oldalán.
Gyülekeznek a szereplők a vitához. Az Európai Bizottságnak fenntartott padban feltűnt Frans Timmermans, az európai alapjogok védelmével megbízott holland szociáldemokrata biztos. A Bizottság részéről ő vezeti a tárgyalásokat Lengyelországgal is a lengyel hetes cikkes eljárásban. Korábban sokat panaszkodott arra, hogy a lengyel kormány nem hajlandó tárgyalni a felvetett problémákról. A magyar kormánnyal kapcsolatban soha nem beszélt ilyen nehézségről, sőt, mindig elismerte, hogy a magyar kormány készséges, ha tárgyalásról van szó.
Nem vennék fel Magyarországot az Európai Unióba, ha most kérné a felvételét a közösségbe – mondta az RTL Híradónak adott interjújában Judith Sargentini. A zödpárti EP-képviselő szerint a magyar kormány nem tiszteli az unió alapértékeit, a demokrácia nem arról szól, amit a Fidesz képvisel, nevezetesen, hogy a győztes mindent visz.
Sebastian Kurz támogatja, hogy a jogállami normák megsértése miatt indítsák el az uniós eljárást a magyar kormány ellen. A néppárti osztrák kancellár erről az osztrák közszolgálatnak adott interjújában beszélt hétfő este, ahol azt is leszögezte,
HA AZ UNIÓS ALAPSZERZŐDÉS HETES CIKKELYE ALAPJÁN ELINDUL AZ ELJÁRÁS, AKKOR A FIDESZT KI KELL TENNI AZ EURÓPAI NÉPPÁRTBÓL.
Eközben Othmar Karas, az Oztrákk Néppárt (ÖVP) európai parlamenti delegációjának vezetője azt mondta, ha a többség az eljárás mellett szavaz, akkor a Fidesz néppárti frakciótagságát fel fogják függeszteni.
„Rémisztő hallgatni azokat a képtelenségeket”, amelyeket Judith Sargentini, az Európai Parlament (EP) holland zöldpárti képviselője beszél „immár csaknem másfél éve”, amióta elkezdte összeállítani Magyarországról szóló jelentését – idézte az MTI Kovács Zoltánt, aki a BBC rádiónak adott interjút.
A kormányszóvivő a brit közszolgálati rádió közéleti és politikai műsorokat sugárzó 4-es csatornájának délelőtti hírmagazinjában kijelentette: teljesen részrehajló és politikailag motivált jelentésről van szó, amelyet egy szélsőbaloldali, "akár anarchistának, balosnak is nevezhető politikai aktivista" készített.
Kovács Zoltán szerint a nagy probléma az, hogy az Európai Unión belül egyes politikai erők, köztük Judith Sargentini "az ő szélsőbaloldali politikai nézeteivel együtt", az európai értékek nevében gyakorlatilag politikai kampányt folytatnak egy olyan ország ellen, amelyet politikai okokból nem szeretnek, a tényekkel ugyanakkor nem törődnek.
Arra a riporteri felvetésre, hogy Magyarországon dolgozó külföldi tudósítók munkavégzésük mind nehezebbé válásáról számolnak be, és Magyarország megítélése a sajtószabadság érvényesülése szempontjából romlott, a kormányszóvivő azt mondta, hogy ez hazugság, "hiszen most is egy külföldi rádióállomás külföldi újságírójával beszélek, és ezt rendszeresen tesszük".
A Sargentini-jelentés összegyűjtött néhány konkrét kifogást a magyar jogrendszerrel és az államigazgatással szemben. Olyan példákat, amelyek afelé mutatnak, hogy az EU-s szerződésben szereplő alapértékek: az egyenlőség, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok sérülnek Magyarországon.
Néhány pont a jelentésből: a törvényhozás korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit, a Fidesz állami hirdetésekkel leuralta a választási kampányt, bírókat küldtek kényszerűen nyugdíjba, a sajtó tulajdonosai politikai körökből kerülnek ki és megszüntették a szerkesztői szabadságot, személyre szabott törvénykezéssel lehetetlenné teszik egy külföldi egyetem, a CEU működését, a civil szervezeteket indokolatlan hátrányok érik, az állam nem lép fel elég hatékonyan a nők elleni erőszakkal szemben, a roma gyerekeket diszkriminálják az iskoláztatásnál, büntetik a hajléktalanságot. A szöveg ezen kívül kiemel néhány ügyet, például a Tiborcz-ügyet, amelyben uniós támogatásokkal éltek vissza.
Az Átlátszó blog tömören és tárgyilagosan összefoglalta a jelentés tartalmát, érdemes mindenkinek elolvasni ezen az oldalon .