Lassan a teljes ellenzék az EU-ra akaszkodik

Ahogy a Fidesz „Brüsszelt” teszi a kampánya egyik fő témájává, úgy néz ki, az ellenzék is egyre inkább az Európai Uniót kihasználva próbál szavazatokat szerezni. Ahogy arról az Index már korábban is írt, több párt megpróbálja az „Európa vagy Oroszország” üzenetre felfűzni a 2018-as választás kampányát.

• a Momentum Európa-menettel tiltakozott Vlagyimir Putyin orosz elnök érkezése ellen;
• a Demokratikus Koalíció országszerte telefonálásba kezd, amelynek fő üzenete, hogy Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az EU-ból, és az egész kampányát az „Orbán vagy Európa” üzenetre fűzi fel;
• az MSZP aláírásokat gyűjt, hogy legyen magyar euró, nehogy kiessünk az uniós fősodorból;
• még a Jobbik is az EU-ba akaszkodva, összuniós aláírásgyűjtésbe kezdett az úgynevezett bérunióért.

Az ok egyszerű: a magyarok túlnyomó többsége továbbra is kiáll az uniós tagság mellett, sőt, a legtöbb területen szívesen mélyítené az integrációt. Nem véletlenül hangoztatják általában fideszes politikusok is, hogy Magyarországot az EU-ban tartanák. Orbán Viktor egy uniós „reformellenzék” vezetőjének próbálja beállítani magát, felkapva például a közös hadsereg ötletét (amitől még kellően messze vagyunk, hogy belátható időn belül elérjük).

A Fidesz európai elkötelezettsége hangoztatása mellett rendszeresen kommunikál EU-szkeptikus, sőt, már EU-ellenes üzeneteket is. Lázár János például nemrég a kormányinfón azt latolgatta, hogy ma már nem szavazna a belépésre.

A kormány az idén több milliárd forintot költött az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampányban köztéri és médiahirdetésekre, valamint a nem létező vagy súlyosan félreértelmezett uniós kezdeményezésekről rendezett nemzeti konzultációra. A Fidesz és a kormány hiába próbálja szétválasztani „Brüsszelt” az EU-tól, mostanra sikerült annyira túltolni az uniós intézmények elleni támadásokat, hogy már bevallottan mindegyikükkel bajuk van és az egészet a saját európai pártcsaládjuk is nyilvánosan „elviselhetetlennek” nevezte. Lassan nincs min csodálkozni, amikor például

• Németh Szilárd alelnök a tőle megszokott stílusban ekézi a saját kormánya és pártja által támogatott határvédelmi intézkedéseket,
• Orbán Viktor simán összemos „Brüsszellel” egy strasbourgi, EU-tól független intézményt
• és gyakorlatilag megkérdőjelezi az uniós tagságunk jogi alapját.

Nem csoda, hogy egyesek már úgy is új, EU-barát pártba menekülnek, hogy néhány éve még a Fidesznek dolgoztak és a CÖF támogatói között voltak. (A most alakult Polgári Világ párt alelnökéről, Stelli-Kiss Sándorról van szó.)

A Fidesz valószínűleg azért engedheti meg magának az uniós kérdésekben lejtett kötéltáncot és az időről-időre bekövetkező kommunikációs bakikat, mert a legközelebbi ellenfelei nem tudnak hiteles üzeneteket megfogalmazni Magyarország EU-tagságáról, és a jelek szerint leginkább csak mentőövként kapkodnak az EU után.

Vona valamit nagyon benézett

A legfurcsább a Jobbik kezdeményezése, különösen úgy, hogy öt éve még EU-zászlót égettek a rendezvényükön. A párt egy uniós eszközhöz, az európai polgári kezdeményezéshez nyúlt, hogy elérje a „béruniót”, azaz a bérek uniós országok közötti kiegyenlítését vagy legalább közelítését. Ha összegyűjtenek legalább hét országból egymillió aláírást, az uniós jogszabályokra javaslatokat tevő Európai Bizottság köteles foglalkozni a kezdeményezéssel.

A konvergencia erősítése tényleg nem ártana az EU-nak, de ahogy azt korábban is megírtuk, a kezdeményezés a Jobbik érdekeit is kiválóan szolgálja, hiszen el lehet vele adni a „néppártosodást” a sok EU-tagságot támogató mérsékelt szavazónak. Az Európai Bizottság viszont az aláírásgyűjtést jóváhagyó határozatában megüzente, hogy

Vona Gábor pártelnököt ez nem zavarta akkor, amikor az ATV-nek adott interjút. „A bérunió is jelenthet olyan pontokat vagy ügyeket, ahol közösségi kompetencia érvényesülhet, például azzal, hogy előírjuk: az Európai Unió területén dolgozó multinacionális cégeknek ugyanazért a munkáért egy bizonyos bérsávon belül kötelességük ugyanazt a bért biztosítani, és nem lehetnek olyan bérkülönbségek egy-egy cégnél, mint amik most megvannak.” Pontosan az ilyesmit zárta ki az Európai Bizottság a béruniós kérdésnél, hiszen ilyen hatásköre nincs az EU-nak.

Persze egy szöveg jelentésével nem kell sokat foglalkozni, ahogy Vona Gábor azt a Jobbik alapító dokumentumával bemutatta. Az iratból a „néppártosodás” ellenére máig nem törölték, hogy „elfogadhatatlan számunkra az uniós tagság”, de amikor erre rákérdeztek, azt válaszolta:

ki-ki a maga politikai álláspontja vagy véleménye alapján tágan tud értelmezni bizonyos mondatokat.

Elpancserkedték a kommunikációs akciójukat?

Ekkora támadási felületekkel nem lesz nehéz dolga a baloldalnak, ha ki akarja szorítani a Jobbikot az EU-párti szavazókért induló versenyben. Egy vezető MSZP-s politikus egy május végi hátérbeszélgetésen egyértelművé tette, hogy ilyen esetben azonnal felemlegetik a zászlóégetést.

A párt a Jobbikhoz hasonlóan maga is az EU-t kihasználva próbálja a saját stagnáló népszerűségét felfelé kimozdítani. Májusban adták be az „európai mentőcsomagot”. Három beadvánnyal (itt, itt és itt) feküdtek rá olyan kifogásokra, amelyeket az Európai Parlament többsége – köztük a Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt harmada – fogadott el, uniós alapjogi eljárást belengetve a kormány ellen.

A hivatalos cél az volt, hogy a csomag „a Fidesz-kormány törekvéseivel szemben hazánkat az Európai Unióban tartsa”, holott az eljárással sem zárhatnak ki minket az EU-ból. A háttérbeszélgetésen elmondottak alapján nagyjából ugyanazt akarták, mint az LMP egy korábbi akciójukkal. Ők azzal csináltak hülyét a Fideszből, hogy az Európai Néppárt orosz propagandát elítélő határozatát adták be szó szerint a Parlamentbe. A szöveggel a kormánypárt külföldön még egyetértett, Magyarországon viszont elutasította.

Az MSZP beadványait valóban elkaszálták a tárgysorba vételnél, ennek ellenére semmi nyomát nem találtuk annak, hogy az MSZP ezt bárhogyan is megpróbálta volna kommunikálni. Se az MTI-n, se az MSZP honlapján nem akadt az elutasításról közlemény. A dolog azért furcsa, mert más céljuk nem is nagyon lehetett a bukásra ítélt javaslatokkal.

Azt akarják, amitől elütöttek minket

Nemrég a párt aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy Magyarország vezesse be az eurót. Ujhelyi István alelnök azzal indokolta a lépést, hogy az euróövezeti országok között várhatóan felgyorsul az integráció. Aki nem használja az – egyébként szinte minden EU-tagnak, így Magyarországnak is kötelező – közös fizetőeszközt, az „hátramaradhat” a kétsebességessé váló integrációban.

Valóban sok jel utal arra, hogy beindul az EU magja. Épp mostanában egyeztettek erről a legnagyobb tagállamok vezetői. Közülük Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár közös menetrendet készít az EU és az euróövezet továbbfejlesztéséről. Emmanuel Macron nyíltan kétsebességes EU-val, felturbózott eurózónával kampányolva nyert idén választást. Ha a felmérések szerint toronymagasan vezető Angela Merkel is túl van az októberi német voksoláson, nekilendülhet a francia-német tengely az integráció mélyítésének (Emmanuel Macron ígéretet is tett, hogy a szavazás után új javaslatokkal áll elő).

Az MSZP kezdeményezésével az az egyik fő probléma, hogy egy egyszerű aláírásgyűjtésnek nem sok haszna van. Többet persze nem nagyon tud tenni, mert a Fidesz az alaptörvénybe égette, hogy a forint a fizetőeszközünk, így nem lehet népszavazni róla, de egy új párt ezt kreatívan próbálja megkerülni.

A Polgári Világ nem magáról az euróról, hanem az előszobájaként működő ERM-tagságról népszavaztatna, bár a kérdésbe – csak hogy egyértelmű legyen a szándékuk – az eurót is belefogalmazták. Így jó eséllyel megadták az ellenzéki javaslatokat általában nagy lendülettel visszahajító Nemzeti Választási Bizottságnak a kifogást, amivel elutasíthatja a szöveget.

Az MSZP aláírásgyűjtésével viszont az a legnagyobb probléma, hogy

A 2002-ben hatalomra kerülő Medgyessy Péter – Fidesz által is megszavazott – száznapos programja keményen megdobta az államháztartási hiányt (úgy, hogy előtte, az első Fidesz-kormány utolsó évében már eleve „választási”, vagyis eléggé eleresztett költségvetés volt Matolcsy György akkori pénzügyminiszter szerint). A költségvetés, és így az államadósság olyan intézkedések miatt szabadult el, mint az elöregedés miatt egyre több időssel és egyre kevesebb járulékfizetővel rendelkező Magyarországon a 13. havi nyugdíj bevezetése (ezt most hozná vissza az MSZP-s Botka László).

Így hiába ígérték be 2006-tól 2010-ig nagyjából minden évre az euró bevezetését, attól csak egyre messzebb kerültünk, mert ehhez kordában tartott költségvetési hiány és államadósság kell. Az ésszel költekezést a még nem eurót használó országoktól is megköveteli az EU, különben akár büntetéssel végződő túlzottdeficit-eljárás indul.

Európai Egyesült Államokkal kampányol, választási győzelemért sértett EU-szabályt

Az MSZP-SZDSZ kormány viszont miniszterelnök-váltás után sem lépett, hogy megfeleljünk a 2004-es EU-csatlakozásunktól már kötelező uniós szabályoknak. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő szerint „másfél évig nem csináltunk semmit”, hogy a 2006-os választásra „a szarból hozzuk vissza a kormányzást”.

Azaz hatalmi érdekből ültek a robbanásveszélyes, nem mellesleg uniós szabályokat sértő helyzeten. Ebből már 2006-ra válság, a világgazdasági krízis begyűrűzésével 2008-ban kis híján államcsőd, 2012-re – már az Orbán-kormány Európai Bizottság által kikényszerített „adósság elleni harca” mellett is – példátlan uniós büntetési javaslat lett.

DK-MSZP kakaskodás egy szlogenen

Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció már évek óta az Európai Egyesült Államokkal kampányol, és erről azóta se tett le. Emellett az Oroszország vagy Európa narratívába is beleálltak. A DK elnökségi tagja, Ara-Kovács Attila néhány napja Vlagyimir Putyin látogatásakor beszélt arról, „Magyarországnak jövőre döntenie kell: Orbán vagy Európa?”

A párt erre az üzenetre fűzi fel az egész kampányát. A választási felkészülést indító naggyűlésüket az Európai Unió himnuszával indították és a résztvevőknek „Európa” feliratú táblákat osztogattak, hogy drónnal lefotózzák őket. Gyurcsány Ferenc arról beszélt, mit jelent európainak lenni (és Gréczy Zsolt DK-szóvivő szerint erre senki nem is képes jobban): főleg gondolkodást, kultúrát, nyitottságot, erőszakos kormány helyett erős polgárokat. Erről fogunk dönteni hét hónap múlva, történelmi választás jön, ők a DK-ban ezt csak úgy emlegetik, hogy

Orbán vagy Európa.

Az EU-barát szavazókért indult versenyre és az MSZP-DK tusakodás élesedésére jellemző, hogy a szlogenen beindult a veszekedés. Korábban szinte pontosan ugyanezt a mondatot sütötte el Botka László, ami miatt többen nekimentek az MSZP miniszterelnök-jelöltjének. Ujhelyi István Facebookon válaszolt: „egyes barátaink és kommentelőink meglehetősen méltatlanul azzal vádolnak minket, hogy »elloptuk« a DK szlogenjét” – írta az MSZP-alelnök. Azzal dobta vissza a labdát, hogy ők már a tavalyi kongresszusukon és azóta is többször használták a mondatot.

Téma lesz az EU

Ha nem lenne elég az ellenzéki pártok nyomulása és Orbán Viktor tusványosi brüsszelezés-turbósító ígérete, amúgy is sok jel utal arra, hogy az EU fontos témává válhat a beinduló kampányidőszakban. Szeptember 6-án a kormány jó eséllyel bukja a kvótapert, ami után kicsit se csodálkoznánk, ha újra bepróbálkozna az alaptörvény-módosítással.

A másik oldal valószínűleg arra a készülő európai parlamenti határozatra fekszik majd rá, amellyel alapjogi eljárást kezdeményeznének a kormány intézkedései miatt. Az uniós képviselők májusban fogadtak el egy határozatot, amiben kérték a hetes cikk aktiválásának előkészítését. Az ellenzékiek azt próbálhatják majd bizonygatni vele, hogy Orbán Viktorék elszigetelődnek (a saját pártcsaládjának jelentős része is magára hagyta az előző szavazáson) és szembe mennek az uniós értékekkel. A Fidesz a saját tábora mozgósítására és további brüsszelezésre-sorozásra használhatja ki az alkalmat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!