A Fidesz nem ül le Szanyival Strasbourgban

További Eurologus cikkek

Szanyi Tibor össznemzeti megbeszélésre invitálta a magyar EP-képviselőket határon innen és túlról. A Fidesz nem megy el, a Jobbikot nem hívták. Megnéztük, hogy más országban van-e hagyományuk az össznemzeti találkozóknak.

A júliusi debütálása óta botrányt botrányra halmozó Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője közös egyeztetésre hívta össze magyar kollégáit a néppárti (EPP), a szociáldemokrata (S&D) és a zöld (Greens-EFA) frakcióból, Magyarországról és külföldről. Hagyományt szeretne teremteni: azt javasolja, hogy lehetőleg minden hónapban tartsanak egy delegációülést, ahol beazonosítanák azokat a nemzeti ügyeket, amelyekben a magyar képviselők közös nevezőre kerülhetnek, és az érdekérvényesítésben segítséget nyújthatnak egymásnak. Kérdésünkre, hogy a javaslatnak célja-e az ellenzék és a Fidesz közötti jobb viszony előmozdítása, határozott nemmel válaszolt. „Ez nem békülés! Nem békülni akarok velük, le akarom őket győzni!” – tisztázta. „A politikai küzdelmeken belül azonban létezhetnek olyan ügyek, amiket együtt tudnánk mozgatni.” Példaként említette azt a szocialista indítványt, hogy az élelmiszerekre kivetett adók mértékét európai szinten szabályozzák, és ha lehet, csökkentsék nulla százalékra.

A nemzeti találkozó időpontját jövő keddre tűzték ki, egy nappal azelőttre, hogy az EP az új Európai Bizottság vezetőségéről tervez végleges ítéletet mondani. Az ötlet nem aratott osztatlan sikert. Néhány képviselő elfogadta a meghívást, mások nem zárkóztak el, de jelezték, hogy nem tudják szabaddá tenni magukat a meghirdetett időpontban. A Fidesz delegációja visszautasította a megkeresést. A Fidesz a néppárti frakcióban 2004 óta együtt politizál a szlovákiai és romániai magyar képviselőkkel.

Jobbik: Megfontolandó ötlet, de nem Szanyival

A Jobbik nem kapott meghívót az összetartásra. A párt EP-képviselője, Balczó Zoltán megkeresésünkre elmondta, hogy egy rendszeresen összeülő kollégiumnak nem feltétlenül látja hasznát, viszont konkrét, lényeges ügyekben ők is bárkivel szívesen együttműködnek. Emlékeztetett rá, hogy az előző ciklus elején volt is már erre példa: a magyar szén-dioxid-kvóta-kereskedelem szabályozása, vagy a ciánszennyezési ügy kapcsán.

Egyetért azzal is, hogy az összefogást a határon túli képviselőkre is ki kell terjeszteni, de megjegyzi, hogy nem mindegy, kitől jön a megkeresés. „Ilyenfajta szervezett együttműködést egy olyan személyiség tudna jól képviselni, aki az eddigi politikai teljesítményével, habitusával és tekintélyével hitelesen a kezdeményezés élére állhat. Ha valaki erre nem alkalmas, az éppen Szanyi Tibor” – véli a jobbikos politikus. „A fenegyerek szerep, amit kitalált magának, nem fér össze azzal, hogy hitelesként elfogadják” – tette hozzá.

Törvényi alap van rá

Magyarok az EP-ben

Az Európai Parlamentben huszonhat magyar képviselő ül. A testület huszonegy helyet biztosít Magyarországnak, ezen kívül öt magyar politikus jutott be más tagállami listán. Hollandiából a szociáldemokrata Piri Kati (Partij van de Arbeid) ( vele készült interjúnkat itt olvashatja), Szlovákiából a néppárti Csáky Pál (Magyar Közösség Pártja) és Nagy József (Híd-Most), Romániából a szintén néppárti Sógor Csaba és Winkler Gyula (RMDSZ). A Fidesz a saját listáján indította Erdélyből Tőkés Lászlót, a Vajdaságból Deli Andort, Kárpátaljáról Bocskor Andreát. Így áll össze a hat országra kiterjedő magyar képviselet.

Az EP-képviselők jogállásáról szóló 2004-es törvény rendelkezik arról, hogy föl kell állítani az Európai Parlamenti Képviselők Fórumát, melynek konzultatív testületként kell működnie, biztosítva a véleménycsere lehetőségét „az Európai Parlament napirendjén szereplő, a Magyar Köztársaság számára különösen fontos, stratégiai jelentőségű kérdésekben”.

Európai parlamenti forrásaink szerint a 2004–2009-es ciklusban megpróbálták létrehozni ezt a hivatalos fórumot, de nem jártak sikerrel, ténylegesen sohasem működött. Magyarország EU melletti állandó képviselete (ÁK) azonban időről-időre összehívta magyar EP-képviselőket egy-egy nagyobb horderejű ügy megvitatására. Ilyen volt például a szolgáltatási irányelv vitája vagy a Nabucco gázvezeték. Egy EUrologusnak nyilatkozó korábbi résztvevő elmondása szerint „ez nem elsősorban a képviselők közötti egyeztetés terepe volt, hanem a képviselők és a magyar kormány közötti kötetlen, senkit semmire nem kötelező eszmecsere”. Általában nem is volt jelen a teljes magyar delegáció, csak az adott ügyben érintett képviselők.

A saját frakciódon belül is nehéz

A nemzeti alapú szerveződés tulajdonképpen ellentmond az Európai Parlament alapeszméjének, ami a választópolgárok politikai képviselete. A nemzeti érdekérvényesítés elsődleges terepe az uniós döntéshozás „felsőházának” számító Tanács, ahová a nemzeti kormányok delegálnak szakértőket, diplomatákat és politikusokat.

Ezenkívül a képviselőknek sokszor a saját politikai családjukban is nehéz megegyezésre jutniuk. Nem ritka, hogy az azonos ideológiát valló nemzeti küldöttségen belül támadnak ellentétek, mint például nemrég az MSZP és a DK között. Az Országgyűlésben külön politizáló két pártot az Európai Parlamentben összeboronálták. Gyurcsányék elfogadhatatlannak tartják, hogy Szanyi Tiborhoz szeptemberben gój motorosokból álló látogatócsoport érkezett az Európai Parlamentbe, és azt szeretnék elérni, hogy mondjon le a delegációvezetői tisztségéről. Szanyi azonban ma – legalábbis az MSZP-n belül – megúszta a gójmotoros-ügyet.

Az olaszok nem járnak össze, a csehek megvendégelik egymást

Rögtönzött közvélemény-kutatásunk azt mutatja, hogy más EU-s országban sincs nagy hagyománya a pártokon átívelő összetartásnak. Az olasz és a német EP-képviselők nem járnak össze, de ők eleve olyan sokan vannak, hogy mindenkinek épp elég idejét felemésztheti, hogy a saját frakciótársaival jóban legyen. A lengyelek szintén nem szerveznek külön találkát: Donald Tusk konzervatív pártja nem ápol különösen jó kapcsolatokat a radikálisabb hangot megütő Jarosław Kaczyński formációjával. Ezzel szemben Lettországban gond nélkül együttműködik a két konzervatív párt: ott a szocialistákat és a zöldeket közösítik ki. Portugáliában csak néhány fontos téma körül egyeztetnek, mint például a mezőgazdasági politika reformja.

A francia kormány hivatalos találkozókat szervez a brüsszeli francia politikusoknak az állandó képviseleten. Belgiumban is aktív az ÁK, és a helyi sajtó is szervez közös beszélgetéseket, ahol a politikusok többnyire meg is jelennek együtt.

A szlovének jóban vannak: minden plenáris előtt találkoznak, sajtóvacsorákra és sajtótájékoztatókra, és egyébként is rendszeresen egyeztetnek. A friss tagállam Horvátországban nem ilyen barátságosak: egy volt képviselői asszisztens így nyilatkozott nekünk: „Soha semmilyen kérdésben nem találkoztunk. Inkább az volt jellemző, hogy a politikusok minden eszközzel nehezíteni próbálták a másik dolgát. Brüsszel egyébként is a világegyetem központja most Horvátországból nézve, ezért onnan kell hazafelé politizálni.”

Az osztrákok informális találkozókra járnak, közös eseményeket is szerveznek, de a Szabadságpártot (FPÖ) nem hívják meg.

A holland képviselők az újságírókkal ülnek le egy italra a strasbourgi ülés előtt. Az előző parlamenti ciklus alatt volt egy kezdeményezés egy formális találkozóra is, de azt az S&D bojkottálta.

A kedvenceink a csehek: együtt reggeliznek Strasbourgban, minden hónapban más képviselő állja a számlát. Általában sztárvendéget is hívnak, egy befolyásos cseh személyiséget vendégelnek meg. A szlovákok minden plenáris ülés előtt együtt ebédelnek.

Brit EP-közeli forrásunk nem tudott róla, hogy a honatyáik hivatalos formában találkoznának, de hozzátette: „Tekintve, hogy a Westminsterben nagy hagyománya van az egymásra üvöltözés utáni közös sörözésnek, nagyon meg lennék lepve, ha Brüsszelben nem történne ugyanez rendszeresen.”