Sanders az ujjongó támogatóktól alig bírta elkezdeni a győzelmi beszédét. Elmondta, hogy gratulált neki Clinton, és ő is azzal kezdte, hogy viszont gratulált Clintonnak, aztán köszönetet mondott a támogatóinak.
Örvendezett a magas részvételi arány fölött, dicsérte a lelkesedést, ami New Hampshire-ban megmutatkozott, és azt jósolta, hogy ez fog megismétlődni majd az egész országban. Márpedig – ahogy mondta – a demokraták akkor nyernek, ha a választási részvétel magas.
Az amerikaiak ezentúl nem fognak elfogadni egy korrupt kampányfinanszírozási rendszert és egy olyan gazdaságot, ahol a felső egy százaléknak jut minden, a többség pedig alacsony bérért dolgozik rengeteget, mondta el újra a fő kampányüzeneteit.
Szerinte a lényeg, hogy össze kell tartani: mert a republikánusok nem szerezhetik meg az elnökséget, hiszen legutóbb is rettenetes gazdasági válságba vezették az országot.
Elbüszkélkedett azzal, hogy soha nem látott mennyiségű egyedi adományból finanszírozzák a kampányt, és arra biztatott mindenkit, hogy szálljon be.
Ígéretet tett a Wall Street-i mohóság elleni fellépésre, a spekulációk megadóztatására, a rasszizmus visszaszorítására, a klímaváltozás elleni harcra.
Beszélt kicsit arról is, mire számít még a kampányban. Azt mondta, eddig is támadták már mindenfélével, és viccelődve megjegyzést tett arra, hogy megérzése szerint ennek nincs még vége.
Visszaemlékezett a gyökereire, felidézte az apját, aki lengyel bevándorlóként érkezett az országba. "A szüleim egyike sem álmodta volna, hogy ma itt fogok állni előttetek, mint elnökjelölt" - mondta.
Sanders szerint aminek a kezdetén vagyunk most, az nem kevesebb, mint politikai forradalom. Arról beszélt, hogy ez összehozza az embereket, a fiatalokat és az idősebbeket, itt külön kitért megint a számára kritikus választói csoportra, a fekete szavazókra, az ázsiaiakra, latinókra, még az indiánokat is külön kiemelte. Sanders szerint ebben az összefogásban az emberek együtt mondják ki nyíltan: Amerika kormánya mindenkié, nem csak néhány gazdag kampányfinanszírozóé.
Végül azzal búcsúzott, hogy most aztán előre Dél-Karolinába, és tovább.
Rovataink a Facebookon