Clinton-Trump: rettentő szoros lehet

Néhány nap maradt már csak, és eldől, hogy Hillary Clinton, vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, az utolsó hajrára pedig országosan egymáshoz közelítve, a mindent eldöntő csatatérállamokat tekintve pedig ennél is szorosabban fordultak rá a jelöltek. Összességében még mindig Clinton van előnyösebb helyzetben, és ő vezet, azonban a trendek Trump erősödését hozták az elmúlt két hétben, és nem lehetetlen, hogy akkor is ő emelkedjen ki szűk győztesként a végén, ha a demokrata jelölt kap több szavazatot. Minden azon múlhat majd, hogy az utolsó pillanatban egy-egy néhány százalékon belüli állam merre billen el.

Kijutott mindenkinek

A 2016-os kampány alapvetése, hogy akiről a hírek szóltak, az megsínylette a felmérésekben, mert ezek mindig a negatív benyomásokat erősítették meg az egyébként is népszerűtlen jelöltekről. Az FBI múlt pénteki bejelentése után megint minden az emailügy különböző aspektusairól szólt, Clintonnak pedig nem igazán sikerült kikeverednie a reflektorfényből a héten. Trump közben nem mondott, vagy csinált semmi olyat, amivel lényegesen elterelte volna a figyelmet ellenfeléről, viszont a hírek főként a hét végére már megoszlottak az utolsó hajrában minden erejükkel a legfontosabb államokban kampányoló két jelölt között.

A továbbra is szokatlan módon középpontban maradó FBI Bill Clinton egyik utolsó intézkedéséről is nyilvánosságra hozott dokumentumokat, a külügyminisztérium bírósági végzésnek megfelelően kitett egy újabb adagot a birtokában lévő Clinton-emailekből, a Fox News pedig arról számolt be névtelen források alapján, hogy a Clinton Alapítvány ügyében is kiterjedt nyomozás folyhat az FBI-nál.

A demokraták viszont bedobták, hogy az FBI miért nem hoz nyilvánosságra információkat a Trumpék és Oroszország esetleges kapcsolatait vizsgáló nyomozásról, legutóbb pedig az derült ki, hogy egy konzervatív lap megpróbálta elhallgatni, hogy Trump egy Playboy-modellel csalhatta feleségét, aki ráadásul minden bizonnyal munkavállalói vízum nélkül modellkedett az Egyesült Államokban.

Az emailek előkerülése miatt megint felmerültek a Clintonnal szembeni fenntartások, sokan ugyanis egyáltalán nem tartják őszintének a volt külügyminisztert, akinek Obama is kétélű fegyvernek bizonyulhat a legvégén. Miközben az elnök népszerűsége meggyőzhet bizonytalanokat, néhány százalékkal nőtt azok száma, akik visszavonnák az Obamacare-t, miután kiderült, hogy emelkednek jövőre a biztosítási díjak. A végére ráadásul az egész választás a végletes pártmegosztás mentén is lecsapódott, és sok republikánus annak ellenére is Trump mögött áll, hogy 41 százalékuk szerint inkább rosszat, mint jót tett a pártnak. A republikánus jelöltnek kedvezhet az is, hogy szavazói közül valamivel többen mondják azt, hogy kifejezetten érdekli őket a választás.

Clinton egyáltalán nem lehet biztos a dolgában

Az országos pollok alapján úgy tűnik, hogy a két hete még 6-7 pontos előnyéből jócskán veszítő Clinton talán meg tudta vetni a lábát, és nagyjából csütörtök óta legalábbis nem csökkent tovább a különbség a két jelölt között. A RealClearPolitics összesítésében 2,3 pontos, a FiveThirtyEightnél 3 pontos maradt Clinton előnye. A FiveThirtyEight felméréseket összesítő modelljében 64,7 százalék esélyt adnak a demokrata jelölt, és 35,2 százalékot Trump győzelmére. A bukmékereknél ennél többen, 77 százaléknyian tesznek Clintonra.

Az elmúlt két hétben alapvetően Trump nyert teret, miközben Clinton nem veszített jelentősen szavazókat, azt pedig még nem látni, hogy az utolsó napokban melyikük irányába lesz további elmozdulás. Clinton ugyan vezet, azonban önmagában ebbe azért nem kapaszkodhat, mivel több szempontból is sokkal bizonytalanabb a helyzete, mint két hete, amikor sokan azt találgatták, hogy csak a győzelme mértéke lesz-e kérdéses, Trumpnak pedig már mérési hiba nélkül is nyílt egy szűk útja az elnökséghez.

• Miközben minden idők két legnépszerűtlenebb elnökjelöltje küzdött meg egymással, a máskor rendre a nagy jelöltek mögé felsorakozó szavazók közül sokan az utolsó pillanatig sem voltak hajlandóak beadni a derekukat. 2012-ben a választást megelőző utolsó napon már csak 3 százaléknyian voltak azok, akik nem Barack Obama vagy Mitt Romney, vagyis a két nagy jelölt mögé soroltak be. Ehhez képest most ugyan fokozatosan csökkent az arányuk, de még mindig 12,3 százaléknyian lehetnek. Közülük a konkrét bizonytalanok 5,3 százalékot tesznek ki, viszont a harmadikutas jelöltek még mindig együtt 6,9 százalékot elcsíphetnek, ami szoros verseny esetén önmagában is számos államban befolyásolhatja az eredményt. Ez pedig a felmérések esetében is a szokásosnál bizonytalanabb helyzetet jelent.
• Ehhez hozzájön, hogy az is befolyásolhatja a pollokat, hogy sokszor az elmúlt választásokból kiinduló minták alapján dolgoznak. Márpedig a sok államban már zajló előszavazásokból is látszott, hogy a feketék részvétele visszaeshet Obama győzelmeihez képest, a latinók között viszont egyértelműen szélesítette a demokrata bázist Clinton, miközben azon is sok múlik, hogy a felsőfokú végzettségű, vagy azzal nem rendelkező fehérek közül pontosan mennyien szavaznak majd Trump mellett. Ide tartozik az az örök kérdés is, hogy vajon rejtőzködhetnek-e Trump, vagy akár Clinton szavazói is – egyelőre egyébként nem tűnt úgy, hogy tömegek lennének.
• Ezen a ponton már az is jogos kérdés, hogy a felmérések mennyit tévedhetnek általában, ami megint jelzi, hogy miért lett bizonytalanabb Clinton helyzete a korábbi biztos előnyéhez képest. A FiveThirtyEight alapján 1968 óta átlagosan 2 pontos eltérés volt az utolsó felmérések átlaga, és a későbbi végeredmény között. Az elmúlt négy elnökválasztást nézve 2004-ben és 2008-ban szinte tökéletes jósnak bizonyultak a közvélemény-kutatók. 2000-ben viszont az utolsó pillanatig George W. Bush 2,9 pontos előnyét mutatták, végül azonban Gore fél százalékponttal megnyerte a szavazatokat, ellenben bukta az elektori kollégiumot, és így az egész választást. Négy éve 1,2 százalékpontos előnyt mutattak Obamának, aki végül 3,9-cel nyert országosan. Természetesen ebből az is látszik, hogy egyáltalán nem csak a hátrébb álló jelöltet mérhették félre az utolsó pollok.

Néhány államon múlik minden

A legfontosabb viszont az, hogy az országos állás egyáltalán nem garancia senkinek a végső győzelemre, hiszen valójában néhány államon múlik majd, hogy melyik jelöltnek sikerül nyernie kedden. Az Egyesült Államokban nem az összes leadott szavazat, hanem az elektori rendszer alapján hirdetnek győztest. Ez azt jelenti, hogy a népesség arányában mind az 50 államnak és a fővárosnak is jár bizonyos számú elektor (kb. küldött), de ezek közül alig több, mint tízben lehet igazán kérdéses az eredmény, a többit hagyományosan a demokraták, vagy a republikánusok nyerik. Az viszont mindig ezekben a billegő államokban dől el, melyik jelölt ugorja meg végül a győzelemhez szükséges legalább 270 elektoros küszöböt.

Ugyan van összefüggés az országos felmérések és az egyes államokban mért állás között, de ez egyáltalán nem automatikus, főleg, ha szorosan alakul a vége. Arról nem is beszélve, hogy a bizonytalan, vagy kisebb jelölteket választó szavazók sem egyenlően oszlanak meg a fontos államok között. Ezért is van az, hogy Clinton sokkal valószínűbb, hogy megkapja a szavazatok többségét, viszont 12,1 százalék annak az esélye, hogy Al Gore-hoz hasonlóan ennek ellenére elbukja az elektori kollégiumot, és ezzel az elnökséget is.

Megrepedt Clinton védvonala

A felméréseket nézve teljesen egyértelmű, hogy miután országosan is közelebb tudott kerülni Clintonhoz, fontos csatatérállamokban is erősödött Trump az elmúlt másfél hétben. A helyzet persze rettentő hullámzó, és attól függően is változik, hogy melyik adatot nézzük: a FiveThirtyEightnél például New Hampshire Clintonnak áll, viszont Florida most éppen szűken Trump felé hajlik, a RealClearPolitics felméréseket összesítő átlaga alapján viszont az előbbi hajszállal már a republikánus jelölt vezetését mutatja, míg a legnagyobb billegő államban sikerült megint az élre kapaszkodnia Clintonnak.

A trend viszont látható volt, Trump közelebb került, és ezzel több lehetséges útja is felvillant az elmúlt héten. Ehhez az kellett, hogy több államban is szorosabbá váljon a verseny azok közül, amikben másfél hete még több mint 5 százalékkal vezetett Clinton, és önmagukban bebiztosíthatták volna győzelmét, hiszen együtt 272 elektort értek.

miközben abban reménykedhet, hogy tovább tudja szélesíteni a képbe kerülő államok körét. Clinton viszont abban bízhat, hogy az elmúlt hetek ellenére is több fontos államban vezet hibahatárt meghaladó különbséggel, a latinók részvétele magas lehet, miközben jóval több tévéhirdetése van, és a helyi szervezetein keresztül sokkal hatékonyabb lehet a legvégén kulcsfontosságú mozgósításban.

A leginkább a teljesen nyílttá váló New Hampshire-ben repedt meg a demokrata jelölt korábban kiépített védvonala, de Colorado, Pennsylvania és akár Michigan sem tűnik már teljesen elérhetetlennek Trumpnak. Habár július óta nem érkezett olyan felmérés, amiben Trump vezetett volna Pennsylvaniában, de olyan már igen, amiben döntetlent mutattak ki, és láthatóan csökkent Clinton előnye. Coloradóban nyár óta először vettek újra tévéhirdetéseket Clintonék, míg az is jelzésértékű volt, hogy az egykori first lady személyesen repült kampányolni Detroitba.

Trump közben úgy tűnik, hogy stabilizálta előnyét az olyan, az elmúlt hetekben szorosabbnak mutatkozó republikánus államokban, mint Arizona, Georgia, vagy Utah (utóbbinál a függetlenként induló konzervatív jelölt, Evan McMullin szereplése befolyásolhatja majd leginkább a végeredményt). A hagyományos billegő államok közül a sokszor Pennsylvaniával tandemben mozgó Ohióban látszott korábban is a legjobb esélye Trumpnak, ott, és az előválasztásokat megnyitó Iowában is növelni tudta az előnyét. Utóbbiban a helyi republikánus szervezet is segíthet neki a mozgósításban.

Nevada felemás képet mutat

Azonban egyikben sem tudott behozhatatlanul ellépni, és a győzelemre minden bizonnyal csak akkor van esélye Trumpnak, ha ezek mellé hozza Floridát, ahogy az is elég valószínűnek tűnik, hogy Clinton elvágja az útját, ha megnyeri Észak-Karolinát. Mindkét állam hajszálon múlhat, ráadásul a felméréseket bonyolítja, hogy az elmúlt hetek előzetes szavazásain már rengetegen döntöttek is. A 2012-es végeredményekhez képest több mint 50 százalék leszavazott, és ebből már látszik, melyik párt regisztrált szavazói voltak aktívabbak. Ez alapján mindkét oldalnak van oka bizakodni, és aggódni is. Floridában például ugyan alacsonyabb az afroamerikai szavazók aktivitása, ellenben a spanyolajkúak nagyobb arányban mentek most el, mint legutóbb.

A hirtelen szorossá váló New Hampshire mellett egy másik kisebb állam, Nevada is mindent eldönthet a végén. Nevadában a felmérések alapján Trump szűken átvette a vezetést, viszont a ténylegesen leadott előszavazatok egyértelműen a demokraták előnyét mutatják. Ez nem jelenti azt, hogy a választás napján Trump ne fordíthatna, de Nevadában 2012-ben 70 százalék előre leadta a szavazatát, ezért itt egyáltalán nem mindegy, ki tud előreszaladni

ha Trump viszi a most legszorosabbnak kinéző csatákat New Hampshire-rel együtt, de nem tud megcsípni egy újabb, korábban demokraták felé hajló billegő államot.

Pennsylvaniában és New Hampshire-ben ellenben nincs előzetes szavazás, vagyis kizárólag a keddi eredmények alapján dől majd el, merre billen a két kulcsfontosságú állam. A különleges státuszukat pedig jól mutatják a két jelölt kvázi kampányzárói. Trump pont New Hampshire-ben jelentette be elnökjelöltségét, ezt az államot nyerte meg először az előválasztások során, és Michigan mellett itt fogja befejezni is a kampányát majd hétfőn este. Clintonék viszont Pennsylvaniában készülnek egy utolsó nagy fináléra, ahol az egész Clinton család mellett Barack Obama elnök és Michelle Obama first lady is a demokrata jelölt érdekében korteskedik majd.

Akár egy elektor is számíthat

Még egy utolsó csavar, hogy az elektori rendszerben is sajátos helyet betöltő Maine-ben és Nebraskában az összességében a legtöbb szavazatot gyűjtő jelölt mellett az egyes kongresszusi körzetek győzteseinek külön is osztanak egy-egy elektort. Így Trumpnak lehet esélye elcsípni egyet Maine-ben, míg Clintonnak sokkal halványabban, de Nebraskában, amik akár a győzelmet is eldönthetik, de abban is számíthatnak, hogy kijön-e a végére egy döntetlen. Míg ha a független McMullin megszerzi magának Utah-t, akkor még egy olyan forgatókönyv is elképzelhető, amiben egyik nagy jelölt sem éri el a győzelemhez szükséges 270 elektoros határt. Mindkét, egyébként nem túlzottan valószínű esetben a szinte biztosan republikánus kézben maradó képviselőház dönthetne az új elnökről.

Izgalmas lesz, mit mutatnak majd az utolsó napokban érkező felmérések, ezen a ponton ugyanis a kellő államokban már kisebb elmozdulások is komolyan megdobhatják, vagy éppen elsüllyeszthetik egyik, vagy másik jelölt esélyeit a győzelemre.