no

Alföldi írásbeli figyelmeztetést kapott

2011.05.26. 15:50 Módosítva: 2011.05.26. 18:18
A május 20-i sajtótájékoztató miatt Alföldi Róbert színházigazgató írásbeli figyelmeztetést kapott Réthelyi Miklós minisztertől, és így a helyén marad.

„A múlt pénteki események nyomán írásban figyelmeztettem a vezérigazgatót, ezután hosszasan elbeszélgettünk a jövőbeni tervekről és a Nemzeti Színház szerepéről az ország kulturális és társadalmi életében. Ezzel az ügyet mindketten lezártnak tekintjük” – ennyit mondott  újságíróknak Réthelyi Miklós erőforrás miniszter, miután megvolt a találkozója a hivatalába berendelt Alföldi Róberttel, a Nemzeti Színház vezetőjével. A miniszternek nem lehetett kérdést feltenni, Alföldi sem nyilatkozott a megbeszélés után.

Réthelyi Miklós hétfőn a Parlamentben a jobbikos Pörzse Sándor kérdésére jelentette be, hogy vizsgálatot indít Alföldi Róbert ellen amiatt, hogy a Nemzeti Színház évértékelő sajtótájékoztatóján Sinkovits Szilviának, a Jobbik közeli Nemzeti 1 Televízió munkatársának egy szócsata után – utalva Az ember tragédiája előadás kifogásolt részére – azt mondta: „Önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében.”

Miután a KDNP és a Jobbik is Alföldi azonnali menesztését követelte, a miniszter csütörtök délután 3 órára hivatta be a színházigazgatót. Alföldi írásbeli figyelmeztetést kapott a május 20-i sajtótájékoztatón elhangzottak miatt, és így a Nemzeti Színház igazgatója a továbbiakban is.

Fotók: Kollányi Péter
Fotók: Kollányi Péter

Az Alföldit korábban megvédő Réthelyi az igazgató berendelése előtt kijelentette: ha bebizonyosodik, hogy a rendező valóban azt mondta, amiről a sajtóhírek szólnak, akkor átlépett egy határt és méltatlanná vált egy nemzeti intézmény vezetésére. Pörzse Sándor jobbikos képviselő már az elbeszélgetés előtt azt nyilatkozta: fideszes körökből származó információi szerint Alföldi megússza egy figyelmeztetéssel.

Alföldi Róbert keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nem mond le, mert nincs miért, meglátása szerint mivel a darabban nincs orális szex, ezért a semmit kívánta az újságírónőnek. A sajtótájékoztatón a jobboldali elköteleződéséről ismert Blaskó Péter színész kiállt a rendezőért és arra kérte az erőforrás-minisztert, hogy ne menessze Alföldit, mert mint mondta, bár világnézetük nem egyezik, a szakmai munkáját elismeri.

Első hullám: Stohl megvédése

Alföldi Róbert kálváriája egy évvel ezelőtt, a kormányváltást követő első hetekben kezdődött el, miután a bulvárlapok tudni vélték, hogy Alföldinek a kormány felajánlja a lemondás lehetőségét. A Blikk akkor meg is nevezte a rendező lehetséges utódait: Rudolf Pétert, az Új Színház művészét, Vidnyánszky Attilát, a debreceni Csokonai Színház igazgatóját és Huszti Pétert, a Madách Kamara egykori vezetőjét.

Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter (j) fogadja Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját a minisztérium épületében
Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter (j) fogadja Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját a minisztérium épületében

A színházigazgató leváltását a Jobbik már Réthelyi Miklós miniszterjelölti meghallgatásán felvetette, akkor Novák Előd -  miközben Robertának nevezte Alföldi Róbertet – azt kérdezte Réthelyitől, hogy milyen határidővel meneszti a rendezőt. A jobbikos képviselő azon bukott ki, hogy Alföldi kiált Stohl Andrásért, és nem küldte el a társulatból azután, hogy a színész ittasan közúti balesetet okozott.

Akkor Réthelyi kitérő választ adott, mondván, át fogják tekinteni a nagy állami intézmények működését és vezetőik kinevezésének körülményeit, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke, L. Simon László azonban úgy vélte, hogy nem Alföldi leváltása, hanem a szocialista kormányoktól örökölt finanszírozási problémák megoldása a kormány legfontosabb feladata.

Második hullám: román nemzeti ünnep

A rendező ellen tavaly november közepén indult újabb támadás, miután kiderült, hogy Románia nemzeti ünnepét a Nemzeti Színházban tartaná meg a Budapesti Román Kulturális Intézet. A Jobbik szerint Alföldi döntése kimerítette a hazaárulás fogalmát, a rendező akkor azonban még úgy vélte, hogy Nagy-Románia megalakulásának és Erdély Romániához való csatolásának 92. évfordulóján a Nemzetiben tartandó ünnepség „elősegíthetné a két ország közeledését a viharos történelmi események ellenére”.

A felháborodás miatt egy nappal később Alföldi visszavonta
a megállapodást, amit azzal indokolt, hogy nem akarta senki érzelmeit megsérteni. A Hírszerző információi szerint akkor Alföldit a Külügyminisztérium közbenjárása mentette meg attól, hogy leváltsák, mivel tartottak a diplomáciai súrlódásoktól.

A Jobbik egyébként a döntés után sem állt el a december elsejére meghirdetett tüntetéstől, amin ötvenen követelték Alföldi menesztését. Lenhardt Balázs jobbikos képviselő akkor betegnek és perverznek nevezte a színigazgatót, véleménye szerint Alföldi "nyíltan propagálja a homoszexualitást, az aberrációt". Elmondta, a Jobbik nem nyugszik, amíg a Nemzeti Színház épületének tetején nem árpádsávos zászló lobog. A Jobbik demonstrációjával egy időben a főigazgató mellett szimpátiatüntetést tartottak az épület másik oldalánál.

Éppen hogy lecsengett a botrány, amikor december közepén a Hírextra azzal az információval jött ki, hogy biztos forrásból úgy értesült, Vidnyászky Attila váltja Alföldit a Nemzeti élén. A Blikk által is emlegetett rendező az origónak pár nappal később adott interjújában azt állította, informális egyeztetések folynak a kinevezéséről.

Harmadik hullám: Juliska prosti, a bakák rejszolnak

A támadássorozat harmadik, legerősebb szakaszában a Jobbik és a KDNP Alföldit rendezései és a színház programja miatt támadja, hiányolva a magyar és világirodalom klasszikus darabjait, miközben a színházban hét magyar és tíz világirodalmi műből készült előadás.

Miután Pörzse Sándor, a Jobbik képviselője novemberben azzal támadta a Nemzeti János vitéz című előadását, hogy abban „Juliska csak egy prosti” (valójában Iluska, Pörzse összekeverte a darabot a Jancsi és Juliskával), Alföldi februárban levette a három évada futó darabot.

A szintén a kritikák kereszttűzébe került Závada Pál: Magyar ünnep című előadás azonban maradt, sőt a körülötte lévő botrány miatt szinte lehetetlen rá jegyet szerezni. A KDNP a jobbikos hadjárat után pont emiatt az előadás miatt csatlakozott az Alföldi leváltásáért szót emelő képviselőkhöz, meglátásuk szerint ugyanis a darab „a közönség számára megalázó és mélyen felháborító”. A KDNP frakciójának szóvivője, Pálffy István februárban azt kifogásolta, hogy a Magyar ünnepben megengedhetetlen jelenetek láthatóak, például, hogy bakák maszturbálnak a Nagy-Magyarország térképére. Mint kiderült, Pálffy nem látta az előadást, amiben egyébként nincs is ilyen jelenet.

Miután a Jobbik szinte minden parlamenti ülésen felhozta azt a kérdést, hogy a kormányzat meddig tűri még a „kultúra- és nemzetellenes” előadásokat a Nemzetiben, május 16-án a KDNP újra csatlakozott Alföldi leváltásának kezdeményezéséhez. Akkor L. Simon László megvédte Alföldit, sőt a kérdésre maga az erőforrás-miniszter is válaszolt, aki azt mondta, hogy a kritikák miatt megnézte a május 6-án bemutatott Az ember tragédiája című előadást, ami szerinte nem botrányos, csak újszerű. Pörzse Sándor akkor nem fogadta el a választ, mert az előadásban kivetni valónak tartotta az orális- és gruppenszexet.

A parlamenti szócsata után négy nappal, május 20-án tartotta Alföldi Róbert azt a sajtótájékoztatót, amin elhangzott az inkriminált orális szexes mondat, és ami miatt csütörtökre Réthelyi behívatta a rendezőt.

Alföldi írásbeli figyelmeztetésében közrejátszhat az is, hogy a Fidesz nem akar egy platformra helyezkedni a Jobbikkal. Mint ismert, kedden az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságában Novák Előd, a Jobbik képviselője azt mondta, "arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy addig jár a köcsög a kútra, amíg el nem törik. Én azt gondolom, most köcsögként is megáll ez a mondás stílszerűen, és szerintem mindenképpen valamit lépnünk kellene, hogy végre valami történjen ezzel a bizonyos köcsöggel.”

Nyereségessé tette a színházat

Alföldi – akinek megbízatása 2013 júniusáig szól – egyébként a sokat kritizált, a másság elfogadásáért és a kisebbség kirekesztése ellen folytatott kampánya mellett a színház fennállása óta először nyereségessé tette a Nemzetit. A színház a 2009/2010-es évadban 94-96 százalékos látogatottsággal működött, az előadásoknak 115  ezer nézőjük volt. Míg a kormányváltás utáni nehéz gazdasági helyzet ellenére 93 százalékos látogatottsággal és 120 ezres nézőszámmal zárta májusban az évadot. A számok Alföldi értékelése szerint munkájuk hatékonyságát mutatják, és "cáfolják a Nemzetiről, mint rétegszínházról szóló híreszteléseket".