Brexit: halasztás jöhet, halogatás nem?

K  AP20190321115
2019.03.21. 16:06 Módosítva: 2019.03.21. 18:08

Megkezdődött a csütörtök-pénteki EU-csúcs Brüsszelben, aminek első napján a brexit lesz napirenden. A többi 27 tagországnak tárgyalnia kell Theresa May brit kormányfő szerdán hivatalos levélben is elküldött kéréséről a kilépés március 29-i, vagyis jövő pénteki határidejének módosításáról.

Az állami kormányfőknek és államfőknek egyhangúlag kellene jóváhagyniuk Theresa May halasztási kérvényét. Ha bárki vétózik, akkor vagy összehívnak egy újabb csúcstalálkozót jövő hétre, vagy marad a kilépés március 29-i dátuma, ami rendezetlen brexitet jelentene. A csúcs előtt már több nyilatkozat is előrevetítette, hogy nagyjából mire lehet számítani: könnyen lehet, hogy egészen az utolsó hétig nem lesz végső döntés.

Kétszer szavazták le May megállapodását

A brit alsóház múlt kedden utasította el másodszor is óriási többséggel May EU-val kialkudott megállapodását a brit kilépés feltételrendszeréről. Januárban az első szavazáson 230 fős, a másodikon 149 fős többséggel szavazták le a megállapodást. Aztán a brit képviselők egy jogilag nem mindent felülíró döntéssel azt szögezték le, hogy nem akarnak megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet, csütörtökön pedig megszavazták, hogy a kormány a március 29-i határidő meghosszabbítását kérje az EU-tól.

May eredetileg azt mondta, akkor lenne szükség egy rövidebb, június 30-ig tartó hosszabbításra, ha a brit alsóházban támogatnák a már kétszer leszavazott brexitmegállapodását. Minden más esetben hosszabb halasztást vetített előre. Szerdán végül bejelentette, hogy hivatalos levelet írt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, amiben a brexit március 29-i határidejének elhalasztását kérte június 30-ig. Kedden brit kormányzati forrásokból azt mondták , hogy May nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb halasztás lehetőségét is, végül azonban csak rövid hosszabbítást kért.

Tusk előállt a feltételekkel

Az Európai Tanács elnökeként Tusk feladata, hogy kipuhatolja, mik az állami vezetők álláspontjai a fontos európai szintű kérdésekben, és hogy megpróbáljon közös nevezőt találni közöttük. Ezért mindegyik csúcstalálkozó előtt bejárja a fővárosokat, és találkozik velük. A mostani körútja előtt, egy hete még azt mondta: arra fogja kérni a tagországokat, hogy legyenek nyitottak a brexit határidejének hosszabb elhalasztására is, ha az Egyesült Királyság ezt szükségesnek érzi a brexitstratégiája újragondolásához.

A hét elején felkereste Angela Merkel német kancellárt, Emmanuel Macron francia elnököt és Leo Varadkar ír kormányfőt. Szerda délután pedig már azzal állt a kamerák elé, hogy az egyeztetései fényében

a brexit március 29-i dátumának rövid meghosszabbítását tartja lehetségesnek – hogyha a brit képviselők a londoni parlament alsóházában megszavazzák Theresa May miniszterelnök kilépési megállapodását. Azt, amit az alsóház korábban kétszer is óriási többséggel dobott vissza.

Ennél több időre szóló hosszabbítás lehetőségéről hallgatott. Agata Gostyska-Jakubowska, a Centre for European Reform szakértője úgy értelmezte Tusk bejelentését a Channel 4-nak, hogy az állami vezetők körében eluralkodott a „brexitfáradtság”, szeretnének túllépni az ügyön. Azt is megjegyezte, hogy Theresa May több európai állami vezető bizalmát is elveszthette az utóbbi hetekben. 

Különösen a francia kormány elégedetlenkedett. Emmanuel Macron kabinetjéből azt nyilatkozták a Reutersnek, hogy Franciaország kész megvétózni a hosszabbítást, hogyha az csak arra szolgálna, hogy tovább halogassák a döntést anélkül, hogy feloldanák a patthelyzetet, vagy hogyha a hosszabbítás veszélyeztetné az uniós intézmények működését. Arra utaltak ezzel, hogy ha Nagy-Britannia június 30-a után is tagja maradna az Európai Uniónak, de májusban nem tart EP-választást, az Európai Parlament nem kezdhetné meg a munkáját július elején.

Kiderül, pontosan meddig adnának haladékot

Tusk is azt mondta, hogy a halasztás pontos mértéke még abban az esetben is kérdéses, ha a britek megszavazzák a megállapodást. EU-s diplomaták arra is utaltak a csúcs előtt, hogy a briteknek vagy távozniuk kellene még a május 23-26-i európai parlamenti választások előtt, vagy pedig részt kellene venniük a szavazásban, és akkor legalább az év végéig az unióban kellene maradniuk. Az AFP szerint az uniós vezetők

azt fogják jelezni Maynek, hogy május 22-ig kaphatnak a britek haladékot, de csak akkor, ha sikerül meggyőznie a megállapodásról az alsóház többségét.

A csütörtöki Európai Tanács még egy esélyt szeretne adni arra, hogy még belátható időn belül rendezett formában lezárhassák a kilépés ügyét, erre pedig pillanatnyilag az az egyetlen lehetőség, hogyha Theresa May és az Európai Unió által már letárgyalt megállapodást elfogadja a brit parlament. Ezért gyakorolnak most nyomást Londonra.

Angela Merkel a csütörtöki találkozóra érkezve azt nyilatkozta: most egyáltalán nem akar azzal foglalkozni, hogy mikor történhet meg a brit kilépés. Sokkal fontosabb ennél, hogy rendezett formában valósuljon meg a brexit. Az utolsó pillanatig ezen kell dolgozni – fogalmazott. Merkel meg van elégedve azzal a kiegészítéssel, amelyet Theresa May és Jean-Claude Juncker megegyezése után múlt héten Strasbourgban csatoltak a kilépési megállapodáshoz. Ez a kiegészítés jogi garanciákat fogalmaz meg arra nézve, hogy az EU nem törekedhet arra, hogy Nagy-Britanniát határozatlan időre az európai vámunióban tartja. Ez a kiegészítés sem volt elég ahhoz, hogy a brit parlament jóváhagyja a kilépési megállapodást.

A kancellár hozzátette azonban, hogy fel kell készülni a rendezetlen kilépés lehetőségére is.

Az osztrák kormányfő Sebastian Kurz szerint határozottan jobb megoldás lenne a kilépés elhalasztása, mint egy rendezetlen brexit. A legtöbb állami vezető kollégája egyetért ezzel, tette hozzá. Azt mondta: meg kell kérdezniük Theresa Maytől, hogy hogyan tudnának segíteni neki abban, hogy többséget találjon a brit parlamentben a saját kilépési javaslata mellett. 

Szerinte meg fognak tudni egyezni egy hosszabbításban, azonban hangsúlyozta, hogy mindenképpen el kell kerülni egy olyan helyzetet, amelyben EP-választásokat kellene tartani Nagy-Britanniában.

Abszurd lenne, ha az Európai Unióból kilépni készülő országban EP-választásokat tartanának

– fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy a halasztás nem oldja meg a problémát, viszont ad egy utolsó esélyt Nagy-Britanniának, hogy megoldja a helyzetet.

Nem lesz könnyű harmadszor is szavazni

May a két korábbi bukás ellenére várhatóan már a héten ki akart volna írni egy harmadik szavazást is az általa javasolt megállapodásról. Ezt azonban azért sem tehette meg, mivel John Bercow brit alsóházi elnök hétfőn bejelentette, nem tarthat harmadszor is szavazást az EU-s kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodásáról a mostani formájában. Szerinte nagyobb változtatások nélkül nem lehet újból szavazni a megállapodásról, ha azt korábban már elutasították.

A jövő héten ettől függetlenül a brit kormány megpróbálkozhatna egy, az uniós vezetők által is említett harmadik szavazással, akár úgy, hogy az EU-csúcson valamilyen ehhez szükséges, de a lényegi tartalmat nem érintő változtatást hagynak jóvá a megállapodásban. A megállapodásban az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás a leginkább elfogadhatatlan a kilépéspárti képviselők többségének. Ez ugyanis határozatlan időre a vámunióba ragaszthatná a briteket. Az EU pedig többször is kizárta, hogy újranyissa a megállapodásról szóló tárgyalásokat.

May az elmúlt napokban is próbálta győzködni a vele szembenálló torykat, és az északír unionistákat is, hogy menjenek bele a megállapodás támogatásába, vagy a rendezetlen brexitet kockáztatják. Azt már kétszer szavazta meg az alsóház, hogy ezt mindenképpen el akarja kerülni, azonban március 29-én ettől még ez történne meg, ha addig nem fogadnak el egy megállapodást, vagy nem kapnak bármilyen formában hosszabbítást az EU-tól.

Maynek a második szavazáshoz képest legalább 75 képviselőt kellene meggyőznie, ami azért sem tűnik túl könnyű feladatnak, mert a kemény brexitpártiaknak a rendezetlen kilépés is megfelelőbb, mint May megállapodása, vagy annak kockáztatása, hogy egy halasztás végén valamiért mégsem valósulna meg a brexit.

May szerda esti tévébeszéde sem azt segítette, hogy meggyőzzön még több képviselőt a kilépési megállapodásának támogatásáról, ugyanis lényegében az alsóházat okolta a patthelyzetért. "A képviselők csak annyit voltak hajlandóak megmondani, mit nem akarnak" - mondta. Reményét fejezte ki, hogy a képviselők tudják támogatni a kialkudott megállapodását. "Azt akarjátok, hogy a brexitfolyamatnak ez a szakasza érjen már véget. Egyetértek, én a Ti oldalatokon állok” - szólt a britekhez. Szerinte az emberek belefásultak a csatározásokba, az embereken múlik, hogy lesz-e döntés a brexitről.

Lenne egy rendkívüli EU-csúcs is?

Tusk nyilatkozata sem jelenti azonban azt, hogy semmiképpen se lenne lehetőség esetleg egy hosszabb halasztásra is, ahogy azt még egy héttel ezelőtt felvetette. Angela Merkel német kancellár azt nyilatkozta, hogy rövid hosszabbítás lehetséges, de csak akkor, ha átmegy a megállapodás az alsóházban.

Viszont azt is hozzátette, hogy amennyiben nem sikerül elfogadni a megállapodást, vagy nem is szavaznak róla az alsóházban, újabb EU-csúcs összehívására lehet szükség március 29. előtt. Merkel szerint az utolsó pillanatig küzdeni kell a megegyezésen alapuló, rendezett brexitért, mert Németországnak, illetve az EU-ban maradó 27 tagállamnak és a közösségből távozó országnak is ez az érdeke.

Az AFP forrásai szerint amennyiben újra elutasítanák a megállapodást, akkor egy olyan rendkívüli csúcsot hívhatnak össze a jövő hétre, amin egy hosszabb, legalább az év végéig szóló hosszabbításról döntenének.

Csütörtökön egyébként a May megállapodását ellenző Jeremy Corbyn, a Labour vezetője is Brüsszelben tárgyal többek között Michel Barnier-val, az EU brexitügyi főtárgyalójával.

Theresa May a csúcstalálkozó előtt megerősítette, hogy június végéig kér halasztást a brexitre, és a következő hónapokat arra használná, hogy a brit parlament meghozhassa a végső döntését arról, hogy hogyan lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból. Megjegyezte, hogy személyesen nagyon sajnálja, hogy halasztást kell kérnie. Kikerülte azt a kérdést, hogy mit fog tenni, ha nem kap halasztást, és a londoni parlament harmadszor is elutasítja az általa javasolt kilépési megállapodást. Készen áll-e egy rendezetlen kilépésre? – szólt a kérdés. A miniszterelnök azt mondta: „Az a fontos, hogy a parlament teljesítse a brit emberek szavazáskor kinyilvánított akaratát”, és Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból. „Őszintén remélem, hogy ez egy tárgyalásos megegyezés útján fog megtörténni” – tette hozzá.

Gazdaság fejlesztése, klímavédelem, EU-Kína csúcstalálkozó is a napirenden

Eredetileg nem úgy tervezték, hogy ezt a csúcstalálkozót is a brexitnek kell szentelni, ezért több más téma is szerepel a napirenden. Az egységes piac, a tőkepiaci unió, a digitális politika, az iparpolitika és a kereskedelempolitika továbbfejlesztéséről szeretne stratégiát alkotni az Európai Unió, és ennek a stratégiának a menetrendjéről fognak tárgyalni. Ahhoz, hogy „Európa be tudja tölteni globális szerepét, kulcsfontosságú a szilárd gazdasági bázis megléte”, ezért kell megegyezni ezeknek a gazdasági szektoroknak az európai szintű fejlesztéséről, szerepel a találkozó programjában.

A vezetők az EU klímavédelmi stratégiájáról is egyeztetnek. Itt az a cél, hogy 2020-ig hosszú távú stratégiát terjeszthessen elő az EU a párizsi klímavédelmi megállapodással összhangban.

Április 9-én EU–Kína csúcstalálkozót tartanak, ezt is elő fogja készíteni a mostani tárgyalás. Foglalkoznak ezen kívül a dezinformáció elleni harccal: arról folytatnak eszmecserét, hogy miként lehet az álhírek terjedése ellen védeni a közelgő európai és a nemzeti választásokat.

Végül, a Krím-félsziget elcsatolásának ötödik évében az Európai Tanács olyan határozatot fogad majd el, amely megerősíti az EU elkötelezettségét Ukrajna területi integritása iránt – írta az uniós testület elnöke, Donald Tusk a kormányfőknek és államfőknek küldött meghívólevelében.

Borítókép: Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek, miután megérkezett az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozójára Brüsszelben 2019. március 21-én. MTI/AP/Francisco Seco

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!